Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-13 / 15. szám
Szőlős-utcában egy uj ház három szobával kiadó, vagy eladó. Értekezni lehet Hosszu-utca 12. sz. a iso i-i Wiszt Mátyásáévál. » _________________________________________ Hi rdetmény a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában Az 1913 április hó 20-ig a tőkekamat és járadókadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcs; személy bevallani kő- , teles. Tőkekamat és járadókadó tárgyát képezi mindazon vagjOD, mely a föld, ház és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel vagy külföldről folyó életjáradékból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bei- vagy külföldön kölesön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből 4 c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogositvá-, nyokbóld) külföldön fekvő föld vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi és bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állam vagy f) a törvényhatóságok által kibocsátott -si külön törvények által adómentesség kedvezmény-j ben nem részesített kötvényekből húz ; végre g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosi- sitott pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztár raknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalvá- i nyok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümölcsözós végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: a) a fentebb említett magyar államkötvények ; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai; c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamatadót és pedig az a) alattiak után kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak utána kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év március, junius, szeptember és december havának utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden óv január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni ; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tőkekamat és járadókadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat és járadókjöve- delem után lóvén kivetendő, az 1899. évi adóztatás alá az 1898 évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat és járadókadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazon adózók, kik a tőkekamat és járadókadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megröviditósóre irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cikk 100 §-a értelmében büntettetikGyulán, 1913 április 1-én. SZIKES GYÖRGV, 1?6 1—1 adóügyi tanácsosit e k e s Hirdetmény a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1913- április 20 ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi óv óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fen- marad; az üzlettulajdonosok s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. , Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hónap alatt köteles vallomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául : nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított, szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-c. 100. §-a értelmében bűntetteinek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai,- a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve, .valamint az ily vállalatok és egyletek ügynökei ügynöki dijaikra nézve vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, illetve kimutatni (1875. XXIX. t.-c. 16. § 1909. évi 126,626. sz. pü.-min. körr.). Gyulán, 1913. április 1. Szikes György, 177 1—1 adóügyi tanácsnok. Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi potadonál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házból- alá eső birtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitósi járulóknak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitósi járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék á,zon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitósi járulók címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. 1913. április 13. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t. c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld- és bázbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévét megelőző óv végéig tényleg le nem rovott tőkemaradók egyévi kamatainak 10 százaléka; feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos óvek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatainak változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esikf; ha a kölcsön törlesztése nem az óv első nap ián, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évben az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincstári bórkátralókok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883. XLVI. t.-c. !6. §,). Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg, mely az adóévet, megelőző óv végén fenmaradt tőkemaradék utáljál- Ha tehát valamely földbirtokos 1904 évi január hóban 100,000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hó 16-ig 60,000 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1905. évre az 1904. évi december hó végén fenmaradt 40,000 K tőkemaradók évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti- bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az ált. jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek (1891. 41,187. P. M'. R. 1891. 13. P. K.). Itt megjegveztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti (1893. 28,058 P M. R. 1893. 13. P. K.). A vallomás az adóév április 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál). E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. március hó 23-án kelt és „Pénzügyi Közlöny“ 10. számában megjelent 21,275 számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltórdem- lőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a. kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadókkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivezetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes pónz- ügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyviig be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t,-c. 100. §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Gyulán, 1913. április 1. m i-i Szikes György, adóügyi tanácsnok.
