Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-26 / 43. szám
6 Békés iyi3. október 26 Lopás. Csütörtökön délután, eddig ismeretlen tolvaj besurrant Sárossy Gyula vármegyei árvaszéki elnök lakásába és elemelte az elnök szőrmével bélelt télikabátját, egy ébresztőórát és egy irománytáskát. A rendőrség nyomozza az ismeretlen tolvajt. A MANNDORF-FÉLE GŐZFÜRDŐ folyó hó 27-én kazántisztítás miatt zarva lesz. A Rosenthal féle női divatszalon hirdetésére, mely lapunk hirdetései között van, felhívjuk az olvasóközönség figyelmét. A hölgyvilág b. figyelmébe! Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy körutazásom alkalmával rövid ideig Gyulán, a 48-as kör nagytermében (Yida-utca 11.) október hó 27-éu, azaz hétfőn újra nagyszabású női ruhaszabászati tanfolyamot nytok. — Szabászati módszerem olyan könnyen fogható fel, hogy egy 12 éves leányka is képes hamar a női ruha szabászatot tökéletesen elsajátítani, ellenben felnőttek gyorsan elsajátíthatják az általam feltalált »Európa« ctmü szabászati rendszerrel és az »tturópa« cimii szabászati könyv szerint. mely törvényesen védve van. — A tarfolyamon a következőket tanulják: 1. A pontos mértékvétel. 2. A szabás rajzát a legkisebb gyermek-k ép oly pontosan mint a felnőttek. 3. A derek kiszabását. 4. Mindenféle angol és francia szabászatot. 5 Cos- tümkabátot, hálókabátot és matrózbluzt. 6 Ingblúzokat többfélét 7. Mindenféle ujjrészeket. 8 Prin cess ruhákat, pongyolákat és mindenféle divatu szoknya-alj szabásokat és ezeknek' az összeállításait is. Tandíj személvenkínt 15 korona. Tandíjat nem kell előre fizetni Tanórák külön délelőtti tanfolyamon urihölgyek részére naponta délelőtt 10 órától 11-ig. — Második tanfolyam naponta délután 3 órától 4-ig, valamint 6 órától 6 óráig, szombat és vasárnap kivételével. Külön esti tanfolyam naponta 8 órától 9 óráig, péntek és vasárnap este kivételével. Beiratkozni lehet a föntjelzett helyiségben és a tanórákon is. 5 korona ellenében megkapja azonnal a szükséges mérték és rajzkönyvet, mely a tandíjból levonatik. Tekintettel az idő rövidségére, kérem a kezdetnél saját érdekében a tanfolyamon résztvenni. Szives látogatást kér Koch Ignác, az „Európa“ című szabászat feltalálója és a, tanfolyam igazgatója ■ 429 3-4 Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexin“-nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, bogy a „Löcherer Cimexin“ nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön, de megszabadít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a molykártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában és a Sas-drogériában Gyulán, valamint a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán. 26-32 291 CsászárfürdőBüdapes,en Nyári és téli gyógyhely, a magyar Irgal- masrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizű radioaktiv gyógyforrásai; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdök; hőlég, szénsavas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak főleg csuzos bán- talmaknal és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zenedij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. 75 9—14 Felhívás! Kasos méhtenyésztők figyelmébe. A Békésmegye és környéke méhtenyésztők egyesülete főcélja, hogy a kénhalálra Ítélt méheket a haláltól a közgazdaság javára megmentse- E célból értesíti a kasos méhészeket, hogy akinek lekénezésre, avagy eladásra száat kasos méhe van, az jelentkezzék Juhász Imre Enyves-utca 20. szám alatti méhészetében. Nevezett méhész az eladó méheket, sonkolyt és sonkolyos mézet korlátlan mennyiségben összevásárolja a legmagasabb napi áron, a lekénezésre szánt méheket pedig a kasból ki dobál ja és a kasban levő mézet a saját mézpergetőjén díjmentesen kipergeti és a tulajdonosának visszaadja. Ezáltal a kasos méhészek nemcsak tisztán pergetett és átszűrt mézhez jutnak, hanem az eljárást megtanulva, jövőben saját és mások javára értékesíthetik is. Akinek pedig nincs ideje arra, hogy a saját mézének ily módon való kipergetéséü a jelentkezők sorrendjében megvárhassa, annak sonkolyos méze felényi súlyú tisztán pergetett és háromszor szűrt mézért a kasok lemérése után azonnal becseréltetik. Ugyancsak nevezett méhésznél Enyves-utca 20 sz alatt a legtisztább háromszor szűrt pergetett méz kapható, még pedig: 1-től 5 kilogrammig 1 korona 60 fillér 6-tól 10 1 » 50 11-től •50 1 » 40 51-től 100 1 » 35 100 kilogrammon felül kilogrammonként 1 korona 30 fillér. Hisszük és reméljük, hogy egyesületünknek ezen eljárása által sikerülni fog a kasos méhészeket az eddigi barbár eljárásuktól helyesebb és humánusabb útra terelui és ezáltal a kedves és kiszámitha- tatlan közhasznú méhecskéket a kénhaláltól megmentem. Méhésztársi üdvözlettel 403” 5—5 Dr. Lovich Ödön, Juhasz Imre, polgármester, az egyesület elnöke. . méhész. Közgazdaság. Olcsóbb húst! Hónapok óta egykedvű megadással veszi tudomásul közönségünk, hogy a hús ára nem akar lejebb menni. A közönség fásultsága nyilatkozik meg ebben, amely természetesnek találja, hogy ami egyszer megdrágult, az soha többé olcsóbb nem lesz. Pedig látjuk, hogy tavalyhoz képest az élő állat ára 20—30 százalékkal (sőt többel) leszállóit, a pénzben megszorult kisgazdák egyre olcsóbb és olcsóbb áron vesztegetik a marhákat; a sertésárak zuhanása pedig Gyulán is egzisztenciákat tett tönkre — és a hús ezalatt ugyanolyan drága maradt, mint tavaly, amikor a magas állatárakkal még indokolva volt. A bus ennek következtében nemcsak a szegény embereknél, hanem a középosztály háztartásában is valósággal luxuscikké lett. Hogy ennek nem okvetlenül kell igy lennie, azt bizonyítja bárom városnak: Makó, Szeged, Kecskemétnek komoly hatósági beavatkozása, mellyel jelentékenyen leszállította a húsárakat. Mivel a mészárosok hatósági felhívásra sem engedtek a magas árakból, az említett városok hatósági busszókeket állítottak fel s ez meghozta a kivánt eredményt: a mészárosok leszállították a hús árát. Gyula város képviselőtestületének szeptember havi közgyűlésén már szóba jött a busdrága- ság. Martos Manó képviselő helyesléssel fogadott indítványára a közgyűlés utasította a polgár- mestert, hogy szólítsa fel a mészárosokat és henteseket a húsárak leszállítására és ha a barátságos felhívásnak nem lesz eredménye, tegyen előterjesztést a hatósági husszókek felállítására. A tarthatatlan helyzet akcióba szólította a bókósmegyei állami tisztviselők gyulai körét is. A napokban a kör elnöke Zádor Mór kir. pónz- ügyigazgató beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez, amelyben rámutat, hogy milyen nagy mértékben van kitéve a nagyközönség a mészárosok kizsákmányolásának s kéri a képviselő- testületet, hogy ennek a visszaélésnek vessen gátat a hatósági mészárszék sürgős felállításával. A beadvány szerint a hatósági szók állandó vevőjéül a közönségen kívül meg lehetne nyerni a helybeli honvédséget és közkórbázat is. A kör magánúton arról értesült, hogy a honvódezred parancsnoksága hajlandó volna a város részére tényleges szolgálatban álló mészárosokat átengedni, hogy a hatósági szék a versenyt annál könnyebben állhassa a mészárosokkal A tisztviselőkör vasárnap délelőtti, rendkívül látogatott közgyűlése négy tagú bizottságot küldött ki, amely a hatósági széknek a város által leendő sürgős felállítása, esetleg egyéb módozatok megbeszélése végett a polgármesterrel tárgyalást folytasson. Nem szeretnénk, ha a busárusok ebben az ellenük irányzott támadást látnák A mészáros és hentes joggal kívánhatja meg a maga üzleti hasznát, a fáradságának diját. De amikor a közönségre egyik téren száz és száz teher, az életnek uj és uj nehézségei szakadnak, akkor lehetetlen szó nélkül hagyni, megtűrni, hogy a hús Gyulán most is olyan drága legyen, mint akkor, amikor a szarvasmarha és sertés harminc százalékkal drágább volt, mint ma Ez már jogtalan kihasználása a helyzetnek, a közönség türelmének és a hatóság kíméletes magatartásának. Dr. Lovich Ödön polgármester a közgyűlési határozatnak megfelelően összehívta a henteseket, hogy őket a húsáraknak jelentékeny leszállítására rábírja. A velük való tárgyalásnak azonban nem lett eredménye. A szintén külön összehívott mészárosokkal való megbeszélés a polgár- mester betegsége miatt nem volt megtartható. Reméljük, hogy a legközelebb összehívandó tárgyaláson a husárusok, saját jól felfogott érdekükben is engedékenységet fognak tanúsítani s nemcsak látszatból néhány fillérrel, hanem az ólő állatáraknak megfelelő, számottevő összeggel szállítják le az árakat, annál is inkább, mert most már egészen komoly áramlat uralkodik a hatósági husárusitás megvalósítására. Alaposan fontolják meg a dolgot, szállítsák le igényeiket a tisztességes polgári haszon színvonalára addig, mig nincs a nyakukon a veszedelmes versenytárs. Ne idézzék maguk ellen csökönyös magatartásukkal a sok kellemetlenséget okozó és nehezen lerázható konkurenciát. A városnak természetesen nem lehet célja, hogy iparos polgárainak anyagi kárt okozó konkurenciát, csináljon, de viszont, ha a körülmények azt mutatják, hogy a lakosság a legnélkülözhetetlenebb élelmi cikkek beszerzésénél jogosulatlanul kihasználta- tik, kötelessége azt minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni. Ha tehát a mészárosok és hentesek továbbra is mereven ragaszkodnak eddigi áraikhoz, sietve meg kell csinálni a hatósági mészárszéket A város ne tartson tőle, hogy ebből anyagi károsodás érhetné. A fentebb említett városok példája már gyakorlatilag is bemutatta, hogy az árak leszállítása után is tisztességes haszon maradt a levágott marhákon Az valószínű, hogy a hatóság valamivel drágábban tudja az élő állatot beszerezni, mint a mészáros, azonban ezt a csekély árkülömbözetet kiegyenlíti az olcsóbb munkaerő, amelyet a katonaság bocsájt a város rendelkezésére, valamint az, hogy a város vágóhídi dijat nem fizet. De van arra is kilátás, hogy egyik uradalom kedvezményes áron szállít vágómarhákat. Az elárusitáshoz a legegyszerűbb, olcsó berendezést lehet készíttetni, sőt a piaci árusítás még csekélyebb befektetést igényel A cél csak az legyen, hogy a szerény jövedelmű ember, a lehető legjutányosabb árért szerezhesse be husszükségletót. A gyulai kereskedők zárórája. Miut köztulo- másu, a képviselőház néhány hónap eiőtt törvényileg rendezte az üzletek nyitvatartásának idejét. A törvény létrehozatalát a magántisztviselők és üzleti alkalmazottak éveken át folytatott országos mozgalmai tették szükségessé, amely mozgalmak célja az volt, hogy az alkalmazottak munkaerejét a főnökök a végtelenségig ki ne használhassák, hauem csak a humanizmus elveinek megfelelő munkaidőt szabhassanak e*éjük. A meghozott törvény a fővárosban és környékén már tietekkel ezelőtt életbe lépett, a vidékre vonatkozólag pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a községekre nézve minden vármegye, illetőleg saját területén miuden város a törvény keretein belül önálló m rendezheti szabály- rendelet utján az üzletek nyitvatartásának idejét. Gyula város tanácsánál most van előkészítés alatt a szabályrendelet. A tervezetet dr. Lovich Ödön polgármester megküldte véleményezés végett az arra legilletékesebb testületnek, a gyulai kereskedők és kereskedőifjak társulatának, amelynek választmánya csütörtökön este tartott ülésében a gyulai üzletek záróráit a következőképen javasolta rendezni: Az élelmiszer üzletek (fűszeresek és szatócsok is) nyáron május 1-től október 1-ig 5 órakor nyithatnak, az összes többi üzletek nyitási ideje 6 óra. Az élelmiszer üzletek zárása 8 órakor, az egyéb üzleteké fél 8-kor lenne. Télen az élelmiszer üzletek 6 órakor, a többiek 7 órakor nyitnának, az összes élelmiszer üzletek ugyancsak 8 órakor, a többiek azonban már 7 órakor zárnának. Ez a javaslat minden valószinüség szerint az összes gyulai kereskedők érdekeit ki fogja elégíteni, tekintettel ama körülményekre is, hogy a törvény hosszabb nyitvatartási időt úgy sem enged meg s igy a város legközelebb tárgyalandó szabályrendelete a fentebbi munkaidőt fogja a kereskedők részére megjelölni. A városi tanács köteles még az aradi kereskedelmi és iparkamara véleményét is kikérni s a megalkotandó szabályrendelet majd csak a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása után lesz életbe léptetve. A vármegyei közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága folyó hó 17-én Ambrue Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen részt vett Kolossy Gyula erdőfelügyelő is. Az ülésnek legfontosabb tárgya volt Ptacsek Béla Gyula városi erdőőr fegyelmi ügye. Nevezett erdőőr ugyanis — mint megírtuk — a kapott szabadság letelte után hivatalát nem foglalta el, hanem Amerikába vándorolt ki. Az erdészetig albizottság Ptacsek Bélát, akit a polgármester előzetesen már állásától felfüggesztett es illetményeit beszüntette, a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel, a hivatalból való elmozdítással bünte-
