Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-09 / 10. szám
6 Békés 1913. március 9. összesen 15295 korona 73 fillért tett ki készpénzben és természetben. A zárszámadásban feltüntetett €270 korona 91 fillér tiszta haszonból értékcsökkenési alapra 5000 korona, rendes tartalékalapra 10 százalék, vagyis 627 korona 9 fillér, igazgatósági elnöknek, mint pénztárnoknak 200 korona, könyvelőnek 200 korona tiszteletdij adatott és a fennmaradó 243 korona 82 fillér átvitetett a jövő évi számlára. A részvényesek sok aprólékos ügynek a közgyűlés elé hurcolásával hosszú ideig tartó és terjedelmes vitát provokáltak, ami különben teljesen felesleges volt, hiszen a belügyek intézése a részvényesek bizalmi embereinek, az igazgatósági és választmányi tagok hatáskörébe tartozik. Az alapszabályok némely szakasza a szükséges követelményeknek és a gyakorlati vezetésnek meg nem felelvén, azok módosítása hosszas vita után elfogadtatott. A módosítások közül leglényegesebb, hogy az Igazgatóság és felügyelő bizottság ezután nem egy, hanem három évenkint választatik. Este 6 órakor került a sor a választásokra, A szavazólapok összeszámlálása éjjel 11 órakor ért véget. Megválasztattak igazgatósági tagokul: Schriffert Márton, F. Schriffert József, Csomós István, Beleznai Antal (uj), Wittmann Frigyes, Havai Gábor, Szilágyi István, Dávid János (uj), Hack Márton (uj), F. Schriffert Mihály, id Steigervald János (uj) és Fábián Ferenc. Felügyelő bizottság: F. Sál József, Steigerwald Adám, Blabó István (uj), Vargyassy Márton, Schmidt István (uj), Gebei András. Póttagok: Olofson Miksa és Gombos Illés. Ezenkívül 20 tagú választmányt is választottak. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága f. hó 2-án rendes havi ülést tartott. Tudomásul adta az igazgató jelentését az ügyforgalomról, továbbá az igazgatónak azon bejelentését, hogy Vésztő község alkalmazottainak biztosítása ügyében, illetve a visszamenőlegesen fizetendő járulékok miatt folyamatban tett per a kir. Ítélőtábla február hó 27-iki Ítéletével a pénztár javára jogerősen befejezést nyert. Az 1910. évben megválasztott önkormányzati szervek mandátuma f. évben lejárt s ehez képest a pénztár közgyűlési kiküldötteinek ujjáválasztását április hó 20 ára tűzték ki. Majd megejtettk a főorvos választását. Főorvosul dr. Szóbél Dávid pénztári orvos választatott meg. Több segélyezési és baleseti kártalanítási ügy intéztetett még el. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület Beliczey Géza elnök gyöngélkedése következtében Szalay Lajos elnöklete alatt folyó évi március hó 2-án tartotta igazgató választmányi ülését, amelyen jelen voltak : Kraft Viktor, Káliay Ödön, Holló György m. kir. gazdasági felügyelő, Galgóczy Géza, Kö- kényessy Gyula, Morvay Mihály, ifj. Koeziszky Mihály, Szalay Gyula, Fábry Károly, Neumann Manó, Láng Frigyes az egyesület ügyésze, Pfeiffer István titkár és Mázor Pál s. titkár. Az igazgató választmányi ülésen tudomásul vették á földművelésügyi miniszter körrendeletét, melyben az 1912. évi XXIII. t.-c. életbeléptetését tudatja az egyesülettel s melyben kéri a gazdasági egyesületet és a gazdákat, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőséggel karöltve munkálkodjanak. Pfeiffer István titkár bejelenti, hogy az 0- M. G. E. folyó hó 8, 9. és 10-én Budapesten tenyészállatvásárt rendez, egyben felhívja a választmány és az egyesület tagjait, hogy ezen kiállítás megtekintésére minél többen menjenek fel Budapestre, egyben értesíti az érdeklődőket, bogy kedvezményes vasúti jegyeket az 0. M. G. E. nem bo- csájtott rendelkezésre. Holló György gazdasági felügyelő közbeszóllására és Morvay Mihály igazgató választmányi tag felszólalására egyhangúlag hozza jáiul a választmány ahhoz, hogy jövőben a gazda sági egyesület kérelmezze a földművelésügyi és kereskedelemügyi minisztertől a kedvezményes vasúti jegyeket. Az igazgató választmány elhatározta, hogy az idő rövidsége miatt a gazdasági egyesület tenyész bikavásárt nem rendez. Pfeiffer István titkár ezután előterjesztette a múlt évről szóló jelentését és a számvizsgáló bizottság jelentését, melyet a közgyűlés elé fognak terjeszteni. Az évi közgyűlés idejét március 16-ra tűzték ki. Munkásházi ügyek. Gyoma községe 24 munkásházat szándékozik a községben építeni. A szükséges telkeket a község megvevén, azok most már a vármegye nevére átírattak. Minthogy tehát az építkezés elrendelésének akadálya megszűnt, Gyoma községe kéri a vármegyei munkásház épitő-bizottságot, hogy a kért munkásházak felépítése iránt intézkedjék. Kondoros községében 28 munkásház épült. Most több aláírással egy kérvény érkezett be a vármegyéhez, amelyben az érdekeltek újabb munkásházak építését sürgetik, mert arra szükség lenne, sőt magasabb bérfizetését is kilátásba helyezik. Az elöljáróság a kérvényt azzal terjeszti be, hogy a kérelem ne teljesítessék, mert a már létesített munkásházak bérlete állaudóan átruházás tárgyát képezi, sőt megállapítható, hogy egyesek ezen átruházási okból kifolyólag. anyagi előnyök megszerzésére utaztak. Különben is Kondoros község belső lakosságának túlnyomó része szegény napszámosember: mivel pedig a lakosság számához viszonyítva a határ nem nyújt elegendő munkaalkalmat a megélhetésre, ennélfogva nem kívánatos, hogy a munkásházak szaporításával, ezen elemeknek további beözönlésére alkalom nyujtassék. Körözstarcsai népház. Körözstarcsa községe tudvalevőleg egy községi népháznak építését határozta el, amelynek költségeire a község államsegélyt kért. Az államsegély, bizonyos előfeltételek mellett, kilátásba is helyeztetett. Most azonban Körözstarcsa község ennek az államsegélynek a feltételek teljesítését megelőzőleg leendő kiutalványozását kérte a minisztertől. A földmivelésügyi miniszter azonban elvi okokból a kérelmet elutasította azzal a meg- okolással, hogy a tervek és költségvetés felülbírálása, valamint az építés elhatározására vonatkozó községi határozat meghozatala előtt államsegélyt kiutalványozni nem lehet. A vármegyei gazdasági cselédlakások. Megírtuk már többizben, hogy az uj gazdasági cseléd- törvény (1907. évi) kötelességévé teszi a gazdáknak, hogy cselédjeik részére megfelelő tisztességes lakást adjanak és a megfelelő cselédlakások építésére, illetőleg átalakítására 10 évi határidőt engedélyezett a törvényhatóságnak, illetőleg a gazdáknak. Békésvármegye ezt a szabályrendeletet a vármegyei építkezési szabályrendelet keretében megalkotta, azonban a belügyminiszter elrendelte, hogy a cselédlakásokról külön szabályrendelet alkottassák. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén ennek a felhívásnak eleget is tett. Most a földmivelésügyi miniszter, akinek hatáskörébe tulajdonképpen ez az ügy tartozik, szintén sürgeti ennek a szabályrendeletnek a megalkotását. A sürgetés azonban tárgytalan, mert Békésvármegye a kívánt külön szabályrendeletet már elkészítette s azt jóváhagyás végett legközelebb fel is terjesztheti illetékes helyre. A békési ipartestület folyó hó 2-án tartotta évzáró tisztújító közgyűlését, melyen Hencz Antal elnöklete alatt mintegy 100 tag s dr. Telegdy Lajos iparhatósági biztos vett részt. A gyűlés első pontja Mészáros József jegyző évi jelentésének előterjesztése volt, melyben az ipari viszonyokra is kiterjeszkedvén, jelentését a közgyűlés élénk érdeklődése kisérte. A múlt évi bevétel 2646 K 44 fill., a kiadás 2318 K 90 fill., igy a maradvány 327 K 57 fill. A testület tiszta vagyona 13531 K 46 fül. A segélyalap tiszta vagyona pedig 2141 K 80 fill. A jövő évi költségek: 2232 K bevételi s 2924 K kiadási összegben irányoztalak elő Ennek utána a tiszt- újítás vette kezdetét. Ejfél felé járt, midőn a sza vazás véget ért sa korelnök kihirdette az eredményt, mely szerint elnök lett báró Drechse\ Géza nyomdatulajdonos, alelnök : Nagy István építőmester, pénztáros ; Megyery Gergely szabómester, számvizsgálók : Szőke István, Szabó Mihály és Végh Lajos. Elöljárók : Müller József, Rohony János, Csete István (csizmadia), ifj. Gaál Károly, Friebeisz Károly, Síró Pál (cipész), Makra Lajos, Rigler Albert (kerékgyártó), Lipcsei István, Szász Gábor (kovács), Szendrey Lajos (asztalos), ifj. Szabó Lajos, Bajó István (kőmives), Szász Mihály (ács), Szűcs Gyula, Virágh Mátyás, Schlüszler Izidor (szabó). Bretz Gusztáv, Weitzel József (borbély), Gaál János (rézműves), Gaál József (üveges), Soós István (órás). A gyula-kétegyházi-eleki törvényhatósági utón amely 17 kmtr hosszú, utkaparóház nincs. Ennélfogva ezen útszakaszra kinevezett utkaparók egymásután lemondanak állásukról, mert a tanyákon lakást nem kapnak és igy a munkájuk a rendkívül sok gyaloglás miatt igen fáradságos, eltekintve attól, hogy azt megfelelően teljesíteni képtelenek. Ez indította az államépitészeti hivatal főnökét arra, hogy egy utkaparóház építése iránt előterjesztést tegyen. Az utkaparóház a kérdéses útnak 6-ik kilométerénél épülne, a munkálatok házilag nagy részben az utkaparók segédlete mellett végeztetnének és mintegy 1000 koronába kerülnek. Megjegyezzük, hogy telket venni nem szükséges, mert a kérdéses helyen a nyári ut oly széles, hogy azon az utkaparóház minden forgalmi nehézség nélkül elhelyezhető. Az előterjesztés felett a közigazgatási bizottság illetékes határozni. Vasúti sorompó. Gádoros községben egy vasúti sorompó felállítását rendelte el a közigazgatási bizottság, melynek felállítását a bizottság legutóbbi ülésén megsürgette. A szegedi üzletvezetőség most értesíti a bizottságot, hogy a vasúti sorompó munkában van és legközelebb elkészül. Heti piac. Gyula, március 9. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán állandóan lanyha irányzat mellett az árak visszaesnek. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott: Búza .... 19-50 21’— Árpa .... 20’— 2040 Zab . . . 20 40 20 60 Tengeri (uj) . . . 13’—• 14‘— KTyilt-tér. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Nyilatkozat. Alulírottak között az 1909-ik év végén masok beavatkozása folytán nézeteltérés volt és ezen nézeteltérésből kifolyólag cikkek is jelentek meg. Belátjuk, hogy a cikkek és nyilatkozatok alapját téves értesülések képezték és igy a történteket őszintén sajnáljuk. Gyula, 1913. évi március 6. N Szabados József, Pfaff Ferenc. épitömester. 112 1—1 építőmester Köszönet-nyilvánitás. Mindazok, kik felejthetetlen jó édesanyánk gyászos elhunytából részvétöket nyilvánították, ezúton is fogadják köszónetünket. Gyula, 1913 március hó 111 1—1. Barat testvérek. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. A m. királyi igazságiigymiDiszter Liszkay Sándor gyulai kir. törvényszéki irodatisztet jelenlegi alkalmazása helyén iroda főtisztté nevezte ki. Kinevezés. A kassai Ítélőtábla elnöke Kutlik Sándor szarvasi ügyvédjelöltet a kassai tábla kerületébe dijas joggyakornokká nevezte ki. A fiatalkorúak gyulai feiügyelóhatoságának három évre terjedő megbízatása 1912. évi december hó 31-én (első Ízben) lejárt. Az igazságügyminiszte- rium intézkedésére a múlt év végén az újraalakítás munkálatai megtétettek, sőt ennek alapján a kinevezések is megtörténtek. Tisztviselőküi teljesen, tagokul pedig nagyrészt ugyanazok neveztettek ki és pedig 1915 december 31-ig terjedő három évi időtartamra, akik a múlt ciklusban hasonminőség- ben szerepeltek. Uj tag csupán kettő van : Nizsa- lovszky Endréné kir. törvényszéki elnök neje és Moldoványi János vármegyei másod főjegyző. A felügyelő-bizottság tehát most a következőképen van összeállítva: Elnök gróf VVecckhe'im László országgyűlési képviselő. Helyelyettes elnök Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök. Titkár dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Jegyző dr. Kullmann Sándor kir. törvényszéki jegyző. Kinevezett tagok dr. Aigner Dezsőné, özv. Fábry Mártonná, Goldstein Mórné, Horti Béláné, dr. Konrád Ernőné, dr. Lovich Ödönné, Nizsalovszky Endréné, Schröder Kornélné, Szarvassy Mariska, dr. Adler Ignác, Horti Bála, Kóbn Dávid, dr. Kun Pál, Kardos István, dr. Lindenberger János, Moldoványi János, Márky János, Novak Árpád. Reisner Ernánuel, K. Schriffert József, Sál József, dr Sztojanovics Szilárd, Székely Lajos. A felügyelő-hatóságnak hivatalból tagjai : Ambrus Sándor, dr. Berényi Armin, dr. Diószeghy Gabor, dr. Jancsovics Emil, dr. Lovich Ödön, dr. Mikler Sándor, Sárossy Gyula, dr. Széli Imre. Heti bünkrónika. Telek-spekuláció. Dr. Szőnyi Gyula ügyvéd, gyomai lakos 1912. évi január hóban megbizta Kovács Pál, gyomai lakost, hogy alkudja meg részére a Zöld József és neje Csáki Eszter, gyomai lakosoknak Gyomán: Árpád-utcai házhelynek való telkét és azért közvetítési dij fejében 100 koronát fog kapni. Január 23-án Kovács Pál jelentette, hogy a házhelyet Zöld József és neje 3800 koronára hagyták. Ő 200 korona foglalót adott dr. Szőnyi Gyula helyett, akit felkért, hogy nyilatkozzék, jóváhagyja-e a vételt, mert ha nem, ő megtartja magának. Előadta Kovács Pál, hogy az alku feltételei szerint 5 magának az udvaron levő élőfák közül 5 darabot, Zöld Józef és neje eladók pedig 2 darabot tartottak fenn arra a célra, hogy azokat kivághassák, továbbá, hogy január 24-én 600 koronát, január 27-én pedig 2000 koronát kell kifizetni az eladóknak. Dr Szőnyi Gyula a vételt jóváhagyta, magáévá tette s másnap január 24-én a Kovács Pál által előlegezett 200 korona foglaló megtérítéséül és 600 korona vételárrészlet fejében átadott Kovács Pálnak 800 koronát, valamint a közvetítési dij felét, *50 koronát; január 27-én pedig megkötötte az Írásbeli szerződést Zöld Józseffel és nejével, kiknek ugyanakkor a hátralékos 3000 korona vételárat kifizette. Kovács Pál azonban tényleg 3200 koronáért alkudta meg a házhelyet és dr. Szőnyi Gyulától,, annak a vételárra nézve történt tévedésbe ejtésével nyert 600 korona különbözetet magának megtar-
