Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-13 / 15. szám
II é |t é H 1913 április 13 áldásos hatással van, ha elvonjuk őket a korcsmák büzOs levegőjéből s a helyett tisztek, altisztek vezetése mellett lövészettel, testgyakorlattal foglalkoztatjuk s eközben rendszeretetre, fegyelemre, egymás megbecsülésére neveljük, azt felesleges is fejtegetni. Pár hónapi foglalkoztatás után, ha megszólítunk egy ilyen ifjút, azonnal elárulja magatartása, beszéde, hogy nevelve, vezetve van. Ezelőtt két és fél évvel indult, meg ezen ügy iránti mozgalom vármegyénkben, mikor is a honvédelmi minister felhívására a főispán elnöklete alatt megalakult a vármegyei állandó lövész-bizottság s elhatározta, hogy megkísérli ilyen lövésztanfolyamok létesítését. A csendben folytatott munkát siker koronázta, amennyiben jelenleg a gyulai r. kath. főgimnáziumban, a békéscsabai ág. ev. Rudolf-főgimnáziumban, a békési ref. főgimnáziumban, a szarvasi ág. ev. főgimnáziumban és tanítóképző intézetben, a gyulai tűzoltó-egyletben, a gy u lavár ii ifjúsági egyesületben, továbbá a vármegyei lövész-egylethez csatlakozott mezőtúri keresztény ifjúsági egyletben folyik a lövészetben való kiképzés. Ezenkívül alakulóban van a dobozi ref. ifjúsági egyletben és az o ro sh á z i önkéntes tűzoltó-egyesületben. Egy ilyen, a nép fiaiból alakult ifjúsági lövésztanfolyam vonult végig városunkban f. hó 5-éu és 6-án, még pedig a mezőtúri ifjúsági lövésztanfolyam, mely már a harmadik éve működik. Évenkint október hó végén kezdődik a tanfolyam, melynek oktatója D o b o s István százados és Du bér György őrmester, kik minden vasárnap Mezőtúrra utaztak, hogy az ifjakat oktassák. De a legényeknek annyira tetszik ez a foglalkozás, hogy maguk is összejöttek minden csütörtökön este 6—8-ig, mikor is az elmúlt évben is oktatást nyert ifjak tanították őket. A kiképzés legfontosabb része az éles tölténynyel való lövés s ennek végrehajtása végett jöttek Gyulára. (A honvédelmi miniszter féljegyet eszközölt ki számukra és 100 korona segélyt adott útiköltségre.) 5-én reggel 7 óra 30 perckor érkeztek s a vasúti állomástól egyenest a lövöldébe mentek, hol d. e. 11 óráig, majd d. u. 2 — 5 óráig éles tölténnyel lőttek, közben távbocslés és térképolvasásban iskoláztattak. Ezután a városba visszatérve egyik laktanyában helyeztettek el s estefelé két őrmester vezetése alatt a városba sétára vezettettek, megmutogatva nekik a város középületeit. 6-án reggel ismét az elemi lőtérre vouultak, hogy verseny- lövést rendezzenek, ezen megjelentek Zöld Mór és Adorján Ágoston őrnagyok is. A lövészet eredménye a várakozást igazán felülmúlta. A lövészet befejezése után katonai tornagyakorlatokat mutattak be, melynek során nagy ügyességet és fegyelmet tanúsítottak. Ennek végeztével Adorján őrnagy megelégedését fejezve ki, buzdító szavakat intézett hozzájuk s az ifjak a vasúti indóházhoz vonulva, két szép nap emlékével a délben induló vonaton hazautaztak Mezőtúrra. Örvendetes és kívánatos volna, ha vármegyénkben több ilyen ifjúsági egyesület alakulna, miért is igen kéretnek az ügy iránt érdeklődők, hogy ezen szép ügyet támogassák s befolyásukat érvényesítsék ilyen tanfolyamok felállítása érdekében, különösen a tartalékos tisztek, hadapródok volnának erre hivatva, úgy miként ez Szarvason is történt, hol Jeszenszky Frigyes kezdeményezésére számosán jelentkeztek és vállalták el a főgimnázium és tanítóképző •intézetben az ifjúság katonai nevelését. A szervezés körüli teendőkben a m. kir gyulai 2. honvéd gyalogezred parancsnokság minden hozzá fordulónak útbaigazítást ad. Végül még felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lövöldében április és május hónapokban ifjúsági lövésztanfolyamok többször tartanak lövészetet, a pontos időt lapunkban közölni fogjuk s az ügynek minden barátját felkérjük, hogy megjelenésükkel, érdeklődésükkel az ifjúság kedvét emeljék. Tanügy. Április ll-ike a főgimnáziumban A gyulai r. bath, főgimnázium Vörösmarty Mihály önképzőköre I9l3 április 11-én délelőtt háromnegyed 9 órakor a törvények szentesítése emlékére díszközgyűlést tartott a kővetkező műsorral: 1. Schubert: a) Himnusz az igazsághoz, b) A gyermek és a rózsa. Énekli a főgimnázium énekkara. 2. A honvéd özvegye. Arany J. Szavalta Takácsy I VI. o t. 3. Beliczey : Nemzeti himnusz, r.nekii a főgimnázium énekkara. 4. Felolvasás. Tartotta Fóris Gyula önképzőköri ifjúsági elnök, VIII. o. t. 5. A koldus. Ábrányi E. Szavalta Kulizsák Imre VII. o. t. 6. Erkel-Demény : Himuusz. Énekli a főgimnázium énekkara. Berendelt tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bagoly Géza gyulavárii 'állami elemi népiskolai tanítót szolgálattételre a komáromi tanfei- ügyelőséghez rendelte be. Állását egyelőre helyettesítés utján töltik be. A szarvasi m kir. állami polgári és elemi leányiskola tanulmányi kirándulási alapja javára előadást rendez április hó 13-án «az »Arpád«-szálló dísztermében. Kezdete délután pont 6 órakor. Műsor : 1. Bramhs János: »Bölcsődal«. Énekli a polg. leányiskola III. és IV. osztálya. Zongorán kiséri Füzék Ilonka IV. o. t. 2. »Mese egy királykisasz- szonyról « 3 felvonásban Irta Ajtay Margit. Előadják az elemi iskola I—IV. oszt. növendékei. 3. »Az udvari fényképész « Bohóíat. Irta Mari néni. 4. Eomberg: »Gyermek-symphonie«. 5. Csengey Gusztáv: »Datura« virágrege. Előadják a polg. isk. I. és II, oszt. növendékei. 6. »Társalkodónő.« Színmű 2 felvonásban. Erődi Ernő : »Tavasz« Éneklik a polgári leányiskola II., III. és IV. oszt. tanulói. Államsegély. A vallás és közoktatásügyi miniszter arról értesítette a békési ref. gimnázium vezetőségét, hogy hajlandó a békési ref. főgimnázium tornacsarnokának szükségleteire és udvar rendezési költségeire 19000 kor. beruházási államsegélyt engedélyezni. A gimnázium vezetősége aziránt is lépéseket tett a minisztériumban, hogy játszótér vásárlására és berendezésére is folyósittassék egy bizonyos megfelelő összegű államsegély, a miniszteri leirat szerre öt nádvágó mélyedt a vaddisznó testébe A fölriadt vadkan még igy is elment volna, mert a feje fölé eső, szorosan testéhez hevederezett daku- jából egy jókora darabot kikanyaritott Barta Mihálynak, ha Jenei kommandójára „fülire ! farkára !“ rá nem veti magát a hátuljára a többi, valósággal a fülit-farkát megkapva,'Tenyomták és a csizmaszárból előkerülő hosszú késsel a kegyelemszurást el nem végzik ! A jól táplált agyarasból bőven csörgedező vért is — bárha egy szélke paszulyba került — rendesen fölfogták. Más edény hiányában a délre szám fazékból a paszulyt öntötték ki, hogy a vérnek helye legyen Amikor a kan utolsót hördült, győzelemittasan örvendeztek a nem remélt szerencsének és a társaság tanácskozott, hogy mitévők legyenek A kap- zsiabbak az egyenlő arányban való „felötölés“ mellett nyilatkoztak, rendes perzselés után, de Jenei, aki a legszámitóbb volt a csapatban, azt mondta : Hát kedves komáim, igy nem lenne sem jó, sem igazságos, mert nézzétek, a feje olyan, mint egy buzamérő véka, hát igazság volna az, hogy darabjain nizvist, valaki a csontot meg a bürt kapja, hanem mondok egyet, kettő lesz belőle. — Te Katona Ferenc, mitit legfiatalabb, bemész a faluba szekirirt; Kamuti bemegy a tanyába bográcsir, mire te előjösz a szekirrel, egy kis lyukon kiszedem a veséjét, meg kihuzgálok a májából is egy darabot, a bélfodrából kerül zsir is ; egy kis kóstolót lakunk belőle ! . . De ne felejts el a kántorkorcsmából egy korsó „káposztáskerti“ vinkótis hozni, hagyma, só, paprika van itt elég. Még azt akarom mondani, hogy a közsigbázhoz is eridj be és szólj a bírónak, hogy doboltassa ki a faluba, hogy öten egy nagy agyaras vadkant fogtunk a nádban, aki meg akarja nizni, ne sajnáljik egy pár tojást hozni a meglátásáért Jenei Ferenc házánál. Erre u furfangos fogásra a többiek is helyes- lőleg bólintottak Jenei pedig fontos képpel tette hozzá: — „A szerencse szárnyon jár, boldog aki rátalál“ Ha már megadta az Isten, ne eresszük a markunkból. Ezek után hentesi szakavatottsággal egy tenyérnyi vágást tett a kan hasán és valóságos műtői ügyességgel vette ki a veséket, a májat és a bél fodorhájat; a bográcsba helyezvén kellőkép fölszeletelve, hagyma, só, paprika, de még a közelből elhozott krumplivagdalékkal oly Ízletes bográcshust készített, hogy az illatot megérezve, még a környékbeli szürke varjak is körülkémlelték az öröm e tanyáját Mire Kamuti előjött a szekérrel, már a bográcsban készen várta az illatos pecsenye, a nádból lobogó tüzet rakva, kipirult boldog képpel fogyasztották az étvágycsillapitó eledelt, a jó Istent dicsérve s a nagy zöld korsó káposztáskerti vinkót sűrűn kortyolgatták. A vadászlakoma után fölkelve, szól Jenei: „Hát emberek, tegyük szekérré a disznót 1 Igen, de a harmadfélmázsás kannal nem birtak, ugyannyira, hogy a tanyából kicsődült cselédnép segítségével is csak úgy sikerült, hogy a szekérből a hátsó két kereket kivették és úgy csapófázták föl a derékba s tették helyre a kerekeket. Ezután gondosan leteritették a disznót egy hamvassal s igy érkeztek mind az öten a faluba, hol már a kiváncsiak feldobolt serege várta a ritka látnivalót, a markukba szorongatva a pár tojás belépti dijat A vadkant Jenei a szekérszinben helyezte el egy lugzó lábra, agyaras száját felpeckelve nyujtóztatta ki, a szekérszin nyitott részét ponyvával zárta el a nem fizető, ingyen kiváncsi szomszédok elől. Az utcaajtónál helyezett el két nagy halfogó vessző varsát és két oldalról mellé ültette „jegyszedő“-nek a két, eddig nem szerepelt disznófogó Nagy Bálint és Oláh András társait, kik alig győzték a tojásokat elszedni, ugyannyira, hogy még utoljára a csikfogó varsákat is elő kellett hozni, mert a tojásnak már alig akadt helye. A. tolongás annyira nagy volt, hogy ha a disznót másnapra ds meg lehetett volna tartani veszély nélkül, talán még a gabonását is tele hordták volna tojással. Másnap hajnalra volt tervezve a vaddisznó perzselése és igazságos elosztása De a falu mindent kiszimatoló szatócsa, Czukkermandl Ábrahám, félrehivja Jeneit. „Fherenc szomszid, csak nem akarják eligetni ezth a djönjörü bürt! Vétek, halálos vétek volna ! !“ — Hát mit csináljunk véle ? — Nyhuzzák le körmöstül, agyarastul és én, a szeginy szatócs, aduk irthe öt forintot, ez piz ?! Úgy is történt. A perzselés elmaradt. A szatócs kifizette a lefejtett bőr árát és boldog mosollyal simogatta a szép fekete bundát, amelyet azon nyersen másnap két árán adott el .A társak pedig a megmaradt részeket a falu hiteles mérlegén ötfelé elosztották, a tetejébe még két-két szakasztó kosár tojás is jutott egynek-egy- nek, lelkes parólázással hurcolta el ki ki a maga osztályrészét, a megfogott nagy kanból. Es mivel a Sárrét egyes falvaiban sok egyforma nevű ember van, kiket a nevük elé helyezett A. B C. betűkkel különböztetnek meg Ez eset óta az öt nádvágót disznófogó előnévvel tisztelte meg a falu, mely örökül maradt a mai napig összes unokáikra. E vaddisznó fogást abban az időben mindenki tudta, igy az öreg Farkas Sámuel is tudta és hogy a szavait félre ne értsék — hásze’ nem is megbántáskipen mondom. Ferenc öcsém, ti se voltatok hamvába hótt emberek — de látod, amit András fiam tett és tesz, az mind arra való pásztor ember kötelessége, mert ha rákap a jószágra ez a beste toportyánféreg, még a kenyérit is elvesztheti a gulyás miatta. Így növekedett föl szerényen, tisztelettudással, becsületben és rettenthetetlen bátorságban Farkas András. Máskülönben semmi se zavarta volna tiszta, egyszerű életét, de ő rá is bekövetkezett a nehéz nap, a sor alá állás. (Vége köv.)
