Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-19 / 42. szám
3 Békés 1913 október 19 első tárgya az alispáni jelentés volt, amely körül hatalmas vita indult meg. Felszólalt az alispáni jelentés kapcsán dr. Berthóty Károly a vármegyei, de különösen az orosházi járási utak rósz karban léte miatt, K. Schriffert József a kétegyházi törvényhatósági utak állapotát kifogásolta, Haviár Glyula a szarvas—szentesi és szarvas—endrődi törvény- hatósági utak lassú haladását tette bírálat tárgyává. Dr. Martos József az orosházi népbank válsága kapcsán szabályrendelet alkotását sürgette, amelyben a pénzek elhelyezésénél a vármegye érdekei lehetőleg megóvassanak. Ez a felszólalás maga után vonta Liska János, László Elek és Kohn Ignác felszólalásait és a két előbb nevezett bizottsági tag Martos felfogásával szemben ellenkező nézetüknek adtak kifejezést. Nagy József szeghalmi bizottsági tag a járási főszolgabírónak a szeghalmi fogyasztási szövetkezetnél felügyelő bizottsági tagsági minőségben tett egyik nyilatkozata tartalmának tisztázását kérte, Makay Márton a gyomai választás alkalmával a főszolgabíró által a közszabadságok sérelmére állítólag elkövetett intézkedéseket kritizálta. A most nevezett bizottsági tagok felszólalásaival szemben Izsák Jakab a főszolgabírót vette védelembe, aki az ülésen nem vett részt és igy nem is védekezhetett. A felszólalásokra az alispán adta meg a választ. Az útügyi panaszokra felemlítette, hogy az utak nem kielégítő állapotának legnagyobb oka az, hogy az újonnan épült utak Kossuth Ferenc volt kereskedelmi miniszter rendelkezése folytán négy öl helyett csak két és fél öl szélességben lótesittettek, amely körülmény úgyszólván lehetetlenné teszi az utak jó karban tartását és rengeteg sok fenntartási költséget igényel, már pedig az útalap helyzete nagyon is határt szab ezen költekezéseknek. Martos bizottsági taggal szemben azon nézetének adott kifejezést az alispán, hogy az általa megpendített szabályrendeloti alkotást nem helyesli, mert a vármegye érdekeinek megvédésére van más mód is és az orosházi népbank esetében sincs semmi baj, mert a vármegye pénze biztosítva van. Nagy József kérelmét nem tartja a törvényhatóság illetékességébe tartozónak, hanem a felvetett kérdés a szeghalmi hitel- szövetkezet felettes hatósága utján tisztázandó. Csillagos, holdfénynélküli, gyönyörű nyári éjjel volt A sok ezernyi csillag sápadtan szórta le fényét és sűrűén pislákoltak még az apró égi mécsek. A Göncöl-szekere épen a falu fölött ragyogott s teljes pompájában tündökölt, élénken világítva be a sötétséget A tarló felől ékes, vontatott muzsika hangzott belé az éjszakába; az ezernyi tarló dalos, a fekete- hátú tücskök egyhangú, unalmas, megszokott danája, esteli hangversenye. A közeli berekből a faluig hallatszott a békák esti mulatsága, mely szinte bántóan, fületsér- tően hangzott, de némi harmóniát mégis képezett a tücsökmuzsikával... A falu apró bogárhátu házai sötéten, szinte álmosan meredtek belé az estbe s a leszálló harmatban csillogtak a nádtetők. Csend volt mindenfelé Kihalt, meztelen volt minden, semmiféle hang sem hallatszott, amely az alvó, álmodó természetet megzavarhatta volna nyu- govásában, pihenésében . .. Szinte kivillogott a sötétből a Hajós-ház. Mintha tudomást sem vettek volna róla a benne lakók, hogy cigányzene csendült föl az ablakuk alatt, oly sötét volt. A leány apja, a rövidszavu adóhivatali pénztáros a kaszinóban lehetett — szerencséjére Gézának, mert máskülönben a kurta botját ugyan rámérte volna a hátára A leány utcára néző ablaka egy kicsinyt ki volt világítva. Az egyedüli az egész házban. Bizonyára akkor is a „Színes álmok“ cimü novellakötetét olvasta, amelyet a könyv szerzője, egy ■ alak tett le „hódolata jeléül“ a lábaihoz. És talán összerezzent, amikor a sötét éjszakában fölcsendült a kedvenc nótája: Végül Makay Márton felszólalása folytán az alispán kérte őt, hogy nagyobb tárgyilagossággal adja elő valódi vagy vélt sérelmeit, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az általa felhozott sérelmeket felette kiszínezve adja elő; már pedig ilyen eljárás mellett az általa folyton bántott tisztviselők elvesztik kedvüket, ez pedig a köznek válik kárára, mert elveszti azt az előnyt, amely abban van, hogy a tisztviselő kötelességén felüli mértékben is szolgálja a közt. A munkásbiztositó törvény módosítást kérő vármegyei feliratoknál Grünfeld' Jakab szólalt fel oly irányban, hogy ne az intézmény államosítása kéressék, — amint az állandó választmány javasolta — hanem az, hogy a törvénynek általa is elismert hiányainak megjavítása mellett az autonómia még jobban kiterjesztessék és a baleseti biztosítás tisztán állami feladatként tekintessék. Hozzászóltak a kérdéshez Martos és Berthóty Károly bizottsági tagok és ez utóbbi indítványára a bizottság azt határozta, hogy felír a kormányhoz a munkásbiztositási törvény oly- irányu módosítása iránt, hogy az autonómia fenntartása inelleM az iutézinéuy hatékony állami ellenőrzés alá helyeztessék és a balesetbiztosítás pedig állami támogatásban részesit- tessék. Vitát támasztott Békéscsaba község az a határozata, mely szerint a segédjegyzői állást közigazgatási jegyzői állássá szervezte át és a jelenlegi segédjegyzőt Tóth Lászlót erre az állásra megválasztottnak jelentette ki. Az állandó választmány a község határozatának jóváhagyását véleményezte, ami ellen a felebbezők részéről Zelenyánszky Mihály és Pollák Arnold, mellette Korossy László és dr. Holländer Lipót szólaltak fel. A közgyűlés a község határozatát helybenhagyta, mert az nem sérti a törvényt és mert a határozat szabályszerűen hozatott. Az ellenzék nem annyira elvi okokból, mint inkább azért kifogásolta a község határozatát, mert Tóth Lászlóval szemben vannak nekik kifogásaik s ezért kívánták, hogy az uj állás szabályszerű választás utján töltessék be, Az Orosházán nagy port felvert irnoki választást a közgyűlés Kvanka Mihály ellenző felszólalása, valamint az eljárt főszolgabíró felvilágosításai után helybenhagyta, mert a főszolgabíró eljárása teljesen törvényes volt. A délelőtt folyamán még két ügynél volt nagyobb szabású vita. Egyike ezeknek a gyulai városház építésének kérdésénél keletkezett. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a városnak a városháza átalakítását kimondó határozata és a munkálatok vállalatba adása ne hagyassák „Megállók a keresztutnál, Ahol nyáron annyi fehér virág van, Visszatér a szivem ide, Mindhiába járok künn a világban. Vándor darvak búcsúznak fenn, Dér csillog a levelen, Dérüt'ótte avar között Parányi kis lábad nyomát keresem . . .“ Géza becsületesen kitett magáért. A nehéz éneket elejétől-végig disszonáncia nélkül énekelte, de .hangjában ott vibrált mindvégig a reménytelen, elutasított szerelemnek minden kínja, minden fájdalma, és szenvedése . . . Mindnyájan megértettük a szive fájdalmát . . . Csak Teruska nem. Ügy kellett lenni, mert az ének végén a világosság hirtelen kialudt és a kis szobára sötétség borult... IV. Semmit sem hagyott hátra Barna Géza, amivel öngyilkosságát megindokolhatta volna. A becsukott kékszernek éppen olyan némán hallgattak, mint a hideg, örökre elnémult ajkak . . . Csak feküdt, feküdt Géza, hidegen, mereven, a kis szobájában, ahova hazajárt álmodni, ahol eszményekről álmodott, ahol elfutotta szivét a keserűség, amikor megrázta azt kíméletlenül a reménytelen szerelem fájó gondolata ... Nem beszélt... de annál többet mondott, többet regélt az a két szál kis kék virág, amelyet tárcájában találtunk, gondosan lepréselt állapotban, éltévé egy kicsi borítékban, amelyet egyszer Terus- kától kapott. jóvá, mert egyrészt a fedezet kérdése nem reálisan van megoldva, minthogy sem a gyámpénztári tartalékalap véglegesen le nem köthető, sem pedig a csatornázási alap felhasználása nem engedélyezhető, másrészt, mert magának a városháza átalakításának tervbe vett módja teljesen elhibázott s csak 10—15 évre elégítheti ki a szükségletet. A javaslat ellen dr. Martos József nagy beszédben kelt ki és oda konkludált, hogy semmi ok sincs arra, hogy a törvényhatóság olyan nagy gyámkodást tanúsítson a várossal szemben, amely nagyon alaposan megvitatta és meggondolta a városház átalakításának ügyét és a fedezetről is megfelelően gondoskodott. Ugyancsak az állandó választmány javaslata ellen szólalt fel Hack Márton, aki a tisztviselők »nyomoráról« beszélt, amelyet a jtdenlegi helyiségekben el kell nekik szenvedniök. Grünfeld Jakab szintén kívánja a városháza építést, de azt kéri, hogy a munkálatok ne egy vállalkozónak adassanak ki, hanem csoportonként biztosíttassanak a munkálatok. K. Schriffert József ellene van a városház építésének különösen, azért, mert nagy az adó a az építéssel még jobban emelkedik a városnak már- már elviselhetetlen terhe. A közgyűlés igen nagy több.éggel fogadta el az állandó választmánynak az építést ellenző javaslatát, különösen az alispán által felhozott érvek hatása alatt, melyeknek lényege az volt, hogy minden ellene szól annak, hogy a városház a mostani nehéz viszonyok között és a tervbe vett módón alakittassék át, illetőleg építtessék fel. A délelőtt: közgyűlésen még egy fontos tárgy került szőnyegre, nevezetesen a vármegyei pénzkészleteknek a jövő évben mely pénzintézetekben való elhelyezése. Az állandó választmány azt javasolta, hogy az 1914 évben is ugyanúgy helyeztessenek el a vármegyei pénzek, mint az idén, azzal a változtatással azonban, hogy a válságba jutott orosházi népbankba ne helyeztessék el semmi. Ezzel szemben Szalay Lajos azt indítványozta, hogy az az összeg, amely eddig az orosházi népbankban volt, vagyis 120.000 korona egyenlően osztassák meg a békéscsabai általános takarékpénztár és a szarvasi hitelbank között. A tárgyhoz felszólalt dr. Ladies László, aki ellene volt az indítványnak és azt is kijelentette, hogy dr. Martosnak az alispáni jelentéssel felvetett eszméjét a vármegyei pénzek elhelyezésének tárgyában szabályrendelet alkotása iránt, )nem helyesli. Felszólalt még Beliczey Géza is, aki Szál ay indítványát támogatta és végül dr. Martos József is, aki reflektált Ladicsnak őt érintő szavaira. A megtartott szavazás szerint az állandó választmány javaslata 30 szóval 18 ellen elfogadtatott. A délután 3 órakor folytatólag megtartott ülésen a bizottsági tagok csak erősen megfogyatkozott számban — alig voltak 30-an — jelentek meg. A vidékiek közül csupán a köröstarcsaiak s a tótkom- lósiak maradtak benn, hogy az őket érdeklő községi ügyek tárgyalásánál jelen lehessenek. Ezeket a tárgyakat — kérelem folytán — a közgyűlés soron- kivül tárgyalta és szemben as állandó-választmány határozati javaslataival, a községi határozatokat helybenhagyta. így helybenhagyta a köröstarcsai községi alkalmazottak nyugdíjbiztosítása tárgyában hozott községi határozatot. Ennél az ügynél Szabó János és Bartha György szólaltak fel -s kérték a bizottságot, ne küldje vissza az ügyet újabb tárgyalás végett, mert nem lehetetlen, hogy ujabbi tárgyalás során, a község leszavazza előbbi határozatát. Bartha György felszólalására — szemben az állandó-választmány javaslatával — a közgyűlés feliratot intézett a miniszterhez ujabbi 2 vásár engedélyezése iránt. Hrdlicska Lajos tótkomlósi megyebizottsági tag felszólalása folytán — szemben az előterjesztett határozati javaslattal — a közgyűlés helybenhagyta a községnek azt a határozatát, mely- szerint a Komló-szállodát az ottani fogyasztási szövetkezetnek adta bérbe. Ezután sorra került a vármegyei bérkocsiszabályrendelet módosításának ügye. Ez a tárgy a délutáni közgyűlésből egymaga közel egy órát vett igénybe. Felszólaltak ennél az ügynél Berthóty István és Kiss László főszolgabirák, előbbi több ízben és mindketten a szabályrendeletnek az ő járásuk helyi viszonyaihoz képest való módosítását kérték. A vármegye alispánjának szintén több izbeni felszólalása után a szabályrendaleti tervezet csekély módosítással aJ előterjesztett alakjában fogadtatott el. A mezei egerek pusztítása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet tárgyalásánál K. Schriffert József szólalt fel,; az alispán felvilágosító felszólalása után azonban a szabályrendeleti tervezet szintén elfogadtatott. A szabályrendelet szerint csak azzal szemben lesz büntetés alkalmazandó, aki a hatóságilag elrendelt védekezést megakadályozza. A védekezés mikénti módjáról nem intézkedik a szabály- rendelet, erre nézve a rovartani állomás meghallgatása után adatik ki a hatósági rendelkezés. Felszólalás volt még a füzesgyarmati végrehajtói állás
