Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-10 / 32. szám

1913 augusztus 10. Békés 3 megvalósítását dr. Müller Vilmosnak, a tátraházai szanatórium igazgató-főorvosának nagy áldozatkész­sége tette lehetővé, aki a tátraházai szanatórium egy pavillónját az egyesületnek átengedte és aki a val­lás- és közoktatásügyi minisztertől kinevezendő ta­nári karral vezeti a Józspf főherceg Szanatórium- Egyesület legújabb hatalmas alkotását: a tátraházai iskolaszanatóriumot, amelyben vagyonos szülők gyer­mekei mellett szegénysorsuak is felvételt találnak. Felvételért az Iskolaszanatórium Igazgatóságához, Tátraházára kell fordulni. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Bálint Benedek orosházi polgári iskolai rajzta­nárt, a jeles iparművészt,|a békéscsabai állami pol­gári fiúiskolához helyezte át. Szarvas község képviselőtestülete a községi 4 harangozó részére egyenként 40 korona évi lakás­bért szavazott meg az 1914. évi január 1-től, amely negyedévi utólagos részletekben fizetendő A községi képviselőtestület 6 községi tanitó részére az ismétlő iskolai oktatásért es az ifjúsági népkönyvtárak keze­léséért egyenként 100 korona tiszteletdijat szavazott meg addig az ideig, mig a községi iskolák államo­sítása. bekövetkezik. Végül az iskolaszék eJőtprjesz- tésére a képviselőtestület az 1913 — 14. tanévtől kezdve az lukéi kákái ág evang. felekezeti iskolához évi 150 korona és a községi belső ismetiő iskolához 200 korona javadalommal egy-egy ismétlő iskolai óraadó tanítói állást rendszeresített. Hírek. A Gyulán építendő állami gyermekmenhely ügyé­ben. a belügyminiszter értesítette a vármegyét, bogy a város által az államkincstár részére felajánlott telek-ajándékozási szerződése ellen nincs, észrevétele tehát a szerződés a főispánnal a város által annak alapján megköthető. Felhívja a belügyminiszter a várost, hogy az ajándékozott telek keleti oldalán tervezett utcát sürgősen nyissa meg, valamiut a te­leknek a Dömény ingatlan felöli részét, járdával és megfelelő burkolattal lássa el. Egyben a miniszter azon kívánságának ad kifeje zést, hogy a menhely telke minden oldalról utcával batároltassék, tehát a nyugati oldalon, is legyen utca és a kivitel olyképen történjék, hogy az utca és a menhely telke közé új telek ne jusson. Orvosi áthelyezések A vármegye főispánja dr. Szilas Gu.-ztáv szemészeti osztályon levő segédorvost, valamint dr. Nasclutz Gusztáv sebészeti osztályon alkalmazott segédorvost kölcsönösen áthelyezte. Az 1235-ik esztendőben az apátnak ismét perbe kellett szállani. Ez évben a tunnali (fancsali) pintérek azt állították, hogy Tumban nevű föld a Körözs mel­lett, a szentjánosi monostortól délre, mely földet Gergely apát műveltet az ő földjük. Gergely körözsi apát viszont a monostor jogos tulajdonának mondta Tumbant. Dénes nádor (az itélőbiró) prostaldusával, Paschalissal a váradi istenitélőszékhez utasította az apátot és a fancsali pintéréket, név szerint And­rást, Tupurt, Csornát, Thuchot, Halatot és Bogy-ot s Szent László sírjánál esküre utasította az apátot. Gergely apát hajlandónak mutatkozott az eskü letételére, mire a fancsali pintérek egyez­kedni kezdtek. Felmérették Tumban földét s a mérés eredményekép tüntetve ezt fel, elismerték, hogy Tumban a monostor jogos tulajdona s ki­jelentették Paschalis pristaldusnak, hogy amennyi­ben a körözsmenti földet már megszállották, azt malmostól és hidastól s a hidvámmal együtt vissza­szolgáltatják a körözsi apátságnak. Ezen per is korjellemző. Egyike ugyanis azon pöröknek, melyeket nagy számmal idézett elő II. András könnyelmű és ellenőrzés nélküli birtok­adományozása. Gyakran ugyanis ugyanazon bir­tokot kétszer is eladományozta két különböző hivének. Ilyenkor azután annak a jogát ismerték el, aki először nyerte az adományt. így lehet most is, hogy a király fancsali (tunnali) pintérék pereskedés közben ismerték el a körözsi apát tulajdonjogát. * Ilyen volt a XIII. században a körözsi apát­ság élete. Hatalmas birtokain gazdálkodott az apát, illetőleg curialiscomese vagy ministerialisa; élt, mint bármely más földesur, végezve amellett a reá- bizott egyházi funkciókat s gyakorolva amellett a XIII. századbeli magyar urak legnagyobb kedv­telését : a birtokcivakodást és pereskedést. Szabadságon. Sárosy Gyula megyei árvaszéki elDÖk egy hónapi szabadságidőre utazott el, amelv idő alatt Szabó. Emil h. árvaszéki elnök helyettesíti. Honvédségünk hadgyakorlatai. A Gyulán állo­másozó két honvédzászlóalj tartalékos legénysége f. hó 5-én vonult be városunkba és 10-éig Gyulán gyakorlatoznak. Pénteken a két zászlóalj harcszerü lögyakorlatot tartott éles tölténnyel a Tavyszréten. Augusztus 11-én az ezred a harmadik zászlóaljjal Aradon egyesül, 18-áig az ezred kötelékében Ternes- megyébeu szabadmenetekkei, 19 — 21 óig dandár, 22-től 27-éig hadosztály, 28 — 30-áig hadGsígyakor- latok. Augusztus 31-én Lugos környékéről vissza- irányitás, szeptember 1-éu pedig leszerelés történik. Az uj törvényhatósági főállatorvos, Bakos József, a múlt héten foglalta el hivatalát s jelentkezett a vármegye alispánjánál. Heks Miksa volt törvényha­tósági állatorvos kedden távozott el Gyuláról Mis- kolczra. Közelebbi napokban Dettre István Sziget­várra áthelyezett járási m. kir. állatorvos utódja, Halászy Sándor szintén megérkezett uj állomás­helyére, Gyulára. A vármegyei tiszti nyugdíj és a községjegyzöi nyugdij-szabálvrendeletek az állami nyugdij-tórvény alapelvei szerint a legutóbbi közgyűlésen módositat­tak. A módosított szabályrendeletek szabályszerűen közhirré tétetvén, azok ellen feiebbezés nem ada­tott be. A vármegye alispánja a szabályrendeleteket jóváhagyás végett a napokban már felterjesztette a belügyminiszterhez. Kívánatos lenne, hogy a jóvá­hagyás soká ne késsék, hogy úgy a vármegyei tiszt­viselők, mint a községi alkalmazottak mielőbb élvez­hessék — épugy, mint az állami tisztviselők — a szabályrendeletnek előnyeit. A vármegyei ebado-alapnak a múlt évben 5006 korona volt a jövedelme. Ebből a vármegye 1000 koronát a hatóságilag kiirtott állatok tulajdonosai részére és 1569 koronát pedig azon költségek fede­zésére szavazott meg, amelyek Gyula varos kózíege- lőjén a múlt évben fellépett lépfene elleni védeke­zés céljából foganatosított oltások alkalmából fel­merültek. A varmegyei ebadó-alap jövedelméből te­hát 2437 korona csatoltatik mint maradvány az alap­tőkéhez. A földmivelésügyi miniszter ilyen értelem­ben hagyta jóvá a törvényhatóság határozatát. Községi tisztviselők országos szervezkedése. A Községi Tisztviselők Országos Egyesülete az egész országban megkezdte nagyszabású szervezkedését, hogy a közigazgatási reform előtt minden tekintet­ben megismerhesse a községi tisztviselők felfogását, kívánságát és sérelmeit. Az egyesület vezetősége Gerényi Antal elnök és Karácsony Gvula, illetve ifj. Szokol Gyula egyesületi titkárok által minden vár­megyeben, illetve minden főszolgabírói járásban tar­tandó gyűlésen képviselteti magát és hogy ezt meg­tehessék. ez utón kérik a községi tisztviselőket, hogy hatáskörükben kövessenek el mindent a központtal egvetértőleg megállapítandó határnapon tartandó gyűlés sikere érdekében. Az egyesület központja Budapesten, VII., Damjanich-utca 56. szám alatt van. hol úgy a szervezésre, mint bármely más ügyre vonatkozó felvilágosítást a legnagyobb készséggel megkap minden érdeklődő. Tagul szintén a központ­nál lehet jelentkezni, mig a tagsági díj, Vagyis évi 4 korona, közvetlen az egyesület pénztárnoka: Brust János címére (Overbász. u. p. Ujverbász, Bács-Bod- rogmegye) küldendő be. Az egyesületnek tagja lehet minden községi és körjegyző, al- és segédjegyző, Írnok, dijnolc, végrehajtó, orvos, állatorvos, pénztári ellenőr, mérnök, rendőr tisztviselő, gyakornok, anya­könyvvezető stb. Az egyesület kebelében közigazga­tási, közegészségügyi, állategészségügyi, községren­dezési és közrendészeti szakosztályokat állit fel, hogy az évtizedeken keresztül elhanyagolt községi és ezek tisztviselőinek érdekeit hathatósan felkarolja és a kormánynál ezeknek az érdekeknek szószólója legyen. Ludvig Jakab meggyilkolása. Hétfőn reggel nagy megdöbbenést keltett a rendőrségen s még na­gyobb ijedelmet városszerte az a hir, hogy a gyulai határhoz tartozó tanyán Ludwig Jakab 38 éves gyulai földmivest meggyilkolva holtan találták. A gyilkos­ság hírét az áldozat testvérbátyja Ludwig József szeregyházi bérlő hétfőn reggel 9 órakor jelentette a rendőrkapitányságnak azzal, hogy a szomorú eset­ről őt veje Hiesz József aznap hajnalban értesítette. A jelentés vétele után Bessenyei Vendel rendőral- kapitány egyik detektiwel nyomban kiment a hely­színére, a várostól tizennégy kilométerre fekvő Jó- zsefbenedeki tanyára, amely gyulai határ ugyan, de sokkal közelebb esik Kétegyházához. Odaérkezve a hulla mellett találta a mar előző délután 4 óra­kor értesített kétegyházi csendőrőrs embereit, akik­kel közösen a következőkben állapította meg a gyil­kosság körülményeit. Hosszú évek óta magánosán lakott tanyáján Ludwig Jakab földmives. Egvedül művelte 20 hold földből álló birtokát. Szelid, békés természetű,' jó embernek ismerték a tanyaviiágban. Testvérének, rokonságának minden rábeszélése da­cára spm a t art meghúzásodul De egyáltalán nem kedvelte az asszonvnepet. Semmiféle feherszemélyt nem tűrt meg maga mellett, inkább egyedül látta el a főzést, mosást s a házkörüli egyeb asszonyi teendőket, amiben különben nagyrésze volt fukar természetének is. Férfi cselédre meg éppen nem volt szüksége, a jószágok ápolását, nem nagy terü­letű fó dteskéje m°gmunkálását egypdül is szépen elvégezhette. Legfeljebb a takaráshoz kellett egy-két napszámost Vennie. Egyébként teljesen remete módra éldegélt. Az idei aratási és cséplési munkálatokat a nuilt hét szerdáján befejezte s a termés felesle­géből 28 zsák huzat a pénteki hetipiacon eladott a Reisner malomnak, amelyért a szobában talált bárca szerint 482 K 16 fillért kapott kézhez. Ebből a pénz­ből rendezte a Gyulavidéki takarékpénztárnál aznap lejárt 1700 koronás váltóját, amire 106 koronát fi­zetett és kiegyenlítette egyik arató munkásának még járó 42 korona követelését. A többi pénzt magával vitte tanyájára. Hogy azóta mi történt, ki járt nála, kivel érintkezett azt senki sem tudja. Vasárnap dél­ben két iskolás leány ment a Ludwig tanyája mel­lett vezető gyaloguton, akik a legközelebbi lakott helyre, a Wittmann János bérlő tanyájára igyekez­tek. Amint elhaladtak a Ludwig tanyájánál, tőlük mintegy 50 lépésnyire az un varon a kút közelében látták a jól ismert Ludwigot feküdni. Azt gondol­ták alszik s mikor Wittmannékhoz értek, első dol­guk volt elujsógolni. hogy Jakab bácsi az udvar közepén a földön fekszik. Wittmann nem tudta, el­képzelni, hogy szomszédja a puszta földön aludjék nem akart hitelt adni a gyerekek szóbeszédjének de kis idő múlva mégis rászánta magát, hogy ellá­togat az alig egy hajitásnyira eső szomszédba. Mar messziről látta, hogy a kis leányok igazat mondtak. A szomszéd tényleg a kút közelében feküdt, s mi­kor egészen közel ment, rémülten látta, hogy a sze­rencsétlen ember arca el van torzulva, csupa vér és teste meg van merevedve. Rendesen felöltözve fe­küdt a holttest, de ruhája az egész éjjel és vasár­nap délelőtt zuhogó esőtől csupa viz és sár. Körü­lötte semmi vérnyom sem volt, mert az eső el­mosta. A rémes felfedezésről hirt adott a közeli tanyák lakóinak és a kétegyházi csendörszakasznak, valamint az áldozat nem messze lakó rokonának Hiesz Józsefnek. A csendőrök még aznap este meg­érkeztek és bevezették a nyomozást. Mindenekelőtt a holttestet vették őrizetbe, bogy a vizsgálóbixó megérkeztéig senkise érinthesse. Azután a legköze­lebbi szomszédokat hallgatták ki. Egyedül Kern Jó­zsef tudott valamelyes felvilágosítást adni. Ő ugyauis szombat este 8 órakor világosságot látott a tanya lakószobájából és az istállóból kiszivárogni. Ebből arra lehet következtetni, hogy szombaton este valaki látogatóban lehetett az áldozatnál, akit az kikisért, s ez követhette el a gyilkosságot, amit onnan kö­vetkeztetnek, hogy a lámpából a petroleum teljesen kiégett, tehát a lámpát a gazda már el nem olt­hatta, a gyilkos pedig égve felejtette, vagy nem törődött vele. A szobában dulakodásnak, vagy vér­foltnak semmi nyoma, tehát a gonosztevő az udva­ron végzett áldozatával. A csendőrség és rendőrség kutatásai soráD a megyilkolt embernek a szobában felakasztott kabatzsebében két tekercs, a kamara al­márium fiókjában szintén egy tekercs, összesen 150 korona ezüst pénzt megtaláltak a malom eredeti csomagolásában. így a búza ára kevés hijján meg­került, csak mintegy 133 korona hováforditása nem volt megállapítható. Lehet, hogy ez az összeg nála volt egy nagy bőrtárcában s akkor ezt elrabolták tőle, mert a bőrbugyelláris nem került elő. De az is lehetséges, hogy a gyilkosnak nem is volt rablási szándéka. Hétíőn délután ejtette meg a helyszíni szemlét dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész lömöry Lajos vizsgálóbíróval; dr Bárdos Artur és dr. Gott­lieb Márkus orvosok pedig a hullát felboncolták és megállapították, hogy a kegyetlen gyilkos 28 kés- szurással oltotta ki a szerencsétlen ember életét. A tenyere is össze van vagdalva, ami arra mutat, hogy a támadóval dulakodott és a kést meg akarta fogni. A tettes kiderítésére semmiféle nyom sincsen, A nagy aparátussal megindított nyomozást LSrincz István gyulai járási csendőrőrmester vezeti nagy ambícióval és egész sereg csendőrrel, akik állandóan a környékbeli tanyákat járjak, hátha valahol tudná­nak fonalat találni a gyilkos leleplezéséhez. Hat napi kutatás után — sajnos — még mindig époly nagy a bizonytalanság, mint az első napon. Kedden őrizetbe vették az áldozat két rokonát, akikről azt hiszik, hogy az agglegény vagyonának megszerzé­sére áhítoztak, azonkívül gvanuokok alapján egy tanyai embert L letartóztattak s most vallatják őket a kétegyházi csendőrszakaszon. Szombaton részt vett a nyomozás munkájában és irányításában Janczik Lajos rendőrfőkapitány és Bessenyei Vendel a 1 kapi­tány. A tragikus végű áldozatot kedden temették el Gyulán nagy részvét mellett. Harapós adós. Budás Pál 42 éves gyulai föld­mives néhány száz korona kölcsönt vett fel Tóth. Lajos szabótól és a kölcsön biztosítására átadta

Next

/
Oldalképek
Tartalom