Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-23 / 12. szám

19IB március 23. Békés ?$ 1 kor.. Szabó Géza 80 fillér, Széles Lászlóné 40 uj ciklusban több alkalma legyen hatóságunknak erejét és ifjúságát gyarapítani és fentartani, amely­nek titkát az athenei Solon abban fejtette meg, hogy »mindennap tanulok valami újat.« A régi fel­ügyelőhatóságnak erre nem volt alkalma, mert hi­szen jól tudjuk, hogy feladatát legfőképen a fiatal­korúak gyulai fogházában letartóztatottak erkölcsi gondozása képezte. Ám épen e téren nem érvénye­síthette munkára hivatott erejét, mert a fiatalko­rúak gyulai fogháza soha sincsen megfelelően igénybe véve s a létszám minimális volta miatt a fiatalko­rúak fogház-rendtartása s az ebben foglalt iskoláz­tatás, erkölcsi nevelés, osztályozás rendszere végre­hajtva nincs. Ugyanezen okból a fiatalkorúak meg­felelő foglalkozására szolgáló iparágak létösitve nin­csenek. A fogház befogadó képessége 80 személy. Az egész múlt évben letartóztatottak összes száma 85 volt, s a napi létszám a 30-at sohasem haladta felül. Igaz ugyan, hogy ez év január havában az igazságügyminiszteriuin 35 fiatalkorút utalt át fog­házunkba az országos gyüjtőfogházból. Örömmel vehetjük tudomásul azt is, hogy az igazságügyi kormány bizonyos földterület megszer zésére utasította a gyulai kir. ügyészséget a fiatal­korúak gazdasági foglalkoztatása céljából, továbbá Péczely József állami elemi iskolai igazgatót meg­bízta a fogházban teljesítendő tanítási teendők el­látásával. Különösen e két utóbbi tény az igazságügyi kormánynak arra a szándékara enged következtetni, hogy fogházunkat benépesíteni s rendeltetéséhez ké­pest egészen igénybe venni kívánja, minthogy azon­ban e szándék intézményesen kifejezést nem nyert, célszerűnek gondolom újból a következő előterjesz­tést tenni a felügyelő hatóság elé: Minthogy a gyermekvédő munka akkor ered­ményes, ha a legkiválóbb segédeszközöket vesszük használatba, minthogy a gyulai kir. törvényszéki fogház kiválóan alkalmas fiatalkorúak fogházául szol­gálni és mert Gyulán felügyelő-hatóságunkon kívül a Pártfogó Egyesület is előmozdítja a gyermekvé­delem ügyét, Gyulának azonkívül állami gyermek- menhelye van és már a közel jövőben szeretetháza is lesz, mintán városunk Valóságos gyermekvédelmi központtá kezd alakulni, mert erre a megfelelő elő­feltételek meg vannak és igy a fiatalkorúak gyulai fogházának fejlesztése annál is inkább indokolt, mert a mai létszám mellett fentartani nem célszerű, in­dítványozom, határozza el a teljes ülés, hogy fel­irattal fordul az igazságügyminiszter úrhoz, melyben kéri, hogy a fiatalkorúak gyulai fogházát kerületi fogházul jelölje ki a .nagyváradi kir. ítélőtábla te­rületén kívül még egy olyan szomszédos kir. tábla területén elitéltek számára is, amelynek a fiatalko­rúak részére szolgáló fogháza bizonnyára sokkal ke­vesebb eredménnyel képes a gyermekvédelem ügyét szolgálni, mint a gyulai fogház, továbbá, hogy ama rendszer megváltoztatásával, mely szerint az egy éven felüli fogházra elitéltek másutt nyernek elhe­lyezést, fogházunkba mindazon fiatalkornak elhelye­zést nyerjenek, akik két évet meg nem haladó időre Ítéltettek el s ezzel kapcsolatban létesittessenek a fogházban a mai kosárfonáson kívül olyan — nem nagy beruházást igénylő — iparágak, melyek min­den fiatalkorú foglalkozását lehetővé teszik. Ez előterjesztésem után van szerencsém jelen­teni, hogy az 19x1. év nyarán megkezdett csonka cykíus 1912. évi december hó 31. napján lejárt. Az igazságügyminiszterium intézkedésére a múlt év végén az újraalakítás munkálatai megtétettek, sőt annak alapján a kinevezések is megtörténtek. Tisztviselőkül teljesen, tagokul pedig nagyrészt ugyanazok neveztettek ki és pedig 1915. évi decem­ber hó 31. napjáig terjedő 3 évi időtartamra, akik a múlt cyklusban hasonminőségben szerepeltek. Uj tag csupán kettő van: Nizsalovszky Endréné kir. törvényszéki elnök neje és Moldoványi János vár­megyei másod főjegyző. A felügyelőhatóság tehát most a következő- képen van összeállítva. Elnök gróf Wenckheim László országgyűlési képviselő. Helyettes elnök Nizsasovszky Endre kir. törvényszéki elnök. Titkár dr. Konrád Ernő kir. ügyész, jegyző az időközben eltávozott Mező Sándor kir. tsz. jegyző helyett dr. Kullmann Sándor kir. törvényszéki jegyző, kinevezett tagok dr. Aigner Dezsöné, őzv. Pábry Mártonná, Goldstein Mórné, Horti Béláné, dr. Konrád Ernőné, dr. Lo- vich Ödönné, Nizsalovszky EndréDé, Schröder Kor- nélné, Szarvassy Mariska, dr. Adler Ignác, Horti Béla, Kóhn Dávid, dr. Kun Pál, Kardos István, dr. Lindenberger János, Moldoványi János, Márky Já­nos, dr. Novák Árpád, Reisner Emánuel, K. Schrif- fert József, Sál József, dr. Sztojanovits Szilárd, Szé­kely Lajos. A felügyelő-hatóságnak hivatalból tagjai: Ambrus Sándor, dr. Berényi Ármin, dr. Diószeghy Gábor, dr. Jantsovits Emil, dr. Lovich Ödön, dr. Mikler Sándor, Sárossy Gyula, dr, Széli Imre, V. Szakmáry Arisztid és Kurcz Antal. A felügyelőhatóság elnöke a múlt évben há- rom^tanácsot alakított. I. tanács. Hatásköre a javitó nevelésre Ítéltek kísérleti kihelyezése, a feltételes szabadság és utólagos javitó nevelés iránti vélemény- adás. Elnöke dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyet­tesi cimmel és jelleggel felruházott kir. ügyész, fel­ügyelő hatósági tanács elnök. E tanácsba beosztatott három kinevezett tag. II. tanács. Hatásköre a szabaduló fiatalkorúak elhelyezése, a társadalmi patronage munka kezde­ményezése, irányítása és a fiatalkorúak züllése elleni közvetlen küzdelem. Elnöke dr. Lovjch Ödön pol­gármester, felügyelő hatósági tanácselnök. E ta­nácsban 18 tag foglalt helyet. III. tanács Hatásköre a fiatalkorúak gyulai fogházának felügyelete. Tanács elnöke dr. Liuden- berger János felügyelőhatósági tanácselnök. A ki­nevezett tagok közül nyolcán voltak e tanács tagjai. A felügyelőhatóság tanácsai közül csupán a II. tanács tartott egy ülést 1912. évi március hó 21. napján dr. Lovich Ödön tanácselnök elnöklete alatt két fiatalkorú ügyében nevezetesen B. J. orosházai lakos kérelmére a felügyelőhatóság felterjesztést tett az igazságügyminiszteriumhoz aziránt, hogy fo­lyamodó Mihály nevű fiának javitó nevelését elren­delni kegyeskedjék. Felterjesztésünk eredménnyel járt, mert B M.-nak a kassai javítóintézetbe való befogadása elrendeltetett. Ugyanez a tanácsülés Steigervald István gyulai fiatalkorúnak pártfogásba vételét határozta el és pártfogójául dr. Sztojanovics Szilárd rendeltetett ki. Az 1912. év folyamán a felügyeiőkatósaghoz 29 beadványi szám érkezett és intéztetett el. A felügyelőhatóság elnöke a fiatalkorúak fog­házát a fiatalkorúakkal való bánásmód a fögházi rend és a vonatkozó szabályok megtartása tekinte­tében felülvizsgálta, a legteljesebb rendet és kifo­gástalan szabályszerűséget tapasztalta.“ A felügyelőhatóság a titkári jelentést tudomá­sul- és az abban foglalt indítványt magáévá tette. Ezután elnök az ülést berekesztette. Gróf Wenckheim László az ülés után megte­kintette a szeretetházi építkezést. Tanügy. Gyermekünnepély Gyulaváriban. Eolyó hó 16-án, az »Óvónők Otthona« javára egy igen szép, aránylag és szellemileg kitünően sikerült gyermekünnepéíyt rendezett Hegedűs Gyuláné állami óvónő. Az ünne­pély változatos műsora következő volt; 1. Prolog. Irta Forgács Julia Szavalja Vertán Jolán. 2. Baba­vendégség. Irta Székely Gáborné. Előadják az óvodai növendékek. 3. Az urfi. Irta Gaál Mózes. Személyek : özv. Barabásné, Nádudvari Gizella- Özv. Barabásné unokái: Kálmán, Kozák János. Ilka, Püspöki Erzsé­bet. Barabásék juhászának gyermekei : Lőrinc, Pfaf­fenhauser Gyula. Anna, Bassa Teréz. Jancsi, kanász- gyerek : Donnán Imre. 4. Éji látngatás. Irta Gyulai Pái. Szavalja Kádár Bartus (élőképpel). 5. A kutya. Irta Gaál Mózes. Személyek: özv. Kökényesiné, Nagy Gy. Mária. Irénke leánya, Kozák Margit, Borosa, Kökényesiné cselédje Keleti Margit. Salamon Dávid szegény zsidófiu, Szoboszlai János. 6. Vándor­cigányok. Előadják Tímár Ilona, Szarka János. 7. Tél, Tavasz, Nyár, Ősz (élőkép). Alakítják: Tél, Dubányi Mária, Csolnaki Rózsika, Bagó Zsuzsa. Tavasz, Pfaffenhauser Juszti, Musitz Mária. Nyár. Kádár Berta, Vertán Jolán, ősz, Megyesi Piroska, Soós Rozika. 8. Fiam lakodalma. Monolog. Irta, Benedek Elek. Előadja Kovács Terézia. 9. Hamu- pipők. Személyek : Nagymama, Ramboía Ida. Hamu­pipőke, Dubányi Mária. Mostohaanya, Kender Ilona. Hamupipőke mostohatestvérei Kádár Berta, Vertán Jolán. Királyfi, Tóth József. Lovag, Kádár Sándor. Apród, Vertán Emil. 10. Nagymama skatulyái, Elő­adják az óvodai növendékek. 11. Magyar szóló. Tán­colják Dubányi Mária, Vertán Jolán, Kádár. Bertus, Kozák Margit. — Valóban a legnagyobb elismerés és dicséret illeti Hegedüsnét, a ki szakavaíottságá- val és ernyedetlen szorgalmával úgy betanította azokat a 3—10 éves kis gyermekeket, hogy az elő­adást végig nézni, meghallgatni öröm és kellemes időtöltés volt. Dicséret illeti, hogy nekünk egy él­vezetes vasárnap délutánt szerzett. Hisszük, hogy azok a még beszélni is alig tudó kis szereplők nagy korukban is örömmel gondolnak színpadi játékukra. Különben a mit Hegedüsné kezébe vesz, menni' és haladni kell annak. "Ügyességére vall az előadásnak szép elrendezése, a játéknak egymásból folyása és az, hogy a táncot is ö maga tanította be azoknak a kis apró lábaknak. Az »Óvónők Otthona« is köszö­nettel fogadhatja az óvónő lelkiismeretességét, az ügy iránti odaadó lelkesedését, mert tekintetbe véve községünk kicsinységét anyagilag is szép összeggel növelte az »Óvónők Otthona« alapénztárát. — Ösz- szes bevétele volt 104 kor. 20 fillér. A nemes célra felülfizettek gróf Almásy Dénes 16 kor., Dubányi Gyula 5 kor., Ondrus Cyril 4 kor., Donovák Ferenc 3 kor, Ausák József 2 kor., Lukács Endre 2 kor., Sándor Lajos 1 kor., Bagoly Géza 1 kor., Hegedűs Gyula 1 kor., Vlagyovits Erzsi 1 kor , Széles Lajos .fillér, Pfaffenhauser Mátyásné 20 fillér, Popp Tiva­dar 4 kor. Fogadják a felülfizetők, az óvónők hálás köszönetét. Hir ek. Husvet az igazság győzelmének ünnep­napja. A fakadó rügyek, a tiizesedő napsugár, a madarak ajkán télen át elnémult éneknek új­ból való felcseudülése mindmegaimyi gyönyörű keret ehez az ünnepnaphoz. Minden madárdal,' minden vibráló napsugár azt hirdeti, hogy az igazságot örök halálra Ítélni nem lehet, ha néha-néha leáldozik is a napja, idővel annál di­adalmasabban kel életre, feltámad és mint az Istenfia, az igazságnak földi megtestesítője, élni fog örökké. Nincs tohát semmi okuk csiigge- désre azoknak, akiknek lelke a mai közéleti jelenségek láttára elborul. Nincs okuk a csüg- gedésre, hisz ez mind csak múló jelenség, az igazság napja előbb-utóbb át fog törni a sötét felhőkön és sötét odvaikba száműzi azokat, akik a hazugság köntösében tetszelegnek a közélet porondján. így volt régente is. Évszázadokkal azelőtt a Názárethi, az embert az Istennel ki- békítő nagy eszméknek ez az apostola, mikor a nyomorúság tanyáján megszületett és felemel­kedett, a legsivárabb képet látta maga előtt. Akkor is ott járt a közélet szinterén a fölci- comázott bűn, az igazság köntösébe öltözött ha­zugság, a bátorság mezébe bujtatott gyávaság, a férfiasság sastollával ékeskedő pipogyaság, ott szerepeltek, ott hangoskodtak, övék volt a ha­talom, a dicsőség, a gondolkozni nem tudó tö­meg alázatos hódolata, övék volt az ország, övék a legfelsőbb hatalom kegye. S vájjon a Názárethi ács fia milyen fegyvert fordított el­lenük, milyen eszközökkel aratott diadalt fö­löttük? Az igazsággal! Az igazság vértjét vette fel magára s az igazság nyilát röpítette azok ellen, akik a hazugság hatalmát akarták meg­örökíteni. A Názárethi Jézus látszólag elbukott ebben a harcban, de bukása vájjon meddig tar­tott ? Három napig, bárom nap múlva annál . diadalmasabban támadt fel s feltámadása után kezdett tulajdonképeu szaporodni az a nagy hadsereg, amely , az igazság fegyvereivel akarja megvívni az emberiség jóvoltára irányuló nagy uagy és ma is folyó, sőt mi több, a világ vé­gezetéig mindég tartó küzdelmet, A Názárethi eszméinek a kicsiny Gfalileából való utrakelése után többször jöttek nehéz napok ;iz igazság hirdetőire. Volt már olyan idő is, amikor a ha­misságot, a hazugságot oly művésziesen tudták álorcázni, hogy még az éleslátása emberek is csak igen nehezen tudtak különbséget tenni az álruhás hazugság és a valódi igazság között. Lehet, hogy most is ilyen korban élünk, de mindez még mindig nem elég ok arra, hogy az igazság tántorithatlan bajnokai elcsüggedjenek. Türelemmel várjunk arra az okvetlenül kekö- vetkező záporesőre, amely időnként lemossa a hamisság arcáról a festéket s akkor még ke­vésbé gondolkodni tudók előtt is ott fog állni a maga megvetésre méltó meztelenségében a hazugság. Hogy ezt a tisztitó záporesőt a mi közéletünkben vájjon mi fogja felidézni, arról e percben senki sem tud határozottsággal nyi­latkozni. Lehet, hogy más, ma még tán csak a a lelkek mélyén szunnyadó erő fog változást előidézni, de annyi bizonyos, hogy az igazság napja teljes fényében ki fog sütni. Husvétnak ünnepén félre tehát a csiiggedéssel s még azok

Next

/
Oldalképek
Tartalom