Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-20 / 16. szám

1913. április 20. Békés 5 Grósz Ernő és Altmann Leó hangversenye. Két istenáldotta művész jóvoltából ann ik a kevés hall­gatónak, aki mint sok más nem tartotta lehetetlen­nek azt, hogy olyan művész, aki tud valamit, eljöj­jön Gyulára, az elmúlt szerdán felejthetetlen élvezet­ben volt része. Nehezen indult meg a hangverseny: a rossz időjárás, bizalmatlanság, a fogékonyság hiánya az absolut zene iránt lassan gyűjtötte a közönséget a Royal Mozgó meghitt termébe. A szerény külsejű, nagybeteg zongora szinte félénken húzódott meg a színpad elején közszemlére kitett bájos női kalap mögött és nem fokozta nagyon a publikum bizal­mát. Végre fél kilenckor megkezdődött a hangok uralma. Grósz Ernő jelent meg, szimpatikus külsejű művész : suverén nyugalom, semmi póz. Megcsen­dülnek a hangtitán Beethoven 57. opusának az appassionatanak első akkordjai: megnevezhetetlen fajdalom, a fáradhatlan küzdelem panaszszavai hang­zanak felénk — ám éjjelén az adagioban áttörnek a megdicsőült égi hatalmak fényes sugarai — a küzdő uj erőre kap és a finale prestojában lába alatt ta- podja a bősz sárkányt. El voltunk ragadtatva: nem tudtuk, mit csodáljunk jobban, a fényes technikát, a mély intelligenciát, azt a filozofikus elvonatkozást-e, amely csak itt-ott vetett számot a közönség szenzá­ciókedvelésével, előtérbe engedve a brilliáns techni­kát. A legalo és a staccato közt középuton levő meg- ütési módot, amelyet leggiadro vagy leggieronak neveznek, kevés művész tudja úgy mint Grósz ér­vényre juttatni. Pedig sok nehézséggel kellett küz­denie : a zongora pedálja teljesen rossz volt, hangja pedig minden inkább, csak nem énekszerü. Hogy mennyire pótolta művészete e hiányokat, mi sem bizonyítja jobban, mint az az őszinte ünneplés, amely­ben része volt. — Ily kedvező előkészület után hal­lottuk a másik művészt, Altmann Leó urat Köny- nyebb helyzete volt — magaval hozta finom francia hegedűjét. A romantikus iskolán átszürődött orosz nemzeti jelleg hatalmas mesterét Csajkovszkyt hal­lottuk hires D-dur hegedűversenyének első tételében. Altmann csudálatos technikája, mély átérzése, abszo­lút tisztasága, meleg, behízelgő tónusa bámulatba ejtett bennünket. A legnagyobb nehézségeket, kettős trillákat, oktáv meneteket játszi könnyedséggel győzte le úgy, hogy szinte1 nem éreztük, hogy mily óriási tudás, gyakorlás, átérzés rejlett könnyedén szagu dozö játéka mögött. Bijos eldönteni, hol vo:t nagyobb, Csajkovszky fenséges darabjában e, vagy Wilhelmj, Wagner R chard hangverseny-mesterének bensőséges Schubert trans^críptiójában, vagy Dvorak humoreszkjében-e. Amit Bazzini La ronde des lutins szerzeményének előadásával produkált, az egyszerűen kápráztató volt. A remek, soha egy rezgéssel sem diíferaló átmenetek az egyes fekvésekbe, a doppel trillerek tisztasága, lagysága s a pompás pizzicatok meghódítottak mindenkit, még azokat is, akik min­den egyébért mentek a hangversenyterembe, csak zenéért nem. De hogy visszatérjek Grósz Ernőre, két darabját kell kiemelnem még: a nagy francia reformátornak Debussy-nek Clair de lune című szer­zeményét : elragadó zongoraminiatur mérsékelt al­kalmazásával az úgynevezett primarius felsőhangok­nak, amelyet a futuristák olyannyira bultiválnak és saját szerzeményű Valsette-ját. Kedves, bájos, kis kompozíció, amely intimebb körben még hatásosabb volna, mint a vegyesközönségü hangversenyteremben A művészek ma, vasarnap este Orosházán hangver­senyeznek. Almá8y Denise grófnő betegsége. Gróf Aimásy Dónesné Károlyi Ella grófnő s két leánya már hetek óta Olaszországban s legutóbb Velencé­ben voltak. A lagúnák városában való tartózko­dást azonban Denise comtesse hirtelen rosszul- lóte következtében meg kellett szakítaniuk és Velencéből Budapestre érkeztek, ahol a com­tesse rosszullóte annyira fokozódott, hogy csü­törtök délelőtt vakbólgyuladás miatt műtétet kel­lett rajta végezni. Az operációt a Fehórkereszt- kórház sebészeti osztályán dr. Szemere Béla igaz­gató-főorvos végezte dr. Patai Lajos magántanár asszisztenciájával. Mint örömmel értesülünk, a műtét sikerült s a beteg grófnő túl van minden veszélyen. A kórházban állandóan ágya mellett vannak szülei, testvérei. Hogyléte iránt pedig rendkívüli érdeklődés nyilvánul a rokonok, bará­tok s az egész arisztokrácia körében. Egyelőre még nem látogathatják, csupán névjegyüket adják le a kórházban Denise grófnő súlyos betegsége mély részvétet kelt városunkban is, egyben igaz örömöt a gyógyulás közeli biztos reménye. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyug- dijegylet gyulai 298-ik fiókpénztára vasárnap, 13-án dr. Lindenberger János védnök elnöklete alatt tartott tisztújító közgyűlésen egyhangúlag a következő tisztviselőket választotta meg: elnök Kardos István, alelnökök Gróh György és Dobay Ferenc, pónztárnok Moldt Rezső, ellenőrök Berndt József és Pölöskei István, kik a jegyzői teendő­ket is közösen felváltva teljesitik; választmányi tagok: Kovács Lajos, Kovács András, Lehmann Béla, Nagy György, Nádor Mór, Szegedi Gábor, Papp János asztalos, Petőfi János, Portörő Lajos, Török Mihály, Urszedán János és Szalai László h. őrmester; póttagok Stifter Mihály, Csordás Ferenc, Balázs József, Kertész Mihály és Kálló János. Az alsófehérkörözsi ármentesitö társulat vá­lasztmánya f. hó 21-ón, vagyis holnap délelőtt tartja ülését, amelyen a már két Ízben elhalasz­tott szakaszmórnök választást fogja megejteni ^ folyó hó 12-ón tartott választmányi ülésen olyan kevesen gyűltek ugyanis össze, hogy a megjelentek a választásba nem akartak bo­csátkozni. Fagy és hó A legelvetemültebb kalendá- riomcsináló sem merne április derekára olyan hó­zivatart jósolni, aminőben a hót elején, mint or­szágszerte, úgy nekünk’is volt osztályrészünk. Hétfőn és kedden szakadatlanul hullott a hó, mely helyenként 35 centimóternyire borította be a földeket. A szörnyen zimankós idő keltette ijedelemben a fővárosi lapok szörnyen pessimisz- tikus tudósításokat közöltek ama állítólagos rém- károkról, amiket a fagy és a hó mi nálunk is okozott volna. Örömmel kell konstatálnunk, hogy ezen tudósítások nemcsak túlzottak, hanem alap­nélküliek. A gyümölcsben és szőlőkben, ami kár van, az még a szombati fagynak tulajdonítható, de ha a fagyok nem ismétlődnek, az esetben a lapunk múlt heti számában megirt prognoszti- kont jó lélekkel fenntarthatjuk, hogy tudniillik a gyümölcsnek legfeljebb harmada pusztult el, a szőlőben pedig még ennyi kár sincs. Sőt, ha a hóesésre és hideg időre vonatkozó mérleget elkészítjük, megállapítható az is, hogy a vele­járó nedvesség határozottan több hasznot, mint kárt okozott az összes vegetációnak. Így őszi és tavaszi vetés egyaránt sajnosán nélkülözte ad­dig a hiába várt tavaszi nedvességet, a legelő és kaszálók fejlődése pedig már a legnagyobb aggodalomra adott okot a tartós szárazság miatt Ezen segített a 85 centiméteres hóesés, mely sokkal többet ért, mintha ugyanennyi csapadék áztatta volna meg a földet, amennyiben a hóló intenzivebb hatású volt a vetésekre. Jótekonycélu kabaré. A szegónygyermekeket felruházó egyesület május hó 3-án a bókésme- megjmi kaszinóban kabarét tervez, amelyre az előkészületek serényen folynak. Gerendás önálló paróchia. Gróf Széchenyi Miklós püspök a Békéscsabához tartozó Gerendás pusz­tát önállósítván, oda Vinkler Ágoston helyi káp­lánt önálló káplánná nevezte ki. Esküvő. Läufer Sáodor, a Grünwald Testvérek és Schiffer budapesti építési vállalkozó cég rima- szombati vasntépitkezésének irodafőnöke folyó hó L5-én délben vezette oltárhoz a gyulai izraelita tem­plomban Neumann Böskét, N urnaun Simon íakeres- kedő leányát. Lopás után betörés. Szűcs Mihály borbélyse­géd özv Lang Józsefnó gyulai borbély műhelyé­ben volt alkalmazva. E hó 12 én délelőtt elment ifj. Braun András lakására borotválni. A lakást nyitva találta, de a ház körül egy lélekkel sem találkozott, mert az egyedül otthon levő gazda éppen a padláson járt valamiért A borbólysegód a szobába lépve egy kendőt pillantott meg, melynek sarkába 8 korona volt beKötve A pénzt gyors elhatározással magához vette, aztán észre­vétlenül eltávozott. Később Braunók észrevették a pénz hiányát, de nem tudtak rájönni, ki lop­hatta el. Másnap íeggel a borbély ismét oda­ment borotválni, s megjegyezte, hogy előző na­pon is ott járt, de senkit sem talált a házban Nyomban reá terelődött a gyanú és rátámadtak, hogy bizonyosan ő vitte el a kendőbe kötött pénzt. A fiú zavarba jött, s bevallotta, hogy tényleg ő a ludas, de könyörgött, hogy ne je­lentsék fel, mert a pénzt elköltötte ugyan, de 15-én fizetést kap, abból visszatéríti a kárt. A tizenötödike veszedelmesen közeledett, sőt el is múlt, de nem volt reménye, hogy hamarosan pénzhez jusson, mert gazdaasszonyánál előleg­tartozása volt A „becsületbeli“ adósságot azon­ban minden áron rendezni akarta, nehogy rend­őrkézbe kerüljön Szerdán kora reggel merész tettre határozta el magát. A Mogyoróssy-házban — ahol a borbélyüzlet is van — lakik egy pin- celakásbeli szobában Benke József a Yadász- kávéház pincére. Tudta, hogy a pincérnek, van pénze, s hogy hajnalban szokott lefeküdni. Ügye­sen oda lopózott a szobaajtóhoz, s látva, hogy belülről a zárban von a kulcs, az ajtó üvegkari­káját benyomta, az igy támadt résen benyúlva, kinyitotta az ajtót. A mélyen alvó, fáradt pincér zsebéből kilopta a 34 koronát tartalmazó pénz­tárcát, aztán az ajtót óvatosan ismét becsukta. Később a károsult pincér felébredt, s észrevette, hogy betörő járt a szobában. Először örömmel konstatálta, hogy őt magát nem lopták el álmá­ban, azután rögtön jelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során még aznap nyakon csípték a .betörőt, aki bevallotta bűnét, de csak a pénz egy részét találták meg nála, pedig az előbbi 8 koronás lopási ügyet sem rendezte még az uj zsákmányból. Kihallgatás után átkisórtók az ügyészséghez. Szentgyörgy napja. Nevezetes naptári dátum­hoz érünk a rárfkjövő hót csütörtökjén. Ekkor lesz ugyanis Szentgyörgy napja. A régi jó vi­lágban nagy dolgok történtek e napon : cseléd- változások. A gazda ilyenkor bocsájtotta el a cselédjeit, már azt, amelyiknek nagy volt a ms- hetnókje, vagy amelyikkel ő lakott torkig, s ugyanekkor fogadta fel helyette a másikat. Ré­gen még éves cselédek voltak, ma már legin­kább csak hetesek, meg naposok vannak. Olyik csak órás . . . Egy jelentősége nálunk a Szent­györgy napjának még ma is divik. A hurcul- kodás. Ugyanisjmi még nem modernizálódtunk annyira, hogy a hivatalos naptári évnegyedeket betudnánk venni. Csak Szentgyörgy és Szent- mihály. — Megindulnak igy hát e hót folya­mán a társzekerek . . . Időszámítás tekintetében is fontos rubrika azonban a Szentgyörgy, ameny- nyiben reggel egy órával hamarabb jelzik a ha­rangok a reggelt s este egy órával később az estét. Máskülönben pedig minden marad a ré­giben . . . Halálozás. Balog József hentes iparos pol­gártársunkat és családját fájdalmas csapás sújtja. 20 éves fia János, hosszas, súlyos, betegség után, f. hó 18-án éjjel meghalt. A sokat szenvedett, alig 20 éves ifjúkorai halála, mély részvétet kelt széles körökoen.-Temetése ma délután fél 4 óra­kor lesz a róni. kath. egyház szertartása szerint a Szentháromsüg temetőbe. Béke poraira ! A sátán. A Royal mozgószinházban tegnap este és a mai két előadáson a kinematográfia egyik leg­kitűnőbb produktuma a Sátán cimü szenzációs mű kerül bemutatásra. Ezen darab csodás kiállításával és komoly, mély tartalmával tűnik fel a többiek közül. Madách nagy remeke Az ember tragédiája jut eszünkbe, mikor ezt a nagy 7 felvonásos képet lát­juk, mert ez is a sátánnak az Isten és emberek el­len vívott küzdelmét örökítik meg. Ezen kiválóan szép előadásra jegyek egász nap válthatók a mozi pénztáránál. Tűz Az Alsófehér-körösi ármentesitö társulat gyulavárii határban Sitka-düiőben levő őrházánál április 5-én délután ismeretlen okból kigyuladt egy kazal, amelyben a társulatnak 11 kocsi szénája volt feltialmazva. Közelébeu állott Tövisbáti György gátőr egy boglya szalmája és másfél ö! tűzifája, a mely szintén a lángok martaléka lett A határról összeszaladó embereknek sikerült .a veszélyeztetett épületeket a pusztulástól megmenteni. A társulat 1000 korona, mig a gátőr 150 korona kárt szenvedett. Gyujtogatas vagy gondatlanság gyanúja nem forog fenn. Valószinüleg a néhány lépésnyire eső dűlő­mön dobott el valamelyik járókelő égő gyufát vag.y szivart s ez okozhatta a bajt. Öngyilkosság. A csabai kaszárnyában hétfőn délután egy katona Ferenezi Lajos agyon akarta magát lőni. Az élettől nem azért akart megválni, m rt a gyöngy élettel torkig lakott, nem is szívfaj- dalmak adták kezébe a fegyvert, hanem egészen más dolog. Betegsége, vér baja volt, azaz van a legény­nek s ez keserítette el annyira, hogy az élettől sza­badulni akart. A szolgálati fegyverei a szivének irá­nyozta s lába ujjúval elrántotta a ravaszt. De a golyó célt tévesztett. Átütötte ugyan a legény mel­lét, de a szive alatt. A szegény fiút eszméletlen ál­lapotban szállították be a katonai kórházba. Az élet­unt közvitéz sérülése súlyos, de nem halálos. Esküvő Elefánt Pál békéscsabai kir. adóhiva­tali főeilenőr vasárnap délután esküdött örök hűsé­get néhai Petrovszky József ítélő táblai biró leányá­nak, Erzsikének. Kovács Gyula beszámolója. A gyomai kerület országgyűlési képviselője Gyomán és Endrőuön elő­zetes nagy hírlapi reklámmal megkezdett »lemondó körútját« vasárnap folytatta és pedig egyszerre bá­rom községben, nevezetesen Mezöberény, Köröstarcsa és Kórősladányban, lehetőleg még nagyobb fiaskóval mint a kerület székhelyén megkezdette. A választó közönség intelligensebb része, igy az értelmiség, a tekintélyesebb gazdák, iparosok és kereskedők, akik pedig Kovácsot a demagógia elleni küzdelem­ben a választása alkalmával önzetlenül támogatták és akik voltaképen a mandátumot neki megszerez­ték, most teljesen távol tartottak magukat beszéd­jétől, de ezeken kivül is a legpesszimisztikusabb várakozáson is alul maradó csekély érdeklődés nyi­latkozott meg iránta. Ha nem volna örvendetes, szinte kínos bényomást kelthetett volna az a fagyos közöny, mely lemondási kőrútjában sújtja. A fővá­rosi lapok közlése szerint Kovács Gyula állítólag mar elküldötte volna lemondó levelet a képviselő- ház elnökének, aki azt a május 5-én újra össze­ülendő országgyűlésnek elő fogja terjeszteni Kovács egyébként a mai napon Szegüalmon, Füzesgyarma­ton és Vésztőn beszél lemondásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom