Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-28 / 39. szám

1913 szeptember 28 Békés dogáló Farkasné fejére esett. Az éles fejsze beszá­mította a szerencsétlen asszony fejét, akinek felgyó­gyulásához alig van remény. A hónaaljába lőtt. Novak György gerendási gazda pénteken vadászfegyverével egy kis cserké- szésre indult, állitása szerint vadgalambra akart va­dászni. Barangolás közben megpihent és a töltött fegyver csövére támaszkodott. Egyszerre a fegyver elsült és a sőrétek a hónaaljába fúródtak. A súlyo­san sérült embert a békéscsabai közkórházba szál­lították. A vonat alá feküdt béres. Hétfőn délután fél három órakor a Békéscsaba felől jövő vonat véres kerekekkel futott be a csorvási állomásra. Az állo­mástól alig 200 méternyire a vonat alá feküdt Burkus János 19 éves uradalmi kanász. Egy 10 éves gyermek látta, mikor a legény a robogó vonat elé vetette magát, tehát nem véletlen szerencsétlenség történt. Az azonnal értesített csendőrség szedte össze a borzalmasan összeroncsolt hullát. Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexin“-nel fertőtle­níti. A fővárosban történt próbák beigazolták, bogy a „Löcherer Cimexin“ nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön, de megsza­badít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a moly­kártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában és a Sas-drogériában Gyulán, valamint a kószitőnól Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán. 24-32 291 Felhívás I Kasos méhtenyésztők figyelmébe! A Békósmegye és környéke méhtenyésztők egyesülete főcélja, hogy a kénhalálra Ítélt mó- heket a haláltól a közgazdaság javára meg­mentse. E célból órtesiti a kasos méhészeket, hogy akinek lekónezósre, avagy eladásra szánt kasos móhe van, az jelentkezzék Juhász Imre Enyves-utca 20 szám alatti méhészetében. Ne­vezett méhész az eladó méheket, sonkolyt és sonkolyos mézet korlátlan mennyiségben össze­vásárolja a legmagasabb napi áron, a lekóne- zésre szánt méheket pedig a kasból kidobálja és a kasban levő mézet a saját mózpergetőjón díjmentesen kipergeti és a tulajdonosának visz- szaadja. • -Ezáltal a kasos méhészek nemcsak tisztán pergetett és átszűrt mézhez jutnak, hanem az eljárást megtanulva jövőben saját és mások javára értékesíthetik is. Akinek pedig nincs ideje arra, hogy a sa­ját mézének ily módon való kipergetósót a je­lentkezők sorrendjében megvárhassa, annak sonkolyos méze felónyi súlyú tisztán pergetett és háromszor szűrt mézért a kasok íemórése után azonnal becsercltetik. Ugyancsak nevezett méhésznél Enyves-utca 20. sz. alatt a legtisztább háromszor szűrt perge­méz k apható még pedig: 1-től 5 kilogrammig 1 korona 60 6-tól 10 1 „ 50 11-től 50 1 „ 40 51-től 100 1 „ 35 100 kilogrammon felül kilogrammonként 1 korona 30 fillér. Hisszük és reméljük, hogy egyesületünk­nek ezen eljárása által sikerülni fog a kasos méhészeket az eddigi barbár eljárásuktól helye­sebb és humánusabb útra terelni és ezáltal a kedves és kiszámíthatatlan közhasznú méhecs­kéket a kónhaláltói megmenteni. Móhósztársi üdvözlettel 403 3—3 Dr. Lovicli Ödön Juhász Imre, polgármester, az egyesület elnöke. méhész. Közgazdaság. A Gyulai Kerületi Munkásbiztositó pénztár igazgatósága ma, vasárnap délután 3 órakor rend­kívüli ülést tart. A békésmegyei gazdasági egylet ma délelőtt 10 órakor Békéscsabán igazgatóválasztmányi ülést tart, amelynek egyedüli tárgya a Pfeiffer István le­mondása, illetőleg nyugdíjba vonulása folytán üre­sedésbe jött titkári állás választás utján leendő be­töltése. A választás iránt élénk érdeklődés nyilvá­nul s a választmány tagjai valószínűleg nagy szám­ban fognak az ülésen megjelenni. Gazdát cserélt gőzmalom. Az Egeresy Gyula és társai tulajdonát képezett, volt Fischer-malom gazdát cserélt. A hétfőn tartott birói árverésen 26000 koronáért dr. Szőnyi Béla és neje jelzálogos hitelezők vásárolták meg. Az endrödi komp vámszedési jog érvénye e hó 30-val lejár. A kérdéses vámszedési jogról a tu­lajdonosok tudvalevőleg lemondottak a vicinális úti bizottság javára, attól az időtől kezdve, midőn az újonnan építendő endrödi hármaskörözsi hid elkészül. A kereskedelmi miniszter ennélfogva — mivel a hid még nincs készen, a szóban levő kompvámszedési jogot a híd forgalombahelyezéséig, de legkésőbb a jövő évi junius 30-ig meghosszabbította. Az Orosházi Népbank válsága. Orosházának kínos szenzációja van. Egyik pénzintézete, az Oros­házi Népbankban bűnös manipulációk történtek. Az intézet mintegy 25 évvel ezelőtt, mint »Orosházi Keresztény Népbank« alakult és pár év eiőtt áru- és terményosztállyal bővitette ki üzleti 'hatáskörét. Eme osztály vezetője Steiner Armin, az intézet ve­zérigazgatója Kovacsik János, főkönyvvezetője Szalay Lajossal tőzsdei spekulációkba bocsátkoztak és ebből kifolyólag mintegy 200,000 koronányi veszteséget okoztak a népbanknak. A manipuláció kipattanása után az igazgatóság és felügyelő bizottság a nép­bank üzleti könyve, megvizsgálására Horovicz Mórt, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatóját kérték fel, aki a vizsgálatot már bevégezte. A tőzsdei vesz­teségen kívül kitűnt, hogy a népbank válságát a mezőtúri határban parcellázás céljából vásárolt na­gyobb birtok fokozza. A parcellázás ugyanis a be­következett súlyos pénzügyi viszonyok és rossz köz- gazdasági helyzet miatt meghiúsult és a föld jöve­delme nem fedezi a maga? vételár kamatait. Az igazgatóság feljelentése folytán bűnügyi vizsgálat rendeltetett el a fentnevezett tisztviselők ellen, aki­ket a királyi ügyész és vizsgálóbíró kihallgatásuk után letartóztatott és vizsgálati fogolyként beszállí­tott a törvényszék fogházába. A vádtanács a letar­tóztatást helybenhagyta, csupán Kovacsik Jánost hajlandó szabadlábra bocsátani 40,000 korona pénz- biztosítők ellenében, azonban a vádtanács eme hatá­rozata nem jogerős, amennyiben az ellen a kir. ügyész felebbezett. A válságba jutott népbankot, mint ilyen esetekben elkerülhetetlen, a betevők megrohanták és követelik betétjeiket, amelyek azon­ban teljesen biztosítva vannak, miután a tartalék s részvénytőke a népbank veszteségét minden körül­mények között teljesen fedezik és igy betevőket egy fillér kár sem érheti. A népbanknál Orosháza köz­ségének, sőt a vármegyének is tekintélyes betétje van. Jellemző, hogy éppen az Orosházi Népbank, illetőleg annak vezérigazgatója, Kovacsik János volt az, aki a múlt év őszén megindította az akciót, hogy a megyeszékhelyen kívüli, vidéki pénzintéze­tekben is helyeztessenek el a vármegye közpénzei, amely akciója tudvalevőleg eredményre is vezetett. A válság hírére a vármegye alispánja nyomban fel­mondotta a népbanknál elhelyezett 89,000 korona betétjét, de felmondotta Orosháza községe is betét­jeit, a képviselőtestület kimondván, hogy azokat egyenlő részletekben az orosházi másik két takarék- pénztárnál és a békésmegyei takarékpénztár ottani fiókjánál helyezi el. Felebbezés a városi piaci szabályrendelet ügyében. Gyula város képviselőtestületének folyó hó lb-iki közgyűlésén tárgyalásra került a város uj vásári és piaci szabályrendelet tervezete. A képvi­selők túlnyomó többsége azonban a javaslatot nem tartotta tárgyalhatónak, miután egy ilyen hosszabb időre készülő, fontosabb jelentőségű alkotást nem lehet egyszeri hallásra megbírálni és üdvös, cél­szerű munkát ilyen módon nem lehet létrehozni. A közgyűlés határozata — rhint megírtuk — az volt, hogy a szabályrendelet, némi módosítások után ki- nyomattassék és a képviselőtestület tagjainak tanul­mányozás végett megküldessék és csak azután hozzák újból a közgyűlés elé, bogy legyen alkalma és ideje mindenkinek az egyes intézkedések praktikus, vagy helytelen voltát megfontolás tárgyává tenni, esetleg uj eszme felvetésével a szabályrendelet értékét emelni. Ezt a helyes határozatot a napokban Wiitmann Frigyes városi képviselő a vármegye törvényható­ságához megfelebbezte. Azt vitatjá, bogy a kinyo- matás költsége felesleges terhet bárit a városra. Aki a javaslatot tanulmányozni kívánja, fáradjon fel a városházához, ott az eredeti példányt betekint­heti. Ezt a felfogást és indokolást kics-nyes okvet- lenkedésnek tartjuk. Egy ilyen életbevágó szabály- rendelet megalkotásánál nem szabad 50—60 borona megtakarítása végett garasoskodni, éppen Wittmann Frigyes és gazdatársai . érdekében, mert hiszen ép­pen ők látnák később kárát egy tökéletlen szabály­zat megszavazásának. A felebbezés az október 15-iki megyegyülés elé kerül. Gyula város borital és husfogyasztási adó­bérletének tárgyalása f. hó 24-én délelőtt volt dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt összejött bizottság előtt. A kincstár képviseletében megjelent Kutassy József pénzügyi titkár az eddigi 40,000 korona évi bér megajánlását kívánta, amellyel szem­ben a város megbízottjai csupán 35 ezer koronás ígéretet tettek. A város képviselői azért kívánták az évi bér leszállítását, mert az 1910. évben 51,000 korona volt a pénzügyi hatóság által a megelőző három évről kipuhatolt fogyasztási adójövedelem, inig az utóbbi bárom évről csupán 41,000 korona átlag volt összeírható. Mivel ezek szerint a jövede­lem csökkent, a város nem adhatja meg az eddigi 40 ezer koronát. Miután a szintén jelenlevő meg­hívott adókötelesek ajánlatot nem tettek, a tárgya­lás berekesztetett s a város ajánlata jóváhagyás végett felterjesztetik a pénzügyminiszterhez. Szeghalom község faiskola kezelője erről a megbízatásáról lemondott. Ezt az alkalmat fel­használta a község arra, hogy ezt az állást be­szüntesse, kimondván, hogy a községi faiskolát is beszünteti és azt jövőben mint egyszerű ker­tet tartja fenn, ahol inkább akácfa, mint gyü­mölcsfa csemeték lesznek nevelendők. Ennek folyományakép elhatározta azt is a község, hogy felkéri a vármegyét, hogy mentse fel a közsé­get a faiskola fenntartási kötelezettség alól. El­határozásának indokául azt hozza fel, hogy idő­közben lótesittetett Szeghalmon a gazdasági ismétlő iskola, amely elég gyümölcsfát nevel és itt az iskolás gyermekek a szükséges ismere­tekre is oktattatnak Ily körülmények között a községi faiskolára feltétlen szükség nincs. Kézi zálogüzlet megszűnés. A bókósszent- andrási takarékpénztár szarvasi, békósszentan- drási és kondorosi kézi zálogüzleteit megszün­tette. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a szentandrási kisgazdakor alapszabályait jóvá­hagyta. Árlejtés. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság részére 1914. januar 1 -töl 1916. dec. 31-ig szüksé­ges nyomtatványok és könyvkötő-munkák szállítására Zádor Mór pénzügyigazgató árlejtést hirdet. Az írás­beli zárt ajánlatok november 5-én délelőtt 9 óráig nyújthatók be a pénzügyigazgatósághoz, ahol azok­nak felbontása ugyanaznap délelőtt 10 órakor tör­ténik meg. Az ajánlatokhoz a gyulai kir. adóhiva­talnál 50 korona készpénz, vagy ennek megfelelő óvadékképes értékpapiros letételéről szóló nyugta csatoiadó. Részletes feltételek és minták az iroda­vezetőnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A vármegyei áriejtező bizottság dr. Duimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen fel­bontattak azok az ajánlatok, amelyek a vármegyei közkórház előtt elvonuló Szent István-ut, valamint Kórház-utcának aszfalttal leendő burkolása, illetőleg újjáépítése tárgyában beadattak. Összesen beérke­zett 6 ajánlat és pedig ajánlatot tették: A Magyar aszfalt Részvénytársaság, A Magyar-Horvác Aszfalt- társaság, Bíró Dezső okleveles mérnök, Zsibrita Márton Nagyszalontáról, Schlesinger Dávid Debre- czenből és Gross Sándor Temesvárról. Minthogy a beadott ajánlatokban a kibocsájtott hirdetmény foly­tán hatféle kérdésre kellett kiterjeszkedni, ennél­fogva a bizottság természetesen nem volt abban a helyzetben, hogy az ajánlatok elfogadása tekinteté­ben mindjárt határozhasson. Az ajánlatok csakis hosszas utánszámitás eredménye alapján bírálhatók el, amire a kir. államépitészeti hivatal, valamint a számvevőség felhivattak. Elnöklő főjegyző az ered­mény kihirdetésére a folyó 28-ik napjának délelőtt 11 óráját tűzte ki. Árlejtés. A gyulavárii fehérkörözsi hídnak mázolási munkálatai az idén végrebajtandók. A vár­megye alispánja erre a célra KÖltségvetésileg bizto­sított fedezet folytán az árlejtést kiirta. Az ajánla­tok október 8-ának délelőtt 9 órájáig adhatók be. Az áriejtező bizottság a beérkező ajánlatok felett ugyanezen nap délelőtt 10 órakor fog dönteni. A kérdéses mázolási munkálatra előirányzott összeg 1892 korona- Ugyancsak kiíratott az áríejés a Békés­csaba—dobozi törvényhatósági utón levő gerlai bid vasfelszerkezetének mázolási munkálataira 200 ko­rona erejéig. Ennek a hídnak költségei abból a meg­takarításból fedeztetnek, amely azáltal áll elő, hogy a körösladányi hídnak mázolási költsége az utálla- mositás folytán felszabadul. Heti g» a a Gyula, szeptember 26. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán az irányzat csendes, árváltozás alig volt. Heti piacunkon különösen csöves tengeriben igen nagy volt a kínálat, eiadaíott Búza (uj) . 19 — 20-30 Árpa (uj) . 14-20 14-40 Zab (uj) . 12-— 13 — Tengeri (csöves) . 6-— 6-40 Törvényszéki csarnok. Kirendelés. Az igazságügvmiuiszter Dr. Aigner Dezső kir. törvényszéki bírót a gyulai kir. törvény­székhez 1914. évi január 1-től kezdődőleg a fiatal­kornak birájává rendelte ki. Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Osvátk Pál gyulai járásbirósági Írnokot — akit pár hó előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom