Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-04 / 18. szám
4 Békés 1913 máj ns 4. nem élt a hasonló népgyülések szónokainak hatás- kereső, gyalázkodó, alacsony nívójú szólamaival, amely magatartása a szocialisták körében meglepetést, a más politikai nézeten levőkben pedig őszinte szimpátiát keltett. Gombkötő András szavalta még el Csizmadia egy alkalmi költeményét. Délutánra népünnepély volt hirdetve, azonban még a délelőttinél is kisebb közönség jött el a népkertbe. Három órakor ismét Csizmadia Sándor tartott szabad előadást a pavillonban, az ipar keletkezése és kialakulásáról. A kellemes és ötletes előadást nagy figyelemmel hallgatta a kis számú közönség, amely asszonyostul, gyerekestől együtt nem volt több 80 főnél, pedig igazán nagy publikumot érdemelt volna a jónevü előadó, akit a csekély érdeklődés láthatóan lehangolt A részvétlenséget az Áldozó csütörtöki ünnep és a 40 filléres beléptidijon kívül valószínűleg a vásár is okozhatta. így a délutáni népünnepély »nép« hiányában nem sikerült. A József kir. herceg szanatórium egyesület IX-ik évi rendes közgyűlése az idén Marosvásárhelyt lesz és pedig junius hó 1-én. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki évi jelentés. 3. Az 1912. évi zárószámadások bemutatása s vonatkozólag az igazgató-tanács és a számvizsgáló-bizottság jelentése. 4. Jelentés az egyesület szanatóriumairól. 5. Jelentés a dispensairekről. 6* Uj számvizsgáló-bizottság választása. 7. Alap- szabálymódositás. 8. Esetleges indítványok. Akik a közgyűlésen indítványt óhajtanak tenni, felkéretnek, hogy indítványaikat az alapszabályok 20. §-ának 2. bekezdése alapján legalább 8 nappal a közgyűlés előtt, tehát május 24-ig írásban küldjék be. A közgyűlésre utazó tagoknak a m. kir. államvasutakon 8 napi érvényű féláru jegy váltására jogosító ked vezményt szereztek. Az utazási kedvezmények május 29-től junius 5-ig .bezárólag vehetők igénybe. A közgyűlésen való megjelenést legkésőbb május 20-ig kell az egyesület igazgatóságánál bejelenteni. Közgyűlés után társasebéd lesz. Az egyesület központja, valamint az egyesület marosvásárhelyi fiókja (Ugrón Gáborné elnöknő, Maipsvásárbely) minden a közgyűlésre, utazásra, elszállásolásra stb. vonatkozó kérdésre azonnal válaszol. Az első gyorsvonat Gyulán. Május hó 1-én hajnali 2 és 3 órakor robogott városunkon keresztül a Fiume felől Nagyváradra és Nagyváradról Fiume felé haladó első gyorsvonatpár, amelynek menetrendje a következő: N gyváradról éjfél után 1 óra 14 perck*r indul a gyorsvonat, Gyulára 3 óra 07 perckor érkezik, Szeged-Rókusra 5 óra 35 perckor ésFiumében este 7 ó. 54 perckor van. Átszállás csupán egy helyen történik, nevezetesenUjdombováron d.e. 10 óra 03 perckor. Fiúméból a gyorsvonat reggel 8 órakor indul, Ujdombováron az átszállás délután 6 óra 50 perckor, Szegedre érkezik este 11 óra 20 perckor, Gyulára éjjel 2 óra 07 perckor és Nagyváradra érkezik hajnali 3 óra 54 perckor. A gyorsvonatok egyelőre, mig a pálya a gyorsvonat közlekedésre végleg megerősittetik, óránként csupán 40 kilométernyi sebességgel haladnak. A májusi menetrendnek városunkat és vármegyénket közvetlenül , érdeklő részét egyébként lapunk jövő számában közöljük. Ezüstmenyegzö. Gróf Almásy Dénes belső titkos tanácsos és Károlyi Ella grófnő április 28-án Kétegyházán szűk családi körben ünnepelték boldog házasságuknak 25-ik évfordulóját. A reggeli isteni tiszteleten Kelemen András plébános kérte újból áldását az Ur színe előtt egynegyed századdal ezelőtt kötött szent frigyre. Az ezüs'tmenyegző alkalmából az ország minden részéből igen sok üdvözlő távirat érkezett a nemes grófi párhoz, amely üdvözletekben legjobb kivánataival szive mélyéből részt vesz városunk közönsége is, amely huszonöt esztendőn át közvetlen szemlélője családi boldogságuknak, humánus és jótékony testületéi, akik hálás részvevői a grófi család jószive és áldozatkészségének. Kabaré. A gyulai fiatalság kabaréja a szegény gyermekeket felruházó egyesület javára, az éjjel zajott le a békésmegyei kaszinó helyiségeiben és pedig az előkészületekből következtetve élénk érdeklődés mellett. Az estély lefolyásáról lapunk jövő számában referálunk. A Braun és Czinczár cég 40 éves jubileuma Városunk egyik legkiválóbb, legnagyobb kiterjedésű, egyben legrégibb cége Braun és Czinczár fakereskedő üzlete. Negyven esztendővel ezelőtt 1873 május 1-én alapították mind mai napig tulajdonosai Braun Mór és Czinczár Adolf, akkor még éltük tavaszán álló két ambícióval telt, rokonszenves, derék fiatalember szerény viszonyok között és szakértelmükkel. munkásságukkal, szorgalmukkal, mindezek felett pedig megbízhatóságukkal és szoliditásukkal a vidéknek egész országra, sőt részben külföldre is kiható nagy hirnevü kereskedelmi vállalatává fejlesztették. A társtulajdonosok Gyula városa legtisz- tesebb és méltán legmegbecsültebb polgárai közé tartoznak, akik szorosan vett üzleti foglalkozásuk mellett úgy társadalmi, mint humanitárius téren rendkívül közhasznú működést fejtettek és fejtenek ki, minden jóravaló eszme felkarolása és istápolása körül. Úgy Braun, mint Czinczár igazgatósági tagjai a gyulai két régebbi takarékpénztárnak, az Első gyulai kötött és szövött ípnrárugyárnak nemcsak igazgatói, hanem alapitói közé tartoznak. Mindketten évtizedek óta kereskedelmi ülnökei a gyulai kir. törvényszéknek. Feukölt szellemüknek és humánus gondolkodásuknak fényes tanúbizonyságát adja, hogy cégük 40 éves fennállásának szép jubileumát, minden nyilvános ünneplést kikerülve, sőt azt teljes diszkrécióban tartva, ujabbi alkalmul használták fel, hogy jótékony adományokkal tegyék emlékezetessé. Különféle jótékony és kulturális célokra nem kevesebb, mint 8000 korona adományt osztottak ki következőleg : Gyula város polgármesterének a szegények között leendő szétosztásra 1000 korona, a kötött és szövött iparárugyár segélyalapnak 1000 korona, Braun Mérné Bülitz Mari nevét viselő izraelita elaggott nők menházának 1000 korona, a* gyulai főgimnázium segélyalapjának 500 korona, a békésmegyei közkórház szegény betegeinek segélyére 500 korona, a József kir. herceg szanatórium egyesületnek öOO korona, a békésmegyei patronage egyesületnek oOO korona, a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata könyvtárának 500 korona, a gyulai nőegyletnek 500 korona, a gyulai ízr. nőegyletDek 500 korona, a békésmegyei fehérkereszt egyletnek 300 korona, a gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek 300 korona, a gyulai iparos otthon elagott gyulai iparosai segélyére 300 korona, a gyulai iparos ifjúság önképző egyletének 300 korona, a gyulai női kereskedelmi tanfolyamnak tankönyv segélyre 300 korona. Ez a jótékonyság minden Demosthenesnél ékesebben beszél és feleslegessé tesz minden .bövebbi kommentárt. Városunk közönségének 'bizonyára osztatlan érzelmét tolmácsoljuk, amidőn a céget és annak tulajdonosait a 40 éves jubileum alkalmából szivünk mélyéből gratuláljuk és kívánjuk, hogy a cég és annak tagjai még soka, igen soká prosperáljanak, fejlődjenek a város közönségének örömére és büszkeségére. Halálozás. Mélységes részvétet keltő gyászhir terjedt el május hó í-éu kora reggel a város közönsége körében. Schrifferl József építőmester, varosunknak közbecsülésben álló, tisztes polgára előző este ll órakor 62 éves korában meghalt. A haláleset az őszinte részvéten kívül mely megdöbbenést is keltett, amennyiben a boldogult az napon még látszólag egészen jól érezte magat és igen sokan látták es beszéltek is vele. Igaz, hogy egészsége mar évekkel ezelőtt megrendült, de utóbbi időben sokkai jobban érezte magat és aiunkakedve is teljesen belyreaiiott. Schriffert József szolid, megbízható, s ambiciózus építőmester volt, akinek munkásságát és képzettségét úgy városunkban, mint közeli s távoli vidéken számos magán és középület alkotása bizonyítja. Többek között ő építette a kir. pénzügy- igazgalósag díszes épületét is. Halála mély gyászba borítja szerető hitvesét, akivel 37 évet élt teljes boldogságban, gyermekeit, unokáit, kiterjedt rokonságot és az egész gyulai iparos osztályt. Temetése pénteken délután volt igen nagy közönség részvétével a róni. kath. egyház szertartása szerint a' Szent József temetőbe. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Alulírottak mélyen megszo- morodott szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, gondos apa, szerető nagyapa, sogor és rokon Schrit- fért József építőmesternek, folyó évi április hó 30-án este 11 órakor életének 62 ik, boldog házasságának 37-ik évében rövid szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult bűit teteme íolyo hó 2-an délután 4 órakor fog a lóm. kath. egyház szertartása után a Szent József temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-álcozat pedig folyó hó 2-án regei 7 és fél órakor fog a róm. katü. anyatemplomban az ég urának bemutattatok Gyula, 1913. május bó 1-én. Áldás és beke hamvaira! özv. Sclmffert Józsefné Miháiik Mária neje. Ifj. Schriffert József, Schriffert Mariska, Wein- mann Yiktorné, Schriffert Pál gyermekei. Schriffert Mátyás és neje Wiicsek Paula testvére. Ifj. Schriffert Józsefné Medveczky Irén, Weinmann Viktor menye illetve veje. Weinmaun Viki, Weinmann Duci unokái Kohlmann Károly, Miháiik János és neje, Miháiik Anna sógor illetve sógornői Táncvizsga Társadalmunknak az utóbbi hetekben egyik legkedvencebb szórakozása volt Kovács Tivadar fővárosi balletmester táncóráinak látogatása. A városunkban régebben többször megfordult s mindig jó emlékeket visszahagyó, jeles mester ezidőszerint a fővárosnak legfelkaroltabb tánctanitója; Andrássy-uti iskolájában a legelőkelőbb mágnáscsaládok tagjai nyernek oktatást a téli szezonban. S erre a hírnévre és támogatásra képességeivel, könnyen felfogható tanítási módszeré - vei méltán rá is szolgál. Közönségünkre nagy nyereséget jelent, hogy több úri család meghívására, a budapesti szezon végeztével, március utolsó napjaiban lejött Gyulára. A társadalom minden rétege örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy gyermekeinek oktatását ilyen kiváló kézre bízhatta. Rövid három nap alatt száznál több gyermek, diák és felnőtt tanítvány iratkozott be Kovácshoz, aki négy csoportba osztotta be kurzusát. Öt éves koron kezdődő egészen apró gyermekek is voltak a tanfolyamon, akiket nagy szeretettel, türelemmel vezetett be a mester a különféle táncok rejtelmeibe. Az apróságok kecses mozdulataiban, sikkes viselkedésében sokat gyönyörködött a táncórák publikuma s elragadtatásának adott kifejezést mindenki az eredményes tanítás felett. A nagyobbak részére Kovács Tivadar uj szenzációkat hozott. Betanította ugyanis a divatos uj angol One-step és Two-step táncokat, melyek a fővárosi bálákban már a múlt idényben otthonosak voltak, de nálunk csak a mostani tanfolyam révén válnak közismertekké. A kurzus nyilvános táncvizsgája május 11-én, pünkösd vasárnapján lesz a Göndöcs-népkerti pavillonban. Délután 6 órakor a gyermek kólón mutatja be a tanultakat, később a diákok és felnőttek, valamint a közönség fog a táncban résztvenni. Megemlítjük, hogy Kovács Tivadar több család felkérése folytán megígérte, hogy jövő tavasszal ismét eljön körünkbe. A Gyulai Újvárosi Olvasókör májas 12-én saját helyiségének nagytermében könyvtára javára zártkörű pünkösdi bálát rendez. Belépődíj személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Feiül- fizetések köszönettel fogadtatnak és a »Békésiben nyugtaztatnak. A zenét Rácz Tóni jónevü zenekara szolgáltatja. A meghívó másra át nem ruházható és kívánatra eiőmotatandó. Előléptetések Csabán. A májusi katonai előléptetés alkalmából Pöschl Nándor főhadnagy a méntelepnél, továbbá Cummer Ferenc 101. gyalogezredben főiiadnagy századosokká léptek elő. A szarvasi sorozás befejeztetvén, annak eredménye a következő: Felhivatott 880 és pedig 421 első, 275 második és 184 harmadik korosztálybeli hadköteles. Ezek közül besoroztatott 282, póttartalékba jutott 8, fegyverképtelennek nyilváníttatott 101, mint minden szolgálatra alkalmatlan töröltetett 1, katonai kórházba küldetett 9, távol volt 124. A teljesen ismeretlenek száma 16. A sorozó bizottsági elnöki tisztet gróf Bolza Pál töltötte be. A fő- sorozas ezzel a vármegyére nézve teljesen befejezte- tett és most már következnek az utósorozások, amelyek közül a legelső május 5-én Békéscsabán fog megtartatni, utósorozás lesz még május 14 és 20-an, amelyen a fősorozásból távol maradt hadkötelesek jönnek sor ala. A körösladányi főjegyző-választás. Körösladányban a Such István elhalálozásával megüresedett községi főjegyzői állásra — tekintettel arra, hogy a kérdéses jegyzőség a vármegyében egyike a legjobban dotáltaknak, sokan adtak be pályázatukat, dr. Csánky Jenő főszolgabiro azonban csupán Farkas Elek helyettes főjegyzőt, Horváth Gyula szeghalmi főjegyzőt, Harza Ferenc Öcsöd község masodjegy- zőjét, végül Vertán Emil gyulavaru községi jegyzőt jelölte. A választás, amint előre latható voll, nagy érdeklődés mellett folyt le április 30-án Csánky Jenő főszolgabiro elnöklete alatt. Szavazatot a jelöltek közül csupán Retten kaptak es pedig Farkas Elek 15 es Horvath Gyula 35-öt. — Ezek szerint Körösladáuy község főjegyzője Horváth Gyula szeghalmi főjegyző lett. A szarvasi színházra öt pályázat érkezett be. dr. Wieland Sándor szinügyi bizottság elnöke april. 21-ére összehívta a bizottságot ülésre, bol is alapos es lelkiismeretes megfontolás után a játszási engedélyt a soproni szinikerület jónevü direktorának adta oda. A sziütársulatot kötelezi a bizottság, hogy az előadásokat május 10-én okvetlen meg kell kezdenie s junius 20-ig folytatnia. A dráma és vígjátékon kivül az operett-előadásokat is kell kultiválniok. Elhunyt nyug. kapitány. Hosszú negyven évet szolgált az osztrák ármádiában, több háborúban is részt vett Riesler Károly kapitány. A 101-ik gyalogezreddel került mintegy 25 évvel ezelőtt Csabára. A derék, joviális kapitányt Csaba polgársága megszerette, viszont ő is a varost és lakosságát. Itt alapított családot s midőn negyvenén szolgálat után nyugalomba vonult, a varosnál, Erzsébethelyen pénztárosul megválasztották. Itt is tíz évet töltött s csak betegsége késztette a teljes nyugalomra. Szerdán elte 72-ik- évében elhunyt. Felesége, leánya és három fia siratja. Temetése katonai pompával ment végbe. A 101-ik ezred egy százada, a tisztikar teljes számmal vett részt. A derék bajtársat a simái Riehter ny. őrnagy meghatottan búcsúztatta el, a szazad pedig sortüzet adott Összeégett kisleány. Nagy szerencsétlenség történt Békéscsabán múlt pénteken, az Uhrin János házában. A szülők eltávoztak hazulról, magára hagytak az 5 éves kis Erzsikét. A kisleány egyéb játékszer hiján gyufával kezdett játszadozni. Egyszer csak meggyuladt a ruhája. A gyermek kétségbeesetten sikoltozva szaladgált össze-vissza, amitől még jobban lobogott a tűz. Segítség nem volt a
