Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-15 / 24. szám
XliV. évfolyam 94. szám. Gjnla, 1913 junius 15. Előfizetési árak: Egész évre _ _ iö k — f Fé l évre__________5 K — f Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. A Magyar Szőlősgazdák Egyesülete. A mai napon van 10 éves évfordulója annak, hogy megalakult a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete, amelyről 10 évi munkássága után megállapíthatjuk, hogy agilitás, elért eredmények és tervszerű munka szempontjából már is a legkiválóbb gazdatársadalmi szervezetek közé tartozik. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete pedig igen szomorú körülmények között jött létre abban az időszakban, amikor a magyar bortermelésnek csaknem a csődje következett be az olcsó olaszborok beözönlése miatt. A magyar szőlősgazdák egy kétségbeesett jaj kiáltása adott életet ennek az egyesületnek és talán épen a mostoha helyzet, amiben a magyar szőlőtermelés 10 év előtt sínylődött, tudta biztosítani azt az energiát, azt a fiatalosnak mondható lelkesedést, azt a szivóságot, amit az egyesület 10 éves munkássága idején mindenkor tapasztaltunk s amely előidézője volt azoknak az immár tekintélyesnek mondható, sikereknek, amivel ez az egyesület eldicsekedhetik. Az olaszbort azóta már erős vámsorompó akadályozza abban, hogy az országba özönölve lerontsa, kisebbítse a magyar bor értékét. Meg is látszik az eredménye az olaszbor behozatal megszűnésének, mert azóta, bortermésünk valóban fellendülőben van, bár a magyar szőlősgazdák helyzetét ma sem lehet valami rózsásnak mondani, de vájjon mezőgazdasági termelésünk melyik ága dicsekedhetik el azzal, hogy már is biztosítani tudja művelőinek azt az anyagi és , erkölcsi jólétet, ami természetszprii következménye volna a befektetett anyagi értéknek és szorgos munkának ? FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Azt hisszük azonban, hogy ép az a körülmény, miszerint a magyar mezőgazdaság érdekében még sok tenni, sok javítani való van, a legbiztosabb záloga annak, bogy a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete a 10 éves jubileum után talán az eddiginél is fokozottabb mértékben fog munkálkodni kitűzött céljai érdekében. Csodás játéka a véletlennek, hogy épen a 10 éves. jubileumkor ugyanarról az oldalról fenyegeti a magyar bortermelést veszedelem, mint az egyesület megalakításakor. Ismét a tengermellékről szabadult rá az országra, illetve a magyar szőlősgazdákra egy fenyegető rém, nem ugyan az olasz, hanem inkább a pancsolt dalmát borok formájában. A jubileumi közgyűléskor módjában lesz tehát az egyesületnek ismét erélyesen sikra szállni a szőlősgazdák érdekeiért és állást foglalni a dalmát borokkal űzött visszaélések ellen. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete agi- tációjának lehet köszönni az uj szigorú bortörvényt is, amely ma már többé kevésbé gátat vet a borpancsolásnak és a magyar borkereskedelmet megtisztítja attól a sok visszaéléstől, aminek köszönhetjük, hogy egyidőben a külföld csak a legnagyobb bizalmatlansággal fogadta a magyar földnek ezt a becses termékét. A magyar bor forgalombahozatala érdekében sok hasznos dolgot cselekedett a Szőlősgazdák Egyesülete. 10 év alatt számos borkiállítást rendezett, a termelők borkészletéről állandó nyilvántartást vezet, ezzel a két dologgal elég eredményesen sikerült az egyesületnek egyengetni a kereskedő és termelő érintkezésének az útját. Érdeméül sorolhatjuk fel a Magyar Szőlősgazdák Egyesületének azt a sok szakelőadást, gépbemutatót, stb., amelynek célja a magyar Megjelenik minden vasárnap. szőlőmüvelők szaktudásának a fejlesztése volt. Ha hozzávesszük ehhez az egyesület bőkezűsége folytán megjelent több rendbeli becses szakmunkákat, az itthoni és külföldi szőlőkultura tanulmányozására rendezett társas utazásokat^ nagyjában fel is soroltuk mindazokat a hasznos intézkedéseket és eszközöket, amellyel a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete a 10 év alatt kitűzött céljait oly sikeresen szolgálta. Ennek a sikernek a mértékfokát semmi sem jellemzi úgy, mint az a körülmény, hogy 10 év leforgása alatt egész serege a magyar szőlősgazdáknak csatlakozott az egyesület köré. Hatalmasan meggyarapodott taglétszámmal indul tehát a következő évtizednek neki, ami már maga is elég biztosíték arra, hogy az egyesület életének egy újabb korszaka nem lesz minden eredmény nélküli, amire különbeu már csak azért is számíthatunk, mert céltudatos munkájában a Magyar Szőlősgazdák Egyesületét örömmel fogja támogatni valamennyi gazdatársadalmi szervezet s> mindenki az országban, ki ismeri a magyar bortermelés jelentőségét. A közigazgatási bizottság iiiése Junius 9. Békésvármegye közigazgatási bizottsága júniusi rendes ülését folyó hó 9-én tartotta meg Ambrus Sándor álispán elnöklete alatt. Az ülésen a választott bizottsági tagok eddig még nem tapasztalt kis szambán — mindössze ketten — jelentek meg, tehát 8-an hiányoztak. Nem elnökölhetett az ülésen a hivatalos ügyekben a fővárosban tartózkodó Kéry Gyula főispán, továbbá ugyancsak hivatalos elfoglaltság miatt akadályozva leső dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos és dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész sem, aki az esküdtszéki tárgyalásokon volt elfoglalva. Ellenben resztvett, mint előadó az ülésen Katona Béla aradi kultúrmérnöki hivatali fonók, ki a körösT A H C A. Az oi*v8sfowéhhképzés megnyitása. Gyula város és egész Békésvármegye orvos- társadalmának országos jelentőségű, impozáns kul- turünnepe volt vasárnap a gyulai orvostovábbképző tanfolyam megnyitása alkalmából. Országos jelentőségűvé avatta a megnyitó ünnepélyt ama tény, hogy Hz ország, sőt annak határain túl is nagy nevű két orvoskitünősége : dr. Grósz Emil és dr. Bársony János egyetemi tanárok időt és fáradságot nem kiméivé, eljöttek hozzánk, hogy meghajtsák az elismerés zászlaját ama nemes munka előtt, melyet nehéz viszonyok között, annyi önzetlen kötelességtudással végeznek az ő vidéki kartársaik Azt a lelkesedést, ügybuzgalmat és áldozatot, mellyel a Gyulára tanulni érkező vidéki orvosok összesereglettek, át kell érezni a társadalomnak is és nemcsak ilyen ünnepi alkalmak idején, hanem a kötelességteljesités szürke hétköznapjain is rá kell ébrednünk annak tudatára, hogy az orvos tudományát nem csak igénybe venni, hanem értéke szerint honorálni is kell. Meg kell szűnni annak a lehetetlen állapotnak, hogy fényűzésre, külső kápráz- tatásra nem sajnálják a pénzt, de a testi jólét, az egészség harcosainak szűkösen adják a zsoldot és inkább erkölcsi, mint anyagi elismeréssel fizetik ki őket. Meg Ítéli szűnni annak a visszás állapotnak, hogy az orvostól meg sem kérdjük, mennyi az ő munkájának értéke és csak úgy csúsztatjuk a honoráriumot a kezükbe, mint valami alamizsnán ahogy éppen eszünkbe jut. Meg kell szűnni annak* az állapotnak, hogy az állam és társadalom koldusbérrel zsarolja ki az orvosok tudományát és ember- fölötti erőt és kötelességtudást igénylő munkáját, aminek szomorú következménye az, hogy százszámra vannak ma is betöltetlen községi és körorvosi állások, amelyekre mig tisztességesebben nem dotálják, hiába hirdetnek pályázatot. A vasárnap Gyulán megkezdődött orvostovábbképző tanfolyam örvendetes tapasztalatai győzhetnek meg arról mindenkit, hogy a vidéki ormosok mennyi ideális lelkesedéssel törekszenek arra, hogy áldozatok árán is megismerjék az orvosi tudománynak az emberi élet és egészség védelmében kutatások, vizsgálódások alapján megszerzett eszközeit és újabb viszonyait. Azaz érdeklődés, amelyet ők tanúsítanak ismereteik, tudásuk gyarapítása iránt, fel kell, hogy ébressze az állam és társadalom érdeklődését a vidéki orvosok működésének értéke és fontossága iránt. Ha a vidéki orvosok igyekeznek megtanulni, hogy miképp szolgálhatják eredményesebben és sikeresebben a közegészségügyet, a közönségnek is meg kell tanulnia, hogy miképp méltányolhatja és honorálhatja jobban az orvosok áldásos munkáját. A gyulai orvostovábbképző tanfolyam vasárnapi meggyitó' ünnepének eseményeiről a következőkben számolunk be : A gyulai tanfolyam megnyitása, mely a közkórházban folyt le, úgy a résztvevők nagy számánál valamint magas színvonalon álló, az ügy komolyságához méltó lefolyásánál fogva kitünően sikerült és közkórházunkra nézve felejthetetlen szép ünnepnap volt. A központi bizottság kiküldöttei: dr. Grósz Emil és dr. Bársotiy János egyetemi tanárok, kik már a reggeli vonattal ideérkeztek, csaknem az egész délelőttöt a közkórház megszemlélésének szentelték és e munkájukban a kórház egész személyzetén kívül a megyénkbeli és a szomszéd-, sőt távolabbi vármegyékből is idesereglett nagy számú (mintegy 70) orvos követte őket. A vendégtanárok és orvosok minden egyes kórházi osztályt a főorvosok kalauzolása mellett végignéztek, a laboratóriumi helyiségeket is tüzetesen megszemlélték és a látottakról valamennyien a csodálat és élragadtatás hangján nyilatkoztak Maga az ünnepélyes megnyitás a kórház orvosi tanácskozó termében folyt le. Dr. Berkes Sándor, a helyi bizottság elnöke nehány szives szóval üdvözölvén a megjelent vendégeket, dr. Grósz Emil egyetemi tanár tartalmas szónoklatban vázolta az orvosképzés jelentőségét és hazánkban eddig elért eredményeit. Kiemelte, hogy a múlt évben kezdeményezett decentralizáció e téren újabb és jelentékenyebb sikerekre fog vezetni; majd igaz elismeIEazp'u.n.ls: mai száma 5 oldal.
