Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-24 / 34. szám

1913 augusztus 24. Békés 3 városi templomban, utána a fegyelmi szabályok felolvasása és osztályrendezés. A rendes előadások szept. 5-én kezdődnek. A beiratásokra vonatkozólag a mélyen tisztek szülők és gyámok figyelmébe ajánl­juk a következőket: A szerződés 10. pontja szerint a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél első­sorban a békésvármegyei katholikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmad- * sorban a nem békésvármegyei ifjak bírnak előnnyel a fölvételre nézve. Mivel a II—Vili. osztályokban túlnépesedés nem várható, e pont csak az I. osz­tályra jelentkező tanulóknál fontos. A felvételnél mind a tanulónak, mind atyjának, vagy anyjának, esetleg ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges. A beiratások napján a múlt tanév vé­gén jelentkezett tanulók is tartoznak megjelenni. A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni: 1. Legutolsó bizonyítványát. 2. Születési bi­zonyítványát (az 1895. október 1. után születettek az állami anyakönyvi hivatalból). 3. Ujraoltási bi­zonyítványát. (Aki ujraoltási bizonyítványát inté­zetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik.) A más középiskolából jövő tanulók kötelesek összes középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesitőjüket is bemutatni s egyszersmind az intézet változtatás okát adni. Az igazgatónál történt jelentkezés és föl­vétel után a tandijkezelőnél le kell fizetni felvételi és egyéb dijak címén 16 koronát és a 60 korona tandíjnak legalább első negyedrészét. — Ugyanek­kor a „Vakokat Gyámolitó Országos Egyesület“ és intézetünk „Segélyző Egyesülete“ részére könyör- adományokat gyűjtünk. Tandíjmentességért az igaz­gatóság utján lehet folyamodni a főgimnáziumi bizottsághoz. Az első félévre I. oszt. tanuló tandíj­mentességet nem kaphat. A köteles dijak lefizetése után az osztályfőnél kell jelentkezni s a szülők vagy szállásadók lakásának utcáját és házszámát pontosan bejelenteni. Szállást fogadni csak az is­kolai hatóság előleges tudtával szabad. A beiratások alkalmával az iskolaorvos minden felvett tanulót megvizsgál. Ezalkalommal teljes bizalommal mond­ják el a szülők a tanulók esetleges fogyatékossá­gait (rövidlátás, nagyot hallás, szívbaj, sérv stb.), hogy ezek alapján az esetleges fölmentéseket ki­eszközölhessük s e fogyatékosságra az év folyamán tekintettel lehessünk. Németi József, igazgató. A gyulai elemi népiskolában az 1913—14 évi beiratások f évi szeptember 3—4-én lesznek. A rendes tanítás szeptember 9-én kezdődik. Az I-ső osztályba csak azon tanulók vétetnek fel, kik a 6-ik évet betöltötték. Minden újonnan belépő tanuló köteles a beiratásnál a korát kimutató anyakönyvi kivonatot és himlőoltásról szóló orvosi bizonyítványt bemutatni. Beiratási dij go fitter. A gyulai állami polgári leányiskolában az 1913—14. tanévi beiratások folyó évi szeptember hó 1., 2. és 3-án délelőtt 9 órától 12-ig lesznek, a javító-, pótló- és külömbözeti vizsgálatok pedig szeptember 4-én kezdődnek. Mas intézetből átlépő tanulók a beírás alkalmával. születési anyakönyvi kivonatot, ujraoltási és iskolai bizonyítványt tartoz­nak magukkal hozni. Beiratáskor a 10 korona első félévi tan- és 7 kor. mellékdíj előre lefizetendő. Szegénységi bizonyítvány és legalább is általános jó előmenetel alapján a tanulók, 25%-a a tandíj­fizetésének kötelezettsége alól felmenthető. Abafi János, igazgató. 1—2 Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamá­ban a beiratások szeptember hó 2.,j és p napján délután ~3~5mtg lesznek a tanfolyamnak a Károlyi Sándor-utca 6. sz. alatt levő helyiségében. A tanulók a beiratáskor 6 korona beiratási, 10 korona géphasználati dijat és a 100 korona évi tandíj első félévi, negyedévi vagy havi részletét tartoznak le­fizetni. A beiratások alkalmával a tanfolyam ki­rándulási alapjára önkényes adományok elfogadtat­nak. Szegénysorsu tanulók, ha kellő szorgalmat tanúsító iskolai bizonyitványnyal rendelkeznek, tan­díjmentességért és tankönyvsegélyért folyamodhatnak. A tandijmentességi folyamodványok „Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamának felügyelő-bi­zottságához“ cimzendők és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyitványnyal látandók el. A tankönyvsegélyért külön kell folyamodni, e folya­modványok „Gyula város női kereskedelmi szak- tanfolyamának igazgatóságához“ cimzendők. Az ily módon felszerelt, bélyegtelen folyamodványokat a beiratás alkalmával kell az intézet igazgatóságához benyújtani. Megjegyzendő, hogy tandíjmentesség csak korlátolt számban, a rendelkezésre álló anyagi fedezet erejéig adható ki. — A tanulók a beiratás alkalmával legutolsó iskolai bizonyítványukat, szü­letési anyakönyvi kivonatukat és- ujraoltási bizonyít­ványt tartoznak felmutatni — A tanfolyamra fel­vehetők azok. akik a polgári vagy felsőbb leány­iskola, avagy a gimnázium negyedik és akik a felsőbb leányiskola második osztályát sikerrel vé­gezték. Iskolázottságukat ily bizonyitványnyal iga­zolni nem tudó, de 16-ik életévüket betöltött nők felvételi vizsgálat .alapján vehetők fel E felvételi vizsgálat dija 20 korona, tárgyai: magyar nyelv (mondattan és alaktan, helyesírás) német nyelv (Írás, olvasás, könnyebb szöveg megértése) számtan (alapműveletek egész és törtszámokkal), földrajz (különösen Európa és Magyarország ismerete). A javító- és felvételi vizsgálatok időpontja augusztus hó jo. délután j óra. — A tanfolyam csak akkor nyitható meg, ha arra legalább 25 növendék jelent­kezett ; egy osztályba legfeljebb 45 tanuló vehető fel. A tanfolyam növendékei állandóan női fel­ügyelet alatt állanak. Az iskolaévet elvégzett növendékek elbocsátási bizonyítványt kapnak Mérey Gyula, igazgató. Beiratások. Az állami elemi fiú- és leányiskolá­ban a beiratások szeptember hó 1-től 8-ig bezárólag naponta d. e. 8—11-ig tartatnak meg a leány­iskola tanítói szobájában. 1. A beiratási dij 50 fill. 1. Minden olyan tanuló, aki a múlt tanévben más' iskolába — vagy még egyáltalán nem járt, köteles a beíráskor családi és utónevét, korát és vallását igazoló anyakönyvi tanúsítványt hozni. E tanúsítvány az anyakönyvvezetői hivatalban belügyminiszter ur­nák 174.425—911. sz. a. kelt rendelete alapján be­iratási célra díjtalanul szerezhető be, 3. Minden tanuló köteles az évvégi iskolai és oltási bizonyít­ványát felmutatni. 4. A VI. osztályba lépő tanulók kötelesek még a törzskönyv és ennek alapján a tanév végén nyerendő Végbizonyitvány kiállításához feltétlenül szükséges elvégzett alsóbb (I.. II., III., IV. és V.) osztályokról szóló bizonyítványaikat is felhozni. 5. Az elemi iskolába a 6. évet be nem töltött gyermek rendszerint fel nem vehető. Olyan gyermekek, akik eléggé fejlettek és a 6. év be­töltéséhez a beiratáskor legfeljebb 3 hónapjuk hiányzik, csak azon esetben vétetnek fel az elemi iskolába, ha elegendő hely áll rendelkezésre, illetve ha a 6. évet teljesen betöltött tankötelesek mind felvétettek. 6. Az a tanuló, aki a tanév folyamán tölti be a ii. életévét, köteles a tanév végéig a miudennapi iskolába járni, kivéve ha a VI. osztályt sikeresen elvégezte. 7 A ragályos bajban szenvedő, vagy undorító betegségben levő, avagy hülye tan­kötelesek nem vétetnek fel. 8. A hatóságilag igazolt teljesen vagyontalan szülők gyermekei az iskolának meglévő könyveiből mig a készlet tart, ingyen kapnak, ha azt a szülők a beiratáskor kérelmezik. 9. A tanítás szeptember hó 9-én kezdődik. Kardos István, igazgató 1—2 Tanári kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Pickelbauer Eleket és Zatykó Lajost az orosházi polgári iskolához helyettes tanárokká kinevezte. Nyugalomba vonuló tanítók. Csete György gyulavarii református fi-tanicó, lapunknak évtizedek óta kedves munkatársa 40 évre terjedő sikerekben gazdag működés után nyugalomba vonul. Ugyan­csak nyugalomba vonul Szépán József füzesgyarmati református tanító is, aki példás buzgalommal mű­ködött évtizedeken át a népoktatás terén. Hírek. A váradi püspök Bucsatelepen. Gróf Széchenyi Miklós püspök folyó hó 21-én Lopussny Gyula- tb. kanonok irodaigazgató kíséretében Bucsatelepre uta­zott, ahol megtekintette a templom és a plébánia építkezésének előrehaladását Istennek ez az uj haj­léka tudvalevőleg a püspök bőkezű adományából épül fel. A püspök behatóan érdeklődött a munká­latok menete felől és a tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki. A közigazgatási bizottság szeptember havi ülé­sét — a közbeeső ünnepre tekintettel -— nem a hónap második hétfőjén, hanem a reá következő napon, vagyis szeptember 9-én tartja. Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Schvab János földmivesiskolai igazgatót a szolgálat érdekében áthelyezte a szarvasi evang. tanítóképző intézethez a mezőgazdaságtan előadása céljából és egyben Békésvarmegye területére megbízta a gaz­dasági tanári teendők ellátásával. Igazolványos altisztek elsőbbsége a vármegyei dijnokokkal szemben. A fennálló törvény az igazol­ványos altiszteknek bizonyos segéd- és kezelői köz­hivatalok betöltése tekintetében elsőbbséget biztosit más pályázókkal szemben. Kérdés merült fel a te­kintetben, hogy a rendszeres dijnoki állásra kine­vezett egyének az irnoki vagy más kezelői hivatalok betöltésénél az igazolványos altisztek által szintén megelőztetnek-e, vagy pedig a dijnokok »kebelbéli« alkalmazottaknak tekintendők-e, mert ez esetben a törvény szerint nem előztetnek meg az igazolványos altisztek által. Ez a kérdés a dijnokok hátrányára döntetett el a felsőbb hatóság által. Most azonban megint felmerült a vita abban a vonatkozásban, váj­jon ha a rendszeres dijnoki állásra alkalmazottak a tiszti nyugdíj-intézetnek tagjai, — amint Békésvár­megyében is — ez esetben is fennáll-e az elsőbb­ség? A vármegye alispánjának ezirányu felterjesz­tésére a belügyminiszter döntése megint kedvezőt­len a dijnokokra, mert a belügyminiszter kimondja, hogy a »kebelbeli« hivatalnoki minőség fogalmát csakis a segéd- és kezelőszemélyzet létszámában rendszeresített fizetéssel javadalmazott állásra való alkalmaztatás meríti ki. A dijnokok azonban nem tartoznak a segéd- és kezelőszemélyzet létszámába és nem fizetést húznak, hanem napidijat. Ezek sze­rint ha egy dijnok akár 20 évig szolgál becsülettel valamely hivatalban és egy megüresedő irnoki ál­lásra pályázik, azonban igazolványos altiszt is van a pályázók között, az esetben az igazolványos al­tisztet kell kinevezni, a dijnok tehát egész élete vé­géig kénytelen a nyomorúságos dijnoki javadalom­ért tovább szolgálni a legkisebb reménye nélkül annak, hogy magasabb állást elnyerhessen. Monda­nunk sem kell, hogy ez a legnagyobb méltányta­lanságok közé tartozik. Úgy halljuk, hogy a bel­ügyminiszter döntése a törvényhatóság elé kerül, hogy esetleg a közigazgatási bírósághoz éljen pa­nasszal a sérelmesnek tartott miniszteri döntés el­len. Azt hisszük, hogy a törvényhatósági bizottság ennek a vitás kérdésnek tisztázását a közigazgatási bírósághoz intézendő panaszjog érvényesítésével el fogja határozni, ezt következtethetjük abból is, hogy midőn a honvédelmi miniszter pár évvel ezelőtt az­iránt kereste meg a törvényhatóságot, hogy az iga­zolványos altisztek részére törvényben biztosított kedvezményt szabáiyrendeletileg még jobban kiter- sessze, ezt a miniszterti kérelmet a legkerekebben visszautasította. Kinevezés. Ambrus Sándor alispán a közigaz­gatási irodában megüresedett dijnoki állásra Levan- dowszky Istvánt nevezte ki. Uj honvédhadnagyok. A király Harsányi Ernőt, Kelemen Lajost és Kovács Bélát, a Ludovika Aka­démia végzett növendékeit a gyulai 2 honvédgya­logezredhez hadnagyokká kinevezte. A Békésmegyei Községi Jegyzők Egylete Békés­csabán, a községháza közgyűlési termében augusztus ho 29-ik napján délután 3 órakor rendes közgyűlést és ugyanott ugyanazon a napon délelőtt 10 órakor választmányi ülést tart a következő tárgyakkal: 1. Jegyzőkönyv hitelesítők megnevezése. 2. Elnöki jeleutes. 3. Az 1912. évi számadás. 4, A 20/910. sz. határozattal kiirt pályaműre beérkezett pályamunka és bírálata. 5. Márk cimon indítványa az államosí­tás tárgyában. 6. Az országos ügyvédszövetség át­irata a jegyzői magánmunkálati jog eltörlése tár­gyában. 7. Az országos egylet alapszabályainak és •ügyrendjének módosítása tárgyában beadott indít­ványok. 8. Márk Simon indítványa második alelnöki állás szervezése iránt. 9. Egységes magánmunkálati szabályrendelet tervezet. 10. Javaslat országos te­metkezési és segélyegylet megalakítása iránt. 11. Molnár Mihály indítványa az adóügyi jegyzők ré­szére működési pótlék engedélyezése iránt. 12. Jegy­zők és egyéb községi tisztviselők országos nyugdij- pótló egyesületeinek megalakulása. 13. Az országos Erzsébet-árvaháznál tett ágyalapitvány kamatainak odaítéléséről jelentés, 14. Az országos Erzsébet-ár- vaház kérelme járási megbízottak választása iránt. 15. A központi sajtóiroda tudósítójának kijelölése. 16. Ungvármegyei jegyzőegylet indítványa a családi értesítők megújítása stb. tárgyában. 17. Schulteisz Bezső pályadíjnyertes müvének ajanlása. 18. Az or­szágos egylet 1912. évi közgyűlést jegyzőkönyve. 19. Tagok felvétele és törlése. 20. Az országos egy­let közgyűlésére kiküldöttek választása. 21. Az 1914. évi rendes közgyűlés helyének kijelölése. 22. A köz­gyűlést megelőzőleg 5 nappal az egyleti főjegyzőhöz beérkezett indítványok. A „Békésvármégyei Muzeum“ gyarapodása. Karácsony János nagyváradi kanonok három emlékérmet szíveskedett ajándékozni. Az egyik a Concordatum megkötésének emlékére, a másik Őfelsége I. Ferenc József és neje Erzsébet házasságának emlékére, a harmadik Őfelségének Magyarországban 1857-ben tett kőrútjának em­lékére vert érem. A két első ezüst, a harmadik nikkel. Egyben megemlítjük, hogy f. hó 22-én a „múzeumok és könyvtárak országos főfel­ügyelősége“ részéről dr. Posta Béla, kolozsvári egyetemi tanár, volt rector, Magyarország első archaeologusa látogatta meg újra a Békósvár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom