Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
XLV< évfolyam ~J T Gyula, 1913 február 33. 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — f Fé l évre____ __ 5 K — f Év negyedre____2 K 50 I Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Vármegyei közgyűlés elölt. ii. A holnapi napon tartandó vármegyei rendes közgyűlésnek — az alispáni jelentésen kívül — nincsenek olyan tárgyai, amelyek a vármegye közönsége általánosabb érdeklődésének felkeltésére alkalmasak volnának. Sem tisztviselői, sem bizottsági tagválasztás nem szerepelnek a tárgysorozaton, politikai jellegű köriratok szintén hiányzanak az elintézésre váró ügyek közül. Ezek szerint csendes közgyűlésre van kilátás, habár előre sohsem lehet tudni, vájjon nem-e akadnak oly felszólalások, amelyeknek kapcsán azután érdekes viták keletkeznek és annak következésekép a közgyűlés lefolyása egészen más lesz, mint azt előre várni lehet. Megírtuk már annak idején, hogy a megyebizottsági választókerületek újból való beosztása és a megyebizottsági tagok létszámának, az uj népszámlálás eredményéhez képest leendő felemelése céljából a vármegye felirt a kormányhoz, hogy a szükséges törvényhozási intézkedéseket tegye meg. A belügyminiszter értesítette a vármegyét, hogy a vármegye kívánsága teljesíthető a jelenleg fennálló törvényes rendelkezések értelmében is, tehát njabb törvényhatósági intézkedésekre nincs szükség. Egyben azonban kijeién ti azt is, hogy a jelenlegi időpontot nem találja alkalmasnak a vármegye emlitett kívánságainak keresztülvitelére. Az alispán a belügyminiszternek kérdéses leiratát tudomás végett bemutatja a törvényhatósági bizottságnak. Feltűnően sok — 9 — a törvényhatósági köriratok száma. Ezek között általánosabb érdekű Pozsony vármegyéé, amelyben a közFELELÖS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID igazgatás államosítását sürgeti. A körirat, tekintettel a miniszterelnök legutóbb tett nyilatkozatára, amely szerint a kormány a vármegyei közigazgatás reformjával belátható időn belül nem szándékozik foglalkozni, aligha fog komolyabb vitára alkalmat adni. Azt hisszük, hogy a törvényhatósági bizottságaidéit egyszerűen napirendre tér. A fegyveres szolgálatra behivottak gyá- molitó nélkül maradt családtagjainak segélyezése tárgyában Miskolcz város törvényhatósága által küldött körirat, mint igazán indokolt, kétségtelenül meleg támogatásban részesül. Úgyszintén a szeged —fiumei gyorsvonat életbeléptetése iránt Szeged város törvényhatósága által küldött körirat, mint Békésvármegyét közelebbről érdeklő, minden bizonnyal hasonszellemii felirattal fog támogattatok úgyszintén Kolozs vármegyének az a körirata is, amelyben államsegélyt kér a községek részére abból a célból, hogy abból a községi jegyzők fizetése megfelelően legyen megállapítható és rendezhető. Érdekes kérelme van a szeghalmi és füzesgyarmati kisbirtokosok szövetsége helyi csoportjának aziránt, hogy az uj adótörvényeknek, amelyek a kis exisztenciákra tudvalevőleg igen humánus intézkedéseket tartalmaznak, még ez évben leendő életbeléptetése iránt*a pénzügyminiszterhez felirat intéztessék. Ennek a kérelemnek — ha teljesittetik is — aligha lesz eredménye, mert amint tudva van, az uj adótörvényeknek elhalasztása mellett már a kormány is állástfoglalt — sőt mi több — annak revíziója is be fog következni. A belügyminiszter felhívta a vármegyéket, hogy vármegyei szabályrendeletet alkossanak, amelybe oly rendelkezések vétessenek fel, ameMegjelenik minden vasárnap. lyek megállapítván a bérbeadásnak feltételeit, a törvény rendelkezéseinek keretén belül, biztosítják azt, hogy a vadászterületek az eddiginél több hasznot hajtanak, másrészt a vadállomány kímélését eredményezik s megakadályozzák azt, hogy a községi vadászterületek oly egyének bérletébe jussanak, akiktől egyáltalában nem remélhető, hogy a bérletet nem fogják oly mértékben kihasználni, hogy annak a vadállomány teljes kiirtása és elpusztítása legyen a következménye. Ez a szabályrendeleti tervezet nagy gyakorlati tudással és körültekintéssel elkészülvén, az a törvényhatóságnak elfogadás végett most beterjesztetik. Egyébként a szabályrendeleti tervezet a vármegyei hivatalos lap legutóbbi számában teljes szövegben közölve van, igy tehát a törvényhatósági bizottság minden tagjának módjában lesz azt átolvasni és a közgyűlésen esetleges észrevételeit arra megtenni. A feketekörözsi remetei hid felülvizsgálatával kapcsolatosan határozni kell a bizottságnak a tekintetben, hogy az alépítményi munkálatok vállalkozója terhére előirt 12000 korona kötbért elengedi-e, amint azt a felülvizs-' gáló bizottság javasolja, — vagy pedig ahhoz egészben, vagy részben igéuyt tart. A javaslat szerint a kérdéses kötbér elengedendő lesz, mert a késedelem igazolva van. Bordé István és társai gyulai lakosoknak az a kérelme, hogy a gyula—dobozi törvény- hatósági ut kiépíttessék, amint már megírtuk, fedezet hiányában nem lesz teljesíthető. A vármegyei szervezési szabályrendelet módosítását szükségessé teszi az árvaszéki nyilvántartói állásnak irodatiszti állássá történt átszervezése, amelyet a belügyminiszter már jóváhagyott. Ugyancsak át kell dolgozni a szabályTÁRC A. Az örökös koldus. Irta: Péczely József. Csorvás, mely most virágzó nagy község, beton-járdákkal, villanyvilágítással s egy messze földig hires csoda-doktorral, az ötvenes évek elején sehol se volt, még csak a levegőben sem lógott, mint a „Mohamed koporsója“. Az akkor még végtelen sik róna, Gyula határát képezte, ép úgy, mint a mai Újkígyós, Gerla, meg Póstelek. Akkora volt azidőben Gyula határa, hogy éppen csak a debrecenié, meg a szabadkaié vetélkedett vele. Aztán elnyirták, elszabdáltál: a sarkait No, azért ma is nan még néhány tízezer holdja ; de mi az a régihez képest ?! A csorvási rész ménesjárás volt. A szemmel be nem látható végtelen rónán csak a vihar szántott! Emberi kéz nem kontárkodott bele a természet munkájába. A puszta közepén volt egy kámvanélküli kút, két hosszú vályúval, meg egy hórihorgos kutgémmel Egyetlenegy kaliba sem dudorodott a síkság hátán, nemhogy csárda, vagy tanya, amely szárnyékot nyújtott volna a pásztoroknak, csikósoknak, bojtároknak. Még csak a játszi délibáb se mutathatott egy okkal-móddal összekászoli- tott gunyhót az elfáradt, kimerült vándorok csalogatására. Aztán fordult egyet az idők kereke ; jött a tagosítás, az úgynevezett komnaszáció. A gyulai magyarok egy része, német városról a németek, . oláhvárosi részről az oláhok, azok, akik a földkóstolókkal nem voltak semmiféle atyafiságban, a dörgést nem tudták s nem kenték a kereket, az osztályt Csorváson hapták ki. Ezek a jámbor •emberek összeröffentek. Négy-ötszáz gazda Volt kavarodás Káromkodtak. Felsorolták a szenteket szép sorjában, miközben vakargatták a fejük búbját s kalkuláltak. Hova, hogy s mint járjanak oda a pokolfélekegyházára szántani, vetni, aratni ? Ha, mégha itthon is jutott volna legalább egy kis ekealá való . . De nekik csak ott hasítottak.Egy nap oda, egy nap vissza . . . Vagy tán még ki sem futja. Nagy okosan, — mert hát van abban egy kis helyén való fifika — azt a 4 —5 fertály földet, mely egy-egy gazdának esett a ménesjárásból, nem egy tagban hasította ki az indzsellér, hanem három, négy helyen. Hogy a numerusok embere ezt a maga eszétől tette volna, nem bizonyos, inkább a törvény utján, melynek az lehetett a célja, hogy igy a jobb földből, még a silányabból is egyaránt jusson kinek-kinek ; de meg talán nem is ez vezette a törvénycsináló embereket, hanem az, hogy ilyen osztás mellett a víz, jég, fagy nem tehette egy csapásra koldussá a gazdát • mert ha az egyik helyen meglátogatta is az isten, a másik, harmadik helyen még megmaradhatott a kenyere Egy fertály föld után a laposból jutott a számos rész, a hátasból már csak pár hold, a kenderföldből meg 2—3 száz négyszögöl Az emberek ide, a kenderföldre kezdtek építkezni Ez látszott a legalkalmasabbnak.. A mély földekhez is közel esett, a hátasokhoz is. Úgy vélekedtek, hogy itt sikeredhetne legjobban egy kis falu Mikor már vagy százötven-kétszáz numerus kerekedett a faluban, az emberek vélekedni kezdDiana-£yó|yszerlái\ Budapest Károly-kSnit 5, szám La.piin.ls: ma1 száma ÍO oldal-
