Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-11 / 19. szám

1913. május 11. Békés a az özvegyek és a gyermekek ellátása az eddiginél jelentékeny mérvben kedvezőbb lesz. A szabályren­deleti tervezetre az érdekeltek több rendbeli Írásbeli észrevételeket adtak be, amelyek a választmány ülé­sén pontonként tárgyaltattak. A tárgyalások ered­ményéhez képest a szabályrendeleti tervezet több tekintetben átdolgoztatik és ilyen átdolgozott alak­ban azzal terjesztetik a törvényhatósági bizottság­hoz, hogy a jegyzők részéről fizetendő, a tervezetben javaslatba hozott 5 százalékos hozzájárulás az ed­digi 4 százalékban állapíttassák meg. Köriratok a varmegyéhez. A törvényhatósági bizottsághoz újabban több körirat érkezett a várme­gyék részéről. Ezek közül megemlitendőnek tartjuk a Zemplén vármegyéét, mely szerint nevezett vár­megye feliratot intézett a képviselőházhoz, hogy a román nemzetiségű bankok nemzetellenes működé­sének ellensúlyozása céljából magyar nemzeti hitel- intézetek állíttassanak fel. A könrat szerint Magyar- országon már 146 román nemzetiségi pénzintézet van másfélszáz millió alaptőkével és a betétek egy- harmada magyar betevők pénze. Tehát a románok részben magyar pénzen vásárolják Erdélyben a ma­gyar birtokokat, amelyekkel a magyar középosztályt teljesen kiszorítják és emellett a pénzintézetek jöve­delméből tetemes összegeket áldoznak nemzetiségi kulturcélokra. Tolna vármegye törvényhatósága ki­indulva abból, hogy az elhagyottá nyilvánított gyer­mekeknek a jelenlegi módon való megmentését célzó törvény intentióját a gyakorlati élet nem igazolja, mert a gyermekmenhelyből kiadott gyermekeknek sem testi, sem szellemi nevelése nem megfelelő, azt kéri a törvényhozástól, hogy munkásnő otthonok lé- tesittessenek, amelyekben az elhagyottá nyilvánított leánygyermekek testileg és lelkileg jó nevelésben ré­szesülnek, a becsületes munkára és takarékosságra szoktattatnak és az ilyen egyénekből azután a tár­sadalomnak igazán hasznos tagjai válnak Tolnavár­megye ily értelmű köriratát pártolás végett megkül- dötte Békésvármegyének. Orvosválasztás Gyulán. A dr. Kovács Károly nyugdíjazása folytán meg üresedett kerületi orvosi állásra, valamint az újonnan rendszeresített műszaki tiszti állásra a vármegye alispánja a pályázatot ki­irta és egyben a választás határidejét junius 21-ik napjának d. e. 10 órájára tűzte ki. A pályázati kér­vények junius 14-ig adandók be a vármegye alispán­jához. A városháza átalakítására és kibővítésére ki­küldött bizottság f. hó 7-én délután dr. Lovick Ödön polgármester elnöklete alatt tartott ülésében előterjesztetett a gyulai építőiparosok által készített két alternativ terv és költségvetés, amelyek között mintegy 40000 korona költségkülönbözet mutatko­zik. Az olcsóbb terv szerint a városház átalakítása és kibővitése mintegy 340000, a drágább szerint pe­dig 380 ezer korona költséget igényelne. A terveket általánoságban felülbírálta már a gyulai kir. állam- épitészeti hivatal is, azokat elfogadhatóknak nyilvá­nítva, de amellett számos észrevételt is téve, me­lyek túlnyomó részét a bizottság kellő figyelembe is vett. A bizottság kebelében ezúttal is kontroverz nézetet képezett a torony építése, amely akármelyik terv szerint 37 ezer korona építés költséget okoz. Ha, amint óhajtandó volna, a tüzőrség kérdését úgy oldhatnánk meg, hogy az ezután is a róm. katho- likus templom tornyán volna eszközölhető, ami köl­csönös jóakarat mellett lehetséges, a 37000 koro- nányi tekintélyes összeg megtakarítható volna. A bizottság egyébként elhatározta, hogy a részletes terveket is elkészítteti az épitő iparosokkal, akik erre vállalkoztak olyképpen, hogy eme részletes ter­veket legkésőbb junius hó 15-ig teljesen elkészítik, úgy hogy az árlejtés már a kész részletes tervekkel lesz megtartandó. A műszaki munka vezetésére a bizottság Emmerth Géza városi mérnököt ajánlja megbizandónak. A kész épület felülvizsgálatát pedig szakértők meghallgatási jogának fentartásával az építés folyamán permaneciában működő épitő bizott­ságnak tartják fent. Az árlejtésre vonatkozólag a bi­zottságnak az a javaslata, hogy az összes építési s átalakítási munkálatok akár egy vállalkozónak, akár pedig az egyes szakmák iparáganként is kiadhatók. A gőzfűtés, vizvezeték és villamossági munkákra vo­natkozólag azonban a bizottság az államépitészeti hivatal észrevétele folytán kiköti, hogy azokat csakis beigazolt szakvállalkozók készíthetik. A bizottság óhaja szerint az uj épületrészek még ez év folya­mán tető alá hozandók, ami csak úgy lehetséges, ha a vállalat legkésőbben augusztus hó folyamán jogérvényesen kiadható lesz. Az árlejtés napjának kitűzését, úgyszintén az árlejtés eredményéhez ké­pest a munka kiadásának jogát a bizottság a képvi­selőtestületnek tartja fenn. Kinevezések. Zádor Mór pénzűgyigazgató Szabó István gyulai pénzügyigazgatósági napidijas szolgát a békési kir. adóhivatalhoz hivatalszolgának, helyére pedig Nagy Lajos gyulai lakost a pénzügyigazgató­sághoz napidijas szolgának nevezte ki. A belső vásárban, a még akkor kedvező idő dacára sem volt számbavehető forgalom, amit a ked­vezőtlen lefolyású állatvásárok után a rendkívül kedvezőtlen pónzviszonyok okoztak. Régóta volt a közönség oly nyomott pénzviszonyok között, mint mostan és talán sohasem volt egy kedvező termésre úgy rászorulva, mint az idén. Kereskedő és iparos osztály idestova másfél esztendő óta sínyli a rossz pénzügyi helyzetből fakadó állapotokat és nem is volt elkészülve a tavaszi vásáron sem élénkebb for­galomra. A rossz vásár tehát bármennyire sajnos, egyáltalán nem volt részére meglepetés. A kézmü- iparosok közül a ruházati iparban volt számbavehető kereslet. Eléggé jól keltek a cipészáruk is, de már a csizmadiák alig árulták ki vásári költségüket.. — Gyenge, csaknem semmi forgalom sem volt textil, fa- és fémipari árukban. Mezőgazdasági iparcikkek szintén eladatlanok maradtak. A nyersbőr vásárra sok árut hoztak, de vevő egyáltalában nem volt. Elmaradtak róla úgy a fővárosi nyersbőr kereskedők mint a környékbeli szücsiparosok is. Eljegyzés Romsauer József képkeretlécgyári aranyozó eljegyezte Baudermann Matildot. A bekósvármegyei orvosszövetség díszközgyű­lése. Lapunk egyik előbbi számában megírtuk, hogy Újkígyós község képviselőtestülete s társadalma minő szép s bensőségteljes ovációban részesítette dr. Haj­nal Albert vármegyei t. főorvost azon alkalomból, hogá a köztiszteletben álló főorves 40 éve működik Kígyóson. Ezt az emlékezetes évfordulót a vármegye orvosszövetsége is felhasználja, hogy nagyérdemű elnöke iránti szeretetét és tiszteletét manifesztálja. E célból dr. Décsi Károly alelnök a békésvármegyei orvosszövetséget f. hó 15-én, csütörtök délután dísz­közgyűlésre hívja össze, mely díszközgyűlésen a szövetség tagjai nagyszámban fognak résztvenni. Ugyanakkor este az ünnepelt tiszteletére a Fiume éttermében társasvacsora is lesz. Az olcsó selyemkendö. A vasárnapi országos vásár alkalmából az üzletek nagyobb forgalmát fel­használva, Ollár Péterné kétegyházi asszony olcsón akart selyemkendőhöz jutni. Bement Kocsis László üzletébe s ott egy darabig válogatott a kendők kö­zött, de sehogysem talált kedvére valót. Pár pilla­natra magára hagyták s mikor azt hitte, hogy nem figyelik, egy tiz korona értékű selyemkendőt a ko­sarába csúsztatott s el akart menni A lopást azon- bon észrevették, rendőrt hívtak, aki a városházához kisérte a tolvaj asszonyt. Kihallgatás után szabadon engedték, de az eljárást folytatják ellene. Házasságok. Veres István fővárosi kereskedő május 4-én d. u. vezette oltárhoz a gyulai izraelita templomban Licht Rózsikát, Licht Abrahám leányát. Illich István könyvelő május 3-án esküdött örök hű­séget Orvos Ilonának, néhai Steigervald Jánosné nevelt leányának. — Mihu János csizmadia iparos május 6-án kötött házasságot Tóth Károly csizmadia polgártársunk Katalin leányával. — Kiss István gyulai bádogosmester tegnap délután vezette oltár­hoz Petik Terézt, Petik Ferenc városi hivatalnok leányát a róm. kath. templomban. — Tegnap délután vezette oltárhoz Dani Lajos honvédörmester Gut Adám gépész-iparos Gizella leányát. Halál a vásárban. A vasárnapi belső vásárra egy kocsin érkezett Gyulára két békési iparos Varga János és Szerencsi Mihály szűcsmesterek. Az el­adásra hozott bundák lepakkolása közben a 74 éves Varga János egyszerre rosszullétről panaszkodott, s egy bundába burkolózva leheveredett a földre. Pár perc múlva a körülötte állók nagy rémületére meg­halt. A helyszínén hamarosan megjelent rendőrség és városi orvos a hirtelen haláleset okául agyszél- hüdéat állapított meg. A holttestet kivitték a városi hullaházba, ahonnan a szomorú esetről értesített hozzátartozók másnap haza szállították Békésre és hétfőn nagy részvéttel temették el. Jótékonyság. Braun Mór és Czinczár Adolf gyulai nagykereskedők 40 éves üzleti jubileumuk alkalmából 500 korona jótékonycélu öröhalapitványt tettek nőegyletünknél, amely szép és nemes adomá­nyért őszinte kőszönetünket ezúton is kifejezzük, özv. gróf Wenckheim Frigyesné elnök, özv. Fábry Mártonné alelnök. Balesetek. F. hó 3-án Port'óro Gábor a folyam­mérnökség kotrógépébe, annak tetején állva, szenet lapátolt be. A gép tetején azonban még egy nyílás van, amely nem volt rendesen lefedve s a munká­ban elmerült ember egyik lábával véletlenül bele­zuhant a lyukba. Jobb lábát elég súlyosan felhasi- totta. — Zanócz István, a gyulai részvénytársulati gőzmalom molnára az elszakadt hajtószíjat varrta össze egy nagy tűvel. Keze megcsúszott s a tü a molnár mellébe fúródott. Szerencsére nem veszedel­mes a sérülése. — Tóth Sára kórházi konyhacseléd az üstből egy dézsába forróvizet merített. A vizes betonpadlón megcsúszott és balkarjával a forróviz- zel telt dézsába esett. Karján fájdalmas égési sebe­ket szenvedett. Mindhárom sérültet a megyei köz­kórházban vették gyógykezelés alá. Ellopott és megkerült iovak. A szombati ló­vásárra seregestül Gyulára özönlő kóbor cigányokat a csendőrség még pénteken délután összefogdosta és a városházához bekísérte, nehogy alkalmuk legyen a vásárosokat megkárosítani. Ez a bevált, helyes óvintézkedés már sok csalásnak vette elejét. A pén­teki razzián, mint azt a csendőrök nyomban észre­vették, egyik karavánból háiom füstösképü cigány megugrott s a kigyósi ut felé elmenekült. A ki- gyósi utón levő őrház mellett kettőjük felkapott Gerebenics Pál ott kipányvázott két lovára s azokon elnyargaltak Orosháza felé. A károsult gazda este­felé vette észre lovai eltűnését s már nem sok re­ménye volt hogy azokat viszontláthatja. Vasárnap azonban legnagyobb meglepetésére a lovak maguktól hazajöttek a tanyára. Meglátszott rajtuk, hogy ki vannak fáradva, alaposan meghajtották a menekülő cigányok. Mikor már elég biztonságban érezték ma­gukat, a lovakat szélnek eresztették s az okos álla­tok maguktól haza találtak. A szegény gyermekeket felruházó egyesület kabaréján felülfizettek : Kéry Gyula 10 K, dr. Lin- denberger János 8 K, Ambrus Sándor, dr. Jantsovits Emil, Vizváry Lajos, dr. Lovich Ödön és dr. Ladies László 6 — 6 K, dr. Márky János, Beliczey Rezsőné és dr. Aigner Demeter 5—5 K, Novák Árpád, dr. Kun Pál, dr. Nizsalovszky Endre és Mikler Sándor 4—4 K, dr. Keppich Frigyes 3 K, N. N., Varga Géza, N. N., dr. Zöldy János, dr. Wertheim Iván, N. N. 2—2 K. A három fagyos-szentnek közeledtét már egy hót óta érezzük. Az április végi tropikus hőség úgyszólván átmenet nélkül hűvössé, sőt csak­nem hideggé változott, úgy, hogy a hót közepén a fagy Damokles-kardja lebegett fölöttünk. Sze­rencsére a hévmórő null fölött 2 fok melegen alól már nem sülyedt és igy a dór veszedelme elvonult fölöttünk. Időjárásunk egyóbbkónt a mezőgazdaságra határozottan kedvezett, ha nem is túlságos sok, de bőséges csapadékban volt részünk, a hűvös idő pedig eme csapadék jóté­kony hatását sokszorosan fokozza. A szarvasi diáklövósz-csoport. Április 13-iki számunkban hosszabb cikkben megemlékeztünk a serdülő ifjak katonai kiképzésének fontosságáról. Leg­utóbb is áldozócsütörtökön és ezt követő szombat és vasárnap hangos dobpergés vonta magára a város lakossága figyelmét, mintegy 80 főből álló szarvasi ág. ev. főgimnázium és tanitóképezde tanulóiból ala­kult lövészcsapat katonás elvonulása volt az. A hon­védelmi miniszter nevezett iskolában leendő lövész­tanfolyam felállítása érdekében múlt év október ha­vában a szükséges fegyverek és szerelvény kiszállí­tását elrendelte és 100—150 koronát utalt ki mint segélyt a szegény tanulók részére. A tanfolyam ja­nuárban vette kezdetét. A vezetésével Kóos Lajos hadnagy volt megbízva, ki havonként többször ki­utazott szarvasra, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő, de szép reménnyel biztató intézmény buzgó oktatóit szakszerű vezetéssel támogassa s a növendékek ön­bizalmát és serény törekvését növelje. Az oktatásban közreműködtek: Jeszenszky Frigyes jegyző, Oláh Miklós tornatanár, Kramer György banktisztviselő, kik fáradságot nem ismerő buzgalommal es munkás­sággal elérték azt a szép sikert, melyet a gyulai elemi lőtéren katonai bizottság előtt bemutattak. A katonai bizottság tagjai: Adorján Ágoston őrnagy, Dobos István százados, Endrődy Géza főhadnagy és Koos Lajos hadnagy; a polgári bizottságé pedig Nikelszki Zoltán igazgató, Jeszenszky Frigyes jegyző, Zámbory Endre felügyelő tanár és Oláh Miklós tornatanár voltak. A vezetők tisztelegtek Kéry Gyula főispánnál, aki nagy megelégedéssel és örömmel vett tudomást a lövésztanfoiyamról és támogatásáról biz­tosította a szép eszme érdekében küzdő intézményt és versenydíj gyanánt 10 darab 2 keronás ezüstöt adományozott a lövészetben legjobb eredményt elért tanuló részére. A gyulai 2. honvéd gyalogezred tiszti kara 2 aranyat, Adorján Ágoston őrnagy egy ezüstöt adományozott. A többi dijat Jeszenszky Frigyes szarvasi jegyző szerezte be az általa gyűjtött pénz­ből, maga is arányban járulva hozzá. Vmcz Sándor ezredes ezredparancsnok engedélye folytán a tanulók szombaton és vasárnap a gyalogsági laktanyában kaptak szállást és a legénységi konyhán Ízletes ét­kezést. Najmann György mészáros 20 kg. húst és Soltész Béla pékmester 80 drb kenyeret ajándékozott a tanulóknak, amiért nevezett katonai szállítóknak elismerés jár. A versenylövés vasárnap délelőtt folyt le a honvédségi elemi lőtéren, melynek befejezése után Adorján őrnagy és Dobos István százados buz­dító beszédet intéztek az ifjakhoz, emlékeztetvén őket a sport testedző és léleknemesitő hasznosságára, különös fontossággal kiemelve a lövészetet. Ezek után a dijak osztattak ki. Dijat nyertek a tanító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom