Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
6 Békés 1913 január 19. Ezenfelül 12 tagú választmány és 5 tagú számvizsgáló bizottság is választatott. A földmivelő körnek, amennyiben mezőgazdasági érdeket óhajt istápolni, igen szép missziója van és kívánatos, hogy a tanyaiak minél nagyobb számban lépjenek tagjai közé. Békéssámsoni távírda felállítása. Békéssámson községnek több lakosa azt kérte a nagyváradi posta- és távirda-igazgatóságtól, hogy az ottani postahivatal állami távírdával egyesittessék. Az igazgatóság a kérelem teljesítésére hajlandónak nyilatkozván, bizonyos hozzájárulás ellenében, a község képviselőtestülete a jelzett célra 500 korona hozzájárulást szavazott meg. Mezöberény község legelő vétele. Mezőberény község a volt telkes és zsellér jobbágyoknak tulajdonát képező 921 katasztrális holdat, kitevő legelőjének megvételét határozta el, kimondván, hogy ebből 50 katasztrális holdat, valamint a község által már megvett boldisháti birtokból 360 katasztrális holdat, összesen tehát 860 holdat közlegelő céljaira leköt és ezt telekkönyvileg is biztosítja a földművelésügyi miniszter azon államsegélye ellenében, amelyet az évi 4000 koronával 50 évre kilátásba helyezett az általa kikötött feltételek mellett. A volt telkes és zsellérjobbágyok tulajdonát képező 911 kát. hold ingatlan vételára 973400 korona. A vételt a község azzal indokolja, hogy a kérdéses birtok már 650 ember tulajdonát képezi és igy azon helyes és okszerű gazdálkodást az egyöntetű megállapodások hiányában nem lehet végezni, ellenben ha a község az ingatlant megveszi, akkor a fennálló viszás állapotokat azonnal megtudja szüntetni, a legelő jókarban tartását és gazdaságos kihasználását biztosítani békés és hozzáférhetővé teszi azok számára, akiknek részilletősége még nincs A másik indoka a vételnek pedig az, hogy a község belterülete a szóban levő legelő által tejesen körül van véve, a község fejlődése tehát meg van akasztva, a lakosság egy része már a külső határra van szorítva és igy távol esik nemcsak az iskoláktól, hanem a község belső kulturális és egyéb intézményeitől is. Ezt a bajt a közlegelő egy részének felszabadításával meg lehet szüntetni és erre kinál- zik egy igen jó alkalom, nevezetesen a parcellázásra vett 360 hold boldisháti birtok felcserélésével a belterület nagyobbitható és uj házhelyek létesítése válik lehetővé. A vármegyei kéményseprési szabályrendelet mióta meg van, állandó módosítások alatt áll. Úgy látszik ez a helyzet az ország többi vármegyéiben is. ,Ez indíthatta a kereskedelmi minisztert arra, hogy a belügyminiszterrel egyetértve egy mintakéményseprési szabályrendeletet készítsen, amelyet tárgyalás és annak alapján uj szabályrendeletet készít és e végett megküldött a vármegyéknek, tehát Békésvármegyének is A minta-szabályrendelet azon épül fel, hogy egyrészt a tűzbiztonság érdekei az eddiginél fokozottabb mértékben megóvassanak, másrészt, hogy az egyes munksikerületi kéményseprők megélhetése az eddiginél jobban biztosíttassák. A minta-szabályrendelet főbb intézkedései a következők : Minden kéményseprő csak egy munkakerületet kaphat és tölthet be. A munkakerületek betöltése nyilvános pályázat alapján történhetik az illetékes elsőfoki iparhatóság által. Részletes rendelkezések foglaltatnak a minta-szabályrendeletben a tekintetben, hogy a betöltés körül minő szempontok tartandók feltétlenül szem előtt. M-g vannak állapítva azon teendők, amelyek feltétlenül a kéményseprők által végzendők és azok, amelyeket a házigazda, a lakó, vagy a cseléd végezhet. A díjszabás külön van megállapítva mindkét nemű teendőkre, az utóbbiakra természetesen akkor, ha azok végzése a kéményseprő részéről történik. A kéményseprési munkálatok csak nappal végezhetők, éjjel csak szükség esetén, akkor pedig a dijak kétszerese követelhető. Minden tűzvész alkalmával úgy a kéményseprő, mint a segéd jelen lenni tartozik és köteles a hatóság és a tűzoltóparancsnok rendelkezéseit teljesíteni. Pontosan meg van mondva a szabályrendeletben, hogy a kéményseprési munkálatok hogyan és mikor teljesíthetők és hogy mi a következménye annak, hogyha a kéményseprő kötelességét nem teljesiti, vagy a szabályrendeletbe ütköző ténykedéseket végez. A nem vitás kéményseprési dijak közigazgatási utón hajtatnak he, vitás kérdések eldöntése azonban a rendes bíróság elé tartozik. Szeszes italok zárt palackokban Tudvalevő, hogy ez év január 1-én lépett életbe a kereskedő lemügyi minisztériumnak az a rendelete, amely a bort, sört, rumot és egyéb szeszes italt tartalmazó üvegek — a pezsgő és likörfélék kivételével — ür- taltalmának az üvegen való megjelölését szigorú büntetés terhe alatt Írja elő. A' kereskedelmi miniszter e rendeletének a hibahatárokra vonatkozó rendelkezéseit módosíttatván, a borospalaekoknál az üvegen jelzett és a valóságos tartalom között megengedett eltérés mérvét 8 százalékban állapította meg. A többi szeszes italoknál a hibahatár változatlan maradt. E rendelkezés nemcsak a palackbor eladással foglalkozó bortermelőket, sör és szeszesital gyárosokat érdeklik, hanem minden kis és nagykereskedőt is, aki üzletében bármily palackozott szeszesitalt árul. Az életbelépett rendelkezésekre vonatkozó mindennemű felvilágosítást készséggel ad az érdekelteknek a kereskedelmi és iparkamara irodája, akár szóbeli, akár Írásbeli megkeresésre. Hazai iparvállalatok címtára. Kereskedők és iparosok régóta hiányát érezték egy olyan megbízható, kimerítő címtárnak, amelyből az őket érdeklő hazai ipari beszerzési forrásokat könnyen feltalálhatják. A címtárak kereskedőkre és iparosokra úgy abból a szempontból, hogy versenytársaik megismerkedjenek, mint abból, hogy az egyes iparcikkek beszerzési forrásairól tájékozódjanak, igen fontosak. A magyar kereskedelmi és iparkamrák adtak ki most egy ilyen ipari címtárt, amelynek különös hasznossága abban rejlik, hogy könnyen kezelhető; a címtár ugyanis több önálló füzetből áll, mindegyik füzet egy-egy iparágba tartozó vállalatok jegyzékét és a készített áruk felsorolását adja, tehát a kereskedőnek és iparosnak nem kell az egész cimtárt megszerezni, hanem csak annak az iparágnak a füzetét amely őt érdekli. Egy füzet árát a kamarák csak 20 fillérben állapították meg, hogy bárki könnyen megszerezhesse az őt érdeklő hazai iparvállalatok jegyzékét. A füzetek az aradi kereskedelmi és iparkamara irodájában kaphatók. Heti piac. Gyula, január 17. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán szilárd volt az irányzat a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon kis felhozatal mellett eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri (uj) 19- 50 20-80 20- — 21 — 20-40 20-80 14_ 14 40 Február ho 1-től kezdve a rendkívül ízletes, malátadús I „TAVASZI RESZVENYSOR“ | A LA BAJOR „SALVATOR“ kapható minden jobb étteremben, sörcsarnokban, kávéházban, csemege- és füszerüzletben. ••••••••• Weisz Mór és Társa •••• sörnagyraktára, Gyulán. •••• Telefon: 26. szám. 1—20 Törvényszéki csarnok. A kir. ügyészség vezetését dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész e hó 14-én hivatalosan átvette dr. Konrád Ernő kir. ügyésztől, aki az ügyészség teendőit október hótól kezdve, dr. Liszy Viktor távozása óta teljesitette. Csőd. A gyulai kir. törvényszék ifj. Juhász Mihály gyulai sertéskereskedő ellen e hó 13-án 530—1913. sz. a csődöt nyitott. Csődbiztos Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Major Simon, helyettese dr. Schriffert Ferenc gyulai ügyvédek. Követelések bejelentésének határideje 1913. március 22., felszámolási tárgyalás 1913 április 15. délelőtt 8 óra, csődválasztmány megválasztása 1913. április 18. délelőtt 8 óra Esküdtek kisorsolása. A folyó évi február hó 3-án kezdődő és előreláthatólag 4—5 napig tartó esküdtbirósági ülésszakon résztvevő, illetve szolgálatot teljesítő esküdtek kisorsolása 1913 évi január hó 12-én délelőtt 9 órakor történt meg a kir. törvényszéki elnök hivatali helyiségében Hubay Lajos kir. törvényszéki biró elnöklete alatt, Gubicza Ádám és Tóth Ferenc kir. törvényszéki bírák, dr. Konrád Ernő kir. ügyész és Csatáry László kir. törvény- széki jegyző vezetésével. Kisorsoltatott harminc rendes és tiz helyettes esküdt. Utóbbiak valameny- nyien gyulaiak és az ülésszak alatt kötelesek lehetőleg otthon tartózkodni, hogy a netalán akadályozott rendes esküdtet bármely napon helyettesíthessék. A sorsolás eredménye a következő : Rendes esküdtek: König Adolf kereskedő Szarvas, Nyilas Lajos földbirtokos Gyoma, Lestyán J. Goda föld - míves Szarvas, Krausz Sándor kereskedő Szarvas, Hrabovszki Lajos kereskedő Endrőd, Rót Béla fényképész Szarvas, Fabriczi Pál kárpitos Orosháza, Hídvégi János földmives Békés, Halka István mérnök Békés. Katona László uradalmi Írnok Békés, dr. Klein Andor ügyvéd Orosháza, Simkó Gyula bőrkereskedő Szarvas, Kis Albert uradalmi ispán Doboz, Weisz Márkus vendéglős Szarvas, Tóth Ferenc gazdatiszt Köröstarcsa, dr. Linder Károly ügyvéd Békéscsaba, Nádházi János asztalos Szarvas, Valkovszki Mihály földmives Szarvas, Fischer Károly lakatos Békéscsaba, Simon Károly mészáros - Szarvas, Melis Pál földmives Szarvas, Jeszenszki János keseskedő Szarvas, ifj. Medvegy Márton földmives Szarvas, Milota Jaroszláv uradalmi erdész Doboz, Vámos György földmives Köröstarcsa, Farkas Soma kereskedő Szarvas, Gyuricza Imre földmives Endrőd, ifj. Kató Lajos társulati pénztáros Gyoma, Borbély Dénes mükertész Kétegyháza, 'dr. Biró Emil ügyvédjelölt Békéscsaba. Helyettes esküdtek (valamennyien Gyuláról) : Schmidt Gyula vaskereskedő, Abelesz Ernő előfogatos, Andrásy Ákos uradalmi titkár, Ágoston István földmives, Leopold Béla cukrász, Remele József cipész, Payer Béla gyógyszerész, Bossányi Béla nyugalmazott százados, ifj. Névery Albert kékfestő, Fikker Ferenc kötélgyártó. Heti bünkrónika. Cigánylakodalom. A lelkiismeretes rendőr sokszor bajnak teszi ki magát. Mert bizony, ha községének közbiztonságát jól meg akarja őrizni, a törvényes korlátokat néha át kell lépnie, különben a legutolsó kapcabetyár is túl jár az eszén és ráadásul kineveti, ki- csufolja. Az élet általában magának csinál külön medret, amely sokszor eltér a törvények medrétől, így például olyan községben, ahol cigányok laknak, gyakran jönnek össze azok a szomszéd községbeli, meg kóbor cigányokkal kézfogó, lakodalom és egyéb ürügyek alatt s azután azon az éjszakán, amikor a dáridó van, a községben 10—15 helyen is követnek el betörést és eltűnik a sok drága toll, dunna, párna, oldal szalonna stb. Ugyanazért a községi elöljáróságok engedélytől tették függővé a kézfogók és lakodalmak megtartását, de ez sem akadályozta meg az ilyenkor minden alkalommal ismétlődő betöréses lopásokat, ugyanazért a rendőrök a baj megelőzése végett elmennek a kézfogóra és nem válogatnak az eszközökben, amelyekkel a veszedelmes cigánycsapatot szétugraszthatják. Az alábbi eset is ebben a keretben folyt le. Békés- szentandráson 1912. évi augusztus hó 1-én cigánylakodalom volt a Balogh Péter és Ajtai Julianna lakásán. Este 9 óra tájban megjelentek ott Pákozdi Pál, Fazekas Pál és Nagy János rendőrök, akik Balog Pétert és Ajtai Juliannát bekísérték a községházára, ahol megverték és éjfélutáni 2 óráig fogva tartották őket. A rendőrök be is ismerték, hogy Balog Pétert és Ajtai Juliannát a községházához bekísérték. Okul adták, hogy tudomásukra jutott, miként a cigányok verekednek. A helyszínére siettek tehát és Balog Pétert és Ajtai Juliannát kérdőre vonták, hogy kik voltak azok, akik a verekedésben részt vettek, de nevezettek a verekedőket megnevezni vonakodtak, miért is őket bekísérték kihallgatás végett és mert részegek voltak,
