Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-03 / 31. szám

3

Békés

1913 augusztus 3.

ur a kölcsönös támogatás terén mindig eredményesen fognak találkozni.

Az a végtelen rokonszenv, amely közönségünket a miniszter ur egyéniségéhez fűzi s a közös törekvés és lelkesedés, mely városunkat és a miniszter urat a gyermekvédelem missziójában összefűzi, jogosulttá teszi azt a reményt is, hogy nem utoljára örvendhettünk a miniszter ur megtisztelő látogatásának.

4693 — 1913. ikt. sz.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1913. évre előirt hadmentességi dij kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazg’atóság által számvevőileg megvizsgáltatván, — az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében 1913. évi augusztus hó 4-tő! augusztus hó 12-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyula, 1913 augusztus bó 1.

Szikes, adóügyi tanácsnok.

8736—1913. sz.

Hirdetmény.

Közhírré teszem, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter urnák 10828—913. elnöki számú rendelete szerint az 1893. évi XXXVII. t.-c. értelmében évenként kötelező népfölkelő időszaki jelentkezés a folyó évben nem fog megtartatni.

Gyula, 1913. julius hó 28.

Dr. Bucskó Korioián,

325 1—1 h. polgármester. .

Az apátsághoz tartoztak Körözsszeg, Tunnal, (Fancsal, Mezőkeresztes) Tarján (?), Peles, Vecher, Horz, Cheke stb. falvak, melyekben az egyházi és iskolai szolgálatot az apátság papjai végezték részben vagy egészben.

Mely rendé volt a körözsi apátság, azt nem tudjuk; tudjuk azonban, hogy az apátság monostora népes és gazdag volt

Az apát mellett curialis comes (udvarbiró) működött s ez arra mutat, hogy az apátság, illetőleg monostor népes volta miatt az apát csak a lelki vezetést tartotta fenn magának, a birtok- és vagyonügyekben az udvarbiró intézkedett.

1219—20 ban (4., 50, 51. okmány) a monostor apátja Basilius (Vazul) volt, udvarbirája (50., 51. okmány) Lukács, ki 1234-ben (129. okmány) ministeriálisa (főintézője és jogi képviselője) volt az apátságnak, melynek apátja 1235-ben (140. okmány) Gergely volt

A körözsi apátságnak sok pert kellett folytatnia. A birtokain fennálló és azokkal szomszédos falvak ugyanis nem sokat törődtek azzal, hogy a monostorbeliek az Isten szolgáinak nevezték magukat, vígan lopkodtak s hébe-korban pusztitgattak is az apáti birtokokon.

1219-ben egyszerre 9 tolvajt perelt be Vazul apát s a peres eljárás folyamán a bizonyítás végrehajtása végett Miklós nádor, az időszakos biróság itélőbirája Chepan ladáni pristaldussal a váradi istenitélőszék elé küldte valamennyit: a pelesi Pázthót, a chekei Adorjánt, Buhtát. Mikót, Tekzét, Udvart, a vecheri Bencét és a horzi Homodyt (4 okmány). Az istenitélőszéken megállapították mind a kilencnek bűnösségét s a biró kárpótlásul az apátságnak ítélte meg a tolvajok birtokait, ingóságait (51. okmány). Csak egyedül a pelesi Pázthón 12 főrabszolga, 3 ló, 50 juh, 12 tinó és 6 mérő gabona követelése volt az apátságnak s azon időben 1 tinó minimális értéke 1 pensa (5 és fél kor. mai pénzben), 1 lóé körülbelül ugyanannyi s egy rabszolgáé átlag 20 pensa volt.

Taxiügy.

Polgáriskolal tan. kinevezések és áthelyezések.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lang Gyulát Brádról, Nagy Jánost Alsókubinról Mezőberénybe helyezte át; Gálffy Ferencet ugyanezen polg. iskolához kinevezte ; Pocsubay Jánost a békéscsabai polg. iskolához kinevezte, Révész Jánost Nagykárolyból pedig áthelyezte.

Kinevezések és áthelyezések, a vallás- és közoktatásügyi miniszter Csobodné Veres Ilonát a békéssámsoni, Igerth Ilonát a kétegyházi, Kontsek Lázárt a nagyszénási külterületi, Szabadosné Dely Máriát a szarvasi, Jancsó Jánost a gyulafarkashalomi, Breuer Kezsőt a csorvási külterületi, Kiss Sándort a csorvási, Siklósy Erzsébetet az orosházai külterületi' állami ellemi iskolához, úgyszintén Müllner Irma oki. tanítónőt, ki a gyulai rom. katb. iskolánál volt mint helyettes tanítónő alkalmazva a bólapatak- irtványi állami elemi iskolához kinevezte. Csöbör József kajdanói áll. tanítót a békéssámsoni, Túri Béla gyalafarkashalmi áll. tanítót gyulavári, Tantóné Turner Erzsébet titeli áll. tanítónőt a kétegybázai állami elemi iskolához áthelyezte szeptember 1-i hatállyal.

Hírek.

Balogh Jenő igazságügyminiszter Gyulán. Váratlan, kedves meglepetés érte Gyula városát julius 28-án: a Balogh Jenő igazságügyminiszter látogatása. A fővárosi lapokból ugyan már vasárnap délután olvastuk, hogy a miniszter Nagyváradra utazott, onnan Nagyszalontára megy, azután pedig hétfőn reggel Gyulára érkezik, de ennek a hírnek nem igen adtak hitelt, mert a látogatásról hivatalos értesítés sehova sem érkezett. Ugyanazért hétfőn reggel nagy izgalmat keltett annak a hire, hogy az igazságügyminiszter megérkezett. A Nagyvárad felöl reggel 8 órakor jövő vonathoz kapcsolt szalonkocsiban érkezett meg a miniszter Gyulára. Az állomáson senki sem várta s a báró Drechsel Béla állomásfőnök szabályszerű jelentkezése után kocsira ült s a törvényszékhez hajtatott. Dr. Diószeghy Gábor kir. ügyészt kereste fel, ahol bejelentette, hogy a fiatalkornak fogházát meg fogja tekinteni. Ezután a törvényszéken jelent meg. Itt a távollevő Nizsa lovszky Endre kir. törvényszéki elnök helyettese : Kurcz Antal kir. törvényszéki biró fogadta. A miniszter ezután kíséretével együtt felment a II. sz. tárgyalási terembe s mintegy 10 percig hallgatta a

Az Ítélet ugyan jogerős volt, mégis újabb per lett belőle, mert az elitéit Pázthó testvére, India visszatartotta magának az ingóságokat. Vazul apát és Lukács udvarbiró pert indítottak s 1220-ban meg is nyerték azt a váradi káptalan előtt (51. okmány.)

Ugyanezen évben másik pőre is folyt a körözsi apátságnak. Vazul apát és Lukács az udvarbiró perelték Jánost, Salamon fiát a Guthkeled (Geldguth) nemzetségből mert elpusztította, fölpré- dálta az „eklézsia“ egy majorját s ezzel 25 márka kárt okozott. Az ügyben bíráskodó Miklós nádor és Chepan a ladányi pristaldus Váradra mentek s itt személyesen tárgyaltak Guthkeled Jánossal s abban egyeztek meg, hogy János fizessen az apátnak hat márkát és elégítse ki a birót (t. i. a tárgyaló nádort), a pristaldust (Chepant) elégítse ki Vazul apát, a többi 19 márka követelésről pedig mondjon le. Az apát beleegyezett ebbe. (50. okmány).

Élénk fényt vet ez okmány Magyarország akkori állapotára. 1220-ban vagyunk, két évvel az aranybulla kiadása előtt. Azon korban, melyben az olygarchák féktelensége, zsarnokoskodása, zsarolása és törvénytelenségei legnagyobb fokukat érték el. Amikor a királyi hatalom nullává lett. Amikor a főurak csak arra valónak vélték a királyi hatalmat, hogy az nekik adományokat osztogasson. A nemesség politikai jogait semmibe sem vették, megakadályozták azok érvényesítését erőszakkal és pénzzel. A gyengébbeket, birtokos nemeseket, egyházakat egyaránt folytonos félelemben tartották. S főurak és főpapság közösen tette ezt. Törvénytiszteletnek nyoma sincs. Igazságot aligha kaphatott valaki. A birák összejátszottak a hatalmasokkal. S az urak rablását, törvénytelenségeit utánozták a kicsinyek, a politikailag elnyomottak, sőt a parasztság is. Ezeket aztán annál erősebben sújtják az urakból álló törvényszékek, mint azt a váradi regestrum 4, 51. okmányaiból is láttuk.

(Folytatjuk.)

főtárgyalást, melyet a békéscsabai járásbíróságtól nemrég kinevezett Szabó László kir. törvényszéki biró vezetett (életében először). Szavazóbirák voltak dr. Madarász Kálmán és Gubicza Ádám kir. törvényszéki birák, jegyző Molnár Géza kir. tszéki jegyző, közvádló dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Innen eltávozva, dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész és Nagy Kálmán kir. járásbiró kíséretében a fiatalkorúak fogházát tekintette meg s a látottak felett elismerését fejezte ki a nevezett kir. ügyésznek. Ezután látogatásokat tett. Gróf Almásy Dénesnével a miniszter a patronage ügyekben régi connexasban lévén, első sorban gróf Almásy Dénesnéi és nejénél gróf Károlyi Ellánál tette tiszteletét a kastélyban. Leadta azután névjegyét a távollevő Kéry Gyula főispánnál, akivel szintén már rég benső jó viszonyban van. Délelőtt 11 órára volt kitűzve az indulás a szeretetházhoz. Ez időpontra összegyűltek a kir. törvényszéknél gróf Almásy Dénesné, a Békésmegyei Pártfogó Egyesület nőválasztmáoyának elnöke, gróf Wenckheim László, az egyesület elnöke, Diószeghy Gábor kir. ügyész, dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró, dr. Bucskó Kórjolán városi főjegyző, a távollevő dr. Lovich Ödön polgármester helyettese, Tanczik Lajos főkapitány és dr. Megyesy Ágoston kir. ügyészségi jegyző. E kísérettel hajtatott ki a miniszter a Békésmegyei Pártfogó Egyesület által létesített és a befejezéshez közel álló Szeretetházhoz. Itt dr. Bucskó Korjolán talpraesett rövid beszéddel üdvözölte, kérve a minisztert, hogy az intézetet, melynek létesítéséhez a város jelentékeny anyagi áldozattal járult hozzá, támogatni és fejleszteni kegyeskedjék, mire ezt az igazságügyminiszter meg is ígérte. Most az intézet részletes megtekintése következett. A miniszter minden iránt érdeklődött és részletesen tájékoztatta magát úgy magának az intézetnek, mint a bolgár-kertészeti telepnek a berendezése iránt. Megtekintette az öntöző berendezés csatornáját is. Azt hisszük, hogy az igen szép architektonikus épület és annak beosztása a miniszter tetszését megnyerte, amiben jelentős része van gróf Almásy Dénesnének, aki azzal a lelkes szeretettel mutogatta a telep szépségeit, amellyel mindig viseltetett a közjótékonysági és kulturális feladatok és ezek között vármegyénk patronage ügye iránt. A miniszter hálásan gondolt az egyesület elnöke : gróf Wenckheim László működésére is, aki annyi akadályon keresztül, nehéz időkben diadalra segítette ennek a szép közintézetnek az ügyét. A miniszter a szeretetháztól behajtatott a városba a kir. törvényszékhez. Itt lehivatta a tárgyalásról dr. Konrád Ernő kir. ügyészt a kivel, mint a Pártfogó Egyesület és a Felügyelő Hatóság titkárával a megyei patronage és a szeretetház ügyeiről beszélgetett. Majd gróf Almásy Déneshez ment a miniszter villásreggelire s a délutáni 2 órai vonattal Nagyvárad felé elutazott,

A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését f. hó 11-én fogja tartani.

Gróh Ferenc Gyulán. A debreceni kisprépost,

városunknak kedves emlékű plébánosa, ki szülővárosa iránti szeretetének és áldozatkészségének állandóan fényes tanubizonyitékát adja, az elmúlt hét két napján városunkban volt látogatóban. Ezidő alatt rokonai, hivei, barátai és tisztelői körében számos látogatást tett és részese volt a szeretet és tisztelet megnyilatkozásainak.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Lévy Ernő ideiglenes kataszteri becslőbiztost a gyulai pénzügyigazgatósághoz állami végrehajtóvá nevezte ki.

Megyei virilis. Tekintettel a vármegyei legtöbb adótfizető megyebizottsági tagok névjegyzékének küszöbön álló összeállítására, gróf Széchényi Antal pósteleki birtokos bejelentette a vármegyei igazoló választmánynak, hogy virilisi jogát jövőben Békésvármegyében kivánja gyakorolni.

Árvízkárosultak. Az igazságügyminiszter patronage osztálya leirt az alispánhoz, kérve azon gyermekeknek a bejelentését, akik a vármegyében előfordult árviz folytán segélyre szorulnak. Az alispán válasza az volt, hogy ilyen kiskorúak nincsenek a vármegye területén.

Emlékkereszt. Az 1912—13. évi külügyi krízissel összefüggő különös katonai rendszabályok folytán^ tényleges szolgálatra behívott egyének részére Őfelsége által alapított érdemkeresztre igény- jogosultak a közös hadseregnek és honvédségnek, csendőrségnek, pénzügyőrségnek, rendőrségnek, állami erdészeti személyzetnek s az önkéntes egész-