Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-13 / 28. szám

1913 julius 13. Békés 7 A totkomlósl munkásházak. Megírtuk legutóbb, hogy Tótkomlós községben sem a község, sem a vármegye nem kíván munkásházakat építeni. Palecska András és társai tótkomlósi lakosok kérelmére, kik a munkásházak építését forszírozzák, a földmű relés- ügyi miniszter leküldte megbízottját a helyszínére akinek előterjesztése alapján a miniszter megkérte a földhitelintézetek országos szövetségét, hogy a munkásházak megépítését finanszírozza. Ez az inté­zet azonban hivatkozva arra, hogy alapszabályai ér­telmében ilyen kölcsönöket csak a községeknek, a vármegyének adhat, nem tehetett eleget a miniszter felhívásának. Most a miniszter azt a tanácsot adja kérvényezőknek, hogy alkossanak munkásház építő szövetséget és mint ilyenek legyenek tagjai az or­szágos központi hitelszövetkezetnek és ha igy a szük­séges kölcsönt megkapják, azesetben a miniszter hajlandó lesz a törvényben megengedett állami se­gélyt folyósítani. Fedeztetés'! állomások. A földművelésügyi mi­niszter felhívta a vármegyét, hogy a fedeztetési állo­másoknak jövő évre leendő biztosítása tárgyában tegye meg a szükséges előmunkálatokat. Mivel pedig azok a községek, amelyekben fedeztetést állomások vannak, előnnyel bírnak a többi községek felett, ennélfogva azon kívánságának ad kifejezést a mi­niszter, hogy a szükséges takarmányféléket ingyen adják ezek a községek a fedeztetést állomásoknak, vagy legalább jelentékenyen olcsóbb árban a ren­desnél. Kijelenti a miniszter azt is, hogy uj fedez- tetési állomások csak rendkívüli esetekben és csak az esetben engedélyeztetnek, ha egyes fedeztetési állomások megszűnnek. E helyen megjegyezzük, hogy a községi mének engedélyezése iránti kérvények legké sőbb széptember végéig nyújtandók be illetékes helyre. Két iparvállalat felszámolás előtt. A békési szifongyár és a csabai kenyérgyár a nehéz közgaz­dasági és pénzviszonyok miatt fölszámolnak. A békési szifongyár ez ügyben vasárnap délután tartotta rend­kívüli közgyűlését a részvényesek nagy érdeklődése mellett. A közgyűlés elfogadta dr. Szegedi Kálmán ügyvédnek azt az indítványát, hogy mielőtt a fel­számolás tekintetében határoznának, előbb az igaz­gatóság készítsen a gyári berendezésről leltárt és pontos mérleget. Erre adjon az igazgatóságnak szeptemberig haladékot, á. részvényesek ezt elfo­gadták. A békéscsabai kenyérgyár hétfői rendkívüli közgyűlése iránt a részvényesek nem tanúsítottak érdeklődést s igy e hó 18-ára újabb közgyűlést hi­vott egybe az igazgatóság. Az Orosháza—Gyopáros közt tervbe vett vil­lamosvasút előmunkálati engedélyének megadása iránt dr, Rajz Elek orosházi mérnök kérvényt nyúj­tott be a vármegye alispánjához. A vasút létesíté­sének célja az lenne, hogy kényelmes és sűrű össze­köttetést létesítsen a község és G-yopáros-fürdő kö­zött, amely a fürdő évad idejében kellemes kirán­duló helye az orosházi közönségnek. A jelenlegi vasúti közlekedés nem kényelmes, mert az állomás a község belsőségétől l kilométerre fekszik. A vil­lamos vasút kiindulna a Kossuth-térről, elhaladna a Szentesi-utcán, a Yásár-tér mellet keresztezné a békécsanádi és a m. kir. államvasut vonalait és köz­vetlenül a fürdőház előtt végződnék. A vonal hossza összesen 3-8 kilométer. A vonal egyvágányú lenne kitérővel a közepén és a két végállomáson, a villany­áram felső vezetéken vezettetnék és a vasút egy mé­ter nyomtávval épülne. A forgalom lebonyolítására szolgálna 2 motorkocsi és 4 mellékkocsi, a kocsik ban 30 személy férne el. A menetidő négyszeri megállás mellett 14 perc lenne és sürü forgalom esetén 20 percenként indulnának a kocsik. A szóban levő vasút ügyét a képviselőtestület tárgyalván, a mellett jóindulatulag állást foglalt azzal, hogy az anyagi támogatást a tárgyalások későbbi folyamán fogja megszavazni. A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytár­saság folyó hó 8-án tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt a vármegyeháza kisebb tanácstermé­ben évi közgyűlését. Az igazgatóság jelentése sze­rint a vasút forgalma az elmúlt évben egyrészt az abnormális időjárás miatt, másrészt pedig a kedve­zőtlen gazdasági viszonyok folytán, szemben az előző évvel visszaesést szenvedett. A vasútüzemből eredő nettó felesleg 65029 koronát tesz ki s az üzleteredmény 1303 korona veszteséget tüntet fel. A vasút műszaki felülvizsgálatát a kereskedelmi mi­niszter jóváhagyta, az utófelülvizsgálat azonban ed­dig még nem történt meg. A társulat kisajátítási ügyei lebonyolittattak, úgy hogy a hitelesítési el­járás ez évi márciusban megtartható volt. A hite­lesítés alkalmával megállapított kártalanítási igé­nyek nagyrészt már kiegyenlittettek. A közgyűlés az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentést, úgy­szintén a zárszámadásokat vita nélkül elfogadta. Az igazgatóság mandátuma lejárván, a közgyűlés Ambrus Sándor, Ondrus Cyrill, Barta Arnold, Csukay Gyula, Enyedy Béni, dr. Fellner Frigyes, dr. Jantsovits Emil, Kokas József, dr. Ladies László, dr. Lovich Ödön eddigi igazgatósági tagokat és uj tagul dr. Inkey Viktort; a felügyelő-bizottság tag­jaiul pedig Boruth Gyula, Kóhn Dávid, Kliment Ferenc, Rovák Árpád és Spelt Ferencet újra meg­választotta. A kettős-körösi halászati társulatnak költség- vetését és azt a határozatát, mely szerint a tagok hozzájárulását holdanként 30 fillérben állapította meg, a földművelésügyi miniszter helybenhagyta. A társulatnak államsegély megadása iránt előterjesz­tett kérelmét ezúttal még nem teljesítette, azonban kijelentette a miniszter, hogy ha a zárszámadások­ból meggyőződik, mik voltak a közérdekű kiadások és hogy a társulat gazdálkodásában a kellő takaré­kosságot szem előtt tartotta, az esetben az állam­segély iránti kérelmet jóakaiatu megfontolás tár­gyává teszi. A társulatnak a sarkadi cukorgyár ellen a vízszennyeződés miatt tett panaszára a miniszter elrendelte, hogy a halélettani állomás a panaszt az érdekeltek közben jötte mellett a helyszínen vizs­gálja meg és annak eredményéről tegyen jelentést­A csongrád-tiszaföldvár-öcsödi h. érdekű vasút. Csongrád községe engedélyt nyert Csongrádtól Tisza- földvaron, Öcsödön át Mezőtúrig terjedő keskeny- vágányu h. érdekű vasút létesítésére, s mint érdekelt községet, Öcsödöt is megkereste a vasút segélyezése iránt. Öcsöd községe — bár sokkal jobban szerette volva a tervbevett Kunszentmárton-szarvasi rendes nyomtávú vasútnak létesítését, mivel azonban ez a vasút Szarvas községnek meg nem törhető közönye folytán belátható időn belől nem épül ki, elhatározta, hogy a szóban levő keskeny vágányu vasutat is segélyezi, illetőleg megfelelő összegű törzsrészvényt jegyez. Ha a vasút csupán egy állomást létesít — az öCfödí hídfőnél — az esetben 70000 koronával, ha pedig a vasút a községen keresztül vezettetik és a központon és a község déli részén is létesül egy állomás, az esetben 90000 korona erejéig hajlandó Öcsöd a vasút létesítését előmozdítani. Öcsöd köz­sége ezt a határozatot most terjesztette be a vár­megyéhez jóváhagyás végett. Heti piac. Gyula, julius 11. A budapesti gabonatőzsdén az országos esőzé­sekre megszilárdult a hangulat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett Heti piacunkon igen csekély kínálat mellett alig volt forgalom, eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri 19-— 20-40 17-20 17-40 19 20 19-40 17 — 17 20 Színészét. A múlt héten pénteken és szombaton este a Cigányprímás operettet ismételték meg. — Hétfőn és kedden este városunk nagyhírű szülötte Tanay Frigyes lépett fel vendégszereplőként az ,Erkel-szinházban. Első este a Lakájok főszerepét, második este a Gólyá-ban Jymmit adta. A szinház természetesen mindkét alkalommal megtelt. Tanay Frigyes híré­hez méltó játékot produkált Tehetsége, művészete magasan ragyogott azokon a deszkákon, melyekre igazán rátermett. Mindenekelőtt a végtelen ottho­nosság jellemezte minden mozdulatát, látszott rajta hogy biztos a dolgában s számára nincs nehézség. A Lakájok-'oo.'o. mint jellemszinész mutatkozott be s csodálatos biztonsággal — és természetesen ha­tással is — juttatta kifejezésre azt az egyéniséget, melyet a darab szerzője megirt. Minden részletében ugyanazt a célt szolgálta játéka: a főkomornyik természetrajzát hűen feltüntetni. S ez a játék min­den részletében elegáns, disztingvált, jellemző, szó­val tökéletes volt. A Gólyá-ban mindezekhez a tu­lajdonságokhoz még a pompás humor is járult. Mindkét este az, amit Tanaytót láttunk, művészet volt, melyen a közönség akár analysálni. akár szó­rakozni akart, mélyből fakadó gyönyörűséggel szem­lélt és élvezett. Ez kifejezésre is talált abban a rengeteg tapsviharban, ovációban és virágban is, mellyel Tanayt a gyulai közönség elhaimozta. El­ismeréssel kell megemlékeznünk Almássy Endre pompás érzékéről, amidőn Tanay Frigyes vendég- szereplésével ezt a két kedves estét megszerezte nekünk. A többi szereplők ugyanazon szerepekben ugyanolyan sikerült jó játékkal egészítették ki Tanay jelenéseit, amint azt már a darabok első előadása alkalmából méltattuk. A bűvös vadász regényes opera került színre szerdán este. Sajnál­hatja, aki ezt meg nem nézte. Egyrészt látványos darab, másrészt nagyon szép zenéje van. A má­sodik felvonás pompás díszletekkel, illuminációval, tűzijátékkal kedveskedett A zenéje pedig nem tar­tozik az u. n. nehéz klassikusok közé, mindamel­lett gyönyörű Karének, duett, trio, quartett, vegyes kar egymást váltják fel benne. Azt hisszük, hogy esetleges második előadása nagyobb házat fog von­zani, annál is inkább, mert Ihorma Zsiga (Max) Nagy Aranka (Agata), Déry Rózsi (Anna), Ladiszlay József (Gáspár) énektudásuk javát adták s a sze­replők összesége igen kedves előadással tette ked­velné ezt az inkább nagyobb szabású operettet, mint operát. A farkas. Tudvalevőleg győzelmesen járja be nemcsak a magyar, hanem a bécsi, berlini, londoni, sőt amerikai színpadokat is. Sajátságos, bizar, nem is nagyértékü, de tagadhatatlanul érdekes és indivi­duális alkotás. Előadása súlyos feladatot ró a há­rom főszereplőre és hogy nem tudnak vele sok he­lyen megbirkózni, ezt a múlt téli szezon alatt sok vidéki társulat tapasztalta, mely a sláger-darabnak szánt Farkassal nem tudott hatást kelteni. Vagy a szereplők, vagy a közönség nem értették meg a „játék“ tendenciáját. A mi színtársulatunk, illetőleg „A farkas“ főszereplőiről jó lélekkel elmondhatjuk, hogy ama igazán kevesek közül valók, akik úgy a darab, mint a szerző intencióját megértették és ezzel az előadásnak teljes sikert biztosítottak. Első helyen Virányit (Szabó György) értékeljük, aki a katona, diplomata, énekművész, lakáj és szürke ügyvédbojtár egymást rohamosan követő alakjainak mindenikébe életet, igazságot öptott Sokoldalú egyénisége és fényes művészi tehetsége talán egyetlenegyszer sem nyilatkozott oly mértékben meg, mint ezúttal. Az első előadás második fel­vonása után az ötszörös, a második előadás alatt tíz­szeres kihívás, mely utóbbi páratlanul áll színkö­rünk krónikájában — elsősorban neki szólott, bár méltán megérdemelték partnerei Gómóri Vilma (Vilma), ki hóditó megjelenésével és kedves játéká­val egyaránt kiváló volt. Baráti (Kelemen) valósá­gos kabinet-alakítást nyújtott az első felvonásban, a neurasthéniáig ideges, féltékeny férjről. László és Ungvári (huszártisztek), Miklóssy Margit (hercegnő) s Sz at hínáry Árpád (titkár) szintén helyesen fogták fel és játszták meg szerepüket. A darab csütörtö­kön és pénteken került színre, mindkét ízben telt szinkör előtt. Heti műsor: Lassanként vége felé közeledik a sikerekben oly dús szezon, de ez nem jelenti azt, hogy a műsor érdekessége hajszálnyit is csappanna. Egy pár nagy sláger még ezután jön. Jut e hétre is belőle. Hétfőn bérletszünetben Molnár Ferenc oly nagy sikert aratott Ördög-e kerül színre Almássy Endre bucsufellépie és jutalomjátékául. Almássy Endre — kinek krónikus, sőt astmatikus gége és' légcső­hurutja gyógykezelése miatt a szezon befejezése előtt el kell utaznia — legkedvesebb és legjobb szerepében vesz búcsút a gyulai közönségtől. Há­rom éve már nem láttuk az Ördög-ót s azt hisz- szük, hogy Almássy direktor nagyon jól válasz­totta meg búcsúzó szerepét. Gómóry, Gyongyössy, Harmatit, Miklóssy, Kállay, Virányi, Pogány, Virág- háty stb. játszák a világhírű magyar darabot s bizonyára telt ház fog gyönyörködni benne s telt ház fog tanúságot tenni direktorunk népszerűségé­ről. Almássy Endre elutazásával két hétre özv. Makó Lajosné fogja a direktori teendőket ellátni s a bájos volt direktornénk eme reprisét mindenki örömmel látja Gyulán. Kedden egy kedves, mulattató operett újdon­ság Ábrahám a menyországban kerül színre. Ez Operette szövegét Willner és Bodánszky jónevü bécsj, cég irta, de a fordítójuk még jobbnevü, mert a prózáját Molnár Ferenc, a verseit Heltai Jenő fordította. Irodalmunk e két kiválósága ezúttal is remekelt s nem fordított szotgailag, de a maguké­ból is sokat adva egy fényes, vidám, sziporkázó, kacagtató librettót Írtak, melynek könnyű fülbe­mászó zenéjét Granichsietter Brúnó, az oly hamar népszerű berlini zeneszerző irta. A vidám szöveg és a sok kedves tréfa — hozzá fényes keretben — gyönyörű kiállításban és elsőrangú előadásban ke­rül színre Déry Rózsi, Kállay, Nagy Aranka, a két Heltai Oláh, Miklóssy Margit, Solymossy, Mihó, Ssathmáry játszák a darab kitűnő szerepeit. Szerdán Szohner Olga, a társulat kedves tár­salgója és vígjátéki szubrettjének lesz a jutalom­játéka és pedig a legjobb szerepében, az Erős lán­cok hercegnőjében Az Erős láncok kitűnő vígjáték,

Next

/
Oldalképek
Tartalom