Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
XLV. évfolyam 3. szám. r : T Gyula, 1913 január 13. Előfizetési árak: Egész évre _____10 K — f Fél évre________ 5 K - f Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyiittér sora 20 luiér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegyei telefonhálózat kibővítése. A vármegyei telefonhálózat működése ellen az utóbbi időben mind gyakoribbá váltak a panaszok. Ez arra indította a közigazgatási bizottságot és a vármegye alispánját, hogy illetékes hatóságoknál a panaszokat feljelentsék és a kifogásolt állapotok megszüntetését kérjék. A panaszok nagy része abban állott, hogy az egyes állomásokat vagy általában nem lehet megkapni, vagy pedig csak tetemes idővesztességgel lehet a kért kapcsolást megszerezni. Ily körülmények között az orvoslás egyedüli módja csak az lehetett, ha egyrészt uj vonalak létesittetnek, másrészt a meglevő vonalak bekapcsolása és elrendezése oly módon történik, hogy Gyula, mint székhely minél több községgel — közvetlen — tehát nem Békéscsaba utján — mint eddig, nyer telefonösszeköttetést. A kereskedelmi miniszter kilátásba is helyezte, hogy a panasz tárgyává tett állapotokon segíteni fog. A telefonhálózat kibővítésére a vármegyét érdeklőleg az 1913. évre 10000 korona államsegély engedélyeztetvén, annak szüksége állott elő, hogy megállapittassók, miképen lehetne ezt az összeget — a vármegye hozzájárulásával — oly módon felhasználni, hogy a legégetőbb bajok orvosolhatók legyenek. A vármegye alispánja a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság előterjesztésére a folyó hó 4-én egy értekezletet tartott, amelyen kívüle az ügy előadója : a vármegyei főjegyző, a posta- és távirdaigazgatóság részéről részt vettek az értekezleten: Niedermaun Antal posta- és táv- irdatauácsos és Búzás Elemér műszaki tanácsos. Az értekezlet hosszas tárgyalás és eszmecsere után abban állapodott meg, hogy a kérdéses államsegélyből a jövő évben kiépül a füzesgyarmat—pusztabucsai uj áramkör, amely mintegy 9000 koronába kerül. Ehhez a munkálathoz az érdekeltség 4000 korona hozzájárulást ajánlott fel, ennélfogva a vármegyének direkt segélyezése — ennél az áramkörnél — nem szükséges. A kérdéses uj áramkör létesítése az által van indokolva, hogy az említett vidéken igen élénk közgazdasági élet van és hogy kiépített utjai még hiányzanak. Ugyancsak a jövő évben lenne megépítve az Orosháza — tót- komlósi vonal, mint amely igen nagy szükségletet vau hivatva kielégíteni; az államsegélyből fennmaradó mintegy 1200 korona pedig a meglevő vármegyei telefon hálózatuak fejlesztésére lesz a szükséghez képest fordítandó. Ezen utóbb említett két rendbeli létesítményhez, illetőleg munkálathoz, a vármegye képviselői részéről az előirt mintegy l/3 résznyi hozzájárulás biztosíttatott. Ugyancsak az értekezleten került szóba az a kérdés is, hogy a posta- és távirdaigazgatóság minő szükségletek figyelembevételével állapítsa meg az 1914. évi költségvetést a vármegyére nézve. E tekintetben az a megállapodás jött létre, hegy a jó és gyors közigazgatás előmozdítására, a vármegye előnyét fogja szolgálni az, ha a vármegyei járási székhelyek a szomszédos vármegyék járási székhelyeivel nyernek telefonösszeköttetést, továbbá kétségtelenül a vármegye minden irányú érdekében fog állani, ha a vármegye székhelye Békéscsaba község kizárásával, közvetlenül fog Szarvassal, Orosházával, Gyomával és Szeghalom községekkel telefonkapcsolatot nyerni. Ezen munkálatok költségei tekintetében a vármegye hozzájárulása nem biztosíttatott ugyan, azonban kilátásba helyeztetett, hogy a költségekhez a vármegye hozzájárulása is, ha csak lehetséges lesz, ki fog eszközöltetni. A posta- és távirdaigazgatóság közölte az értekezleten, hogy Békéscsabának — a békésföldvári állomáson át — Békés községgel való közvetlen összeköttetése tervbe vau véve. Ezzel kapcsolatosan megállapodás jött létre abban a tekintetben is, hogy ez a vonal egész Vésztőig hosszabbittassók meg az 1914. évi költségvetésbe felveendő összeg terhére. Ha ez bekövetkezik, úgy az eddigihez képest jelentékeny javulás fog előállani, mert jelenleg Vésztő község, csak kerülővel, Szeghalmon át tud Békéscsabával és a vármegye székhelyével összeköttetést nyerni. Egyébként a vármegyei telefonhálózat fejlesztése és javítása a múlt év folyamán sem T A R C A. Divatcsevegés. A sportöltözékeknél nem annyira a divat, mint inkább a célszerűség kérdése a fontos : nem divatos ruha éppen semmi befolyással sincs a sportolás örömeire, mig a célszerűtlen öltözék, mely talán a szabadabb mozgást is korlátozza, bizony nagyon elronthatja a kedvünket. No de ennek a lehetősége majdnem teljesen kizárt, miután tekintettel a mindenféle sportra, a hozzá való ruha is mindinkább tökéletesült. Még a nálunk aránylag elég fiatal téli sportra is kieszeltek mindenféle célszerű ujitást és nagyon szép kabátos ruhákat készítenek, amelyek épp oly célszerűek, amilyen divatosak. Ez az uj öltözék majdnem teljesen kiszorította a már unalmassá lett tipikus fehér kötött kabátot és sapkát, a szoknyát a hozzá való nadrággal együtt. Az egyhangú fehér már túlságosan megszokottá lett, amellett nagyon kényes és drága is Most annyiféle a szin a sportöltözékeknél is, hogy gyönyörűsége telik benne a szemnek és néha az egymástól legélénkebben elütő színeket látjuk egymás mellett, amilyen a püspöklila és okersárga, a spenótzöld és fehér, a levendulakék és borvörös, vagy a narancssárga és borsózöld. A szűk szvitter helyett most vastag, két szinben kézzel kötött laza gyapjúkabátot viselnek, lehajtott gallérral vagy géisa-kivágással, alatta pedig flanelbluzt. A nyakkivágást meleget tartó kötött betéttel egészítik ki Karcsúbb alakú hölgyek persze ezután is ragaszkodnak a szvitterhez, melynek van egy újabb, sikkes formája, matrózgallérral és szalagcsokorral. A kötött kabáthoz egyszerű, csikós vagy kockás loden vagy más vastagabb szövetből varrt rövid szoknya divatos Miután a sihez vagy ródli- záshoz a szoknyát többnyire leteszik, a szoknya alatt csukott sportnadrágot viselnek a szoknya anyagából A kabátos ruha többnyire oroszos formájú: a disze északi himzés, prém vagy bőr. A bőr különben nagyon alkalmas anyag sportcélokra és van bőrmellény, zeke, sőt egész öltözék is zöld vagy barna vadbőrből, prémdisszel. Nagyon sikkes a fehér glacéöltözék szines bőrszegélyezéssel és fla- nellbéléssel. Szinte elképzelhetetlenül szép és sikkes az ilyen bőröltözék, szines bőrből még célszerű is és kitünően megvéd a szél és hideg ellen. Valódi bőrből vagy utánzatból készítik a szőrmével bélelt fej kötőket és kalapokat. A kötött fejrevalók közt a már ismert kerek sapkán kivül nagyon kedvelt a fejkötő forma. Nagyon sikkes a fekete pamutból kötött Napoleon- kalap, szines ponponnal. Sikkes lábvédők is vannak most fehér és szines bőrből, a ruha színének megfelelően ; készitik ezeket a lábvédőket szövetből is bőrszegélyezéssel Ujforma a sportnadrág hozzá szabott lábvédővel. Korcsolyázáshoz legkedveltebb a bordás és sima bársonyból varrt kabátos ruha prémdisszel. Nagyon elegáns kosztümöket láttunk erre a célra TUBERln] löRK6NY Siessen addig, mig nem késő egészségét yisszaszereznir^ Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek horutos megbetegedéseinél kitünően bevált az orvosi előkelőségek "l*!! RÉS DIM Mindenütt kapható. Egy üveg ára 55 korona 50 fillér által javasolt | UDCKIIv egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb*3 üveg rendelhető meg utánvétedéi az egyedüli főraktárból: Diana-Syójyszerlár, Budapest, Károly-körút 5, szám mHp« ml éh J
