Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-12 / 41. szám
3 Békés 1913 október 12 bérkocsi, továbbá a fogadók, vendéglők, kávéházak és kávémérésekről alkotott vármegyei szabályrendeleteken, minthogy ezek mostani alakjukban nem felelnek meg már a mai igényeknek. Az alispán előterjesztései között legfontosabb az, amely a megyebizottsági választókerületek újbóli beosztására, valamint a választott megyebizottsági tagok számának felemelésére vonatkozik. E részben az alispán már egyik legutóbbi közgyűléshez megtette előterjesztését, azonban a munkálat egyszeri hallásra megérthető nem lévén, a bizottság kimondotta, hogy az előterjesztés újból kidolgozandó és a tervezet indokolással a bizottsági tagokkal előzetesen közlendő lesz. Ezen megbízatásnak az alispán eleget tevén, a vármegyei hivatalos lapban közölve van az idevonatkozó javaslat, amely kétféle, nevezetesen : egyik részében azon az alapon van kidolgozva, hogy a megyebizottsági tagok száma, 'marad a jelenlegi, azonban a választókerületek a változott népesedési viszonyoknak megfelelően újonnan osztandók be, másik részében pedig azt vette alapul, hogy a megyebizottsági tagok száma is felemelendő a vármegye jelenlegi népességének tekintetbevételével. Eszerint a jelenlegi 226 tag helyett 297 választott tagja lenne a törvényhatóságnak és ugyanannyi virilis is vagyis 426 helyett 594 lenne a tisztviselőkön kivül a törvényhatósági bizottság tagjainak száma. Az alispán végül azt a javaslatot teszi, hogy a törvényhatóság térjen a kérdés felett napirendre, mert a bizottsági tagok létszámának felemelését a miniszter nem engedélyezi, a választókerületek beosztása a törvény szerint lehetséges ugyan, de csak aként valósítható meg, hogy a jelenlegi választókerületek választott bizottsági tagjainak száma lényegesen lejebb lesz szállítandó, hogy az uj választókerületek arányos képviseitetést nyerhessenek, ebbe pedig a nagy választókerületek bizottsági tagjai aligha mennek bele. A belügyminiszter — amint már részletesen megírtuk — azt az álláspontot foglalja el, hogy az igazolváuyos altisztek egyes alsóbb rendű vármegyei állások betöltésénél megelőzik még a rendszeres állásra kinevezett azon dij- nokokat is, * akik a vármegyei nyugdíjintézetnek az öröm ! A különbnél-különb bohóságok mind jobban és jobban vonzották a fiukat. Különösen tetszettek a hullámvasút, a csodakerék, a forgó henger stb. Esti 3/49-kor fáradtan pihenőre tért a társaság. Most már mindenki jól s ludt, senki sem érezte a szalma párna keménységét. Október hó 5-én délelőtt a Muzeum-körút sarkáig villamoson, onnan pedig gyalog vonult a társaság a vásárcsarnokba, innen a csinos Erzsébet- téren át a Bazilikához mentek, ennek megtekintése után a páratlan gyorsasággal épült szép Szabadságtéren keresztül az Országház-térre jutottak, hol a fényes parlamenti épületet, annak belső remek alkotásait. a téren fekvő szobrokat, a tudományos akadémia épületét, s végül a kir. Curia előcsarnokát elég hosszú ideig tanulmányozták. — Délután VQl-kor a nyugati pályaudvarról Nagymarosra, onnan csavargőzössel a Dunán át Visegrádra tettek kirándulást. Salamon tornyában, melyet renováltak, bámulták a hatalmas ágyúgolyókat, melyek egyikét féléméin; senki sem tudta, majd a Fellegvárból sokáig gyönyörködtek a festői kilátásban, végül pedig a Mátyás-forrás melletti vendéglőben kis pihenőt tartottak. Esti 7 órakor hajóval indult a társaság vissza Budapestre. Az eső permetezett a levegő a Duna vize fölött h-vös volt, s igy a kis csoport kénytelen volt a zsúfolásig megtelt hajó alsó r izében meghúzódni. Szerencse, hogy I. oszt. hajójeggyel utaztak, különben a zsúfoltság következtében igen kellemetlen lett volna a hajóút. Elragadó látvány tárult a kirándulók elé akkor, amidőn n Margit hid körül a Duna közepéről a folyam két partját fényárban úszni látta. Az Eötvös-téri hajóállomásról a közel fekvő Gizella-térig, minthogy az tagjai. Az alispán előterjesztést tesz a törvényhatóságnak, hogy ezt a belügyminiszteri rendeletet, mint a törvénnyel össze nem egyeztethető! panaszolja meg a közigazgatási bírósághoz. A törvényhatóságnak mindenesetre el kell határozni a pauaszjog igénybevételét, hogy ez a vitás kérdés, amely a vármegyei dijnokokra existentiális jellegű, végérvényesen eldöntessék a legfelsőbb fórum által. A vármegyei dijnoki szabályrendeletnek több vonatkozásban való módosítását is kéri az alispán a törvényhatóságtól, ezek a módosítások részben alaki természetűek, részben pedig olyanok, amelyek a dijnokok jogállásának megerősítését és biztosítását célozzák. Előterjesztést tesz az alispán az iránt is, hogy a gyulai József főherceg-laktanyában felmerült és mintegy 5000 koronát kitevő átalakítási költségek a katonabeszállásolási alapból fedeztessenek, mert a költségek természetüknél fogva nem képezhetik a város terhét. A múlt évi katonai átvonulások alkalmával Békéscsaba és Doboz községnek felmerült tekintélyes ösz- szegü fuvarköltségei, továbbá a rendkívüli tényleges szolgálatra a múlt év háborús viszonyai folytán az ősszel és télen behívott tartalékosoknak a csabai barakban történt elhelyezése folytán felmerült 1422 korona fűtési költségek is a vármegyei katonabeszállásolási alapból javasoltalak kifizettetni - méltányossági alapon — mert egyénenkénti elszállásolás esetén sokkal több költsége merült volna fel a vármegyének, nem is említve a lakosság zaklatását. Itt említjük meg, hogy a katonabeszállásolási alap, amely midőn a vármegyének pénzre volt szüksége, a múltban mindig rendelkezésére állott, az utóbbi két évben előállott rendkívüli kiadások következtében teljeseji kimerült, úgy, hogy 150U0 korona ideiglenes kölcsönt kellett a vármegye más alapjaiból venni, hogy a szükséges kiadásait fedezni képes legyen. Az alispán ezért a katonabeszállásolási pótadónak sürgős és so- ronkivüli kivetése és behajtása iránt intézkedett. Határozni kell a törvényhatóságnak a tekintetben is, hogy az uj törvény értelmében hány hordójelző hivatalt létesít és hol állíttassanak fel azok. Az alispán előterjesztése erész- ben az, hogy a vármegye maga ne állítson fel ilyen hivatalt, hanem állíttassák fel hordójelző eső zuhogott, futva vonult át a társaság. A Gizella- térről a földalatti villamoson tették meg az utat állandó étkező helyükig a „ Kéményseprő“ vendéglőig. Október 6-án reggel végigsétáltak az Andrássy- uton, betértek az újonnan épült párizsi nagy áruházba, melynek buffetjében villásregeliztek ; majd a Fürdő-utcán át, a lánchídon keresztül az alagút szájától balon fekvő hegypályához vonultak A siklón a várba érve itt megtekintették a várkertet a Szavoyai szoborral, s a nagy turul madárral; gyönyörködtek a k rályi várpalota festői külsejében, sajnos a főudvarmesteri hivatal rendelete következtében a palota termei zárva voltak. A történelmi nevezetességű Szent György-tér- ről a koronázó Mátyás-templomba indultak, melynek megtekintése után a Halász-bástya és a Szent István szobor megfigyelése következett. A nap délutáni részét a „Körkép“ megtekintésére, s a városligeti „Vurstlik“ kitanulmányozására fordították, este pedig a Magyar Színházban „Az uj földesur“ c. darabot- nézték végig. Október 7 én tekintettel arra, hogy már 3/'4ll órakor a korai Vonatindulás miatt meg kellett ebédelniük, tisztán csak a Nemzeti Múzeumot tudták megtekinteni. 12 óra 20 perckor búcsút mondott a kifáradt, de gazdag tapasztalatokkal telt csapat a fővárosnak. Gyulára egy kényelmes Pullmann rendszerű Cah III. oszt. külön kocsiban este 8 órakor érkeztek meg. A 4 és fél napos kirándulás részvételi dija személyenként 25 koronát tett ki. amely összegben a vasúti utazás, a színházi és más egyéb belépő dijak is benfoglaltattak. Schreiber Ottó. hivatal Gyula város, Békéscsaba, Szarvas, Békés és Orosháza községek által. A gyulai járás községei csatoltassanak Gyula városához, a gyomai járás községei Békéscsabához, végül a szeghalmi járás községei Békés községhez. Javasoltad k továbbá, hogy a hordójelzési dijak engedtessenek át az illető községek részére, a felmerülő költségek fedezetére. A tárgysorozatba több rendbeli segélyezés iránti kérelem van. így segélyt, illetőleg hozzájárulást kér Csongrád község mint a esongrád— öcsöd—szarvas—mezőtúri h. érd. keskenyvá- gányu vasút engedélyese, abból a célból, hogy ennek a vasútnak létesítése lehetővé váljék. A vármegyei közúti alap nagymérvű deficittel küzdvéu, a kérelem teljesítése ki van zárva. Öcsöd község ezen keskeny vágányu vasútra 70000 koronás hozzájárulást szavazott meg, amelyre vonatkozó tárgy szintén fel van véve a tárgysorozatban. A szarvasi gimnázium közétkezője részére kér segélyt, azt hisszük, hogy a kérelem —- miként a multban — mint teljesen megokolt most is teljesittetni fog. Ugyancsak teljesítésre hozatik javaslatba az állattenyésztő szövetkezeteknek és Kocsondy János utbiztosnak kérelme segélyezés iránt. A többi segély iránti kérelmek fedezet hiányában aligha lesznek teljesíthetők. Határozni kell a törvényhatóságnak abban a tekintetben is, hogy a 7 éven felüli elhagyott gyermekek után 1911. évben felmerült tartásdijak címén mely községeket és mily ösz- szeggel segélyez a vármegyei elhagyott gyermekek központilag kezelt segélyalapjából. A felosztásra javaslatba hozott összeg: 6355 korona, amely csupán 7 község között osztatik fel. Azok a községek amelyeknek önálló gyámpénztáruk van, nem kapnak segélyt, mert a kérdéses alap csupán a központilag kezelt gyámpénztárak hozzájárulásaiból vau létesítve. Az orvosi alap a községi orvosok fizetésére, korpótlékaira stb. a jövő évben 83,460 korona állami hozzájárulást igényel; a törvény- hatósági bizottság az államtól ezt az összeget fogja kérni. * Üj munkásházaknak a vármegye által leendő létesítése iránt egyes községek által előterjesztett kérelmek elutasításra javasoltalak, mert a munkásházakra a vármegye által megszavazott 500,000 korona már felhasználtatott, a jelenlegi rossz pénzviszonyok pedig újabb kölcsön felvételét lehetetlenné teszik. Fontos tárgya lesz a közgyűlésnek a vármegyei pénzkészleteknek mely pénzintézetekben leendő elhelyezése céljából névszerint hozandó határozat. Tavaly először tért el a törvényhatóság attól a régebbi határozatától, hogy a vármegyei pénzkészleteket a jóuevü s teljes biztosítékot nyújtó három gyulai pénzintézetben egyenlő arányban helyezi el, amely elhelyezés hosszú éveken át legcélszerűbbnek is mutatkozott. Azt az aktiot, hogy más vármegyei pénzintézetekben is helyeztessenek el vármegyei pénzek, az orosházi népbank kezdeményezte és pedig sikerrel. Azonban mindjárt az első alkalommal rosszul járt a vármegye, mert közismert dolog, hogy ez a bauk, amelynél a vármegye 120,01)0 koronát helyezett el, súlyos viszonyok közé került és a vármegyének ott elhelyezve levő még mintegy 100,000 korona betétjének a sorsa ezáltal bizonytalanná vált. Ez* a sajnálatos körülmény a megyebizottsági tagokat a pénz elhelyezésének kérdésénél legnagyobb óvatosságra kell, hogy intse annál inkább, mert a törvény szerint, az elveszett pénzekért, az elhelyezést megszavazó bizottsági tagok anyagi felelősséggel tartoznak., Az őszi közgyűlésnek általánosabb érdekű tárgyait a fentebbiekben ismertettük. A többi ügyek legnagyobbrészt csekélyebb jelentőségű községi kérdésekre vonatkoznak, amelyek részben felebbezés folytán kerültek a törvényhatóság elbírálása alá, részben hivatalból való
