Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-05 / 40. szám
XJLV. évfolyam. Oyula, 1913 október 5 40. szám. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — í Fé lévre__________5 K — » Év negyedre_ _ 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok Rém adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Vármegyei közgyűlés előtt. i. Békésvármegye rendes őszi közgyűlését e 5hó 15-én tartja. A vármegyének őszi közgyűlése az évenként tartatni szokott 4 rendes közgyűlés közül a legfontosabb azért, mert azon egyrészt a vármegyének házipénztári és minden két évben közúti költségvetése állapítandó meg — ami kétségtelenül legközelebbről érinti a vármegye lakosságát — másrészt az őszi közgyűlésen több olyan általános intézkedés teendő és határozat hozandó, amelyek a vármegye közönségét a jövő évre való kihatásukban érintik. A legközelebb megtartandó közgyűlés tárgy- sorozata már elkészült és a törvényhatósági bizottság tagjai részére az már a holnapi napon szétküldetik. Minthogy a folyó évi május havi rendes közgyűlés óta nem volt sem rendes, sem rendkívüli közgyűlés, ennélfogva — amint az előrelátható volt — az őszi közgyűlésen elintézendő ügyek száma nagyon felszaporodott, illetőleg oly nagy — kétszázon felül — aminő eddig még egyetlen rendes közgyűlésen elő nem fordult. A közgyűlés tárgyai között általános érdekű igen sok van, de az egy politikai jellegű ügyön kívül, ezek nem olyan természetűek, amelyek tárgyalása nagyobb vitákra szolgáltathatna anyagot. A közegészségügy általában kielégítő és az elmúlt óv hasonló időszakához viszonyítva még jobb is volt. A közgyűlésnek első tárgyát az alispán jelentése fogja képezni, az alispáni jelentést bő kivonatban az alábbiakban ismertetjük: Heveny ragadós bajban az 1913. év május hó 1-től egész 1913. szeptember hó 1-ig megbetegedett 450 és meghalt 48, vagyis 10-6 százalék. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID A diphteriás megbetegedések számának csekélyebb apadása mellett jelentékeny csökkenést mutatott a vörhenyes betegek száma: 97 (a múlt évben 157), úgyszintén a szamárköhö- gősöké 19 (a múlt évben 78), nemkülönben a hasikagymázosoké is: 59 (a múlt évben 98.) A kolera-veszélyre tekintettel szükségesnek tartotta az alispán a fertőzött területekről a járváuy tartama alatt a gyümölcs és zöldségfélék behozatalának, árusításának betiltását. Intézkedés történt az iránt is, hogy a vármegye területén átutazó, vagy esetleg a vármegye területére fertőzött helyről érkező utasok nyomban orvosi vizsgálat alá vétessenek és ezért a vármegye vasúti fővonalának egyes vasúti állomásain állandó orvosi szolgálat és ellenőrzés léptettetett életbe. Gyógysavóval beoltottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 61 diphteriás egyént, akik közül meggyógyult 55, meghalt 6, vagyis 9 százalék. A vármegyében úgy a személy, mint a vagyonbiztonság általában véve kielégítő, de a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a múlt évinél kedvezőtlenebb volt. A személybiztonság ellen ez év május, junius, julius és augusztus havában 64 esetben intéztetett támadás. Elég magas volt a lefolyt időszakban a tüzesetek száma: 91. A kár azonban biztosítás révén legnagyobb részben megtérült. Öngyilkosság 26 esetben, öngyilkossági kísérlet 10 esetben fordult elő. Baleset 74 történt, ezek közül 22 halállal végződött. A balesetek mindegyike bírói vizsgálat tárgyává tétetett. Az idei gazdasági év általában jó közepesnek jelezhető. Az őszi kalászosok termés-eredménye ugyanúgy mennyiség, mint minőség tekintetéhen a középén is alul maradt, de a tavaszi kalászok jól fizettek, takarmányban és Megjelenik minden vasárnap. kapás növényekben pedig a termés-eredmény igen jó, különösen a magasabb fekvésű földeken, ahol a sok csapadék folytán felgyülemlett belvizek a termények fejlődését meg nem akadályozhatták. A mezőgazdasági munkásviszonyok kielégi- tőek, a munkabérek a nyári időszakban a múlt évihez viszonyítva csökkentek s a sok esőzés a munkaalkalmat is lényegesen csökkentette. Az ipar és kereskedelem terén szinte nyomasztó visszaesés tapasztalható, melynek főoka az általános pénzhiány, illetve a hitelnyújtás megszorítása. A közvetlen életszükségletek előállításával, illetve közvetítésével foglalkozó ipar és kereskedelem helyzete még kielégítő, amennyiben mezőgazdssági népességünk vagyoni és kereseti viszonyai nem romlottak annyira, hogy közvetlen életszükségleteiket nélkülözni kellene, de építő iparunk s ezen iparból élő népességünk csaknem munka nélkül áll, mert az építkezésekhez szükséges nagyobb mérvű hitel hiányában alig van a vármegye területén egy-két számottevő építkezés. Ezen helyzetben nem áll módunkban segitni, a segítséget csupán a normális pénz és hitel- viszonyok helyreállításától remélhetjük. Kivándorlás tekintetében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva csökkenés, tehát javulás tapasztalható, de ezen javulás nem közgazdasági életünk fejlődésével, hanem kizárólag azzal áll kapcsolatban, hogy katona és népfölkelő köteles korban állók útlevelet nem kaphatnak, tehát e javuláshoz megnyugtató következtetések nem füzhetők. Az 1913. évi május hó 1-től szeptember 15-ig 67 útlevelet adott ki az alispán 139 egyén számára, melyből Amerikába szólt 60 darab, egyéb helyre 7 darab. Az elmúlt év hasonló időszakában 119 útlevelet adatott ki 216 egyén számára, meljrTÁRCA- _____ Fo hász. Uram! ha csendes, néma estén Magamba szállva künn vagyok, Rólad, csak Tér ólad regélnek A titkos fényű csillagok . . . A végtelennek hangja támad Naiv, merengő telkemen S a végtelennek dallamában Te tisztán megjelensz nekem. Nem szebb világnak érzése az, Ali észrevétlen megragad, De hogy e szép, fónséges csendbe' Köröttem ott vagy Te Magad. A tájék lassan elmosódik Lenyűgöz mindent itt a hit, S a földi próza lényed által Szép hangulattá változik. Uram! ha csendes szűzi estén Alagamba szállva künn vagyok, Reám a derűs lelki béke, A legszebb boldogság ragyog. Téged érezve mindenünnen Ekkor csendül meg kis dalom S én végtelen hálákat érzek, Hogy élek, hogy . . . álmodhatom. Tolnai József. Tű, meg a gyűszű. Irta : Péczely József. Evekkel ezelőtt történt . . . Sósziki Hajdú Gábornak egyszerre házasodott a két fia. Péter, a Kapus Túri Andrásék Zsófiát, Jani meg a Senye Lukácsék Rébékjét vezette az apai házhoz, melyet e célra megtoldottak még egy szobával. Nagy eset volt ez a faluban. Nagy. Kettős lakodalom. Hetekig beszéltek róla. Az örömapáról, anyáról, a két gyerekről, főként azonban a két menyecskéről. . . Mit vittek ? Hogy vitték ? Kocsik, lovak, násznagyok . . . Melyik volt szebb, melyik csinosabb ? Hogy esküdött az egyik, hogy a. másik ? Rébék sirt is az aktus alatt, mig Zsófi ugyancsak hangosan odamondogatta a papnak a holto- miglant . . . Aztán hány vánkus, dunyha . . ? De ezek még hagyján ! Nagyobb kérdés volt az, hogy a két menyecske hogy fér majd össze egymással, meg az öreg asszonnyal ? Beszélgettek a faluban, beszélgettek. Váltogatták a szókat. Ez is tudott valamit, az is. Egyik ebből gyanított, másik abból. így van, úgy van ... Egész bizonyos, hogy csúnya komédia lesz a kettős lakodalom vége. Némelyek már pedzették, hogy az első zördüiés megtörtént. Legalább is Csatak Nagy Istvánné esküdözött égre-földre, hogy megtörtént. Azt is ki tudta rakni, hogy mikor . . . Ha valaki, hát ő tudja. Hisz ott volt, ahol beszélték ... Nem adtam ugyan hitelt a mende-mondának, de mégis bántott az eset Hátha ? Sajnáltam a fiatalokat. Pétert is, Janit is. De legfőként az öreget. Milyen igaz nagy örömmel újságolta annak idején a fiuk szerencséjét. — Révbe jutottak, instálom, révbe. Nem hiába éltem . . . Most má’ még csak egy-két kis unoka, oszt nyugodtan hunyom le a szörröm . . . Pár héttel az esküvő után találkoztam az öreggel. Gondoltam, na, most kivallatom. Föltettem a kérdést: — Hát az uj menyecskékkel hogy van kigyel- med kibékülve ? Beválnak-e ? Ez a boltban történt. Én szivarokat vásároltam, az öreg meg ötre trafiikot, melyből ép javában tömködte a sok időket élt szutykos, fekete készségét. — Hát, — mondok — hát hogy ? Az öreg már az utolsó nyomásokat eszközölte a kazán tetején. Fészket formált, miközben a szemöldöke rángatásával értelmezte, hogy ez nem is olyan könnyű kérdés. Azaz a kérdés könnyű, de nem igy a felelet. Az már körülményes. Időt kívánó Mert való igaz, hogy a pipa tömködése közben lehetne erről szót érteni, de most már bajos, mart a tömés megtörtént: a diófaszár a fogak közé van ékelődve, sőt ni . . . már a masina is lobbot vet Ilyen fontos aktus kezdeténél pedig minden földi hitvány és gyarló fogalmak háttérbe szorulnak, mert hogy a jó rágyújtás egész embert kíván. A pipa kissé oldalt hajlik a fejjel együtt s a pattogva lobogó fácska lángja belekap a trafikba, melyet a jó tüdő leszippant egész a fészek aljáig, hogy a másik pillanatban annál nagyobbat villanva újra odatapadjon . . . Most jön egy végérvényes kommintás a parázsra kapott trafikra a hüvelykujjal, mely után egy utolsó lobbanás ... A füst gomolyog, száll, tekergőzik, ami azt mutatja, hogy szivelős a dohány. Pipábavaió. A kupak lecsattan. Na, most már hát, na . . . Sósziki Hajdú Gábor zápfogára kapja a gond- üző jószágot, miközben egy célirányosat sörcent a piszkos pádimentumra. — Már mint a mönyecskék ? Lapunlc mai száma ío old.al.
