Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-14 / 50. szám
s Békés 1913. december 14. Ami a vásár külső képét illeti, erről is csak a legjobbat lehet elmondani. Csillogó fényesség árad szét a teremben. Gróf Almásy Dénesné áldozatkészségéből remek fenyőfák és fenyődísz jelzik a vásár alkalomszerüségét és teszik kedvessé az általános benyomást. A sátorok nagy kifeszitett napernyők, a bennök és alattok felhalmozott áruk, a sokféle szinhatás, a nyüzsgő sokaság a villamfényben olyan változatos képet, annyi látnivalót és olyan kellemes szórakozást nyújt, hogy órák hosszat élvezettel szemlélődhetünk a teremben anélkül, hogy figyelmünk egy pillanatra is lankadna. Igen jó ízléssel vannak összeállítva a sátorok s a hölgyek kedves buzgalommal teljesitik az árulás tisztségét. A buffetben is alig lehet mozogni. Vidám társaságok telepednek az asztalok mellé, ahol figyelmes és buzgó kiszolgálásban részesülnek bájos fiatal asszonyok és leányok részéről. Nagy keletnek örvend nemcsak a kávé és thea, de a pezsgő is. A vásár fényes sikerével kapcsolatban újból ki kell emelnünk a résztvevő hölgyek eredményes közreműködését. Pénteken, az első napon egymást felváltva a következők teljesítették a közönség kiszolgálását: A divatsátorban: gróf Almásy Denise, Andrásy Akosné, Etienne Marcella, Murvai Erzsébet és Monori Mariska. A női kézimunka sátorban: Kun Pálné, Berkes Sándorné, Kökény Klára, Wittmann Erzsébet és Steigerwald Emi A játék sátorban: dr. Novák Kamillné, gr. Almásy Denise, dr. Bucskó Koriolánné, Puskás Istvánná, Lindl Jolán, Mich Teréz, Schriffert Anna, Szikes Anna és Janies Anna. A müiparáru sátorban : Wincz Sándor ezre- desné, Arnótfalvy Alfréd alezredesné. Nádor Mór és Kocsis László sátrában : gróf Almásy Dénesné, Almásy Marietta grófnő és dr. Berényi Arminné. Deutsch Jakab sátrában : dr. Lovich Ödönné, dr. Bucskó Koriolánné, dr. Konrád Ernőné és Szarvassy Marcsa. A Rosenthal—Schwimmer sátorban: özv. Lindl Józsefné és özv. Lederer Lajosné, A Goldberger—Karácsonyi sátorban: Aigner Dezsőné. Czóbel Károlyné és Lindl nővérek. A Schillinger—Faulhaber sátorban : Ondrus Cyrillné és özv. Lindl Istvánná. Dobay János sátrában : Dobay Ferencné. A Corvina-nyomda sátrában : Deimel Sándorné. Valent Pál, Aggódná és Kelemen Miklós sátrában: Berkes Ilona és Berényi Mariska. A virágsátorban: gr. Széchenyi Toinette, Kun Erzsébet, Szilágyi Mariska, Szikes Anna, Janics Anna és Csomós Erzsébet. A buffetben: Ambrus Sándorné, Ambrus Jenőné, dr. Berényi Arminné, Deimel Lajosné, Horti Béláné, Kövér Malvin, Márky Jánosné, Schröder Kornéiné, Deimel Ilonka, Márky Lilly, Winkler Edit, Wangyel Adrien. Tárgysorozat Rébésvármegye törvényhatósági bizottságának 1013 évi december hó 23-án tartandó rendes közgyűlésére : 1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról s az októberi közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. 2. A vármegyei számonkórőszók jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3. A vármegye közigazgatási bizottságból a folyó év végével kilépő Varságb Béla, Morvay Mihály, Dombi Lajos, Haraszti Sándor, dr. Török Gábor és az elhaltVeres József helyének betöltése. 4. A vármegyei állandó választmánynak, a központi választmánynak, igazoló választmánynak, állandó bíráló választmánynak, számonkórő- széknek, az árlejtező bizottságnak, a vármegyei tiszti nyugdíj s közsógjegyzői nyugdíj igazgató választmányának, közegészségügyi, közművelődési, népnevelési, az iparkamarai központi bizottságon újjáalakítása és végül a munkaképtelenség megállapítására hivatott orvosok megválasztása. 5. A mátrakörösvidóki h. é. vasutak igazgatóságában 3, a békéscsanádi h ó. vasutak igazgatóságában 5, az alföldi gazdasági vasút igazgatóságában 2 és az Orosháza—szentes—csongrádi, valamint a gyulavidéki vasutak igazgatóságában 1 kiküldött kijelölése. 6. A m. kir. belügyminiszter leirata a vármegyei nyugdij-szabályrendelet módosítása tárgyában. 7. A honvédelmi miniszter rendelete, a jövő évi fősorozási elnökök s polgári orvosok kijelölése tárgyában. 9. Székesfehérvár szab. kir. város és Fe- hórmegye körirata a főreáliskolák fejlesztéséről. 10 Torontál vármegye körirata az országos központi hitelszövetkezet támogatása tárgyában. 11. Szeben vármegye körirata az 1907. évi XIX. t.-c. módositásáról. 12. Jásznagykunszolnok vármegye körirata a községi takarékpénztárak ügyének törvényhozási rendezése iránt. 13. Jásznagykunszolnok vármegye átirata a jegyzők és segódjegyzők nyugdij-szabályren- deletének módosítása tárgyában. 14. A vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyairól alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában keresk. miniszteri rendelet. 15. Mike János munkaképtelenségének és végkielégítésének megállapítása. 16. A feloszlatott békésmegyei 48—49. évi honvédegylet örök alapítványának 1913. évi kamatai elnyerése céljából beérkezett pályázatok. 17- Budai Sándor segély iránti kérelme. 18. Técsi László iparművészeti növendék tanulmányi segély iránti kérelme 19. Rzehák János iparművészeti növendék tanulmányi segély iránti kérelme. 20. A vakokat gyámolitó orsz. egyesület segély iránti kérelme. 21. A vármegye alispánjának előterjesztése a dijnokoknak az igazolványos altisztek által leendő megelőzése tárgyában. 22. A vármegye alispánjának előterjesztése az öcsödi hidvámbórlet hasznosítása tárgyában. 23. A vármegye alispánjának előterjesztése dr. Vangyel Endre várm. aljegyzőnek a mun- kásházépitő bizottságban kifejtett rendkívüli munkásságának megjutalmazása iránt. 24. A vármegye alispánjának előterjesztése a kórház előtt elvonuló utak kőanyagának a kórház részére leendő átengedése iránt. 25. A vármegye alispánjának előterjesztése a dobozi 8. számú munkásház bérletének átruházása tárgyában. 26. A községi selejtezési bizottság elnökeinek kinevezése. 27. A békéscsabai közkórház gondnoki lakásának építése. 28. Gyula város határozata a békésmegyei állami tisztviselők gyulai körének kérelme tárgyában s az ellen nevezettek felebbezése. 29. A kondorosi községi közdűlő utak törzskönyveinek hitelesítése. 30. Az endrőd—mezőberónyi közdűlő határút törzskönyveinek hitelesítése. (Vége köv.) Közgazdaság. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár, mint azt már lapunk múlt heti számában megírtuk, ma délelőtt 10 órakor tartja rendkívüli közgyűlését, amelynek egyedüli tárgya a székházépítés. A békéscsabai iparosok, különösen a munkaadók még mindig azzal áltatják magukat, hogy a székhely kérdését megbolygathatják, pedig mint azt megírtuk, egyben bebizonyítottuk, az Állami Munkásbiztositási Hivatal a székhely kérdését ösmeretes határozatával végleg eldöntötte, s rajta kívül nincs többé illetékes fórum, amely azon változtathatna. Tudják ezt nagyon jól, mert alkalmuk volt meggyőződni róla, a békéscsabaiak is. És ha most mégis a székházépítés ellen sorakoznak, nem annyira a székhely megváltoztatásának hiú reménye vezérelheti őket, mint egyszerű animozitás, ami végeredményileg a munkásbiztositó pénztár és annak tagjai, tehát nagyrészben az ő érdekeiket is sérti. Reméljük, hogy a közgyűlés többsége nem fogja őket az ellenséges érzület terén követni, s hogy a székház-épités nagy- fontosságú kérdése kedvező megoldást fog nyerni. Árlejtés a vármegyén. A vármegyei árlejtező bizottság f. hó 10-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott az írószerek, a szolgaruházati s gyertya-szükségletek jövő évi beszerzésének biztosítása tárgyában. Az irodaszerekre Dobay János cég 1808 koronás ajánlata fogadtatott el, a Vértesi Arnold által tett 1963 koronás ajánlattal szemben. A szolgaruházat szállítását Jeszenszky Béla 2265 kor. vállalati ár mellett kapta meg; Feuer Márk 247& és Gultmann és Társa 2144 koronás ajánlataival szemben. Utóbbi ajánlat kedvező volta dacára figyel- menkivül hagyatott, mprt a vármegyei szövetmintánál rosszabb minta alapján tétetett. A gyertyák szállítását a gyulai fogyasztási szövetkezet nyerte el 351 kor. 20 fill, vállalati ár mellett. Frattini János 356 koronás ajánlatot tett. Gazdáink Ás a védőoltás. Irta: Ragályi Halász) Sándor állatorvos. Nem ok nélkül hasonlitá Mirabean az államot élőfához, melynek törzsét a nép egyeteme, ágait kulturális rétegei, gyökereit pedig a gazdák, földmivelők teszik. Ha egészségesek a gyökerek, a fa szépen diszlik ; a mezőgazda osztály, ha erős erkölcsben, anyagban : erős és hatalmas az államólet is. Éppen e társadalmi osztály érdekein fekszik az egyetemes emberiség kultúrája. A mező- gazdaság emlőin nevelkedik az ipar és kereskedelem, melyek alkalmatos időben életre keltik és nagyra nevelik a tudomány és művészetek csiráit. Pedig e három tényező minden nemzet nagyságának, értelmi, anyagi virágzásának feltétele. Azért, látjuk minden népnél, mely érzékkel birt saját nagysága iránt, az érdeklődést és bizonyos tiszteletet a földmivelós és gazdálkodás iránt, figyelmet ezen osztály munkásaival szemben. Róma, Görögország, a régi Egyptom és Perzsia hatalomra vergődésének alapjait joggal keressük ezen népek földmivelési kultúrájában. Ebből merítik a leghatalmasabb államok erejüket s mint ősforráshoz járulnak nemcsak a vagyoni, de az erkölcsi hanyatlás napjaiban is. Az őstermelők osztályából kitűnő szónokok,, államférfiak kerülnek ki és az örökváros büszke történetírója, Tacitus nem habozik kijelenteni: „Nihil homiui liberó dignius agricultura“ (semmi sem méltóbb szabad emberhez, mint a föld- mi vei és.) Midőn valamely állati) az őstermelők javára fáradozik, saját fennállásának biztosítására törekszik. A kettőnek érdeke szolidáris. Az őstermelők érdekeinek alhanyagolása sociális válságok elé vezeti a nemzetet; a közgazdasági bukás után csak néhány lépés a politikai bukás E szavakban a tények logikája lóvén kifejezve, nincsen észszerűbb, mint hogy ez osztály erkölcsi, anyagi erejének növelésére, óidekeinek megóvására fordítsuk figyelmünket. Ez hazafias kötelesség. Érezzük a kötelesség súlyát, mi áll atorvo- sok, kik az állami, megyei s községi administrátió közgazdászati teendőivel felruházva különösen hivatva vagyunk a magán tevékenységgel kar- öltva az állattenyésztési produktiók emelésére. Ezen feladatunk megoldásánál, mint legközelebbi cél lebeg szemünk előtt: az elmélet által megállapított és a gyakorlat által igazolt tudományos vívmányok bevitele a gyakorlatba. , És ez nem könnyű dolog. Meg kell vallanunk, hogy mig más nemzetek a tudomány vívmányait készséggel fogadják, nálunk még mindig idegenkednek a Tudománytól; sőt éppen kigunyolják a theoriát, és a kézzelfogható sikereket egykedvűen me llőzve, túlhaladott szempontok, együgyü hagyományoknak hódolnak Franciaország, Anglia, Hollandia, Belgium állampolgárainak egyetemes értelmi ereje, kiváló képzettsége teszi ezen államok hat almának nemcsak szellemi, de anyagi rugóját is. Mióta a lyoni iskola a védőoltásokat a gyak orlatba bevezette, az imént említett államok ban a március és április hónapok nemcsak a földmivelós, hanem az állattenyésztő kalendáriumában is az esztendőre való szakszerű előkészületek ideje lett. Ami a fanemesités, tisztogatás, szántóföldek, rétek trágyázása a • földmivel ésnól, megfelelő bevezetése a védőoltás az állattenyésztő munkálkodásnak. Tanulságos: mily fokozatban hódolt meg Franciaországban az élet, a tudomány e nagy jelentőségű vívmánya előtt. Az oltás első évében a lyoni laboratórium 28000 állat számára küldött szót oltó-anyagot. E szám 10 óv alatt félmillión fölül emelkedett. Franciaország igy oldotta meg az állatbiztosítást. A védőoltások ma már exact tételei a tudománynak. Minden fertőzőbetegség oka egy élő szaporodásra képes anyag: a bactórium. Ezek-
