Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

Békés 1912. juliusl4 t. olvasóiözönség figyelmébe Előfizetési ára egy hóra 2 lorona 40 fillér, negyedévre 7 koroha, a Divat Salonnal együtt negyedévre 9 korona. Ennek előfizetése mindig a kezdő hónap 15-ikétől számí­tódik. Megrendelhető postautalványnyal a Pesti Hír­lap kiadóhivatalában : Budapest, V., Yáci-körut 78. Tányértalpu koma a moziban. A magyar gyer­mekvilág egyik legmulatságosabb alakja, a hires ne­ves Mackó-nemzetség tréfás sarja. TányéDalpu koma fölrándult Pestre, ahova a retyezáti herceg hívta meg, bogy legyen vendége az uj palotájában, az ál­latkertben. így kerül Tányértalpu koma megint Budapestre és igy esnek meg vele uj kalandok, ami­ket hűséges íródeákja, a fürgetollu Bocs Bálint ir meg hétről-hétre »Az Én Ujságomi-\>n,'a. Ezen a tréfás, kacagtató regényen kívül még egy másik szép és érdekes regényt is találunk Pósa Lajos pom­pás gyermekifjusági lapjában. Zöldi Márton irta ezt és Világjáró Lábas Péter históriáját mondja el benne. Az e Inti számba irt még Pósa Lajos, Krúdy Gyula, Szegedy Lőrinc, Garády Viktor, Pityi Palkó és Mühllnck Károly rajzolt szebbnél-szebb rajzokat. Az Én Újságom előfizetési ára félévre 5 korona A kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 10) kí­vánatra készséggel küld mutatványszámot. Magyar lányok Jeszeuszkyné T. Irén bájos, érdekes regényt irt »Dóra és Verba« címmel fiatal lánykák számára és ezt az uj szép regényt e heti számában kezdi el közölni a »Magyar lányok « — Tutsek Anna szerkesztőnő a júliusi évnegyed első számában folytatja népszerű rovatát, »Ciliké viszon­tagságai «-f, amelynek egyik eleven fejezetét »A darázsfészek« címmel közli most. Gmeverné Győry Ilona okos cikket irt »Amit Annié tudott« címmel, Zempléni Gyuláné pi dig Málta-szigetéröl irt festői ösmertetést. Feleki Sándor verse, Malot Hector re­gényének folytatása stb. egészíti még ki a lap szö­vegrészéi, ameiyet számos szép hep tarkít. A Ma­gyar lányok kiadóhivatalának címe : Budapest, VI.. Ardrássy ut 10. A lap előfizetési ára félévre hat korona. Színészet. Luxemburg grófja. Szombaton este Déry Rózsi jutalomjátékául adta a társulat ezt a szépzenéjü operettet. A gyulai nyári állomás közönsége megbecsüli a művészetet s megbecsülte a Déry Rózsi kiváló szubrett tempe­ramentumát, igazi művész-tehetségét is. Azért a sok kedves estéért — ezek között épen jutalom­játéka estéjéért — és a közönségnek szerzett sok műélvezetért az első felvonás után valóságos csokoráradattal halmozta el és tapsorkánnal szám­talanszor hivta a lámpák elé Az ünnepeltetés ér­demeket jutalmazott Szívesen ismerjük el, hogy Déry Rózsi megszolgált dicsőséggel járja végig a szín­művészet pályáját. A Luxemburg grófjában (modell) ugyanazon tulajdonságaival fegyverzetten szerepelt, amelyeket már annyiszor méltattunk. Táncai, éneke Ízlésesek voltak, játéka kedves és eleven. Nagy Aranka szintén ragyogtatta qualitásait úgy a játék­ban, mint énekszámaiban. Oláh Gyula (Luxenburg grófja) érzéssel és jól játszott, szépen is énekelt. Heltai Jenő (Bazil herceg) az énekes darabokban is kitűnő jellem-komikus. Solymossy Sándor (Bris- sard festő) jól adta szerepét. Egyáltalában a többi szereplők is megtették a magukét. Roesz pénz nem vesz el. A vasárnap esti parasztvigjátékra vasárnapi közönség gyűlt egybe A páholyok és első padso­rok ugyan ürese« voltak, de teljesen megteltek a hátsóbb padok és a karzat. Elég ügyes meseszö­véssel konstruálta meg darabját a szerző : Liptai Imre, más hason genreben tartott színmüvek szem zője. A főszerep Heltai Jenőé volt (Bárány An­drás), aki azt tartalmas játékkal töltötte be, bár a kelletténél sötétebb alaptonusban Csáder Irén (előb­binek felesége) nyomon követte őt a helyes alakí­tásban. E két szereplő kiválósága mellett a többiek is igyekezettel játszottak. Mihó László (Ferkó), Wirt Sári (öccse), Csiky László (Ferenc, öregbéres), Szathmáry Árpád (Biczók János), Dcry Rózsi (An­nus), Pogány Béla (Illés Pé'er), Solymossy Sándor (vigéc), Thorma Zsiga (pusztázó) valamennyien si­kerrel jellemezték a darab tipusos alakjait A vasgyáros Obnetnek ez az örökéletü darabja úgy látszik, ifjúságát és varázsát soha sem fogja elveszteni. Hé főn este szinte zsúfolt házat gyűjtött egybe, mintha először adnák és mintha a közönség majd minden tagja nem harmadszor, negyedszer látná. A világirodalomban is párját ritkító, ehhez — a darab belértékéhez viszonyítva szokatlan nagy — sikerhez, viszonyítva azonban maga az előadás csupán kö­zepes volt. Harsányt Margit (Claire) jól játszott, sze­repének érzelmeit, indulatait hűen jellemezte, de olyan magas hangon kezdte, hogy azután ennek arányában folytatni : az orgánuma nem birta. Boros Emil (Derblay) elég jó volt Tulmaszkirozta magát Zátony Kálmán (Blygny hereeg) látszott, hogy sem­mibe sem veszi az ő feladatát, melyet a darabban csak olyan felesleges tizedrangu szerepnek hitt. Komolyabban igyekezett Virágháty (Préfont báró) és elegánsan játszott Szohner Olga Tovólgyi Margit (Athenais) egészen kivált a keretből művészi alakí­tásával Baróti József szintén komoly játékot nyuj tott. Wirth Sári igen ügyesen mozgott és kedvesen adta naiv szerepét. Szathmáry Árpád (Moulinet, gyáros) pompásan jellemző alakítással állította elénk a parvenüt. Kedden este a Csitri ment másodszor ugyanazon szereplők közreműkö­désével, mint első izben, telt szinkőr előtt. Hit es haza. Egy súlyos időszak korrajza ez a dráma, mely megrázó jelenetekben állítja elénk a vallásüldözés borzalmait. Az ember Isten követésében is csak a maga kezdetleges, kegyetlen ösztöneinek utján ha­lad. És ez jó tanulság annak, aki okulni akar Va­jon ha a legmagasabb erkölcsi ideál nevében is a tömeg-gyilkolásig sülyedt az ember, hova juthatunk egy materiális, nem is erkölcsi cél: a népjogok divatos „kiküzdése“ közben, ha e modern eszme apostolainak a műháborgása a tömeg igazi szenve­délyét találja felkelteni Az előadás igen jó volt Kevesen nézték végig, ami a közönségünk önzé­sére vezethető ^vissza. Csiky László jutalomjátékául szolgált ez este* az előadás, akit komoly nagy mű­vészetéért közönségünk mindig szeretett, nagyrabe- csült és az átlagosan jóval felüli érdemeit mindig elismerte. Ez este is kiváló alakításban mutatta be a hazájától, szülőházából elszakadni alig tudó öreg Rottot, akit koránál fogva még a hit is csak a végső esetben tud kimozdítani onnan, ahol egész életét töltötte. Az érdeklődés csökkent voltát, ki­zárólag az okozta, hogy tragédiát adtak, amelyet azonban nagyobb reklám nem kapott szárnyaira. Boros Emil Rótt Kristófja külünb volt mint Derblayja. Komoly játékot láttunk tőle, jellemző erővel telve, í A routin majd meghozza nála, hogy az ég felé j emelt karok, széles gesztusok, folytonos sóhajtá­sok kisebb mértékben legyenek játékának kisegitő eszközei és jobban érvényesítse az arcjátékot, a hangbordozás jelentőségét és a mozdulatokban csak a helyzethez illő, megválogatott és kiválóan jel­lemző gesztusokat használja. — B Baroti József , (Sandperger) nagy feladatot oldott meg teljes si­kerrel és lüktető drámai erővel. Ugyanazt mond- j hatjuk Tuvólgyi Margit (Sandpergerné) klasszikus j epizód szerepéről is. Harsányt Margit (Rótt Kristófné) I helyes érzékkel fogta fel szerepét, melybe több 1 drámai elemet, mint kellett, nem öntött, de viszont j el nem mulasztott semmit, amit meg kellett tennie. | Igen helyes mérséklettel és jól játszott Wirth Sári i (Veréb), valamint Binder Károly (Rótt Péter) jól I helyt állva adták elő a reá bízottakat. Zátony Kál- j mán (a császár lovasa) ezúttal kitűnő volt Heltai Jenő az ő előnyösen ismert kiváló játékmodorában szerepelt. Pogány Béla (Írnok), Koray (felcser), László Tivadar (üstfoltozó), Bernáth Margit (Kőbőr Kati) ügyesen játszottak. A kis báranykak. Falu végen kurta korcsma. Csütörtökön este megtelt a színház. Csinos zenéjü operettet adtak A könnyű fajsúlyú, arány­lag mérsékelt pikantériával vegyitett darabon jól mulatott a közönség. Szűcs Irén (igazgatónő), vala- j mint Solymossy Sándor (iskolaigazgató) és pedig az 1 előbbi igen jó alakitásával, utóbbi groteszk mozdu­lataival és hosszú alakjának nevettető helyzeteivel állandó derültséget idéztek elő. Szathmáry Árpád (kertész) kitűnő komikummal játszott, pompás hu­mort öntött szerepébe, amely magában véve külön­ben igen vérszegény lett volna. Oláh Gyula — mint mindig, most is — szépen énekelt Alihu kiváló, noha szerepének egy részében Ízléstelen is volt Déry Rózsi, Antal Érzsi, Bernát Margit énekszá­maikkal emelték a sikerült előadást. Ezután Petőfi­nek szinre alkalmazott egy vers-sorozatát énekelték és pedig szépen, érzéssel : Thorma Zsiga, Oláh Gyula, Heltai Jenő és Antal Erzsi Igaz gyönyörű­séggel hallgattuk volna legnagyobb költőnk meg zenésitett verséit, ha a kisérő zene nem olyan ide- genszerü. Korcsmái jelenet keretében kifejezett ci­gánymuzsika való, a tömör, szűkített akkordok kerülésével, melyeket a magyar nóta nehezen tűr. A hűtlenség iskolája. A heti műsor érdemes ismertetője szörnyű té­vedésben volt, amidőn ezt a darabot olyan »fehér»- nek, olyan »ártatlan*-nak jelzé. Vérbeli francia-fri­vol darab biz ez, annak is a legmarkánsabb vál­fajából és egyáltalán nem alkalmas rá, hogy a »szarvasi leányegyesület“ — más leányegyesületet a közel vidéken nem ismerünk — műkedvelői elő­adásai sorozatába iktassa. Részünkről őszintén saj­náljuk, hogy többen a girónkkal ellátott müsor- kommünnikét teljesen irányadónak véve, a darab irányzatára vonatkozólag, megvalljuk, hogy velünk együtt, jóhiszemű tévedésbe estek. Ennek előre- bocsájtásával szívesen elismerjük a »Hűtlenség is­kolája.» a címnek teljesen megfelelő kvalitásos vol­tát és azt is, hogy ebben a genrében már borso­sabb dolgokat is tálaltak fel az „Erkel Ferenc szín­kör“-ben Csakhogy akkor a közönség tisztában volt vele, hogy mit fog kapni- Az előadásnak fő­érdekességet Almássy Endre igazgató fellépte köl­csönzött, amely körülmény bérletszünet dacára telt házat vonzott. — Általában a direktornak jelentős vesztesége, hogy Almássy Endrét, mint színészt, a gyulai szezonban oly keveset foglalkoztathatta, ám­bár az is igaz, ha Almássy, a színésznek egy­ben nem direktora is, az esetben egyáltalán nem lett volha alkalmunk még egyszer sem élvezhetni s gyönyörködni művészi játékában Mert Almássy az orvosi tilalom határozott megszegésével játszott mindannyiszor, amit — és ezt tudjuk róla — csak­is a gyulai közönség iránti figyelemből cselekedett meg. Péntek esti fellépte, mint a szinlap is jelezte e szezonban mégis az utolsó kellett, hogy legyen, miután a közeli napokban a fővárosban rajta vég­rehajtandó operáció folytán távozni kénytelen kö­rünkből. Almássy Endre művészi nívóját egyben, egyéni disciplinájat semmisem bizonyítja ékesebben, minthogy abban a lelki dispozicióban, amelyben, természetszerűleg iennie kell, pénteki szerepét oly utolérhetetlen tökéletességgel tudta eljátszani, hogy valósággal elbűvölte vele a közönséget, azt a ré­szét is, amely különben nem akceptálta magát a darabot és annak tendenciáját. A többi szereplők, nevezetesen Szóhner Olga, Harsányt Margit, László Tivadar, Wirth Sári, Bernáth Margit stb a legjobb staffázst adták Almássy gyönyörű játékához, a melyet a közönség zajos tapsokkal honorált, -min­denki szive mélyéből kívánván, hogy a közkedvelt­ségben álló derék igazgató és adorált művész mi­előbb teljesen visszanyerje egészségét Szinpártoló közönségünk legjobb figyelmébe ajánljuk a péntek esti előadást, amely alkalommal a bruttó jövedelem a »Szinészetpártoló egyesület« ja­vára esik, amely egyesületnek, miután tagsági di­jakat nem szed és igy közönségünk ily cimeti egy fillérrel sem terheltetik meg, ez a bevétel egyetlen, jövedelme, melyet a szinkór fokozatos felszerelésére szokott-fordítani. így tudvalevőleg a múlt évben a páholyokat drapériákkal szerelte föl, az elsőrangú helyeket kipárnázták, ami kétezer koronán felüli költségét okozott az egyletnek. Vannak folytatóla­gos szükségletek is amelyeknek kielégítésére az egylet csak az esetben képes, ha a minden szezon­ban javára rendezett előadás telt színkört vonz, mint az a tavalyi és az az! megelőző szezonban tényleg meg is történt. Látnivaló tehát, hogy anyagi áldo­zatról szó sem lehet. A színházba járó közönségnek saját jól felfogott érdeke, hogy a szinkör javára rendezett előadáson megjelenjen. Az idén a szín­igazgató azzal is manifesztálja az egvesiUet és a gyulai közönség iránti figyelmét és jóindulatát, hogy idei műsorának egy különben sláger-darabját, a »Rang és módi.-ot engedi át a kulturális célra.-A Hang és mód tudvalevőleg a Nemzeti színház múlt téli szezonjának művészileg és anyagilag egyaránt legsikerültebb reprize volt. Szegeden is sokszor ke­rült színre és úgy megy a darab, mint a karika- csapás. A péntek esti előadás tehát, minden fenti vonatkozástól menten is, #eljesen megérdemli, hogy zsúfolt színkörben folyjék le. Heti műsor : Hétfőn Ripp van Winkle Planquette mester csodás zenéjü regényes operettje, a régi Népszín­ház nagysikerű operettje kerül szinre a cimszerep- benl'Oláhj^Gyulával. Érdekessé teszi az előadást a fő női szerep kettős kiosztása. Lisbethet és Alicet Nagy Aranka, a kék hegyek szellemét Antal Erzsi adja. Azonkívül hálás szerep jut a komikusoknak : Heltai, Solymosi, Mihónak, akik mókás szerepeik­kel gondoskodnak a közönség mulattatásáról. Kedden kerül először szinre nálunk Rössler világhírű darabja a Frankfurtiak, mely tudvalevőleg a Rotscbild-báz történetét Írja meg Rössler, kinek nagysikerű darabját a bécsi Burg-szinház is elő­adta, rendkívüli szellemességgel és tanulmánnyal irta meg darabját, mely a Rotschildokat 1815-ben mutatja be, mikor is a családfő halálával Gurullá asszony, az anyjok vezetése alatt tovább vezették az üzletet Minden nagyobb vállalkozásnál mind az öt gyerek, akik Bécs — Róma—Páris - Berlin — Frank­furtban laktak, mindig összejöttek az anyjok szo­bájában és úgy vitatják meg egy-egy koronás fő államkölcsönét. A darab rendkívüli szatírája, csil­logó párjelenetei, ötletes fordulatai, mindenütt óriási sikert biztosítottak ez újdonságnak, mely Európa minden nagyobb színpadát eddig megjárta. Az öt fiút Baróti, Heltai, Boros, Pogány és László játsza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom