Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-14 / 28. szám
1912. julius 14. Uékcs 3 ban 1182 kor. volt a múlt havi befizetés, vagyis 325 koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában. Fogyasztási italadóban 22330, szeszadóban 28841, bélyeg és jogilPtékben 148329 kor. és dohányjövedékben 178529 korona volt a múlt havi bevétel. Ideiglenes házadómentesság 38, adófizetési halasztás pedig 46 esetben engedélyeztetett a pénzügyigazgatóság által. A pénzügyigazgató által előadott többi iigv- darabok mind az előadói javaslat értelmében — hozzászólás nélkül — fogadtattak el Dr Horváth Dezső kir. segédtanfelügyelő bejelentette, bogy a múlt hóban a kir. tanfelügyelő 4, mig a segédtanfelügyelő 12 napot töltött külszolgálatban. A látogatások során megállapítást nyert, hogy a múlt tanév folyamán a tanterv szerint előirt tananyagot a tanítók elvégezték, az eredményt azonban sok helyen károsan befolyásolta az a körülmény, hogy az iskolák járványos betegségek miatt 2—3 hónapig be voltak zárva. A közigazgatasi bizottság intézkedését igénylő dolgok és jelenségek az iskolalátogatások alkalmával nem merültek fel. A bizottság egyhangúan elfogadta a segédtanfelügyelőnek terjedelmes és szépen megindokolt fe1- terjesztését. amelyben Gyulaváros kálviniét, a Gyulán felállítandó községi polgári fiúiskola reaktiválá- sához szükséges engedély megadása, valamint a tanítói állások javadalmához szükséges államsegélyek folyósítása iránt, meleg pártolással támogatja. A segédtanfelügyelő ezután előterjesztette azt a rendeleti tervezetet, amelyben a tankötelesek ösz- szeirasa tekintetében az elöljáróságok a szükséges teendőkre felhivatnak. Ennél a kérdésnél elsősorban felszólalt Veress József, aki kijelentette, hogy a tapasztalatból tudja, hogy a tankötelesek jelenlegi összeírása a célnak egyáltalában nem felel meg, mert annak folytán megbüntettetnek azok, akiknek gyermekei egy kétszer mulasztanak, azonban nem éri büntetés azon szülőket, akik gyermekeiket iskolába egyáltalán nem járatják, azért mert az összeíró közegek elől egyszerűen eltitkolják azokat. Dr. Tórák Gábor, aki Békés községben iskolaszéki elnök és így e téren bő tapasztalatokkal rendelkezik, igen érdekes módon bizony uotta be, hogy milyen sok hiánya van a jelenlegi törvénynek, amelyet a szülők a legfurfangosabb modokon játszanak ki, sőt azt állította, hogy az nagy részében egyenesen végrehajthatatlan és a törvénynek a bírságolásokra vonatkozó rendelkezései egyáltalában nem szolgáljak azt a célt amelynek elérésére alkotva vannak. A jelenlegi visszás helyzeten csakis a törvény módosításával lehetne segíteni. Dr. Horváth Dezső segédtanfelügyelő válaszolva a felszólalásokra, kijelentette, hogy a tankötelesek iskoláztatása körül nemcsak Magyarországon, hanem a művelt nyugati államokban is megvannak a kifogásolt nehézségek. Megnyugtatta a bizottságot, hogy a kultuszmimsteriumbun is jól ismerik a fennálló bajokat és foglalkoznak azok orvoslási módjával. Nevezetesen tervbe van véve az 1868. évi 38. t.-c. módosítása oly irányban, hogy az iskoláztatás elmulasztása nem bírságolással lesz megtorolva, — ami jelenleg legtöbb esetben, különösen a végrehajtási novella életbeléptetése óta behajthatatlan, hanem kihágásnak lesz minősítve az, ha valamely szülő nem küldi iskolába gyermekét és ezesetben a kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanság esetén elzárásra fog átváltoztattatni. Dr. Zoldy Géza főügyész előadmányai között volt 16 drb. fellebbezés Gyulavárosának lakositási dijakat kiszabó határozatai ellen. A közigazgatási bizottság túlnyomó részben helyt adott a felebbezó- seknek és a kiszabott lakositasí dijakat törölte, egy pár esetben mérsékelte azokat és csupán a Dr. Kep- picb Frigyes ügyvédre kiszabott 50 korona lakositási dijat hagyta jóvá, illetőleg a felebbezést elutasította. Az államépitészeti hivatal uj főnöke : Horvátit Béla csak e hó 15-én foglalja el hivatalát, ennél fogva az ülésen Bálint Imre kir. mérnök terjesztette elő az államépitészeti hivatal ügykörébe tartozó ügyeket. A jelentésben beszámol az államépitészeti hivatal a most folyamatban levő építkezésekről. A jelentés kapcsán felirt a bizottság a kereskedelmi miniszterhez amiatt, hogy az interurbán beszélgetések következtében annyira igánybe van véve az orosházi— csaba—gyulai vonal, hogy a helyzet tarthatatlan és azon uj vonal létesítésével feltétlenül segítem kell. A dobozi és febérkörözsi hidak újjá építése tárgyában megtartott árlejtés eredménye felett a közigazgatási bizottság most végleg döntött. Mivel pedig az iratok hat hétnél tovább voltak fenn a miniszternél és igy a vállalkozók kiestek az obligóból, ennek következtében a fenntartott ajánlatok közül a legolcsóbb is, — amelyet a bizottság elfogadott, — 4000 koronával drágább lett mintha hat héten belől történt volna a döntés. Ez okból a közigazgatási bizottság felirt a miniszterhez hogy ezt a kárát a vármegyének térítse meg. Egészen bizonyos, hogy a miniszter válasza elutasító lesz. Múlt György és társai gyulai lakosok az élő- viz-csatornán levő s birtokukhoz vezető fabid jókarbantartása tárgyában hozott elutasító képviselő- testületi határozat ellen felebbezést adván bp, a bizottság aképen határozott, hogy az államépitészeti hivatal a helyszínén tartson egy tárgyalást, amelynek eredményéhez képest fog majd a bizottság dönteni. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentette, hogy a vármegyei árvaszéknél hátralék nincs, a segédhivatalok működése pedig kifogástalan. A békéscsabai árvaszéknél tekintélyes a hátralékok száma, annak oka azonban az, hogy az egyik árvaszéki ülnök több heti fegyvergyakorlatra vonult bp. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész jelentése szerint a gyulai kir. fogházban kifogástalan rend és tisztaság uralkodik, Le volt tartóztatva a múlt hóban 54 férfi és 9 nő. A foglyoknak foglalkoztatásából befolyt az állam részére 298 kor. 70 fillér, a foglyok javára 47 kor. 90 fill. A közigazgatási bizottság teljes ülése 11 óra után lefejeztetett úgy, hogy még délelőtt az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést és Sárossy Gyula elnök előadása alapjan 5 felebbézett ügyet intézett el. Délután a fegyelmi választmány ülésezett és Kéry Gyula főispán e'nöklete alatt Dr. Daimel Sándor főjegyző előadása alapján 2 fegyelmi ügyben határozott. XZ iiek. Kinevezés. Kéry Gyula főispán az árvaszéknél, Atyimovits Istvánnak árvaszéki irattárnokká történt kinevezése következtében megüresedett irnoki állásra Oláh János szeghalmi járási Írnokot, mig ennek helyére Hanner Tivadar központi dijnolot nevezte ki, aki dijnoki minőségben már 11 év óta szolgálja a vármegyét. Fősorozás. A honvédelmi miniszter a fősorozás megtartása tárgyában kelt rendeletét most küldte meg a törvényhatóságnak. A rendelet szerint az idei fösorozások augusztus 12 és október 5-e közötti időben tartandók meg. A fősorozási utazási es működési terv elkészítése iránt a vármegye alispánja az illetékes had- és bonvédkiegészitő parancsnokságokat már megkereste. A mozgósítási iratok megvizsgálása ezentúl végleg ki lesz kapcsolva a sorozóbizottságok működési köréből. A kedvezményes ügyekben a sorozó bizottságoknak már az. nj törvény alapján kiadott rendeletek szerint kell dönteni. Ezen rendeleteknek mielőbbi megküldését a miniszter kilátásba helyezi. A kivetett ujor cjutalékon felül besorozott fölös számú egyéneknek a póttartalekba való jutása szintén az uj törvény rendelkezései alapján fog foganatba vétetni és pedig, hogy kik jussanak a póttartalékba, az ezentúl nem a véletlen — magas számú sorshúzástól — fog függni, hanem egy vegyes bizottság a különös tekintetbe vételt igénylő körülmények alapján határoz ebben a kérdésben. Ilyen különös tekintetbevételt érdemlő körülmény a családfenntartás, mezőgazdaság, vagy más kereset, a hivatásszerű polgári kiképzés. Ezek a méltánylásra érdemesség foka szerint vétetnek figyelembe a vegyes bizottság által. Ezek a bizottságok minden év november havában fognak ;>z alispán elnöklete alatt működni; tagjai pedig a sorozójárás tisztviselői lesznek. A bizottság három tagját a honvédelmi miniszter nevezi ki és pedig ha több törvényhatóság területéről történik a sorozás, évenként váltakozva a különböző törvényhatóságok alispánjai s a sorozó járási tisztviselői közül. Itt említjük meg, hogy az utóál- litások további rendelkezésig nem tarthatók, sőt már a júliusi utóállitások — amennyiben még nem történtek volna meg, — azonnal beszüntetendők. - Körirat. Szabolcsvármegye sürgeti a polgári törvénykönyv mielőbbi megalkotását, továbbá a gyámügyi törvény azon rendelkezésének módosítását, mely szerint a gyámpénztárak pénzkészletei, csupán földbirtokra és csak az érték egyharmadáig adhatók kölcsön. A jelenlegi törvény ezen rendelkezése a megváltozott gazdasági és hitelélet követelményeinek már egyáltalában nem felelnek meg, úgy bogy a gyámpénztárak pénzkészletei rendkívül nehezen gyü- mölcsöztethetök kölcsönadás utján ; ami egyrészt a gazdasági életre, de másrészt a kiskorúakra is hátrányos. Szabolcsvármegye ezt a köriratát támogatás végett megküldi. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a gyulai kisrománvárost zene- és dalegyesület alapszabályait jóváhagyta. Hivatalvizsgálat. Ambrus Sándor alispán legutóbb a békési és szarvasi járásban tartotta meg úgy a főszolgabírói hivatalban, valamint a községekben az évi hivatalvizsgálatokat. Hadgyakorlatok a vármegye területén. Folyó évi szeptember 7-től bezárólag, sz-ptember 12-ig Ferenc Ferdinand főherceg jelenlétében Békéscsaba, Szeged és Temesvár között nagyobb hadgyakorlatok fognak tartatni A hadgyakorlatok szintere északról Szentes, Békéscsaba és Gyula, keletről Kisjenő, Pan- kota, délről Temesvár és nyugatról a Tisza folyó által határolt terület lesz. A főherceg Mezőhegyesen fog lakni. A belügyminiszter a fenti körülményt közölvén a vármegyével, elrendelte, hogy a közlekedési útvonalak és hidak jokarba helyezése, iránt azonnal intézkedés tétessék, továbbá a rossz ivóvizet szolgáltató kutak tudomásra hozassanak, a járványos betegségek a katonai ható.-ággal azonnal közöltessenek. A közrend, közbiztonság fenntartása, illetőleg megóvása, valamint a hadgyakorlatok zavartalan keresztülvitelének biztosítása érdekében teendő intézkidések megállapításával és ellenőrzésével, úgyszintén a közvetlen rendelkezési joggal Szabó László miniszteri tanácsos bízatott meg. A gyulai 2-ik honvédgyalogezred Jászberényben állomásozó harmadik zászlóalja f. bő 21-én előzetes összpontosítás céljából Gyulára érkezik és innen az egyesült ezred másnap, julius 22-én gyalog menetben Tenkére megy, utközban a terepen kihasználandó harcgyakorlatot végez. Tenkén 5 napig marad az ezred ahol részben harc, részben lövőgyakorlatokat végez. Eme kihelyezés célja, hogy a legénység a hegyes terepen való harcgy akorlato- kat is megismerje. Julias 3L-én az ezred ismét visszaérkezik Gyulára. A gyulai izraelita nöegylet vasárnap délután 3 órakor a hitközség tanácstermében Weiss Mórné elnöklete mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Weisz Mór egyesületi titkár a legapróbb részletekre kiterjedő évi jelentésében rámutatott a lehetőség határán csaknem túlterjedő jótékonyságra, melyben az egyesület a segélyre szorulókat részesítette ; a jótékonyságnak ily mérvben való gyakorlása csakis ott lehetséges, ahol az egyesület fáradságot Dem ismerő munkálkodással és buzgalommal őrködik a segélyre szorulók érdekének előmozdításában és részt vesz azok nyomorának enyhítésén. A választmány határozata folytán Billitz Vilmosné és Braun Mórné elhunyt elnökök arcképei megfestettek s azok alkalmas időben és megfelelő ünnepség keretében fognak a tanácskozási teremben elhelyeztetni. Örömmel jelezte, hogy a legutóbb rendezett Pokol kabaré az egyesületnek 1389 kor. 49 fill, tiszta jövedelmet hozott s hogy a választmány határozata folytán egy zongora szereztetett be. A felépítendő s Billitz Mari nevét viselő aggok menház helye s a szükséges telek megvétele már csak rövid idő kérdése, hogy az erre vonatkozó tárgyalások végleg befejeztessenek. Az egyesület a jövő évben én el fennállásának 25-ik évét s indiványara kimondotta a közgyűlés, hogy ezt az örvendetes eseményt megünnepli, az ünnepélyre a testvér-egyesületeket meghívja, az egyesület fennállásának 25 éves történetét- pedig könyvalakban kinyomatja. A tagok létszáma a következő: rendes tag 17,9, pártoló tag 68, alapitó tag 30. Winter Róza férjbezmenetele folytan Gyuláról elköltözvén, tekintettel az egyesületnél szerzett hervadhatatlan érdemeire, az egyesület tiszteletbeli tagjává — s a vigalmi bizottság tiszteletbeli elnökévé választatott meg. A pénztári számadás, költségvetés előterjesztése, számvizsgáló-bizottság évi jelentése tudomásul vétetett s a felmentvény úgy a pénztárosnak, mint a választmánynak minden irányban megadatott. Úgyszintén tudomásul vétetett özv. Hoffmann Sámuelné, mint a gyermekfelruházó bizoiDág elnökének évi jelentése is, akinek kifejt tt tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott, L'ówy Sándor egyesületi jegyző rövid időn belül Gyuláról véglegesen eltávozván, titkár indítványára a közgyűlés őt, sajnálatának kifejezése mellett s tekintettel az egyesületnél majdnem két évtizeden át viselt jegyzői tisztségében kifejtett tevékenységére és szerzett érdemeire : tiszteletbeli jegyzővé választotta meg és ueki emléktárgyat nyújt át. A közgyűlés 5 órakor véget ért. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye f. hó 4-én látogatott közgyűlést tartott Csabán, a kistemplom- bati. A közgyűlést Institoris Kálmán Arad ny. polgármestere, b. felügyelő nyitotta meg, mely után Cscpregi György esperes rövid imát mondott. Ezután az esperes jelentést tett a felügyelői választásról, melynek eredménye, hogy dr. Zsilinszky Endrét 16 szavazattal ismét felügyelővé választották a báró Solymossy Lajosra adott 14 szavazat ellenében. Az uj felügyelőt küldöttség hivta meg a közgyűlésre, kit megjelenésekor éljenzéssel fogadtak. Dr. Zsilinszky Endre az üdvözlés után elmondta székfoglaló beszédjét,melyben először is báláját fejezte ki az egyházaknak, hogy immár harmadszor is feléje irányult a figyelműk. Feltárta lemondásának okait; de most, hogy az egyháza újból hivja, engedelmeski- dik s rajta lesz, hogy 12 éven át viselt felügyelői tisztjét, úgy, mint eddig is lelkiismeretesen betöltse, a széthúzásokat, torzsalkodásokat megszüntesse. A nagyhatású székfoglaló-beszédnek egész terjedelme-
