Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

ft Békés 1913 junius 15 is eljátszták, amit annak tulajdonítottak, hogy a táncos operettek megrontották a színészek ének- és játékizlését. Általánosságban sok igazuk is volt, de bizton remélhető az operett irodalomban is a régóta kívánatos, üdvös reakció, sőt már most megállapít­ható, hogy eme bizonyos üdvös reakció, legalább is a közönség körében, már most mutatkozik. Ne­vezetesen, mig Gyulán is a színkör első évfolyamai­ban Orpheus, Szép Heléna, Gerolsteini nagyhercegnő stb. klasszikus operettek alatt szinte tátongott üres­ségétől a nézőtér, a régi jó operettek reprise már a múlt esztendőben is telt színkörben folyt le és konstatálnunk kell azt is, hogy eme régi jó ope­rettek százszorta annyi műélvezetet szereztek és szereznek a közönségnek, mint az újdonsült ope­rett-termékek. A mostani színi nemzedék is örven­detesen szakit közvetlen elődei fumigálási hajla­maival, kezdi átérezni a régi operettek pazar szép­ségét. és fokozottabb kedvvel és ambícióval tanulja s alakítja különben is hálás szerepeit A szerda esti előadás is örvendetes tanúbizonyságát adta ennek, amidőn Orpheust olyan kitűnő előadásban volt al­kalmunk élvezni, mely az est sikerét illetőleg a régi színházba járó közönség véleménye szerint egyenértékű volt a Follinus igazgatása alatt a 70-es évek elején színre került Orpheuséval, melynek kedves emléke évtizedeken át is teljes frisseségében maradt bennük. A mostani sikerben oroszlánrésze volt a darab kiváló rendezésének és a zenekar virtuozi­tásának, de különösen ama körülménynek, hogy jninden szerep elsőrangú kézben volt Hogy ez Így lehetséges, Almássy Endre színtársulata kitűnő szervezettségének köszönhető Nevezetesen, hogy egy operettben oly énekesnők minők Nagy Aranka, Déri Rózsi, Antal Erzsi, Kállay Margit, Heltay Olga, Körmendi Ilonka egyszerre és együttesen játszhas­sanak, azt meggyőződésünk szerint ma az ország egyetlen egy igazgatója sem produkálja. Nagy Aranka (Euridice) ez este először lépett fel a közönség ki­tüntető rokonszenve. mellett és valósággal csillog­tatta gyönyörű koloraturáját Heltay Jenő kitűnő Jupiter volt, aki lokális aktualitásaival zajos, derült­séget keltett. Ladiszlay Plútója, lorma Zsiga Orpheusa játékban és énekben egyaránt kiválóak. Miklossy stilszerü Junó, Déri Rózsi a legbájosabb Cupido, Antal Erzsi hóditó Diána, s Kállay Margit jeles Minerva volt. Kórmendy Ilonka méltóságteljesen ala­kította a komolykodó közvéleményt. Sohmossy Stix Jankója elődei alakítása mellett némileg elmosódott, de szintén kielégítő volt. A karok szintén közre­működtek az est kiváló sikerében. Az ostrom Bernstein és Almássy Endre együttes szín­padra lépte okvetlenül zsúfolt házat jelent a gyulai árénában. így volt ez a csütörtöki előadáson is. Már napokkal előbb tapasztalható volt az ostrom előjátéka Dobaynál, akit a közönség valósággal megostromolt, hogy az ostrom első előadásához jegyhez juthasson. Az előadás zsúfolt házban folyt le, a páholyok, s a tágas nézőtér összes ülőhelyei el voltak foglalva, sőt a karzatokon és földszinti állóhelyen is szokatlanul szép számú közönség gyűlt össze. Almássy Endrét (Merital) az est folya­mán fokozódó ovációkkal halmozták el. Hasonlit- hatlanul szép művészi játéka óriási hatást keltett Méltó partnere volt Baráti József, aki Frepeauban kiváló intelligenciájának, mélyreható stúdiumának, s kiváló alakítási képességének legfényesebb bizo- nyitéká. nyújtotta, s szimpatikusnak éppen nem mondható szerepe dacára, több Ízben szintén meg­érdemelt zajos tapsokat aratott. G'ómöri Vilma mű­vésznői biztonsággal játszta meg Renéet Gy'óngyössy Teréz fiatalos bájjal alakította Georgettet. Pogány Béla (Garancier), Ungvári (Dániel) s László (Julien) kisebb szerepeikben szintén teljes mértékben járul­tak hozzá a minden tekintetben összevágó teljes siherü előadáshoz. A közönség feszült figyelemmel csüggött a színpadon, s egy művészi est mara­dandó kedves emlékét vitte magával. Primerose kisasszony. Flers és Caillavet, a népszerű francia irók legújabb szerzeménye került péntek este bemuta­tóra. Csalódott, aki a francia vígjátéktól pikantériát várt, mert ez a szép és kedves darab a legfehé­rebbek közül való. A páholyok, valamint az első és másodrendű ülőhelyek mind elkeltek ez estére, csupán az utolsó sorok maradtak üresen A cím­szerepet játszó Szohner Olga behízelgő orgánumá­val, mesterkéletlen természetes játékával újból bi­zonyságot tett színjátszó képességének művészi tö­kéletességéről. Az érzelmek egész skáláján vezette keresztül szerepe, amelybe teljesen beleélte magát, s minden szava megtalálta az utat a közönség szi­véhez. ' Csáder Irén (Sermaisené) alakítása tele volt hévvel és lendülettel. Virányi (De Lancrey) játéka gondos tanulmányra vallott és osztatlan tetszést keltett. Még Gy'óngyössy Teréz (Donatienne) jutott nagyobb szerephez, s úgy az apáca szerepben, mint a harmadik felvonásban mint parasztleány élénk derültséget, tetszést és nyilt színen ismételt zajos tapsokat aratott. Csiky László méltósággal játszta meg a szabadelvű felfogású szimpatikus bi- bornokot. A többieknek csak kisebb szerep jutott, de mindannyian igyekezettel vitték a bájos vígjáté­kot megérdemlett sikerre. A közönség jól mulatott az előadáson, s a szereplőket ovációkban részesí­tette felvonások végén. Heti műsor: Hétfőn az oly nagy sikert aratott Ostrom ke­rül másodszor színre természetesen ugyanolyan sze­reposztásban és Almássy igazgató felléptével A da­rab, melyben egész véletlenül a mi politikai viszo­nyainkkal egy teljesen analog történetet mutat be, a bemutatón olyan osztatlan sikert aratott, hogy másodszor is kilátás van telt házra. Kedden közkívánatra ugyancsak ismétlés lesz. Orfeusz az alvilágban, ez az örökszép Offenbach­operette kerül színre igazán közkívánatra. Az igaz­gatóság ezt a darabot nem kívánta ismételni, de oly sokan keresték fel ezzel az óhajtással, hogy engedni volt kénytelen. A gyulai színpad sok szép este emlékének tanúja, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a legszebb Operette előadás eleddig az Orfeusz előadása. A kápráztató díszletek, a kitűnő együttes és az a szépségverseny, mely a színpadon a hat énekesnő együttes szereplésével önkéntelen feltámad, érthetővé teszik a közóhajt, mely e darab megis­métlését ellentállhatlanul megkövetelte Szerdán Strauss örökszép zenéjü operettje a Denevér kerül színre A milyen meglepetés volt az Orfeusz, ép olyan lesz a Denevér előadása. Almássy igazgató főambicióját képezi, ezeknek a halhatat­lan remekműveknek uj köntösben való felújítása — úgy hogy ezek teljesen az újdonság erejével bír­janak Az operette személyzet minden tagja részt vesz az előadáson a siker érdekében — Déry Rózsi, Nagy Aranka, Körmendi, Kállay, Heliai Olga, to­vábbá Torma Zs, Oláh Gyula, Heltai, Solymossy, Szathmáry, stb. játszák a főszerepeket. Csütörtökön. A miniszterelnök. Nagy Endre a kabarékirály nagysikerű vigjátékának lesz a pre­mierje. A végtelenül kacagtató satyra minden jele­nése mulatságos volta mellett, nevetve mutat rá társadalmunk félszegségeire. Annyira aktuális, hogy az ember folyton egy-egy ismerősére vél a darab­ban ráismerni A címszerepben Baróthy, egy köz­ismert vezérpolitikus maszkjában egyenesen csaló­dásba ejt mindenkit, mert nem bírják elhinni, hogy ez szinészmaszk és nem eleven élet. Virányi, Solymossy, Heltai, Szathmáry, Ungvári, László, Virágháty mind elsőrangú, kitűnő szerepeket, éles szemmel ellesett alakokat személyesítenek. Mig a női szerepeket, Gömöry, Gy'óngyössy, Szohner, Csáder játszák. Pénteken egy sláger-operett A limonádé ezredes kerül szinre. Harsányt Zsolt szövegére Vincze Zsig- mond a Király színház zseniális karmestere irta a zenét. Szegeden Czigánypnmás és Aranyesővel vete kedett e darab sikere s a télen 18 előadást ért. Huszármilliöben játszik, a zenéje fülbemászó, ked­ves, vidám a szöveg, s ipy biztos a siker. Solymossy adja az ezredest, hát a ki kedélybeteg, az ezen este egészséges lesz. Mert Solymossy, Szathmáry, Heltai. Mtho a kit meg nem kacagtatnak, az életé­ben nem fog többet nevetni Jó lesz zsebkendőt hozni, mert hullani fog a könny a kacagástól Hát aztán a sok szép kincstári menyecske, kiket Antal Erzsi, Körmendi, Kállay, Heltai Olga adnak elő. Aztán Szűcs Irén, mint a gazdag, de — nem épen szép kapitányné — micsoda pompás figura. Vég­telenül mulatságos lesz Miklossy Margit egy huszár­tiszt öreg gazdaasszonya. Déry Rózsi olyan szere­pet játszik, a milyent még Gyulán nem adott. Egy kutyamosó — Mihó Laci — borzas, szutykos szeretőjét adja. Van három olyan táncszáma, hogy az ismétlésnek se vége, se hossza, A snájdig hu­szárokat, Oláh Gyula, László Tivadar, Ungváry, Lebeda és Pogány adják. Szombaton természetesen a Limonádé ezredes ismétlésre lesz soron Vasárnap délután a Leányvásár kerül szinre, mig este a Tatárjárás népszerűsége biztosítja a zsú­folt házat. Solymossy egész uj kuplékat énekel, sok mindent kifigurázva. ______ Tö rvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Meglopta a társait. Petrás Gyula 51 éves orosházi asztalos segéd ez évi május hónapban együtt dolgozott Molnár János ácsmesterrel és Soltész Gy. István asztalos segéddel. Május 24-én, amikor a munka színhelyé­ről Molnár János hazament ebédelni, Petrás ellopta a munkánál használt rámás fűrészét. Majd másnap reggel, a vele ugyanazon szobában alvó Soltész Gy. Istvánnak a nadrágja zsebéből kilopott 20 koronát és vasárnapi diszt öltve, nyugodt lelkiismerettel el­sétált a Jankó-féle vasúti vendéglőbe, ahol nagyon jó étvággyal hozzálátott az ünnepi, több fogásos villásreggeli elfogyasztásához. Azonban alig evett még a jóizü paprikásból s alig ivott rá egy korty bort, amikor őt megzavarta a megjelent rendőrség a falatozásában és a járásbíróság előzetes letartóz­tatásba helyezte. A gyulai kir. törvényszék, tekin­tettel arra, hogy már lopás miatt két Ízben volt büntetve, három hónapi fogházra ítélte a vádlottat. Az Ítélet jogerős. Házi ur, aki nem akar fizetni. Szép uj házat építtetett Faragó Ferenc gádo- rosi kereskedő, gyönyörködött is benne, de a ház 4 kéménye sehogy sem volt Ízlésére megépítve. Be is perelte azért a vállalkozót, Jankai Szilveszter gádorosi építészt. A peres felek végül is békésen megegyeztek és egy olyan értelmű egyezséget kö­töttek, hogy Jankai elvégzi a négy kéményen ki- vánt változtatással járó munkát, a házi ur pedig a munkáért száz koronát fog fizetni. Ezt a szerző­dést a felek Írásba foglalták s annak rendje és módja szerint alá is Írták Faragó azonban hamar megbánta, hogy fizetésre kötelezte magát s a szer­ződés megkötése után két nappal gondolt egy me­részet és nagyot, elment Jankaihoz és szép csende­sen felkérte a vállalkozót, hogy olvassa csak fel előtte a szerződést, amikor azonban Jankai az ok­iratot olvasni kezdte, Faragó neki támadt, dula­kodni kezdett vele, földre teperte s mialatt ütötte- verte és fojtogatta Jankait, kirántotta az Írásbeli szerződést a kezéből és darabokra tépte azt. A fő­tárgyaláson ezt az ügyet, melyben Faragó magán- okirathamisitás és súlyos testi sértés vétségével volt vádolva, egyesítette a törvényszék egy másik ügy­gyei, melyben viszont Jankai vádolta könnyű testi sértés vétségével Faragót, a testi sértések tekinteté­ben megszüntette az eljárást, mert e részben a fe­lek kiegyeztek s visszavonták panaszukat, Faragót azonban bűnösnek mondta ki a törvényszék a magánokiratbamisitás vétségében és két hónapi fog­házra s 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. Vádlott és védője felmentés végett felebbeztek. Zsarolás. Dávid Péter kondorosi földművestől régebben földet birt bérben Medvegy Mihály kondorosi lakos s bár ez a bérösszegeket kifizette, meggyűlt mégis a baja Dáviddal, aki folyton egy 160 koronás állí­tólagos követelésért zaklatta Ez évi január hó 4-én pedig, amikor meglátta Dávid Medvegyet a kondo­rosi piacon, egyenesen neki ment, Medvegyet egy ház falához szorítva és megveréssel fenyegette arra az esetre, hogy ha a 160 koronát nem fizeti meg neki. Medvegyet szorult helyzetéből Harsányi La­jos nevű sógora mentette ki s ekép Dávid Péter a fenyegetését valóra nem válthatta. Vádlott azzal vé­dekezett a főtárgyaláson, . hogy a kérdéses alka­lommal öntudatlan részeg állapotban volt, azonban a tanuk alaposan rácáfoltak s minthogy a vád min­denben bizonyítást nyert, a törvényszék vádlottat zsarolás vétségének kísérlete miatt egy hónapi fog­házra ítélte Vádlott és védője felebbezést jelen­tettek be. KT yilt-ter. Elhunyt édesanyánk, özv. Tenczer Jakabné elhunyta alkalmából kifejezett meleg részvétért fo­gadják a végtisztességen megjelentek liáiás köszöne- tünket. Gyula, 1913 junius hó. A gyászoló család. 6696-1913 Pályázati hirdetmény. Gyula r. t. város rendőrségénél folyó évi julius hó 1-óvel betöltendő két polgári biztosi (detektív) állásra pályázatot hirdetek. A polgári biztosok javadalmazása évi 1400 korona fizetés és 560 korona lakbér. Pályázók életkorukat, testileg alkalmas vol­tukat családi állapotukat, hadkötelozettsógi viszo­nyaikat és eddigi alkalmaztatásukat igazoló ok­mányokkal felszerelt sajátkezüleg Írott kérvé­nyeiket és pedig a közszolgálatban allot" hivatali főnökük utján Gyula r t. város polgármesteréhez címezve a városi rendőrfőkapitánynál folyó évi junius hó 28-ik napjának délután 5 órájáig nyújt­hatják be. Ugyanezen ideig a pályázók személye­sen is jelentkezhetnek. Az elkésetten benyújtott kérvényeket figye­lembe venni nem fogom. Gyula, 1913 junius 12. Dp. Lovich Ödön 261 1—1 polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom