Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-22 / 38. szám

4 Békés 1912. szeptember 22 vonatkozó intézkedések megtételére bizottságokat választottak. A műszaki tiszti állás rendszeresítése folytán szükségessé vált szervezeti szabályrenlelet módosítást, úgyszintén a gyámpénztár pénzkezelési rendszeréről alkotott szabályrendeleteket elfogadták. Csete József és dr. Némedi Károly városi dijnokok segélyezés iránti kérvényének helyt adtak. A város nem állandó jellegű alkalmazottainak biztosítása tárgyában hozott s lapunkban már ismertetett bel­ügyminiszteri rendeletet tudomásul vették. Dr. Ko­vács Károly ügyvezető orvos újabb háromhavi sza­badságidő engedélyezése iránti kérelmét megtagad­ták. A gyulai önkéntes tüzoltóegyletnek betonjárda költségét elengedték. A cselédségi ruházatok és csiz­mák beszerzésére vonatkozó árlejtések eredményét, Úgyszintén a tüzelőanyag beszerzése tárgyában tett ajánlatot elfogadták. Ezzel a közgyűlés már délután öt órakor befejeztetett. Dr. Frank Ödön közegészségügyi főfelügyelő e héten behatóan megvizsgálta a vármegye közegész­ségügyi állapotát, különösen pedig a kolera ellen tett intézkedéseket úgy a vármegye székhelyén, mint Orosházán és Békéscsabán. Gyulán léte alatt dr. Zöldy János főorvos kíséretében megszemlélte a megyei közkórházat, különösen annak még az általa nem látott uj osztályait, amelyeknek impozáns volta valósággal meglepte őt A varmegyében és a köz­kórháznál tapasztaltak fölött teljes megelégedését fejezte ki. A hűvös és esős idő még mindég változatlanul tart. Hasztalan jelez a moteorológia szárazabb időt, hiába emelkedik a légsulymérö, még sem múlik el nap kisebb-nagyobb mérvű eső nélkül. Ily körülmé­nyek között a mezei gazdálkodás kényszerüleg stag­nál. Sem nyomtatni, sem csépelni nem lehet, pedig még igen sok van hátra. Nagyobb baj, hogy a ten­geri sem érik s igy gazdáink nagy aggodalommal tekintenek az időjárás veszélyei elé. Utósorozások. A folyó évi fősorozások október 5-én véget érnek. Ennélfogva gondoskodni kell az utósorozások megtartásáról. A vármegye alispánja, egyetértőleg az illetékes katonai hatóságokkal, az utósorozásokat a következő napokra tűzte ki: októ­ber hóban 12., 21., 26-ra, november hóban : 5 és 20-ra, decemberben: 5-re, az 1913. évi január hóban 7-re és februárban 5-re Az utósorozások Békéscsa­bán a községházán tartatnak meg és mindig délelőtt 9 órakor veszik kezdetüket. Tűz. Szenes Mihály szentbenedeki tanyáján az elmúlt hét folyamán egy 200 koronát érő szalma­kazal kigyuladt s teljesen elégett. A kazalt a tanyás 4 éves kis fia gyújtotta fel játékból. A kazal nem volt biztosítva s igy a gazda kára nem térül meg. Törvényjavaslatok a kamarában. Két nagy- fontosságú kérdés kerül az aradi Kereskedelmi és Iparkamarában legközelebb ankétszerü tárgyalásra. Az egyik a megrendelésgyüjtést is szabályozó ván­doriparról szóló törvényjavaslat, a másik pedig az építőipar gyakorlásáról szóló törvénytervezet. Mind a kettőt a kereskedelmi miniszter felhívása folytán veszi tárgyalás alá a kamara Az előbbinek különös fontosságot ad az osztrák kereskedőknek és iparo­soknak ellene megnyilvánult támadása, akik ugyanis a külföldiek megrendelésgyüjtésének korlátozásában a kereskedelmi szerződések megszegését látják, to­vábbá az a körülmény, hogy ebben a törvényben kerül szabályozás alá a nem kereskedőknél való megrendelésgyüjtés is. Az építőipar gyakorlásáról szóló törvényjavaslat pedig alkalmat nyújt az építő­iparosok által régóta hangoztatott kívánságok meg­valósítására és panaszok megszüntetésére. A kamara nagy aparatussal készül mindkét törvénytervezet megvitatására. A kamarai iroda a szükséges előta­nulmányokat már befejezte, most még csak e kerü­letbeli érdekelt ipartestületek és kereskedelmi érdek- képviseletek véleményeinek a feldolgozása vau hatra. A kamara ugyanis a miniszteri leirat vétele után az eredeti törvénytervezeteknek több példányát szerezte be és szétküldte a kerületbeli testületeknek azzal a felhívással, hogy tanulmányozzák keresztül, tagjaik­kal tárgyalják le, s véleményeiket terjesszék be a kamarához. A véleményadásra felhívott testületek most tárgyalják a tervezeteket ; véleményeik beér­kezte után a kamara mindkét törvényjavaslat letár- gyalására és a különböző vélemények felülbírálására és összegeztetésére külön szaktanácskozást fog össze­hívni, hogy a különböző oldalról felmerült kívánsá­gok és megjegyzések mint a kamarai kerületbeli érdekeltség egységes állásfoglalása kerüljön a kor­mány elé A vándoriparról szóló törvénytervezet ügyében előreláthatólag szeptember hónap végén lesz megtartható a kamarai ankét, mig az építőipari szaktanácskozás, röviddel azután, valószínűleg októ­ber elején. Helyreigazitas. Lapunk ez évi augusztus 19-én megjelent számában a közigazgatási bizottság ülésé­ről szóló cikkünkben általunk változtatás nélkül kö­zölt alispáni jelentésben az foglaltatik, hogy -»Jávor- csik Pál és Csorváson Büky Lajos állásától felfüg­gesztett segédjegyzők állásukról lemondottak*. — Tekintve, hogy Jávorcsik Pál, aki állásáról lemon- dottnak jeleztetib, nem volt felfüggesztve, hanem csupán csak Büky Lajos és igy lápunknak ezzel el­lentétes fenti kijelentése részben a közigazgatási iroda által történt leírási, részben nyomdihiba foly­tán jelent meg, ennélfogva ezt a sajnálatos hibát ezennel készségesen rektifikáljuk. Segédjegyzö választás. Gádoros községben meg­üresedett segédjegyzői állásra Papp László választa­tott meg, aki állását azonnal elfoglalta. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a békéscsabai református templom építésére 2000 korona államsegélyt utalványozott. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a mezőberényi és békéscsabai athletikai klub alapsza­bályait megerősítette. Bélyegek forgalomba hozatala tekercsekben. Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezúton hozza az érdekeltek tudom ísára, hogy a posta- és távírda vezérigazgatóság a postai frankójegyek felragasztá­sának gyorsabb és az ellenőrzés szempontjából pon­tosabb eszközölhetésére szolgáló frankójegy felra- j gasztó automaták részére a 2, 3, 5, 6 és 10 filléres | frankójegyeknek 1000—1000 darabot tartalmazó te- í kercsekben való forgalomba hozatalát rendelte el. j A frankójegy tekercsek kizárólag csak a kincstári 1 posta- ás távirdahivatalok által lesznek árusíthatók | s oly városokban, ahol több kincstári hivatal van, mindig csak az első szímu hivatalnál, Budapesten pedig kizárólag csak a 4. számú központi felvevő postahivatalnál. A hivatalok a frankójegy tekercsek­ből nem tarthatnak állandó készletet, hanem csak akkor rendelhetik meg a szükséges mennyiséget, amikor valamely cég szükségletét nála bejelenti; kivételt képez a budapesti 4. számú postahivatal, mely előreláthatólag nagyobb mennyiséget fog for­galomba hozni, tehát a várható szükségletnek meg­felelő állandó készletet tarthat. A frankójegy teker­csek az azokban foglalt levéljegyek névértékének megfelelő árban adatnak el s értékcikk magánáru- sitóknak azok elárusitására nem lesznek kiszol­gáltatva Szerencsétlenség. Folyó hó 15-én délután 2 órakor Farkas Gergely orosházi csizmadialegény bi­ciklin karikázott hazafelé a szőlőből. Útközben egy fuvaros kocsit akart kikerülni, de ugyanekkor egy másik kocsi meg elölről kerülte meg a fuvarost, így a biciklista belefutott a szembe kerülő lovak közé. Elesett. Szerencsétlenségére a lába beleszorult a bicikli kerekébe s azzal együtt a kocsi 8—10 lé­pésnyire magával vonszolta, Farkas főként a fején súlyos sérüléseket szenvedett, kit eszméletlen álla­potban vittek az orvoshoz. A hatóság vizsgálatot j indított, hogy á szerencsétlenségért kit t-rhel a j felelősség. | riürileszku Gyula. | Pájó részvétet kelt Kirileszku I Gyula kisjenői kir. közjegyző halála hire. A boldo- ! gult derék férfiú ifjú éveit városunkban élte át. A I hatvanas évek végén megyei esküdt, a bíróságok I szervezése alkalmával pedig a gyulai kir. járásbiró- ' ságnál albiró és társadalmunknak mindvégig nép- j szerű, kedvelt tagja volt, aki baráti összeköttetéseit \ akkor is fentartotta és ápolta, midőn körünkből el- I távozott. Két évtizeddel ezelőtt ugyanis Kisjenőre kir. közjegyzőnek neveztetett ki s ott működött pu­ritán becsületességgel és nagy ügybuzgalommal Eveken át oszlopa s vezére volt a kisjenői szabad­elvű, utóbb a nemzeti munkapártnak s nagy érdeme, hogy az erősen nemzetiségi választókerület magyar képviselőket, legutóbb Wenckheim László grófot kül­dötte fel az országgyűlésbe. Kedvelt embere volt úgy a mostani, mint az elhunyt József kir. herceg­nek, akiknek uradalmi vadászataira is mindig meg volt hiva. A köz- és társadalmi élet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a király »kétegyházi* predikátummal magyar nemesnek nevezte ki. Az élet­erős, derék téifiu az utóbbi években sokat beteges­kedett s halála mélyen lesújtja szerető nejét, gyer­mekeit kiterjedt rokonságát és rajta állandó szere­tettel csüggő jó barátait. Temetése pénteken dél­előtt volt igen nagy részvéttel. A halálesetről ki­adott gyászjelentés a következő : özvegy kétegyházi Kirileszku Gyuláné szül. Tarczali Habinai Gizella a maga, valamint gyermekei Gyula és neje Wufka Erzsi, Gizella férj. Schmidt Elekné, férje Schmidt Elek és gyermekük Mártha, valamint Szerb Gera- simné szül. Kirileszku Mária és férje Szerb Gerasim, úgy nemkülönben számos rokon nevében is szive mély bánatával tudatja, hogy forrón szeretett férje, páratlan jóságu édesapa, nagyapa, após, testvér, só­gor és rokon kétegyházi Kirileszku Gyula kisjenői kir. közjegyző, Araüvármegye törvényhatósági bizott­ságának virilis tagja folyó évi szeptember hó 18 án délelőtt fél 9 órakor, élete 67-ik, boldog házasságá­nak 39-ik évében rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogult földi maradványai folyó évi szeptember hó 20 án délelőtt LO órakor fognak Kisjenőn, a gör. kel. román egyház szertartása sze­rint az örök nyugalomnak átadatni Kisjenő, 1912 szept. 18-án. — Áldás és béke lengjen porai felett! A gyomai ag. ev. lelkószi állás betöltésére a kiirt pályázat lejárt. Az üresedésben lövő állásra mindössze három lelkész adta be kérvényét, mely­nek oka az, hogy a gyomai egyház még mindig né­met nyelvű. Németül pedig ma már kevesen tudnak a segédlelkészek közül. A három pályázó: Feiler Ernő paksi, Tienschmidt Sándor szoluoki és tfothár Lajos soproni s.-lelkészek. Az esperes mind a három pályázót jelölte. Öngyilkosság. Wagner András békéscsabai em­ber régebben a vasútnál szolgait, itt némi kis pénzre tett szert s ezt Csaba-Erzsébethelyen korcsmába fektette bele. Az üzlet azonban nem ment valami kívánatosán, Ez a körülmény annyira elkeserítette Wagnert, hogy kedden délelőtt felment a háza pad­lására és ott felakasztotta magát. Tettét csak este felé vette észre az egyik vendég, mikor is már min­den élesztési kisélet hiábavalónak bizonyult. A Békési Kaszinó választmánya folyó hó 20-án K'órber Tivadar főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt ülést tartott, melynek során elhatározta a választ­mány, hogy az őszi szezonban egy hangverseny-es­télyt rendez. A mulatság előkészítésére bizottságot küldött ki. Ugyancsak elhatározta azt is, hogy a csa­ládias színezetű szombat-esti összejöveteleket az idei szezonban is megkísérli életre kelteni és pedig ezután esik kéthetenként, de olykor társasvacsorával egybe­kötve. A szorongatott helyzetbe jutott állomásfőnök. Nagy városok állomásain a hullámzó tömeg, sokaság az egyes emberek, sőt csoportok jelentőségét teljesen eltünteti. A sok rohanó kiabáló ember között az egyes utas csendesen, szerényen meghúzódik, türel­mesen kérdezősködik, megvárja a vonatát, örül, ha helyet kap a vasúti kocsiban és elhagyhatja a zajos állomást. Nem igy van azonban a kisebb vidéki ál­lomásokon, a hol kevés a forgalom és leginkább odavalósik az utasok. Tudvalevő, hogy otthon min­denki nagyobb ur, mint másutt. Ha jól emlékszem, talán Cyranó, a nagy francia költő mondotta azt, a kakasok életéről írott drámájában, hogy: minden kakas ur a maga szemetjén. Ez azonban még hagv- ján. De mikor egyszerre sok utas: 100 — 200 igyek­szik ugyanazon helyről ugyanazon helyre és ráadá­sul ez a tömeg még pálinkát is ivott. Ez bizony nagy veszed lem. — Ma egy hete pedig ez történt a körösladányi vasúti állomásnál, a melynél egyszerre csak megjelent különféle irányba elszegőzött 200 drb mezei munkás kellően felszeszelve. Mindnyájan a dél­utáni vonattal akartak elutazni. Az állomásfőnök Kovács Kálmán már előre tisztában volt a helyzet­tel. Hisz ennyi embernek két olyan külön vonat is kellene, mint a milyen vonatok a körösladényi ál­lomáson keresztül szoktak cammogni. Megmondta tehát a munkásoknak, hogy nem utazhatnak el mindnyájan, mert nem férnek el a vonaton. A mun­kások ezt a hirt derült optimizmussal fogadták. De­hogy nem férnek el! Mire való a kocsi lépcsője, meg a kocsi teteje? Még a mozdonyt is megnyer- geli néhány ember ott a hengeralaku kazán tetején. És azután megindult a csendes viccelődés, elméske- d“« e tárgy felett, a mely folyt mindaddig, mig erős zakatolás és egy pír káromkodás nem jjlezCe , hogy jön a vonat Szegény vonat! Ha az édes ma­mája tudta volna..! Bsrobogott Ebbm a pillanat­ban a királygyakorlatok színteréhez hasonlított, a mikor az ellenfelek halálorditás közben egymás el­len szuronyrohamot intéznek. Káromkodís, püfölés, dulakodás pokoli zsivaja közben igyekezett 200 em­ber elhelyezkedni olyan vonatban, a mdyikben csak 50 emfier számára volt hely. Allomásfőnök, hordár, kalauz, mind valamennyien tolták, nyomták hátulról a munkásokat — hátha! mindhiába, nem lehetett őket beszuszakolni, épen úgy, mint az egy literesbe nem lehet két liter vizet beszorítani, akárhogy pró­báljuk is. A végét a dolognak kevésbbé találékony emberek is sejthetik: a vonat elvitt 50 embert, a mennyi t i. belefért, a többi meg ott maradt a körösladányi állomáson, a főnök: szegény Kovács Kálmán nyakán. Mi természetesebb, minthogy a le­maradásuk miatt bosszús emberek az állomásfónök ellen fordultak. Százötven ember nagyon szépen bele tudja magát heecelni valami sérelembe és még in­kább abba, hogy annak x y az oka. A munkások mindinkább fenyegetően kezdtek viselkedni, botok, bicskák emelkedni a levzgobe. Az állomásfőnök látta, hogy ennek már a fele se tréfa Előhozta revolverét és mindenkinek golyót ígért, a ki feléje közeledik. Ez hatott, a munkások hátrahuzódtak, végül pedi^ megérkezett a csendőrség, mely véget vetett a kí­nos helyzetnek. A békési reform itus egyháztanács f. hó 19-én délután 4 órakor Kecskemély Ferenc lelkész elnök­lete alatt ülést tartott, melyen tudomásulvéteteU, hogy a kanonika vizitátió, melyet Nagy Károly kir. tanácsos makói, és Harsányt Pál gyomai lelkészek ejtettek meg, az egyház ügyvitelét rendben találta Majd a kántorválasztás ügyében tette meg előleges intézkedéseit az egyháztanács. E szerint — a pályá­zati határidő f. hó 22-én lejárván — a választás f. hó 24 én ejtetik meg- A pályázó kántorok arravaló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom