Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

XliV. évfolyam 94. szám. Gjnla, 1913 junius 15. Előfizetési árak: Egész évre _ _ iö k — f Fé l évre__________5 K — f Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. A Magyar Szőlősgazdák Egyesülete. A mai napon van 10 éves évfordulója an­nak, hogy megalakult a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete, amelyről 10 évi munkássága után megállapíthatjuk, hogy agilitás, elért eredmé­nyek és tervszerű munka szempontjából már is a legkiválóbb gazdatársadalmi szervezetek közé tartozik. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete pedig igen szomorú körülmények között jött létre abban az időszakban, amikor a magyar bortermelésnek csaknem a csődje következett be az olcsó olaszborok beözönlése miatt. A ma­gyar szőlősgazdák egy kétségbeesett jaj kiáltása adott életet ennek az egyesületnek és talán épen a mostoha helyzet, amiben a magyar szőlőter­melés 10 év előtt sínylődött, tudta biztosítani azt az energiát, azt a fiatalosnak mondható lel­kesedést, azt a szivóságot, amit az egyesület 10 éves munkássága idején mindenkor tapasz­taltunk s amely előidézője volt azoknak az im­már tekintélyesnek mondható, sikereknek, amivel ez az egyesület eldicsekedhetik. Az olaszbort azóta már erős vámsorompó akadályozza abban, hogy az országba özönölve lerontsa, kisebbítse a magyar bor értékét. Meg is látszik az eredménye az olaszbor behozatal megszűnésének, mert azóta, bortermésünk való­ban fellendülőben van, bár a magyar szőlős­gazdák helyzetét ma sem lehet valami rózsásnak mondani, de vájjon mezőgazdasági termelésünk melyik ága dicsekedhetik el azzal, hogy már is biztosítani tudja művelőinek azt az anyagi és , erkölcsi jólétet, ami természetszprii következ­ménye volna a befektetett anyagi értéknek és szorgos munkának ? FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Azt hisszük azonban, hogy ép az a körül­mény, miszerint a magyar mezőgazdaság érde­kében még sok tenni, sok javítani való van, a legbiztosabb záloga annak, bogy a Magyar Szőlős­gazdák Egyesülete a 10 éves jubileum után talán az eddiginél is fokozottabb mértékben fog munkálkodni kitűzött céljai érdekében. Csodás játéka a véletlennek, hogy épen a 10 éves. ju­bileumkor ugyanarról az oldalról fenyegeti a magyar bortermelést veszedelem, mint az egye­sület megalakításakor. Ismét a tengermellékről szabadult rá az országra, illetve a magyar sző­lősgazdákra egy fenyegető rém, nem ugyan az olasz, hanem inkább a pancsolt dalmát borok formájában. A jubileumi közgyűléskor módjában lesz tehát az egyesületnek ismét erélyesen sikra szállni a szőlősgazdák érdekeiért és állást fog­lalni a dalmát borokkal űzött visszaélések ellen. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete agi- tációjának lehet köszönni az uj szigorú bortör­vényt is, amely ma már többé kevésbé gátat vet a borpancsolásnak és a magyar borkereske­delmet megtisztítja attól a sok visszaéléstől, aminek köszönhetjük, hogy egyidőben a külföld csak a legnagyobb bizalmatlansággal fogadta a magyar földnek ezt a becses termékét. A magyar bor forgalombahozatala érdekében sok hasznos dolgot cselekedett a Szőlősgazdák Egyesülete. 10 év alatt számos borkiállítást rendezett, a termelők borkészletéről állandó nyilvántartást vezet, ezzel a két dologgal elég eredményesen sikerült az egyesületnek egyengetni a kereskedő és termelő érintkezésének az útját. Érdeméül sorolhatjuk fel a Magyar Szőlős­gazdák Egyesületének azt a sok szakelőadást, gépbemutatót, stb., amelynek célja a magyar Megjelenik minden vasárnap. szőlőmüvelők szaktudásának a fejlesztése volt. Ha hozzávesszük ehhez az egyesület bőkezűsége folytán megjelent több rendbeli becses szak­munkákat, az itthoni és külföldi szőlőkultura tanulmányozására rendezett társas utazásokat^ nagyjában fel is soroltuk mindazokat a hasznos intézkedéseket és eszközöket, amellyel a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete a 10 év alatt kitűzött céljait oly sikeresen szolgálta. Ennek a siker­nek a mértékfokát semmi sem jellemzi úgy, mint az a körülmény, hogy 10 év leforgása alatt egész serege a magyar szőlősgazdáknak csatlakozott az egyesület köré. Hatalmasan meg­gyarapodott taglétszámmal indul tehát a követ­kező évtizednek neki, ami már maga is elég biztosíték arra, hogy az egyesület életének egy újabb korszaka nem lesz minden eredmény nél­küli, amire különbeu már csak azért is számít­hatunk, mert céltudatos munkájában a Magyar Szőlősgazdák Egyesületét örömmel fogja támo­gatni valamennyi gazdatársadalmi szervezet s> mindenki az országban, ki ismeri a magyar bor­termelés jelentőségét. A közigazgatási bizottság iiiése Junius 9. Békésvármegye közigazgatási bizottsága júniusi rendes ülését folyó hó 9-én tartotta meg Ambrus Sándor álispán elnöklete alatt. Az ülésen a válasz­tott bizottsági tagok eddig még nem tapasztalt kis szambán — mindössze ketten — jelentek meg, te­hát 8-an hiányoztak. Nem elnökölhetett az ülésen a hivatalos ügyekben a fővárosban tartózkodó Kéry Gyula főispán, továbbá ugyancsak hivatalos elfog­laltság miatt akadályozva leső dr. Zöldy János vár­megyei tiszti főorvos és dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész sem, aki az esküdtszéki tárgyalásokon volt elfoglalva. Ellenben resztvett, mint előadó az ülésen Katona Béla aradi kultúrmérnöki hivatali fonók, ki a körös­T A H C A. Az oi*v8sfowéhhképzés megnyitása. Gyula város és egész Békésvármegye orvos- társadalmának országos jelentőségű, impozáns kul- turünnepe volt vasárnap a gyulai orvostovábbképző tanfolyam megnyitása alkalmából. Országos jelen­tőségűvé avatta a megnyitó ünnepélyt ama tény, hogy Hz ország, sőt annak határain túl is nagy nevű két orvoskitünősége : dr. Grósz Emil és dr. Bársony János egyetemi tanárok időt és fáradságot nem kiméivé, eljöttek hozzánk, hogy meghajtsák az elismerés zászlaját ama nemes munka előtt, me­lyet nehéz viszonyok között, annyi önzetlen köte­lességtudással végeznek az ő vidéki kartársaik Azt a lelkesedést, ügybuzgalmat és áldozatot, mellyel a Gyulára tanulni érkező vidéki orvosok összesereglettek, át kell érezni a társadalomnak is és nemcsak ilyen ünnepi alkalmak idején, hanem a kötelességteljesités szürke hétköznapjain is rá kell ébrednünk annak tudatára, hogy az orvos tudomá­nyát nem csak igénybe venni, hanem értéke sze­rint honorálni is kell. Meg kell szűnni annak a le­hetetlen állapotnak, hogy fényűzésre, külső kápráz- tatásra nem sajnálják a pénzt, de a testi jólét, az egészség harcosainak szűkösen adják a zsoldot és inkább erkölcsi, mint anyagi elismeréssel fizetik ki őket. Meg Ítéli szűnni annak a visszás állapotnak, hogy az orvostól meg sem kérdjük, mennyi az ő munkájának értéke és csak úgy csúsztatjuk a ho­noráriumot a kezükbe, mint valami alamizsnán ahogy éppen eszünkbe jut. Meg kell szűnni annak* az állapotnak, hogy az állam és társadalom koldus­bérrel zsarolja ki az orvosok tudományát és ember- fölötti erőt és kötelességtudást igénylő munkáját, aminek szomorú következménye az, hogy száz­számra vannak ma is betöltetlen községi és kör­orvosi állások, amelyekre mig tisztességesebben nem dotálják, hiába hirdetnek pályázatot. A vasárnap Gyulán megkezdődött orvostovább­képző tanfolyam örvendetes tapasztalatai győzhet­nek meg arról mindenkit, hogy a vidéki ormosok mennyi ideális lelkesedéssel törekszenek arra, hogy áldozatok árán is megismerjék az orvosi tudomány­nak az emberi élet és egészség védelmében kuta­tások, vizsgálódások alapján megszerzett eszközeit és újabb viszonyait. Azaz érdeklődés, amelyet ők ta­núsítanak ismereteik, tudásuk gyarapítása iránt, fel kell, hogy ébressze az állam és társadalom érdek­lődését a vidéki orvosok működésének értéke és fontossága iránt. Ha a vidéki orvosok igyekeznek megtanulni, hogy miképp szolgálhatják eredménye­sebben és sikeresebben a közegészségügyet, a kö­zönségnek is meg kell tanulnia, hogy miképp méltá­nyolhatja és honorálhatja jobban az orvosok áldásos munkáját. A gyulai orvostovábbképző tanfolyam vasár­napi meggyitó' ünnepének eseményeiről a követke­zőkben számolunk be : A gyulai tanfolyam megnyitása, mely a köz­kórházban folyt le, úgy a résztvevők nagy számánál valamint magas színvonalon álló, az ügy komoly­ságához méltó lefolyásánál fogva kitünően sikerült és közkórházunkra nézve felejthetetlen szép ünnep­nap volt. A központi bizottság kiküldöttei: dr. Grósz Emil és dr. Bársotiy János egyetemi tanárok, kik már a reggeli vonattal ideérkeztek, csaknem az egész délelőttöt a közkórház megszemlélésének szen­telték és e munkájukban a kórház egész személy­zetén kívül a megyénkbeli és a szomszéd-, sőt tá­volabbi vármegyékből is idesereglett nagy számú (mintegy 70) orvos követte őket. A vendégtanárok és orvosok minden egyes kórházi osztályt a főorvo­sok kalauzolása mellett végignéztek, a laboratóriumi helyiségeket is tüzetesen megszemlélték és a látot­takról valamennyien a csodálat és élragadtatás hangján nyilatkoztak Maga az ünnepélyes megnyitás a kórház orvosi tanácskozó termében folyt le. Dr. Berkes Sándor, a helyi bizottság elnöke nehány szives szóval üdvö­zölvén a megjelent vendégeket, dr. Grósz Emil egyetemi tanár tartalmas szónoklatban vázolta az orvosképzés jelentőségét és hazánkban eddig elért eredményeit. Kiemelte, hogy a múlt évben kezde­ményezett decentralizáció e téren újabb és jelenté­kenyebb sikerekre fog vezetni; majd igaz elisme­IEazp'u.n.ls: mai száma 5 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom