Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-30 / 13. szám

1913. március 30. Békés 5 tikus és előzékeny modorával is rövid idő alatt meg­nyerte a községi lakosságnak bizalmát és ragaszko­dását s így csak természetes, hogy a kiváló tiszt­viselő halála általános és igaz részvétet keltett az egész községben. Az elhunytat özvegye és fivére, Szántó József gyulai járásbirósági irodatiszt gyá­szolja. A gyomai ipartestület által, az iparos-tanonc­iskola épületében, pünkösdkor rendezendő iparos segéd- és tanoncmunka kiállításban résztvevő kiállí­tók jutalmazása céljaira folyó hó 24-én tartott hangversennyel egybekötött táncmulatság úgy er­kölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült. Bevétel volt 576 korona 78 fillér, kiadás 396 korona 74 fillér, tiszta jövedelem 180 korona 4 fillér Ez alka­lommal a következő felülfizetések történtek: A Bé késcsabai Takarékpénztár gyomai fiókja 20, Harten­stein Ignác és Lestyán Dániel 10—10, Wagner testvérek 8, Gráf és Bartos Budapest, Vatay Gábor, Kiss Imre, dr. Kiss László, Kherndl György, dr. Tardos Gáspár, dr. Cristián Kálmán, Gajdács Pál 5—5, Kner Izidor, gyoma-endrődi hitelszövetkezet 4—4, Harsányi Pál, Ivoncsek Gy. József 3—3, dr. Halász Aladár, Hack Vilmos, Komáromi Lajos 2—2, Szőke Ferenc, Kurcz Mihály, Lach Mihály, Blumm Mór 1—1 koronát, Fried Géza, N. N. 80—80, Kovács László, N. N. 40—40 fillért. Összes felülfizetés 124 korona 40 fillér. Akiknek ezúton mond hálás köszönetét a rendezőség. Tánctanfolyam. Kovács Tivadar balettmester, táncművészeti akadémiai tanár Budapestről több urí család meghívására városunkba érkezett és április első napjaiban megkezdi működését a Kereskedelmi Csarnok helyiségében. Kovács Tivadar egy évtized előtt több Ízben működött Gyulán és igen jó emlé­ket hagyott maga után úgy, hogy mostani kurzusa az intelligencia minden körében méltán kelt érdek­lődést, annyival is inkább, mert Kovács oktatásának keretébe felvette a most divatozó Two Step és One Step modern táncok tanítását. Unneproníók. A háromnapos ünnep a munká­hoz szokott embereknek bizony kissé hosszú volt pihenőnek. Annál inkább kihasználták a szent sem­mittevés kedvelői a pirosbetüs napokat; a rövid böjt után nagy vigasságot csaptak annak tudatában, bogy a mámor kikeverésére is telik még elég idő az ünnepből. így Dobozon már vasárnap megkezd­ték a mulatozást Z. Szabó István, Debreceni P. Sándor és Kárnyáczki Sándor 18—19 éves legények. A dáridó egész hétfő reggelig tartott, mikor is ösz- szefogózva vig kurjongatással mentek a templom felé. Közben összekülönböztek s a templomba igyekvő ünneplők nagy megbotránkozására egymást trágár kifejezésekkel szidalmazva, parázs verekedést rendez­tek. Az utca népe összecsődült s a járókelők csak nehezen tudták őket széjjelválasztani. A botrányt okozó legényeket a csendőrség a főszolgabirósághoz feljelentette. T isztelettel van szerencsém szives tudo­másra hozni, hogy az alant jegyzett elsőrangú cégek képviseletét átvettem. Minden érdeklődésre vételkötelezettség nélkül készséggel személyesen teszem tiszteletem. Magamat nb. pártfogásba ajánlva, vagyok kész szolgálattal Gyulai Béla, Hajnal-u. 8. Képviseleteim : Kunz József és Társa, Budapest es. és kir. udvari szállítók, Mindennemű fehérnemű és divat-áruk. Külön osztály a T. K. (takarékos kelengye) biztosítása. Cs. Kir. Szab. Gizella-Egylet élet, gyermek és hozomány biztositó intézet, Ő cs. kir. fensége Gizella főhercegnő védnöksége alatt. Mercur Váltóüzlet R.-T. értékpapírok. Szénásy, Kardos R.-T. minden létező háztartási és ruházati eikkek előnyös részletfizetésre. Németországi Első Aluminiumgyár elsőrangú aliiminiumgyár. Edények és evőeszközök gyári árban. Pallas nyugdíj, élet és katonai biztosító intézet Első 0. Általános baleset elleni biztositó társaság 95'5—52 Közgazdaság. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Részvénytársaság f. hó 25-én délelőtt 10 órakor tartotta meg XIII. évi rendes közgyűlését Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt, melyen 42 rész­vényes 11285 részvény képviseletében jelent meg. Elnök a megjelent részvényeseket szívélyesen üdvö­zölve a közgyűlést megnyitotta s mindenekelőtt megállapította, hogy a közgyűlés napja és tárgy- sorozata egy budapesti, egy temesvári és egy nagy­váradi napilapban, továbbá a »Békés«-ben is alap- szabályszerü módon és időben lett meghirdetve s miután igy az összes alaki követelmények betartva lettek, a közgyűlést minden irányban határozatképes­nek jelentette ki s a jegyzőkönyv hitelesítésére dr Márki János és dr Simonka György részvényeseket kérte fel. Ezután felolvastatott és egyhangúlag tu­domásul vétetetett az igazgatósági és felügyelő­bizottsági jelentés, valamint a tiszta haszon felosz­tása iránt tett előterjesztés, melynek értelmében a 301.751 kor. 97 fillért kitevő tiszta haszonból 30.175 kor. 20 fill, a tartaléktőke gyarapítására, 69.402 kor. 95 fill, alapszabályszerű jutalékokra, 5000 kor. az államkölcsön törlesztésére, 135.000 kor. oszta­lékra, 50.000 kor. a külön tartalékalap növelésére s végül 12.173 kor. 82 fill, előre nem láthatókra és a tisztviselők és alkalmazottak jutalmazására fordí­tandó. Kapcsolatosan úgy az igazgatóságnak, vala­mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvény meg­adatott s elhatároztatott, bogy a szelvényenként 9 kor. osztalék ápril. 1-től kezdve fizettessék ki és pedig úgy Gyulán, mint Temesvárott a gyári irodá­ban. Miután az elnök és az igazgatóság mandátnma lejárt, megejtetett a választás. Elnökül 3 évre szóló megbízatással egyhangúlag nagy lelkesedéssel újra Lukács György választatott meg, ki megköszönve a beléje helyezett bizalmat, Ígéretet tett, hogy vala­mint a múltban, úgy a jövőben is minden alkalmat meg fog ragadni, bogy a részvénytársaság érdekeit támogassa. Az elnök ajánlatára igazgatósági tagokul — szintén 3 évre szóló megbízatással — egyhangú­lag újra meg lettek választva: Braun Mór, Czinczár Adolf, Scherer Benedek, dr. Lovich Ödön, dr. Ladies László, dr. Berényi Ármin és Weisz Mór. Elnök az újonnan megválasztott igazgatóságot üdvözölve, kéri, hogy a jövőben is fejtse ki a vállalat vezetésében azt a gondos körültekintést, melyre a mai súlyos pénzügyi helyzet mellett fokozottabb mértékben szükség van s amely óvatos körültekintésnek kö­szönhető elsősorban az a mai nehéz viszonyok közt hazánkban majdnem páratlanul álló szép eredmény, melyet az 1912. évi mérleg kimutat s mely lehe­tővé tette nemcsak a régi osztalék fenntartását, ha­nem annak felemelését. Miután indítvány nem téte­tett, elnök a közgyűlést a részvényesek lelkes éljen­zése közben berekesztette. Délben Weisz Mór vezér- igazgató Lukács György elnök tiszteletére a Kom­lóban ebédet adott. A Gyulai Tejszövetkezet f. hó 25-én délután 3 órakor tartotta a városháza nagytermében Lzikács György v. b. t, t. elnöklete alatt XI. évi rendes közgyűlését. Lukács György a szövetkezeti tagok éljenzése között az elnöki széket elfoglalván, első­sorban üdvözli a földmivelésügyi minisztérium kép­viseletében megjelent dr. Tóth Lorand miniszteri segédfogalmazót és a földmivelésügyi miniszternek hálás köszönetét mond a szövetkezet ügyei iránt ta­núsított meleg érdeklődéséért, üdvözli az egvbegyült tagokat és megállapítja, bogy a közgyűlés napja és tárgysorozata az alapszabályoknak megfelelőleg közzététett és 41 szövetkezeti tag 128 részjegy kép­viseletében jelent meg. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Ludvig József és Monori Mihály szö­vetkezeti tagok küldettek ki. Az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság évi jelentései, valamint lapunkban már közölt mérleg tudomásul vétetett és a felment­vény megadatott. Jegyzőül Gog Péter választatott meg. Dr. Tóth Lorand a közgyűlés befejezése előtt elismerését és köszönetét fejezte ki az igazgatóság­nak körültekintő működéséért és megelégedéssel konstatálta, hogy a szövetkezet a közegészségügyi követelményeknek megfelelően van berendezve és hogy fokozott mértékben gyarapodik vagyona is. Ezzel a közgyűlés elnök éltetésével befejeztetett. A gyulai téglagyár szövetkezet folyó hó 25-én délelőtt tartotta IY-ik évi rendes közgyűlését Schnei­der János ig. elnök elnöklésóvel. A közgyűlésen 20 tag jelent meg, kik 58 üzletrészt képviseltek és igy elnök a határozatképességet megállapítván a köz­gyűlést megnyitotta. Az igazgatóság évi jelentését Pfaff Ferenc ig. alelnök terjesztette elő. A jelentés szerint a múlt évi kedvezőtlen közgazdasági viszo­nyok dacára is sikerült a szövetkezetnek oly forgal­mat elérni, hogy a tiszta nyereség az előző évi 4814 kor. 10 fillérrel szemben 5138 kor. 10 fillére emel­kedett. A gyártelep az év folyamán több mint két millió téglát, kb. 500.000 drb. cserepet és 5146 m3 homokot termelt Gondoskodás történt a gyártelep bővítéséről is a szomszédos Titz-féle telek megvé­tele által. A közgyűlés úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta és a tiszta nyereség felosztása iránti javaslathoz hozzá járult. Ezek szerint 900 kor. a tartalékalap gyarapítására, 3200 kor. osztalékra, 1025 kor. 80 fillér az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak alap­szabály szerinti jutalékára fordittatik, míg 12 kor. 30 fillér a jövő évre vitetik át. Az 1912. évi szel­vények í. évi április 1-től kezdődőleg 40 koronájával váltattnak be. Hubertus Kötött Szövöttáru Gyár rt. f. hó 24-én délelőtt tartotta meg Békéscsabán saját helyiségében Il-ik évi rendes közgyűlését, amelyen az elnöklést dr. Zsilitiszky Endrének eme tisztéről egészségi ál­lapotára való tekintettel történt lemondása folytán, az igazgatóság saját kebeléből látta el Évi jelenté­sében örömmel mutat reá az igazgatóság, hogy da­cára a páratlanul rossz közgazdasági viszonyoknak, úgyszintén egy Magyarországon teljesen uj iparág meghonosításának, a vállalat már a 2-ik esztendejé­ben az értékcsökkenési alap kellő dotálása után is 623Ó korona és 19 fillér tiszta nyereséget ért el. Ennek dacára ez évben osztalékfizetést nem hozta javaslatba, hanem az alapszabályszerü tartalék kép­zése után fenmaradó 5000 koronát, a jövő évi uj számlára vinni javasolta, miután egészséges és szo­lid megalapozás és megerősödés elvét tartotta szem előtt. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztéseit egyhangúlag honorálta; az elnöki állást egyelőre még nem töltötte be. Ez a legközelebbi jövő felada­tát fogja képezni. A magunk részéröl annyival in­kább örvendünk ezen megyebeli vállalat fejlődő ha­ladásának, a mennyiben nagyrészt gyulai alapítók működésének sikerét bizonyítja. A békéscsabai sertéshizlaló a társaság által létesített iparvágány mellett az államvasutak békés­csabai állomásához csatlakozólag épített ra-kodót a földművelésügyi miniszter a kereskedelmi minisz­terrel együtt »Békéscsaba sertésrakodó« elnevezés­sel vasúti marharakodó gyanánt engedélyezte és az állatorvosi teendőkkel a békéscsabai járási állator­vost bizta meg. A részvénytársaságnak azt a kérel­mét, hogy a sertések elszállítás előtt a telepen vizs­gáltassanak meg, a minister nem teljesítette és ki­mondotta, kogy a sertéseket a rakodó állomáson kell megvizsgálni. Az orosházi állomás kibővítése ügyében — amint annak idején megírtuk — a község nem nyu­godván bele a kereskedelmi miniszternek azon dönté­sébe, mely szerint az állomás a pályának Szeged felőli oldalán lesz kibövitendő és a gádorosi törvény- hatósági utón levő ut-átjáró, felüljáró építése nél­kül 450 méterrel kihelyezendő lesz, a közigazgatási bizottság utján kérte a miniszteri döntésnek meg­változtatását. A kereskedelmi miniszter a felterjesz­tésre válaszolván kijelenti, hogy azt a kérelmet, hogy az állomás a' Békéscsaba felőli oldalon bővít­tessék, nem teljesítheti, mert ezen az oldalon kisa­játításokra, épületek lebontására és igy nagy költ­séggel járó Ijártalanitásokra lenne szüksége s az útba eső temetőt; is meg kellene szüntetni, ami a kegye­letet sértené. De nem teljesíthető a kérelem azért sem, mert a felvételi épületet ez esetben a Szeged felöli oldalra kellene teljesen eltolni, ami forgalmi szempontból ütközik akadályokba. De nagy^ akadály a Békéscsaba felőli bővítésnek az, hogy az éles ka­nyarulat folytán, ami a pályának ezen az oldalán van, a nyílt vonalat tetemes hoszban igen nagy költséggel át kellene fektetni. A gádorosi törvény­hatósági útátjárónál kért felüljáró építésére pedig azt jelenti ki a miniszter, hogy aze azért nem léte­sítheti, mert sokkal nagyobb forgalmú vasúti ut át­járók vannak, ahol — fedezet hiánya miatt — ez- ideig nem lehetett felüljárót építeni. Abban az eset­ben azonban, ha az érdekeltek a felüljáró költségei­nek felét elvállalják, hajlandó lesz — amennyiben a törvényhozástól erre fedezetet kap — a felüljárót megépíttetni és erre tekintettel mindjárt el is ren­delte a terveknek az államvasutak részéről leendő elkészítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom