Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-30 / 48. szám
1913 november 30 Békés 7 ■öreg Farkas György eltávozott a depóból, utána óvakodtak s a Csillag-utcában rátámadtak, a földre teperték s téli kaaátja belső zsebéből a bugyellári- sát, melyben 290 korona volt, kivették, mely müve- velet után elmenekültek. Följelentés folytán a csendőrök még azon az éjszakán elcsípték a két jómada- rar, kik ez időre már 70 koronát elmulattak a pénzből. A rablókat a csendőrök átkisérték a bírósághoz. Karácsonyi vásár Gyulán. Sokszor olvastunk megható karácsonyi történetet fényesen kivilágított ablakokról, melyen belül puha melegség, dús karácsonyfa, boldogság, jólét tanyázik ; kint pedig sűrű hópeiyhek, hideg, metsző szól, összegómberedett, elhagyott gyermekek, kik fázva, éhesen, rongyosan bámulnak be a jólét irigyelt világosságába, fényességébe. Régebben elérzékenyedtünk ezeken a kis hangulatos történeteken. Ma egy lépéssel tovább vagyunk A köztudat nem elégszik meg, az órzékenykedóssel, tettet, cselekedetet kíván, még pedig céltudatos, előretekintő cselekedetet. Olyat, amely az utcán fagyoskodó gyermekben szimbólumát látja a jövő generáció erkölcsi és anyagi nyomorúságának és ezt a nyomorúságot nem alamizsnával akarja pillanatnyilag enyhíteni, de az előidéző okok gyógyításával kiirtani. S ma már a legfényesebben kivilágított ablakokon belül levők fáradoznak a legnemesebb szívvel és a legtöbbet, hogy a legmostohább sorban levőnek is meg legyen a meleg szobája, a Józuska jövetelén való öröme — és szivében az emberszeretet, a becsületórzése és a köteles- sógtudás. Aki az embereket a szorgalmas munkára és a szeretetre megtanítja, az krisztusi munkát végez. Ez, a nemességében utolérhetetlen célja a karácsonyi vásárnak. Ha valahol, itt nálunk, mindenkinek meg kell hallania a jótékony és nemes célok vezetésében első és vezető szerepet vivő Almásy Dónesnó grófnő hivó szavát, hogy a karácsonyi vásárban mindenki csekély áldozattal hozzájáruljon ama szerencsétlenek sorsa javításához, kiktől a véletlen talán elvette a gondos, szerető szülőket, vagy akiket hozzátartozói szerencsétlen sorsa, szenvedélye, tökéletlensége megfosztott az egészséges szivü vidám gyermekek karácsonyától. A jótékony vásár előkészületei serényen folynak. A vásár december hó 12-ón kezdődik és tart 3 napig, december 14-ig. Véglegesen elhatározott hely a vármegyeházának nagyterme. A rohamosan közeledő határidőnek megfelelően az előkészületi munkálatok gyorsan folynak. Készülnek a csinos, jó ízléssel diszitett sátorok készülnek a kereskedők, hogy legszebb áruikkal menjepek fel a vásárra Valóságos látványosság lesz magában is a vásár, ahol asszonyok, leányok, urinők s a nép leányai fognak árulni ajándéktárgyakat és kedves mosolyokat, meg jó szót egy kis ártatlan kacérsággal vegyítve. Vasárnap délután cigányzene fogja még elevenebbé tenni a mozgalmasságot. Bizonyos, hogy szép siker fogja jutalmazni azt az önzetlen és rendkívüli fáradozást, amelyet gróf Almásy Dénesné fejt ki a karácsonyi vásár érdekében. Nem kétséges, hogy Gyula városának közönsége vallási, osztály és vagyonkü- lönbségre tekintet nélkül annak a vásárnak a sikerét, a mely a kereskedők, a jótékony cél és a közön sóg érdekeit egykópen kielégíti, biztosítani fogja. Közgazdaság. Endrőd községe a felekezeti iskolák segélyezésére az 1911 — 12. és 13. évekre a költségvetésbe évi 8750 koronát vett fel. A községnek határozatát azonban a felsőbb hatóságok nem hagyták jóvá, minek következtében a kérdéses összeg felszabadult. Időközbon, mielőtt még a felsőbb hatósági döntés jogerőssé vált volna, a község a kérdéses segélyt kivetette és be is szedte, tehát a 24750 korona most rendelkezésre áll. A képviselőtestület ennek a pénznek miként leendő felhasználása tekintetében — egyhangúlag — a következőképen határozott: Endröd községnek a kondorosi tanyákon van egy népes telepe és hogy ennek a telepnek az anyaközséggel való összeköttetését lehetővé tegye, már régebben elhatározta, hogy az odavezető vicinális útnak illető szakaszát kikövezteti, mert az év egy részében az ott lakó tanyaiak teljesen el vannak zárva a külvilágtól. — Ez az útszakasz a költségvetés szerint 60000 korona építési költséget igényelt. Az építés meg is kezdetett, azonban az időközben előállott áremelkedések következtében a megszavazott összeg nem volt elegendő az építési költségekre, úgy hogy a megkezdett építést — fedezet hiánya miatt — abba kellett hagyni. Most azután épen kapóra jött a felekezeti iskolák segélyezésére megszavazott, de a jóváhagyás megtagadása következtében felszabadult 24750 korona, amelyet a képviselőtestület — szó nélkül — átengedett a folyamiban levő fent említett útépítés befejezése céljából még szükséges költségekre. A békési községi vadászterületek bérbeadása Békés községe a községi vadászterületeket újabb 6 évre bérbe adta. A bérbeadást megelőzőleg egy a vadászterületek beosztására javaslattétel céljából kiküldött bizottság azt javasolta, hogy a vadászterületek helyesebben akként volnának beosztandók, ha az eddigi 15 vadászterület 10 vadászterületté alakíttassák át. A bizottságnak ezt a javaslatát a község képviselőtestülete 11 szóval 10 ellenében nem fogadta el, minélfogva a községi vadászterületek az eddigi beosztás mellett adattak újból bérbe. A megtartott árverésen az eddigi évi 2058 koronás évi bérösszeg helyett évi 3886 korona éretett el, vagyis a községnek a következő hat évben az évi bérösszegnek 89 százalékával nagyobb jövedelme lesz a jelzett címen mint eddig volt. Iparosok mestertanfolyama, Az aradi Kereskedelmi- és Iparkamara az iparosokat rendkívül érdeklő ügyre hívja fel a figyelmet. A kereskedelmi miniszter ugyanis a ruházati és cipészeti iparokból mestertanfolyamok rendezését eng-délyezte. E tanfolyamok legfőbb célja, mint eddig is volt, egyes e szakmákkal foglalkozó iparosoknak oly képzettséget nyújtani, hogy azok a gyakorlati ipari életben üzletükkel minél jobban boldogulhassanak. Ezen a tanfolyamon intelligens, előadóképességgel, szakmájukban kitűnő jártassággal bíró és vándor- vagy más rendszerű szaktanfolyamot végzett, tebát mar megfelelően előképzett fiatalabb iparosmesterek és kivételesen 24 évnél idősebb segédek vehetnek részt. E tanfolyamok tárgyai lesznek: 1. a szerkesztő mértan elemei rajzzal, 2 ipari számtan, 3. emberanatómia alapismeretek, amennyibeu az itt szükséges, 4. áruismeret és ipari technológia, 5. különös ipari könyvvitelben és 6. az illető iparág szabászai rajza és kalkuláció. Egy-egy tanfolyamra húsz (20) hallgatót vesznek fel. A tanítás naponkét 8 — 9 órára terjed. Tanítási dij nem lesz. E tanfolyamokat a m. kir. Technológiai Iparmuzeum (VIII., József- körut 6 sz.) helyiségeiben tartják meg 1914. január és február hónapokban összesen 7 héten at. A tanfolyamon való részvétel minden feltétele megtudható az aradi Kamara irodájában, ahol személyes, vagy levélbeli kérdésekre készséggel adnak felvilágosítást. Csorvás községnek vágóhídja szintén azok közé tartozik, amelynek jelenlegi állapota nem felel meg a szükséglet követelményeinek. Minélfogva a vármegye alispánja a közigazgatási bizottságtól nyert felhatalmazás alapján és az állategészségügyi szakértő előterjesztésére, elrendelte annak megfelelő átalakítását. A képviselőtestület azonban az átalakítást megtagadta azzal az indokolással, hogy a vágóhíd berendezése megfelelő, másrészt mert a kívánt átalakításokra nincsen pénz. A község határozatát Gremsperger József községi főjegyző megfelebbezte és a község határozatának indokával szemben kimutatja, hogy a kívánt átalakítás költségeire költség- vetésileg már 4500 korona van biztosítva, másrészt a szükséges költségek a vágatási dijakból különben is fedezhetők lesznek, tehát a község ujabbi megterhelésén nem lesz szükség. Tenyészbaromfivásár Szarvason. A szarvasi baromfitenyésztő egyesület f. hó 15-én tartotta meg a szokásos őszi fajbaromíivásárját. A vásáron mintegy 200 drb orpington, 150 drb emdeni liba, 200 drb bronz pulyka és 100 drb pekingi kacsa volt kiállítva. Vásárlás végett megjelent Budapestről dr. Leidenfrost Aurél m. kir. gazdasági felügyelő, ki mintegy 250 drb baromfit vásárolt. A békésvár- megvei m. kir. gazdasági feiügyelőség képviseletében Hollo György és Korbuly Lajos gazdasági felügyelők voltak jelen a vásáron. Nevezett felügyelők a varmegyében való kiosztásra mintegy 180 drb különféle fajbaromfit vásároltak. Szatócs nem kereskedő Gyula város Vad Zsigmond gyulai szatócsra 50 korona lakositási dijat vetett ki. Ezen kivetés ellen nevezett felebbezvén, a közigazgatási bizottság az 50 koronát 6 koronára szállította le. A közigazgatási bizottság határozata ellen Gyula város polgármestere panasszal élvén, a közigazgatási bíróság a panaszt elutasította és a közigazgatási bizottság határozatát hagyta helyben, azzal az indokolással, hogy a szatócs üzlete a kis ipar körét nem haladván túl, nem tekinthető kereskedőnek és illetőleg nem tartozik a kereskedelmi törvény rendelkezése alá. Uj gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter a békési járás első körzetére a gazdasági tudósítói teendőkkel Venczel Barnabást bizta meg. A szeghalmi gőzmaimi hid újjáépítéséről már több Ízben megemlékeztünk Legutóbb az az intézkedés történt kérdéses ügyben, hogy az alispán a kereskedelmi minisztertől kért megfelelő összegű államsegélyt. A miniszter azonban a kérelem érdemében nem döntött azért, mert időközben változás állott be a tervekben és igy a költségvetésben is. Nevezetesen a vármegye a jelzett hid céljaira átengedte a dobozi régi hid vasszerkezetét, miáltal úgy a tervek, mint a költségvetés lényeges módosulása állott elő. A miniszter azt kívánja, hogy ezen változott helyzetre tekintettel helyszíni tárgyalás alapján állapíttassák meg az uj terv és költségvetés. Tekintettel azonban arra, hogy ennek a hídnak újjáépítése igen sürgős, ennélfogva a vármegye alispánja azt kérte a minisztertől, hogy ezt az újabb tárgyalást ne a vármegyével, hanem a minisztérium egyik kiküldöttjével tartassa meg. miáltal elérhető lesz az, hogy a miniszter az iratokat nem fogja —■ esetleg — újból visszaküldeni, minthogy a tárgyalás az ő intenciójának megfelelően lesz lefolytatva. A miniszter a kérelem folytán a kérdéses tárgyalás megtartásával Buday Béla műszaki főtanácsost bizta meg és annak id-jét december 17-ik napjának délelőtt 10 órájára tűzte ki Szeghalom községházánál való összejövetellel. Menetrend változtatás iránti kérelmet nyújtott be Gyoma község illetékes helyen. A kérelem azt célozta, hogy a Gyoméról, reggel 5 óra két perckor Békéscsaba felé induló személyvonat később indíttassák, vagy pedig a 666. esetleg a 642. sz. tehervonatok személyszállításra is berendeztessenek. A kérelmet a kereskedelmi miniszter nem teljesítette ama indokból, mert a 614-es számú vonat az utazók zömének érdekeit teljesen kielégíti, különösen a Békéscsabánál és a Gyulánál való viszonylatban; ha ez a vonat később indíttatnék, az csak egyesek kényelmét szolgálná A 666 os vonat személyszállításra nem alkalmas, mert a sok kezelési teendő és tolatás, amely vele jár, a menetrendszerű közlekedést nem biztosítaná. A 642-es vonat pedig azért nem alkalmas személyszállításra, mert a 614-es yo- nat után mindössze 29 perccel indul később; ily rövid időközben két személyszállításra berendezett vonatot nem lehet közlekedtetni. A szintén kórt motoros vonat beállítása pedig az államvasutnak gazdasági érdekeivel ellenkeznék, amennyiben évi üzemi költsége 36500 koronát tenne ki, ezzel szemben a remélhető bevétel alig számba vehető összeget eredményezne, de másrészt az a nehézség is fennforog, hogy a sürü forgalmú vonatokra tekintettel — amelyek a kérdéses vonalon közlekednek — üzembiztonsági tekintetekből motoros közlekedés nem állítható be.
