Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-13 / 28. szám
2 Békés 1913 julius 13. magyar vidékek, városok és nagyközségek rovására való mesterséges támogatására. Ennek a kényszerhelyzetnek következménye azután, hogy többet ne említsünk, Gyorna, Endrőd, Mező- berény, Szeghalom anyagi s kulturális téren messze elmaradtak hozzájuk képest felényi, sőt harmadrósznyi felvidéki s nemzetiségi helyek mellett. Ennek as állapotnak meg kell változnia. Ezt az óhajunkat a gyomai választás után leplezetlenül, nyíltan és őszintén kell megnyilatkoztatnunk. Nem partikuláris érdekből, hanem a magyar faj, a magyar nemzet, a magyar állam megszilárdulásának magasabb érdekében. De nemcsak óhajtjuk, hanem biztosan reméljük, hogy a gyomai választás és annak tanulságai, mindenekfelett pedig a jövőben hozzáfüződő remények és várakozások a kormányzás terén ezt a fordulatot bizonyára meg is fogják hozui. Békés vármegye a szabadoktatásért Az a nagy kulturális mozgalom, mely a magyarfaj szupremáciája érdekében úgy az állam, mint a társadalom részéről megindult, talán sehol sem termett bőségesebb gyümölcsöt, mint éppen vármegyénkben. Ma már mindenki belátja, hogy a felnőttek oktatásának nemcsak kizárólag kulturális, hanem nagy közgazdasági jelentősége is van. Csak a müveit népnek áll módjában a közgazdasági élet olyan forrásait megnyitni, mely a tudatlanság előtt örök homályba maradna. Az az állam és társadalom fogja fel leghelyesebben a népkultura nagyjelentőségű célját, amely időt, költséget és fáradtságot nem kímélve, a kultúra napfényében a nép minél mélyebb rétegét képes megfüröszteni. Békésvármegye, mint törvényhatóság a szabadoktatás terén is vezet. Ezelőtt öt évvel szervezte meg saját kebeléből és társadalmának kulturemberei- ből azt a központi közművelődési bizottságot, mely szerdán, folyó hó 9-én Ambrus Sándor alispán elnöklése mellett zárta le eredményeiben oly gazdag ötödik működési évét. Bizottságunk hervadhatlan nagyérdemű jeles, agilis titkárának, Paál Ernőnek évi jelentéséből örömmel győződtünk meg, hogy az a nehány lelkes kultur-ember, akiknek kezébe törvény- hatóságunk a felnőttek oktatásügyét letette, a megelőző évek tapasztalata alapján a f. évben is megtalálta a maga fejlődési alapját. is német, Ízléstelen átgyúrásokból átnyomoritva kerülnek szinre, de kezd a magyar irodalom is fej lődni és szóhoz jut minden valamire való tehetség A szabadságharc elbukása sem ölte meg a magyar dráma-irodalmat, az irók érezték, hogy most kétszeres hivatásuk van s vigasztalói lettek a nemzetnek a fekete kétségbeesés idejében. így folyt el jobb és rosszabb időkben hetven esztendő a vén épület felett. Párszor átépítették külsejét, a vén Lendvay-szobor rukkolt hol jobbra, hql balra, végre az udvarra, hol funerátorrá vált, mert alóla temették el a meghalt tagokat. 1908 június 16-án az öreg Dumasnak „Skót nemes“ cimü darabját adták egyetlenegyszer s aki azt látta, azt hihette, hogy hetven évvel meg évedett, hogy még ezt a Vörösmarty-korabeli ócskaságot kapja szellemi tápul, másnap pedig Seribe „Női harc“-át, kapuzárónak. Az utolsó magyar premiére Hűvös Kornélnak „Ifjabb Barta Tamás“ cimü drámája volt, mely valami váltóhamisítást tárgyalt. Az első premiére Írója Árpádot támasztotta föl, az utolsóé, a kornak megfelelően váltóhamisítás miatt altatta el hősét örökre. Igaz, hogy darabja is elaludt hamarosan — örökre. S ugyanazon év szeptember 1-én a megbukott Népszínház épületében nyitották meg a Nemzeti Színházat. A bukott igazgató évenként 15000 korona fájdalomdijat húz most is és fog még vagy öt évig A kezdő-darab a „Pártütők“ volt (vissza 70 évvel) és Plautus „Bögré-je S azóta foly a munka, jól-rosszul, ahogy lehet — mondja Vörösmarty s a művészet abban merül ki, hogy melvik színész alkalmasabb légtornász, mert a kasszadarab azt kívánja meg. A vén épületet pedig bontják, hogy a helyére nagy hideg csarnokot emeljenek, mely „névben él csak, többé nincs jelen.“ Fejlődésének és sikerének alapját képezték : 1. A tervszerűen összeállított és minden irányú igénvt kielégíteni tudó sorozatos, előadások, melyek vármegyénk lakosainak szellemi szükségletéhez képest általános és gazdasági irányúak voltak. 2. A jó és haszuos könyvek, nyomtatványok szétszórása s azok utján az olvasás szeretetének fölébresztése. 3. Az urániai előadások, melyek az isrne- retnyujtás mellett alkalmul szolgáltak a lélek nemes szórakozására is. 4. A bizottság rendelkezésére álló lelkes előadó gárda, mely évek folyamán teljesen kialakulva nagy körültekintéssel és teljes szakértelemmel végezte kultur munkáját. Bizottságunk sikereit a fenti tényezők mellett még nagy mértékben fokozta vármegyénk müveit társadalmának és hatóságainak együttes, összhangzó munkája. Mig másutt a társadalomnak és a hatóságoknak alig vau érzéke a szabadoktatás ügye iránt, addig vármegyénkben — néhány helyet kivéve, de itt is szünőfélbeu a közöny — e két tényező összhangzó munkája együvé tudta vonzani a vasárnapok és ünnepnapok szabad délutánjain a községek tanulni vágyó polgárságát s minden alkalmat megragadott, hogy komoly, megnyerő munkájával áthidalója legyen annak a mélységes űrnek, mely sajnos még napjainkban is fenn áll az élet és iskola között. Közművelődési bizottságunk igen nagy érdeme, hogy sorozatos előadásait állandóan úgy állította össze, hogy abban a társadalom minden rétege felölelhesse a maga tudnivalóját és hogy az előadottakban a hallgatóság necsak elméleti ismereteket, ha nem lelki nemes szórakozást is találjon. A műveltebb közönség részére városainkban és a járások székhelyein rendezte az úgynevezett liceális előadásokat, mely előadásokkal a műveltebb osztály igényeit szolgálta. A népnek, varmegyénk polgársága nagy- zömének tartotta azokat a népies előadásokat, mely a tanyák világába is bevitte a kultúra napfényét. Liceális előadásai magasabb szinvoualuak — népies előadásai népiesek, könnyen meg- érthetők, áttekinthetők voltak. Közmüveldési bizottságunk egyik legnagyobb érdeme, hogy népies előadásaiban is az eddigi sablonszerü- ségtől eltérve, a nép igazi érdekeit óhajtotta szolgálni. Innen van az, hogy népies előadásai, az általános ismeretnyujtás mellett nagy figyelmet fordított a szakismeretek adására is. Működése tehát e téren kettős irányú volt: általános műveltséget nyújtó és Békésvármegye polgárságának túlnyomó nagy tömegére való tekintetből gazdasági szakismeretet adó. Általános irányú előadásai kiterjedtek : az ipar és technika, a közegészségügy, a magyar- és világtörténelem, alkotmánytan, az irodalom,' földrajz, a természettudományok összes ágaira s a korunkat foglalkoztató társadalmi problémák nagy kérdéseire. G-azdasági szakelőadásai felölelték : az üzemtani gazdálkodás összes tételeit, a talaj- művelés különféle módjait, a gazdasági növények okszerű termesztését és értékesítését, a modern gazdasági gépek ismertetését, az állat- tenyésztést, az állategészségügyet, a kisgazdaságok berendezésének helyes feltételeit, a konyha- kertészetet, a szőlő- és gyümölcsfa tenyésztését, különféle védekezési módokat, a gyógynövények termesztését és értékesítését. Szóval kiterjedtek mindazon gazdasági szakismeretekre, melyek kisgazdáinkat a modern gazdálkodásnak újabb és újabb problémái felől tájékoztatták. Gazdasági előadásait két körülmény tette igazán értékessé; először, hogy az előadásokat vetített képekkel kisérték, másodszor, hogy az előadások szövegét csinos, nyomtatott füzetben — teljesen ingyen — minden egyes hallgató megkapta. A közmüveldési bizottság előadásait teljesen ingyen rendezte mindenki "által könnyen megközelíthetővé, hozzáférhetővé tette. Népies irányú előadást a tél folyamán 466-of* rendezett, tehát 109-el többet, mint a megelőző évben. A 466 népies előadásból 315 volt általános és 151 gazdasági szakirányú. Ez előadásokat együttvéve 42562 felnőtt egyén hallgatta végig. Liceális előadást rendezett 72-őt, melyeket összesen 29060 egyén hallgatott végig. A rendezett előadások száma összesen 538 volt, melyeket 71622 egyén látogatott. E számok az önművelésnek oly nagyfokú mértékét mutatják, melyek előtt igazi lelki örömmel kell hogy meghajoljon minden kultur ember. Az előadások községenként a következőképpen oszoltak meg: Népies- Gazd. Liceál. Összes előadás előadás előadás előadás 1. Gyula 3 12 15 2, Gyulaeperjes 5 — — 5 3. Gyulavári 12 11 — 23 4. Doboz 16 4 — 20 5. Békéscsaba külter. 8 — — 8 6. Békéscsaba 3 15 11 29 7. Békés lu 10 12 32 8. Gyónna 6 3 — 9 9. Mezőberény — 2 12 14 10. Endrőd 2 4 — 6 11. Szarvas 26 14 — 40 12. Szarvas külterület 21 — — 21 13. Kondoros külter 12 4 — 16 14. B.-Szentandrás és külter. Nádasoldal 23 23 15. Öcsöd 19 13 — 32 16. Szeghalom — 1 — 1 17. Vésztő 8 6 — 14 18. Füzesgyarmat 20 10 — 30 19. Kertészsziget 8 — — 8 20. Körösladány és kültériik Fáspuszta 12 5 _ 17 21. Csorvás 14 — — 14 22. Nagyszénás 20 — — 20 23. Gádoros 14 — — 14 24. Békéssámson 12 — — 12 25. Tótkomlós — 1 — 1 26. Szentetornya — — — — 27. Orosháza 8 11 25 44 28. Orosháza kültériik 36 34 — 70 Összesen: 315 155 72 538 Közmüveldési bizottságunk az öt év alatt milyen haladó munkát végzett, azt igazolni óhajtjuk az alábbi kis statisztikával, amely a rendezett előadások fokozatos növekedését tünteti fel. 1908— 1909. év tél folyamán rendeztetett 131 előadás. 1909— 1910. év tél folyamán rendeztetett 235 előadás. 1910 1911. év tél folyamán rendeztetett 269 előadás. 1911—1912. év tél folyamán rendeztetett 357 előadás. 1912 —1913. év tél folyamán rendeztetett 538 előadás. E statisztika a szellemi igények fokozását jelenti. Hogy az egyesek érdeklődését is beigazoljuk, jelezni óhajtjuk, hogy mig az első év előadásait 47.138 egyén hallgatta végig, addig már az idén rendezett előadásokat több mint 71 ezer egyén látogatta. E számok a kultúrának oly kedvező képét tárják föl, hogy valóban a legékesebben igazolják a • szabadoktatásban rejlő hatalmas nagy kulturális erőt. Közművelődési bizottságunk nagy kulturális feladatát mondhatni igen szerény anyagi viszonyok mellett végezte, s ha mégis ily szép és meglepő eredményt tudott elérni, annak egyetlen egy forrása az a melegség és lelkese-
