Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-23 / 8. szám

1913 február 23. Békés 3 hogy az apa, nagyapa és após 65-ik életévük betöl­tése után egyáltalában nem vizsgálandók meg kere­setképességűk tekintetéből, mert azok még a fel­ügyelet szempontjából is keresetképteleneknek te­kintendők. A védtörvény 32-ik §-a értelmében (fölösszámuak kiválasztása) szintén nem szükséges annak igazolása, hogy a hozzátartozók keresetképte­lenek, mert az említett szakaszban jelzett kedvez­mény az összes egyéb adatok figyelembevétele alap­ján is megadhatók. A tanítók a jelenlegi törvény szerint nem helyezhetők póttartalékba, hanem egy évig kötelesek szolgálni, kivéve azokat, ahol tanítói hiány van. Azok a tanítok azonban, akik a régi törvény értelmében Boroztattak be és tartósan sza­badságoltattak, ha tanítói oklevelüket az uj törvény életbelépte után szerezték is meg, igényelhetik, hogy a póttartalékba helyeztessenek. A vármegyei közkórházi bizottság február hó 19-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elsősorban dr. Berkes Sándor kór­házi igazgató terjesztette elő terjedelmes jelentését. Ugyanazokat az adatokat tárta a bizottság elé, ame­lyek az alispánnak a közgyűléshez tett jelentésé­ben már előadva vannak és amelyeket lapunk leg­utóbbi számában mar bő kivonattal közöltünk is, A jelentés kapósán a bizottság köszönetét fejezte ki dr. Wertheim Iván fogorvosnak a kórházi betegek­kel szemben kifejtett működéséért. Jóváhagyólag tudomásul vette a bizottság, hogy az igazgató 4000 koronán felüli összegben fehérneműket rendelt meg a Freudiger cégtől, tíéjelentette továbbá az igaz­gató, hogy az uj étkezési rend a lefolyt három havi határidő alatt bevált. Miért is, hogy annak hatása teljesen kitapasztalható legyen, azt kérte, hogy újabb három hónapra adjon a bizottság felhatalmazást, hogy az uj étrend tovább is kipróbálható legyen Előter­jesztette ezután az Igazgató azokat a tekintélyes szükségleteket, amelyek feltétlenül beszerzendők és létesítendők abból a célból, hogy a kórházi üzem zavartalanul működhessék. Mivel pedig ezen szük­ségletekre pénze a vármegyének nincs s remény sincs arra, hogy hamarosan elő tudja teremteni a szükséges, fedezetet, úgy attól lehet tartani, hogy a kórház nívója sülyedui fog, az igazgató azt az elő­terjesztést tette, hogy a kórház állami kezelésbe adása tétessék megfontolás tárgyává. A bizottság többek hozzászólása után abban állapodott meg, hogy egyelőre megpróbálja a szükségleteknek külön el­készítendő költségvetés keretén belül leendő beszer­zését és ha ezt a miniszter nem engedi meg, abban az esetben nem marad más hátra, mint a varmegyei közkórháznak állami kezelésbe leendő átvételét ké­relmezni. Felhatalmazást adott a kórházi bizottság a igazgatónak arra, hogy a cselédruhák biztosítása céljából árlejtést tartson, továbbá, hogy a korház műszerszükségleteit 1900 korona erejéig beszerez­hesse. Kórházi beszerzésekre fel van véve az idei költségvetésbe 62000 korona, ebből a bizottság ál­tal engedélyeztetett, mintegy 59000 korona, ennek hónapra való zsirozót, tojást, lisztet kenyeret gyűjtött össze; sőt akadt egy-egy hely, ahol pénzt is adtak. Hiába, ez már igy van, kedvezni kell az uj hivatalnoknak, ha az mindjárt koldus is . . . Szelezsán gyönyörrel nézett végig a gazdag zsákmányon. Mit csináljon vele ? Másnap, vasár­nap. Megint szüret, Még pedig pénzbeli. Fáradtság sem jár vele. Semmi utánjárás. Leül a templom­ajtóba s nyújtogatja előre a tenyerét . . Koronán felül szedett be a vasárnapi templo­mozás után. így ment ez hétről-hétre. S hogy a sok kenyér el ne pocsékolódjon, malacot vett a vasár­napi salláriumokból Előbb egyet, azután kettőt, majd hármat. Kihizlalta szép gömbölyűekre a kezes állatokat s aztán eladta. A pénzt eleinte magánál tartogatta Gyönyör­ködött bennük; a fényükben, a csengésükben. Aztán megvált tőlük. Bevitte őket a takarékba . . . Négy esztendő, öt esztendő . . . Elszalad az idő ! Egyszer egy szombat délután a csorvásiak hiába várták Szelezsánt. Nem jött. Négy óra, öt óra, nem kopogott. Mi lehet az oka ? Csak nem valami komoly baj. Betegség. Megijedtek. Még majd elpusztul a koldusuk . . . S aztán ki tudja, van-e a föld hátán még egy Szelezsán Péter ? A gyengébb szivüek keresték. A háza be volt zárva. Hol lehet ? Senki sem tudta. Nem látták, hogy ki- vánszorgott volna a faluból Jelentést tettek a faluházánál. Kurentáltatni kell az öreget . . . Másnap sem gyakorolhatta könyörületességét a nép, mire valóságos riadalom tört ki közöttük. Végre is az előjjáróság vette kezébe az ügyet. Deputátiót küldtek ki, kik is megtatálták Szelezsánt. Ott pipázott nagy kényelmesen a háza előtt. tetemes részét a kórházi fehérnemüek képezik. Rotyis János kórházi ápolót a bizottság a budapesti tan­folyamra felküldte. Wimmer József főápoló előre­haladott korára tekinttel, nyugdíjazását kérte. A bi­zottság a kérelem értelmében határozott. Grünbaum Ármin, aki a kórháznak zöldség stb. szállítója volt, 216 koronát kitevő káposztáshordó használati díj­nak visszautalását kérte. A bizottság a kérelmet el utasította, mert a vele kötött szerződés szerint a kérdéses összeg helyesen vonatott le nevezettnek já­randóságából. A kórházi vízszükséglet biztosítása céljából egy duplex szivattyú beszerzésére 800 ko­rona erejéig az igazgató felhatalmazást kapott. A behívott segédorvosok helyébe napidijas orvosok félfogadása 3 korona napidij mellett, a kórházi épü­letek tatarozására 7000 korona engedélyeztetett. A katonai szolgálatra behívott állandó alkalmazottak csa­ládja részére a december havi fizetést a bizottság méltányossági alapon kiutalványozta. A nőtlen be­hívott alkalmazottak részére azonban a decemberi fizetés nem folyósittatott. A vármegyei, állami és a kórházi szolgálat viszonossága tekintetében, a kór­házi szabályrendeletnek tárgyalás alatt levő módo­sítása során tétetett intézkedés. Végül a bizottság egy csomó kórházi alkalmazottat kérelmük folytán a nyugdíjintézet tagjai közé felvett. A vármegyei községjegyzöi nyugdijválasztmáuy folyó hó 20-án délután 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a holnapi napon tartandó közgyűlésnek tárgyai ké­szíttettek elő. Ezek között volt Soós István öcsödi községi főjegyző nyugdíjaztatási ügye. Nevezett megvakulván, ez okból a szabadságidő lejárta után nyugdíjazni kell. Nyugdija mindössze 1100 koroná­ban lett most megállapítva, minthogy a szabályren­delet szerint többre nincs igénye. Több tanulmányi és egyéb segély megszavazása iránt benyújtott kér­vénye függőben hagyatott mindaddig, mig a köz­ségjegyzői nyugdíjalap múlt évi számadása elkészül s igy ismeretes lesz, áll-e maradvány rendelkezésre vagy sem. Békés község a Dübögő-épület újjáépí­tésére nagyobb összegű kölcsön megszavazását kérte. A nyugdijválasztmány javasolja a közgyűlés­nek, hogy a kórt kölcsönt a községjegyzői nyugdíj­alap állagából szavazza meg. A választmány ezen­felül még több kisebb fontosságú ügyben határozott. 'A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A esendőrparancsnoksag k'mutatása szerint a múlt hóban előfordult 109 bűneset, amelyek 4 ki­vételével mind kiderítettek. Eifogatás szüksége 8 esetben állott elő. A feljelentések száma 210 volt. A bűnesetek között előfordult testsértés 15, lopás 39, gyújtogatás 9, orgazdaság 10, hatósági erőszak 1, szemérem elleni vétség 2 stb. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Schmidt György gyulai gépmühelytulajdonost az aszódi javí­tóintézethez esaládfősegéddé nevezte ki. — Hát kend ? Mit csinál ? — förmedtek rá az esküdt emberek. Szelezsán rántott egyet a vállán. — Pipázok. — S a templom ? — Az ott van a helyin. — De kend nem volt a helyin ! — Nem is mögyök többet, — vigyorgott az öreg. — Elég vót! Épen elég vót! — Nem úgy van az! Nem igy fogadtuk! Kend hivatalnok, hát dolgozzék! Szelezsán fölkapta magát a pádról — Mit ? Hogy én dolgozzak ? Dolgozzék az, akinek szüksége van rá . . . Én ennekutána majd a magam embörségibül élők. Nem szorulok kendtökre . . . így a vén Szelezsán, igy . . . S az elöljárók nem bírtak vele Hiába fenye­gették, hogy kiteszik a szürit, nem ijedt meg. — Hát azt hiszik, hogy itt maradok ? Több szót nem is váltott. Bement a vackába. Másnap a biró elé akarták vinni Üres volt a fészke. Hazaköltözött a szülővárosába. Házat vett s holtig élt a pénze kamataiból . . . * Ez az eset negyven évvel ezelőtt történt. Az­óta nagyott fordult a világ sora. Szelezsán el­pusztult ; el még az utódja is; de a csorvásiak nem fordultak többet az anyavárosukhoz koldusért, hazulról is kikerült s talán ma már annyira vannak, hogy akár ők kölcsönözhetnének Gyulának, ha ugyan Gyula is e tekintetben napról-napra nem gyarapodna. A békésmegyei állami tisztviselők köre ma, vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja közgyűlését a pénzügyi székház tanácstermében, a következő tárgy- sorozattal : Elnöki jelentés. Tisztikar újjáalakítása. A lakbérkülönbözetek kiutalása tárgyában a köz- igazgatási bírósághoz intézendő panaszirat. Egyéb javaslatok. Orvosi továbbképzés Gyulán. Az orvosi tovább­képzés központi bizottsága évről-évre rövidebb tan­folyamokat rendez vidéki orvosok részére, amely tanfolyamok célja, hogy a gyakorló orvosokat a tu­domány újabb vívmányaival megismertesse. A fővá­rosi kórházakon kívül összesen öt nagyobb vidéki kórházban rendeznek továbbképző előadásokat és pedig Pozsonyban, Szegeden, Temesvárott, Nagy­váradon és Gyulán. A gyulai tanfolyam junius 6-tól julius 18-ig tart A központi bizottság nevében egyik hírneves egyetemi tanár fogja a tanfolyamot megnyitni, egy szakmájába vágó előadás tartásával. A részvételre május 20-ig lehet jelentkezni dr. Berkes Sándor közkórházi igazgatónál, a helyi bizottság el­nökénél. A'tanfolyam előadói, s az előadások tár­gyai a következők : Kaczvinszky János dr. sebészeti főorvos : Gyakorlati sebészet. Feldmann Ignác kór­boncnok főorvos: Kórboncolás és bakteriológia. Décsi Károly dr. elmebetegosztály főorvosa : A gyakorla­tilag fontosabb elmekór formákról. Békés Dezső dr., szemészfóorvos: A fontosabb szembajok diagnostikája, és therapiája és Geszti József dr., a József szanató­rium igazgató-főorvosa: A tüdőtuberkulózis speci­fikus diagnózisa és gyógyítása. Előadások minden szerdán tartatnak. A honvédség köréből. Március hó l ével Med- gyesi Sándor százados népfölkelésügyi tiszt, a szatmári 12. honvédgyalogezredtől, a gyulai 2. honvédgyalog­ezredhez helyeztetett át. —- Zöld Mór őrnagy külön­leges alkalmazású törzstisztnek a 3. osztályú tiszti szolgálati kereszt adományoztatott. A községi jegyzők fizetésemelése és magán­munkálatai. A belügyminiszter érdekes leiratot in­tézett a vármegye alispánjához, ennek a miniszterhez intézett felterjesztésére. Arról van ugyanis szó, hogy az esetben, ha a községi jegyzők fiz’etésfel- emelésben részesülnek, megszünik-e a községi jegy­zőknek joga az addig élvezett állami fizetéskiegészi- téshez és a már megállapított állami korpótlékboz. A miniszter kijelenti, hogy az említett jogigény a községi jegyző fizetésének felemelésével nem szűnik meg, mert az 1904. évi XI. t.-c. 4. §-a szerint az egyszer megállapított állami fizetéskiegészités csakis az állás megszűnte esetén vonható meg. A korpót­lékra pedig nincs oly törvényes rendelkezés, hogyha a jegyző fizetése a korpótlék esedékessé válta után emeltetik, az a fizetésfelemelés erejéig leszállítható vagy megvonható lenne. Ha azonban valamely kor­pótlék esedékessé válta előtt emeltetik a községi jegyző fizetése, az esetben a korpótlék csak abban az esetben jár, ha rendes fizetés s a korpótlék ke­vesebb, mint a felemelt fizetés. Végül kijelenti a belügyminiszter, hogy a törvényhatósági bizottság nem adhat oly utasítást a községeknek, hogy a köz­ségi jegyzőt — habár kárpótlás ellenében is — el­tiltsa a magánmunkálatoktól, mert ezt a jogot a községi jegyzőnek a belügyminiszteri ügyviteli sza­bályzat és a vármegyei szabályrendelet biztosítja. Különben is ez a kérdés nem is időszerű, mivel a községi jegyzők fizetésének országos rendezése fo­lyamatban van. A Békésvármegvei Kaszinó szombaton, március hó 1-én saját helyiségeiben, könyvtára javára zártkörű tombola-estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti-jegy: személyenként 2 korona. Tisztelettel felkéretnek az egyesület tagjai, hogy tekintettel a jótókonycélra, a tombolához nyere- mónytárgyakat ajándékozni szíveskedjenek. A tárgyak d. u. 6—7 óra között az egyesületi he­lyiségbe küldendők. A Patronage-Bál anyagi eredménye még most sem állítható össze pontosan, mert különösen a vidéki rendezők egy része nem fizette be dijjait. Folyton érkeznek be ti lük postán a kötelezett belépődíjak. Két hét múlva azonban minden­esetre le lesz zárva a számadás, a melyet közölni fogunk. Kerekszámokban eddig a mérleg a kö­vetkező : Bevétel 1900 kor. Kiadás 1200 kor. Maradvány 700 kor. Felülfizettek a bál alkalmá­val : Gróf Almásy Dénes 100 kor., gróf Keglevich Miklósné, gróf Széchenyi Antal, gróf Almásy Kálmánná, dr Márky János, dr. Ladies László, dr. Külley Pál, Nizsalovszky Endre, Czinczár Adolf, Weisz Mór, 20—20 korona, Ambrus Sán­dor, dr. Lovich Ödön, dr. Haviár Gyula 12—12 korona, dr. Kaczvinszky János, No- vák Kamill, Czinczár Dezső, dr. Lindenberger

Next

/
Oldalképek
Tartalom