Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
XLiV. évfolyam Gyula, 1913 január 19 3. szám. Előfizetési Arak: Egész évre _____10 K — I Fél évre.______5 K ■«- f Év negyedre____2 K 50 f Hi rdetési dl] előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TDTÍ?1ZI? Q OH/IyíZ/Ö POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula város államsegélye. Aminő őszinte örömmel és megelégedéssel Írjuk, bizonyára éppoly őszinte örömet és megelégedést fog kelteni Gyula városa képviselőtestületének tagjai, s kiviilök az egész város közönségében, hogy Lukács László, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, Gyula városa közönségéhez intézett leiratában és azzal egyidejűleg 20000 korona rendkívüli államsegélyt folyósított és küldött le Gyula városának. Lapunk multheti számában irtunk a képviselőtestület által választott küldöttségnek fővárosi útjáról, amely küldöttségnek főmissziója volt Gyula városa súlyos anyagi helyzetének feltárása és ennek folytán rendkívüli. államsegély kérelmezése. A küldöttség — amint azt szintén megírtuk — Jakabffy államtitkár és Samassa miniszteri tanácsos előtti tisztelgése alkalmával közvetlen tudomást és tapasztalatot szerzett felőle, hogy — ami különben a fővárosi és vidéki lapokban is olvasható — Gyula városa kedvezőtlen anyagi helyzete az országban egyáltalában nem mondható kivételesnek. Sajnos, igen sok város hasonló, sőt még nehezebb helyzettel és még nagyobb pótadóval küzd Gyulánál. Es igy tekintettel arra, hogy mint Samassa miniszteri tanácsos kinyilatkoztatta, a belügyi tárcának mindössze 149 ezer korona állott még rendkívüli államsegély címén rendelkezésére és az erre reflektáns városok száma százon felül volt, ily kevés összeg és óriási konkurrencia mellett úgy a küldöttség, valamint mi, s bizonyára a város közönsége is érthető pesszimizmussal, hogy ne mondjuk rezignációval néztünk a rendkívüli államsegély érdekében megindított akciónk sorsa felé. Ily előzmény és kilátás után, készséggel beismerjük és ismételten is a legnagyobb örömmel állapíthatjuk meg, hogy a húszezer korona államsegély a legkedvesebb meglepetés Gyula városának, különösen akkor, ha figyelembe vesz- szűk, hogy például említve Komárom, amely nem is rendezettanács, hanem törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város, annak dacára, mint kimutatta, hogy 200 percentes városi adóval kormányoz, ugyanekkor csupán 15000 korona rendkívüli államsegélyben részesült. Hálás köszönet a Gyula városa iránti áldozatkész rokonszenvért elsősorban L 11 kacs László miniszterelnöknek, de nem kevésbbé hálás köszönet városunk illusztris országgyűlési képviselője Lukács Györgynek is, aki Gyula városa rendkívüli államsegélye érdekében — amint az tudvalevő dolog — az akciót kezdeményezte, kiváló pozíciójával, nagy tekintélyével és városunk iránt érzett szeretetével, minden várakozást felülmulólag sikerre vezette. De, hogy minden irányban tárgyilagosak és igazságosai? is legyünk, készséggel rójjuk le elismerésünket a város vezetőségének és a küldöttség tagjainak is, akiknek önzetlen fáradozása bizonyára szintén egyik tényezője volt a rendkívüli államsegély ily mérvben történt folyósításának, aminok bizonyítékául szolgál, hogy a miniszterelnöki intézkedés a küldöttség tisztelgését közvetlenül követő napon van keltezve, tehát azzal úgyszólván szoros okozati összefüggésben áll. Túlzásba esnénk, ha most azt mondanánk, hogy a rendkívüli államsegéllyel az a sötét felleg, amely Gyula városa súlyos anyagi helyzetét borítja, rózsaszínűvé változott volna. Annyit azonban a legkisebb habozás nélkül megállapíthatunk, hogy az immár 48000 koronára terjedő rendes és reudkivüli államsegély, amit a kormány — újra hangsúlyozzuk, hogy más városokkal szemben rendkívüli mérvben megnyilatkozott — jóakarata Gyula városának juttat, igen lényegesen megkönnyíti és javítja helyzetünket; hiszen ez a 48000 korona, reméljük, de törekednünk is kell rá, hogy állandósuló államsegély már maga lehető teszi, hogy a város tisztviselőit a törvényben előirt, egyben a humanitás követelményeinek is megfelelő javadalmazásokban részesítsük és pedig anélkül, hogy a múlt évi városi pótadót számbavehetőleg emelni kellene. Ha pedig a küldöttség második missziója, nevezetesen a városi erdők értékesítése és szántóföldekké alakítása is megvalósul, amire az előzmények után a városunk érdekében buzgólko- dók pozíciója s hathatós közbelépése folytáu alapos reményünk van, a pótadónak már a jövő években leendő jelentékeny apadása, mindenesetre körültekintő és takarékos gazdálkodás mellett, ábrándkópnek többé nem is mondható; annyival is inkább, mert, mint végezetül ugyancsak örömmel és megelégedéssel jelezhetjük, a rendkívüli államsegélyt folyósító miniszteri rendelet tartalma szerint a 20000 korona mellett K é ry Gyula főispánunk intervenciója folytán, alapos reményünk van arra is, hogy a kormány a rendőrségi célokra még rendelkezésére álló egy millió koronából a mi rendőrségünknek is bizonyára oly számbavehető -összeget fog juttatni, mely rendőrségünk tarthatatlanul szűk fizetésének javítására elégséges lesz. TÁRCA. A tanitók estélye. ^Január II.) Az idei rövid lélegzetű farsang első mulatságát múlt szombaton este, a gyulai tanitók egyesülete rendezte, s mindjárt azt is hozzá tehetjük, hogy a múlt évihez hasonló, kitűnő sikerrel A tandó egyesületnek fennállása óta ez már a harmadik műsoros estélye volt, s amint a közönség lelkes támogatása mindannyiszor igazolta, nemcsak jogosultsága van a farsangon megjelenni, íanem intelligens társadalmunknak szívesen várt seményévé vált. Népszerűség, látogatottság tekin- etében mostanában nincs is párja a tanitó-bálnak. \z egyesület tisztikarának fáradhatlan buzgólkodása s a szereplők önzetlen vállalkozási készsége szép sikert eredményezett. Mint tavaly, úgy az idén is a Royal mozgó - színházban rendezték a táncot megelőző hangversenyt. Éppen aznap este köszöntött be az epedve várt téli időjárás. A sürü hóesés kissé kellemetlenné tette a könnyű báliruhába öltözött publikum gyülekezését, de annál barátságosabbá változott a hangulat, amikor a havat lerázva a mozi jól fűtött termébe léptünk. A nézőtér ünnepi képet öltött. Az összes ülőhelyek és páholyok megteltek szép lányokkal, asz- szonyokkal és kísérőikkel Feltűnő nagy számban jöttek el a környékbeli vidékiek Előkerült a nehéz bordóplüs függöny, s eltakarta a máskor szabadon látható kifeszitett fehér lepedőt, ezzel is jelezvén, hogy a vászon néma árnyképeinek helyét ezúttal kedves műkedvelő ismerőseink foglalják el. őszinte lelkiismerettel mondhatjuk, hogy nem a konvenciónak hódolunk — hogy tudniillik „műkedvelőket csak dicsérni szabad“ — amikor a fényes műsor minden egyes szereplőjéről a leg+elje- sebb elismeréssel szólhatunk Nem is mi mondjuk ezt, hanem csupán meg- rögzitjük a hallgatóságban mindenfelől megnyilvá- jnult dicsérő kritikákat Háromnegyed kilenckor elsötétül a nézőtér széjjel nyílik a színpad függönye, s az egyesület kilenc tagú zenekara a „Gerolsteini nagyhercegnő“ operett fülbemászó nyitányával vezeti be a hangversenyt. A zenekar ha létszámban .nem is, de zenei tudásban, precíz összjátékban a múlt év óta szépen fejlődött, annak dacára, hogy tanítómesterük Karakas István a kitűnő prímás, tavaly óta a környékről eltávozott, s nem vehetett részt a próbákon. A hangversenyre is csak két nappal előbb jöhetett el egyik erdélyi községben levő állomáshelyéről, s vette át a banda vezetését. A zenekar uj nőtagja Mülíner Irma igen csinosan kezeli a hegedűt, s mint második prímás feltűnést keltett biztos játékával. A felhangzott tapsvihar oroszlánrésze Karakas után, az ő javára irható. Nyitány után egy ügyes bohózat következett. Nem tudjuk, mi okuk lehetett a szereplőknek a meghívón három csillaggal védeni inkognitójukat, de azt megállapíthatjuk, hogy ez indokolatlan és túlzott szerénység volt részükről Amire vállalkoztak, nem volt könnyű feladat. Műkedvelők részére a bohózat talán a legnehezebb műfaj, mert helyzet komikumot elfogadhatóan megjátszani és azzal hatást érni sokkalta nehezebb, mint egy vígjáték szellemességeivel megkacagtatni a hallgatókat És ezt a feladatot az ügyes műkedvelők várakozáson felüli sikerrel oldották meg. Úgy maszkirozás, mint játék tekintetében teljes illúziót keltettek A két igazgató: Hangár Pongrác nevelőintézeti igazgató (Mazurek Ferenc) és Ordasi Kristóf cirkuszigazgató (Zimmer József) valamint Bibicz Fidél tanító (Pleyer Ernő)
