Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-25 / 21. szám
4 Békés 1913 májns 25. mert a nevezett segédjegyző ebben a minőségében nem szolgálván 5 évet, özvegye ellátásra — a szabályrendelet értelmében — igényt nem tarthat. A most tárgyalás alatt levő uj szabályrendelet értelmében azonban, ha az a f. évre visszaható erővel jóváhagyatik az esetben az özvegy végkielégítésre (de nem özvegyi nyugdíjra) szerez jogigényt. A jegyzői nyugdíjalap múlt évi zárószámadása szerint 882 korona felhasználható felesleg van, amelyből két jegyzői özvegy részére 100—100 korona segély megszavazása hozatik javaslatba. Két tanulmányi segély megszavazása iránt benyújtott kérelem nem lévén kellőképen felszerelve, a választmány azok ki egészitéseig érdemileg nem döntött. Popovics Aurél kétegyházi községi jegyzőnek kérelme folytán megállapította a választmány, hogy a jegyzői föld értéke 200 koronával magasabb összegben lesz kitüntetendő és ez a magasabb összeg szolgál a beszámítható javadalom alapjául. Az időközi előléptetések és választások stb folytán járó nyugdíj hozzájárulásokat szintén kivetette a választmány. Egy községi segédjegyzőnek 1500 koronás kölcsön megszavazása iránt benyújtott kérelme elutasittatott, mert fedezetül ház szolgált volna. Két segédjegyzőnek az a kérelme, hogy a másik megyében töltött idejük beszámittassék, nem teljesittetett, mert a szabály- rendelet szerint a beszámításnak csak akkor lehet helye, ha az illetők ebben a vármegyében 10 évet már szolgáltak. A vármegyei árvaszék, múlt évi működéséről, jelentését a vármegyei közgyűléshez meg tévén, abból az alábbi adatokat közöljük. A múlt évben az árvaszékhez érkezett 24565 ügydarabból az 1913 évre csupán 3 darab jött át feldolgozatlanul; ezek szerint az előadók működése csak elismeréssel vehető tudomásul. Úgyszintén kifogástalan volt a segéd- és kezelő személyzet és iroda működése is. A nyilvántartásban levő kiskorúak száma 20869, a gondnokoltaké 509. Nyilvántartásban van : 286 hét éven alóli elhagyottá nyilvánított gyermek, a hét éven felüliek száma pedig : 325. A képviselőtestület tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek lefolyásáról lapunk zárta miatt, csak jövő számunkban fogunk referálni. A közgyűlés tárgysorozata a következő volt: 1. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút megkeresése a vonal meghosszabbítása céljából szükséges részvénytőke emelés folytán kibocsátandó részvények jegyzése iránt. 2. A gyulai állami gyermekmenhely céljaira az államnak átengedett telkek ajándékozása tárgyá- ben kötendő szerződés szövegének megállapítása, 3. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulatnak kérelme a nagycsattogótói kiinduló szabadka-fövenyesi határároknak beivizlevezetés céljaira leendő átengedése iránt. 4. Az állami elemi és polgári leányiskola építésének leszámolása, ezzel kapcsolatban Pfaff és Schneider épitővállalkozók kötbér ügye. 5 A József főherceg laktanyában eszközölt átalakítások leszámolása és ezzel kapcsolatban Pfaff István vállalkozó ügye. 6 A kir. tanfelügyelő értesítése a nagymagyar- városi óvoda ügyében. 7. A m. kir. belügyminiszter urnák 415000—913. számú rendeletével a rendőrség fejlesztésére kiutalványozott 8000 korona felosztása. 8. A vallás és közoktatásügyi miniszter urnák 28906—913. számú rendelete a gimnáziumi 8000 korona hozzájárulás ügyében. 9 A hordójelzésről alkotott szabályrendelet egyes pontjainak módosítása. 10. N. Szabados József által vállalatba vett járdaépítés ügye. 11. Vásári és piaci szabályrendelet előterjesztése. 12. Szeredi Antal tüzkárosult kérvénye adóelengedés iránt. 13. Szabó György kérelme napszámos adó törlése iránt. 14, Ágoston Mihályné és Rácz Perencné szülésznők kérelme fajárandóság megszavazása iránt. 15. Az 1914. évi közmunka összeírásának elrendelése és mérvének megállapítása. 16. A közlegelőre beszerzett vasvályuk költségeinek részbeni fedezésére engedélyezett 2000 korona államsegély ügyében kiadott miniszteri rendelet előterjesztése. 17. Csőke István indítványa városi előfoga- tozás tárgyában. 18. Kiskorú Varga István s testvérei, Fülöp Sándor, Fiala Margit és Róza, Nagy (helyesen) Herczeg Irén illetőségi ügye. 19. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. Gyula város csatornázása ügyében a polgár- mester felterjesztésére a belügyminiszter a műszaki hivatalt niegbizta, hogy a város zárt rendszerű általános csatornázási kérdését a helyszínén tanulmányozza és a kérdés eldöntéséhez szükséges kisebb felvételeket a helyszínén eszközölje. A beszerzendő adatok alapján azután műszaki leírásba foglalva ismertesse a létesíteni lehetséges úsztató, egy vezetékes csatorna hálózat és elválasztó rendszerű két vezetékes csatorna hálózat kiviteli módozatait és feltételeit és, ezeknek hozzávetőleges költségeit. A kiküldött által teljesítendő ez a tevékenység díjtalan lesz, de a felvételekhez szükséges dologi kiadások (napszámos, fuvar, karók) a város által viselendők. Gyula és a sport. A testedzés nemes kultusza lengi át a modern szellemet. Körülöttünk mindenütt felismerték a sportok nagy jelentőségét, belátták, hogy a szellem fejlesztésével kapcsolatosan a testet is kell edzeni, mert az egyoldalú irányban való haladás nem adja meg a szervezetnek azt, amire szüksége van. A sportok hazájában Angliában, óriási propagandával teremtették meg azokat a feltételeket, amelyek helyes alkalmazása félelmessé tette a britt sziget fiait, valahányszor a világversenyekben szembe kerültek más nemzetek fiaival. Angliából a kontinensre terjedtek a különböző sportok és különösen a nagyobb városok mihamar szép haladásról tettek tanúságot. Nálunk Budapesten oly fokra emelkedtek a testedzés egyes ágai, hogy a vidéki városok csak évtizedek múlva fogják e tekintetben utolérni. A legnépszerűbb sportágat a labdarúgást ma már minden valamire való városban kultiválják, a közönség rendes vasárnapi szórakozása közé tartozik a football- matchek látogatása. Megyénkben Orosházán, Gyomán, Szarvason, Mezőberényben, de különösen Békéscsabán nagy előszeretettel és meglehetős sikerrel űzik a labdarugó sportot. Sajnos csak nálunk Gyulán nem látjuk még jelét sem annak, hogy városunkban egy sport-egylet alakulna. Pedig erő és nagyszerű emberanyag van bőven, hisz a magyar valósággal sportra termett nemzet. Csak íel kellene valakinek ébreszteni ebből a letargiából a fiatal duzzadó erőket és rövid idő múlva nagyszerű sportélet lenne Gyulán is. E szomorú állapoton talán segíteni fog az a lelkes, férfias mozgalom, mely a modern szellem levegőjével átitatva, a kaszárnyák falain keresztül jut a nyilvánossághoz. Nevezetesen arról kapunk hirt, hogy derék honvédőink a legnagyobb ambícióval hozzáfogtak a labdarúgás üzéséhez. A legnagyobb dicséret illeti a feladata magaslatán álló ezredpa- rancsnokságot, hogy katonáinak lehetővé teszi ezen kellemes szórakoztató sportág művelését. Ezredünk Gyulán székelő két zászlóalja keretében egy-egy hadnagy vezetésével hetenként kétszer rendszeres tréninget tartanak a honvédek é> már annyira haladtak, hogy legközelebb egy ünnepély keretében versenyre kelnek az aradi zászlóalj kitűnő football- esapatával. Reméljük, hogy ez a példa serkentőleg fog hatni a gyulai fiatalságra és a maguk kebelében is hozzáfognak a különböző sportok műveléséhez. A Polgári Kör táncestélye. A csütörtöki eső elmosta az Urnapi egyházi körmenetet, de nem tudta elmosni azt a fesztelen jó kedvet, amely aznap este a Polgári Kör tánctermében lett otthonossá. A kör fiatalságának egy vállalkozó szelleméről ismeretes, agilis tagja »gyulai ifjúság« cégére alatt kibocsátott meghívókon invitálta meg a táncért hevülő fiatalságot s hivó szózata örömteljes visszhangra talált, mert egy sereg bájos leány, szép asszony jött össze az estélyre. A fiatal emberek közül ugyan igen sokan otthon felejtették magukat, de annál jobban kitettek magukért az ott levők, úgy, hogy panaszra egy leánynak sem lehet nagy oka. A családias jellegű mulatság a legjobb kedélyhangulatban reggel öt óra tájban ért véget. Jelenvoltak : Asszonyok: Benkő Jánosné, Démusz Jó- zsefné. Domauek Pálné, Domsitz Jánosné, Felek Gyuláné, Frailer Istvánná, Jeszenszky Béiáné, Jeszl Nándorné, Lindenberger Alajosné, Mazurek Ferencné, Sál Sebestyénné, Végh Jánosné, Zimmer Józsefné. Leányok: Benkő Annuska, Démusz Annuska, Doma- nek Mariska és Margit, Frailer Margit, Jeszenszky Jolánka, Jeszl Olga, Lindenberger Mariska, Müllner Irmuska, Sál Mariska, Zimmer Iluska. Orbán napjára virradtunk és valamint a fagyos szenteket, úgy Orbán közeledtét is egy hét óta érezzük, az ősziesre fordult időben, ami ellen azonban egyáltalán nincs okunk zúgolódni, mert a hűvösséget az eső okozta, mire a vegetációnak égető szüksége volt. Az eddigi csapadék, mely sohasem volt több 4 milliméternél ugyanis a szükségletet egyáltalán nem elégítette ki, a teljesen kielégítő igazi májusi esőben csak a hét végén volt osztályrészünk. A csütörtök és pénteki eső kiterjedt az egész vármegye területére és a renden levő here és szénától eltekintve, minden növényzetre kimond- hatlanul áldásos hatású. Orbán elmúltával remélhe tőleg meg fog melegedni az idő, s a vegetáció bizonyára erős fejlődésnek fog indulni. Halálozás. Dr. Kovács Károly, Gyula városa ügyvezető főorvosa, aki alig pár hét előtt lépett nyugalomba, f. hó 19-én reggel meghalt. A boldogult évtizedek hosszú során töltötte be a városi orvosi tisztet, de az életerős férfiú pár év előtt súlyos betegségbe esett, mely nemcsak a tisztviselői, hanem a magánorvosi gyakorlatban is akadályozta. Utóbbi időben élete valóságos • kínszenvedés volt, a melyet csak a példásan gondos hitvesi ápolás tudott némileg enyhíteni. Halála mély részvétet keltett széles körökben, ami élénken megnyilatkozott folyó hó 20-án délután tartott végtisztessége alkalmából, a melyen a Békésmegyei Orvosszövetség vezetősége, továbbá a városi tisztviselői és állam vasúti tisztviselői kar, a református presbitérium testületileg, az összes gyulai orvoskartársak és nagy közönség vett részt. Holttestét a református templom elé hozták, a gyász-istentisztelet pedig a templomban folyt le. Halála hírére a városháza erkélyére gyászlobogót tűztek ki s a családon kívül a városi tisztviselői kar is gyászjelentést adott ki róla. Ravatalán következő koszorúk voltak: Isten veled — Bánatos özvegyed, A legjobb apának — Szerető gyermekei, Egyetlen jő fiamnak — Bánatos apád, Szeretett tisztviselőtársáuak — Gyula város tisztviselőkara, Szeretett jó Károly bátyánknak — Végh János és neje, dr. Kun és családja, Utolsó üdvözlet — Nagy Jenő és leánya, Gyulai kartársai — Dr. Kovács Károlynak, A vármegyei orvosszövetség — Dr. Kovács Károlynak, A jó keresztapának — Végh Gábor, Felejthetetlen barátnak — Dr Luxemburger és családja. — A család gyászjelentése a következő : Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen jó férj, gondos apa, szerető fiú, vő, sógor, rokon és jóbarát, dr. Kovács Károly Gyula város ügyvezető főorvosa, folyó év és hó 19. reggel, életének 66-ik, boldog házasságának 29-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme folyó hó 20-án délután fél 5 órakor fog a református egyház szertartása után, a helybeli református temetőben lerő sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Gyula, 1913. május hó 19-én. Béke legyen hamvain ! özv. dr. Kovács Károlyné Fábry Janka neje. Dr. Kovács Károly, Kovács János, Kovács Erzsiké gyermekei. Id. Kovács Károly apja. özv. Fábry Jánosné Pollner Janka anyósa. Öngyilkos cselédleány. Goldstein Mór gyulai kereskedőnél állott szolgálatban már két és fél év óta Kocsó Etel kétegyházi illetőségű 21 éves cselédleány. Szorgalmas, dolgos leány volt, de volt neki egy gyenge oldala. Tudniillik az, hogy nem volt képes ellenállni a legények udvarlásainak. Rajongott az esti sétákért és legtöbb lovagjának egy utcai vagy népkerti séta után teljesen behódolt. Ennek a könnyüvérü élétmódnak, mint megdöbbenve tapasztalta, utóbbi időben látható következményei mutatkoztak. Nem panaszkodott ugyan e m att, de azt gyakran hangoztatta, hogy nem mer szüleinek szeme elé kerülni. Szerdán este aztán végzetes tettre határozta el magát. Leszámolt a földi gyönyörökkel, elkészült a halálra s az öngyilkosság végrehajtásának különös módját választotta. Napi munkájának rendes elvégzése után este a padlásról lehozott egy évek óta használatlanul heverő vasaló kályhát, úgynevezett »windófnit«, telerakta faszénnel s azt szobájában ágya mellé állítva, a szenet meg- gyujtotta és lefeküdt. A zárt szobában lassanként oly nagymennyiségű széngáz fejlődött ki, hogy a szerencsétlen teremtés megfulladt. Kora reggel az öreg kocsis fel akarta kelteni a cselédet s bezörgetett a szobaajtón. Belülről azonban nem kapott választ, azért mit sem sejtve, tréfálózva benyomta a gyenge zaru ajtót. Ijedve tántorodott vissza. A leány fojtó levegőben, a szoba padlóján feküdt eltorzult arcára borulva, félig meztelenül megmerevedett testtel, élettelenül. Nemsokára megjelent a helyszínén Péter József rendőrbiztos és dr. Kurincz Valéria városi orvos, akik konstatálták, hogy széngáz okozta öngyilkosság történt. A széngáz előbb heves főfájást és rosszullétet okozhatott, mert a leány ká- bultan lemászott ágyáról s menekülni igyekezett, de ereje elhagyta s a szoba közepén elterülve elérte az óhajtott halált. A halottat kivitték a városi hullaházba s onnan temették el. Eljegyzés. Bekker Mariskát eljegyezte Drágos Áron budapesti fodrász. (Minden külön értesítés helyett.) Libalopás. Mennyi gonddal, dologgal, bajjal jár a gazdasszonyra, míg a beszerzett tojásból elő- buvik a zöldpihés kis liba, mennyi szaladgálással, vesződséggel jár annak nevelése, azt csak az tudja, aki maga is részese volt hasonló fáradalmaknak. Es a gazdasszonyi fáradozást még sem respektálja néha sok rósz természetű halandó. A nevelésbe vett szegény kicsi libát nem hagyják megnőni, már kiesi korában ellopják, mint ahogy az folyó hó 21-én Csomós Jánosné gyulai vásár-utcai lakosnő 4 darab apró libájával történt. Egy csapat kis libáját kihajtotta a háza előtti fűre legelni, de este négy darab hiányzott a csoportból. Minden kutatása eredménytelen maradt. Sem elevenen, sem holtan nem tudta libácskáit előkeriteni. Utolsó reménysége a másnapi piacban volt, hátha ott rájuk akadhat. És nem csalódott. A csütörtöki piacon megpillantotta sipitozó jószágait Balázs Tódorné kezében, amint azokat lábuknál fogva lelógatva hurcolta. Ráismert a jelzésről a saját libáira. Az előhívott rendőr megállapította, hogy Balázsné becsületes áron vásárolta azokat meg Süldi Jánosnétól, aki pedig tőszomszédja a károsult Csomós Jánosuénak. Süldiné a rendőrségen beismerte, hogy szomszédasszonyától lopta el a libákat. A járásbíróság fogja a libakedvelő szomszédasszonyt felelősségre vonni. Pénzügyőri szakasz Simoayifalván. A gyulavidéki helyiérdekű vasút végállomása. Simonyifalva község julius 1-ével pénzügyőri szakaszt kap. U. i. a pénzügyminiszter a csermői pénzügyőri szakasz székhelyét Simonyifalvára tette át s hatáskörébe utalta Nagyzerénd, Feketegyarmat és Tőzmiske községeket, amelyek eddig a kisjenői szakasz felügyelete alatt állottak.
