Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
Hl2. szeptember 29. Békés vagyonának jelentékeny részét az erdélyi, felsőmagyarországi, dunántúli és délmagyarországi közművelődési egyleteknek, valamint Szeghalom községnek, utóbbinak gyermekház és szegényház céljaira hagyományozta. Nemes emberbaráti áldozatkészségüknek maradandó emléke a létesített alapitványok s a kultúra és emberszeretet ügyének szentelt hagyományok. Tanügy. Az állami népiskolák gondnoksága folyó hó 25-én délután Daimel Lajos gondnok elnök elnöklete mellett ülést tartott, melyen a kül és belterületi elemi iskoiák egyes kisebb jelentőségű folyó ügyei intézteitek. Személyi pótlék. Tyehlár Károly békéscsabai ág. evang. tanító a népnevelés terén szerzett érdemei megjutalmazása fejében a vallás- és közoktatásügyi miniszter által évi 200 korona — a nyugdíjba is beleszámítandó — személyi pótlékban részesittetett. Iskolaszentelés. Öcsöd községhez tartozó bá- bockai pusztai iskolák folyó hó 11 én szentelték föl s adták át rendeltetésének szép ünnepség keretében. Ez a negyedik tanyai ref. iskola, mely a község áldozatkészsége folytán építtetett s valamennyi a ref egyháznak adatott. Mészáros Demeter biró rövid beszéd kíséretében átadta az iskolát a ref egyháznak, majd Csapó Péter ref. lelkész beszédet tartván, az iskolát átvette, külön kiemelvén beszédében Léderer László bábockai nagybirtokost, ki az iskola részére ingyen telket adott. Megbízás. A földmivelésügyi miniszter egyetértőig a kultuszminiszterrel, a csabai áll. polg. fiúiskolánál a gazdasági szakoktatás vezetésével megbízta Raksányi János oki. gazdatisztet, a rimaszombati m. kir. földmivesiskola tanárát. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi minister Karay Miklós marosvásárhelyi polgári fiúiskolái rajztanárt és festőművészt- a békéscsabai áll. polg. iskolához helyezte át. Pályázati hirdetmény. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban folyó évi október hó 15-én megkezdődő kétéves méhészmunkás-tanfolyamra pályázat hirdettetik Felvétetnek oly egyének, kik 16-ik életévüket betöltötték, de 35-ik életévüket még túl nem haladták. A felvételt kérő és egykoronás bélyeggel ellátott folyamodványokat a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez (Budapest, V. Országház-tér 11.) folyó évi szeptember hó végéig a következő okmányokkal felszerelve kell benyújtani: 1. Kereszt- levél (születési bizonyítvány) ; 2. az elemi népiskola négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány; Borsa-család. Az is lehet, hogy Borsa csak még le nem települt, folyton vándorló Borsák lakóhelye volt s nevét ugyan a X—XI században nyerte, de faluvá a család akaratával s segítségével ugyan, de csak később települt. Mikor a birtokviszonyok első rendezésekor, István idejében, a Borsa nemzetség bihari és békési ágra szakadt, úgy látszik, Borsát elvesztette a család. Erre vall az 1479-iki oklevél. Ezért hagyta azt most oda a Borsák békésmegyei ága s a már megmagyarosodott Nadány faluban ütött tanyát s csakhamar elhagyta az ősi nevet s Nadányinak ne- nezte magát. Az 1479-iki és az 1412-ben Garai Miklós nádor törvényszéke előtt kelt okiratok') nyomán megállapíthatjuk a Nadányiak birtokainak határait, mert ez okiratokban felsorolt falvakat a Nadányiak ősi jogon szerzett birtokának ismerte el a megye egész nemessége. Birtokuk kiterjedt Külső- és Belső-Borsára, Két-Gyarmatra, Nadányra, Szeghalomra (ez utóbbi nincs benn az oklevelekben, de említi egy 1067-ben kelt adománylevél, „ melyről még szó lesz), Bucsa- falura s Keszegestó, Szöllőssziget és Apavára pusztákra s ugyancsak az 1067-iki oklevél szerint a békési várhoz tartozó falvak egyes részeire. A Borsa nemzetség tehát a Sebes-Körözs és Berettyó vidékein telepedett meg, később Borsán koncentrálódott, majd a letelepülés korában, I István alatt Nadány faluban keresett lakóhelyet a békésmegyei nemzetségfő család s Bors maradt telepitett puszta s a régi szabad élet tanúja, hol csak a század végén települt igazi falu Bucsával s Gyarmattal egyidőben. !) L. Haan i. m. (Folyt, köv.) 3. hiteles hizonyitvány arról, hogy folyamodó valamely mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazdaságban mint segédmunkás vagy mint egyéb alkalmazott, legalább egy évet gyakorlatilag töltött és használhatóságának és megbízhatóságának tanujelét adta. A földmives vagy kertmunkásiskolát végzettek előnyben részesülnek; 4. azoknak, kik szülői gondozás alatt nem állanak, kifogásta’an magaviseletükről tanúskodó községi bizonyítvány, azoknak pedig, kik szülői vagy gyámi gondozás alatt állanak, az említett községi bizonyítványon kívül még szüleik, esetleg gyámjuk oly beleegyező nyilatkozatát is kell mellékelniük, mely az illetőnek a tanfolvamra való belépést megengedi; 5. csatolandó továbbá az ép, egészséges és munkára edzett testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány a himlőoltási bizonyítvánnyal együtt. A tanfolyamra felveendő egyének a gazda- j ságban szabad lakást és államköltségen teljes ellá- ! tást kapnak, betegség esetén ingyen orvosi segélyben és gyógyszerben részesülnek. A szükséges köny- ! veket, írószereket, a gyakorlati munkához megkíván- í ható felszereléseket, szerszámokat és eszközöket ) használatra szintén a gazdaságban kapják. Azon eset- ] ben, ha a felvett tanuló évközben saját akaratából távoznék a gazdáságból, az élvezett ellátás diját a szülő vagy gyám megfizetni tartozik. Minden növendék 60 korona ruhapénzben is részesül oly módon, bogy a szükséges ruházatról ezen összeg erejéig a gazdaság vezetője gondoskodik. IE=C ire A rom. kath. egyházban szeptember 29-től, azaz szent Mihály napjától kezdve a következő időben fog megtartatni az istentisztelet: Hétköznap reggel 8 órakor. Vasár- és ünnepnap 8, 10 és 11% órakor. Az »Oltáregyesület« esti ájtatossága este 5V2 órakor. Október hónapban 7'/2 órakor reggel szent olvasó lesz. Szentmihály napja. A mai nap határköve a nyárnak és ősznek, a virágzásnak és elmúlásnak. így volna ez rendes, normális időjárás mellett. Az idén azonban másképen alakultak a viszonyok. Szentmi- hály napja nem hűvös, fagyos időt, dért hozott, hanem a hosszú, hetek óta tartó hideg esős őszi napok után verőfényes meleget. Mintha csak megfordult volna az idők sorrendje a szűkös életet élők nagy örömére. Későbben kezdődik a nap egy órával s annyival hamarább végződik. Szűkülnek a keretek, örvendeznek a lustálkodni szeretők, a kényelmeske- dők, csak ép azok vakarják a fejük búbját, kiknek kitelt az esztendejük s költözködniük kell. No de azon is átesik ki-ki vagy igy, vagy úgy. A vármegyei igazoló választmány dr. Márky János elnöklete alatt f. hó 25-én tartott ülést, amelynek egyetlen tárgya volt a vármegyei legtöbb adótfizető törvényhatósági bizottsági tagok 1913. évi névjegyzékének összeállítása. A névjegyzékben — amint azt már közöltük — az első helyet foglalja el gróf Wenckheim Dénes 35223 korona 51 fillér adóval, mig a névjegyzékben utolsó, vagyis a 213-ik helyen 803 korona 97 fillér adóösszeggel Weisz Mór békéscsabai lakos van felvéve. Az igazoló választmány kihagyta a névjegyzékből az időközben elhalt 6 bizottsági tagot, kihagyott ezenfelül 19 egyént, akiknek az adója az idén már nem üti meg a kívánt mértéket. Az időközben eltávozott Roediger Gyula és az elhalt Csonka László helyének betöltése iránt javaslatot tett a közgyűlésnek, végül nem vette fel a névjegyzékbe azokat a legtöbb adótfizetőbet, akik más vármegyékben szokták gyakorolni tagsági jogukat. Ezek között vannak gróf Károlyi Mihály, Justh Gyula, gróf Zselénszk.y Róbert, gróf Wenckheim Ferenc, István és Fülöp, gróf Hoyos Miksa, báró Wodiáner Albert stb. Ezeknek a száma 17. Az adó kétszeres beszámításának kedvezményét a bizottság 72 jelentkezővel szemben alkalmazta Az mindenesetre örvendetes, hogy az intelligencia tekintélyes számban jutott be a bizottságba. Az igazoló választmány határozata, illetőleg a névjegyzék a vármegye hivatalos lapjában közzé lesz téve és ellene 15 nap alatt felebbezni lehet. A felebbezések eredményéhez képest a névjegyzék természetesen még jelentékeny változásnak lehet kitéve. Megemlítjük végül, hogy az 1912. évben a legkevesebb adó, amely a névjegyzékbe való felvételre jogosított, 788 korona 48 fillér volt. A vármegye állandóválasztmánya szeptember 23-án tartotta elsü ülését Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az állandóválasztmánynak főtárgya, ami miatt az ülést tulajdonképen ilyen korán tartani kellett, a vármegye jövő évi házi- és pótadópénztári költségvetései voltak. A vármegye jövő évi házipénztári költségvetésének szükséglete és bevétele 423,864 kor. A múlt évivel szemben a költségvetés az alábbi változásokat tünteti fel: A több szükséglet túlnyomó része: 42232 korona az uj fizetésrendezési törvény valamint a családi pótlékok engedélyezése következtében állott elő Fel van véve uj tétel gyanánt egy levéltári segédi állás költsége, amely mindössze évi 270 korona többletet okoz, mert egy irodasegédtiszti állás átszervezésével van egybekötve. A levéltári segédi állást a törvényhatósági bizottság már több Ízben kérelmezte, a miniszter azonban ázt nem engedélyezte. Pedig arra felette szükség van, egyrészt a levéltár rendezése folytán, másrészt azért, mert allevéltárnoki állás szervezve nem lévén, a főlevéltáros távollétében kell egy helyettesének lennL aki felelősség mellett működik. A költségvetésbe fel vau véve a törvényhatósági bizottság utasítása folytán minden egyes nős és 25 évet meghaladott dijnok részére évi 240 kor. lakásbér. Ezen a címen 1358 korona a több szükséglet. Az árvaszéki elnök utiátalánya az eddigi 800 kor. helyett évi 1000 kor.- ban állapíttatott meg. A gyomai főszolgabírói hivatal bútorzatára 650 kor. van a költségvetésbe beállítva. A vármegyei épületek el nem odázható javítására illetőleg gyökeres helyre állítására az eddigi 6000 koronával szemben 29000 kor. van felvéve. Indokolva van azzal, hogy a vármegyei épületek gyökeres javítást igényelnek és ennek mielőbbi végrehajtása az épületek használhatósága szempontjából szükséges. Érdeke ez az államkincstárnak is, mert ha a tisztviselők a most élvezett természetben való lakást nem kapják, az esetben az államnak kell a törvényben megállapított lakásbéreket fizetni, a háztartási pénztár bevételét, a megye által megszavazott 1 százalékos pótadóból 14701 kor., a többit pedig túlnyomó részben az állami javadalom képezi, Az 1913. évi pótadó költségelőirányzat 3371L korona bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet fel. Ebből 13000 korona kell a vármegyei tiszti nyugdij-alap hiányainak pótlására 3000 kor. a levéltár rendezésére, 1000 kor. a közművelődési-bizottság támogatására, 1400 kor. a már megszavazott kegydijakra, 538 kor. előre nem láthatókra és 14000 kor. a háztartási alaphoz való hozzájárulás címen. Megemlítjük, hogy a pótadó pénztári költségvetés bevételét a törvényhatóság által megszavazandó egy percent pótadó fenti összege fogja képezni. Az állandóválasztmány ülésén a fentieken kívül még mindegy 50 drb. kisebb jelentőségű ügy készíttetett elő. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület, mint lapunk múlt heti számában megírtuk, ma délután p órakor a kir, törvényszék II. sz. tanácstermében közgyűlést tart. Tekintve, hogy ez a közgyűlés fog határozni a szeretetház építkezése tárgyában, a határozatképesség biztosítása végett az elnökség a tagok okvetlen megjelenését kéri, annál is inkább, mert amennyiben a közgyűlés megtartható nem volna, az pótolhatatlan súlyos következményekkel járna. A békésmegyei állami tisztviselők gyulai köre Zádor Mór kir. pénzügyigazgató elnöklete alatt f. hó 29-én délelőtt 10 órakor a kir. pénzügyigazgatóság székházának tanácstermében választmányi ülést tart. Tárgysorozatának kiemelkedő pontjai a következők : 1. Az állami tisztviselők mészárszék szövetkezetének a felállítása. 2. Gyula város polgármesteréhez intézett kérvénye az állami tisztviselőknek a piaci ismét elárusítók (kofák) megreudszabályozása tárgyában. 3. Az állami tisztviselők fizetésrendezése tárgyában felirat az Országos központhoz. A tárgy- sorozat e pontjai élénken megvilágítják a Békésmegyei állami tisztviselők gyulai körének a tisztviselői érdekek előmozdítására irányuló agitálását s működése az egész tisztviselői kar figyelmét megérdemli. Tekintve, hogy nagyon fontos tisztviselői kérdések kerülnek a folyo hó 29 iki ülésen tárgyalás alá, a vezetőség e kérdések minél behatóbb tár- gyalhatása céljából az érdeklődő tisztviselőket, még ha nem tagjai is az egyesületnek, szívesen látja. Sorozás Gyomán és Békéscsabán. Gyomán a fősorozás eredménye a következő : Felhivatott az I., II. és III korosztályból 467 hadköteles, akik közül megjelent 403. A hadsereg részére 92, a honvédség részére 27 egyén lett besorozva, 6 an pedig a póttartalékba jutottak. Békéscsabán a fősorozás szept. 24—27. napjain folyt le. Fel volt hiva a három korosztályból 718 hadköteles, megjelent közülök 630. A hadsereg részére 135, a honvédség részére 40 egyén soroztatott be. Póttartalókba 4 hadköteles jutott A sorozás eredménye mindkét járásban kielégítőnek mondható, dacára annak, bogy a vizsgálatnál semmivel sem alkalmaztak enyhébb mértéket, mint a régi törvény alapján foganatosított sorozások alkalmával. A gyomai járásban Ambrus Sándor alispán, a békéscsabaiban dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző töltötte be a polgári elnöki tisztet. A gyulai sakkörnek a mii nap illustris vendége lesz. Chalupetzky Ferenc a Magyar Sakkszövetség jeles titkára érkezik városunkba, amely alkalomból a sakkor az Otthon-kávébáz külön helyiségében este 8 órakor kezdőlőleg sakkestélyt rendez. Érdeklődők szívesen láttatnak.
