Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
1912. március 17. Békés Eljegyzés. Ifj. Lindenberger Károiy ifjú iparos eljegyezte Kovács Franciskát. Leforrázta magát. Szép Anna kórházi konyhalány folyó hó 9-én egy forró zsírral telt tepsit akart levenni a tűzhelyről. A tepsit fölemelte, miközben az megbillent s a forró zsir ráömlött a jobb keze fejére. Ott helyben mindjárt ápolás alá vették a leforrázott leányt. Endröd község gyámpénztári szabályrendeletét aképpen módosította, hogy az ottani gyámpénztár- bó kölcsönadott pénzek kamatlábát 6 helyett 5 százalékban állapította meg. A belügyminiszter a közigazgatasi bizottság felterjesztésére a módosítás ellen észrevételt nem tett és megengedte a szabály- rendelet megfelelő módosítását és egyben elrendelte, hogy mivel a kérdéses községi szabályrendeletnek több intézkedése elavult, részben az időközben kiadott miniszteri rendeletek folytán érvénytelenné vált, a szabályrendelet ezen körülményekre tekintettel újból átdolgoztassék és módosittassék. Halálos szerencsétlenség történt Békéscsabán. Henzsely András kocsis árukat szállított a vasúttól. A lovai megbokrosodtak. A rúd eltört s Henzselyt a gyeplőnél fogva a lovak lerántottak a kocsiról. A nehéz szekér a kocsison keresztül ment s a hátgerincét eltörte. A szegény embert eszméletlen állapotban szállították be a kórházba, hol élet és halál között lebeg. Konok öngyilkosjelölt. Pilinszki Jánosnak hívják s csabai ember. Kissé hibbant a feje, legalább is arra mutat az, hogy utóbbi időben miocén héten megpróbálkozik az öngyilkossággal, ami sehogysein akar neki sikerülni. Vagy három hete hasba szúrta magát, felgyógyult. A múlt héten fölakasztotta magát, levágták. A héten aztán úgy föl metszette a hasát egy nagy konyhakéssel, hogy a belei kifordultak. Kórházba szállították s itt úgy ö-szevarrták, hogy nagyon hisznek az orvosai a felépülésében. Székács-bál. Orosháza intelligens közönsége nagyszabású Székács-bált rendezett az elmúlt szombat este, mely bál hosszú idők óta Orosházának egyik legfényesebb mulatsága volt úgy erkölcsi, mint anyagi szempontból. Ez alkalommal az Alföldszálloda pazarul díszített nagy terme zsúfolásig megtelt közönséggel. Az első négyest 40 pár táncolta. A bevétel meghaladta a 2500 koronát, a tiszta haszon a 2000 koronát, ezzel már biztosítva van Székács József, Orosháza volt nagynevű szupe- rinteudese és kiváló költő szobrának felállítása. A bálon résztvettek : Asszonyok: özv. Beretvás Kálmánná (Hinvásárhely), dr. Berthóty Istvánná, Bulla Sándorné, dr. Csermák Béláné, Dérczy Péterné (Kondoros), Diószeghy Dezsőné, Domoki Gyuláné, Ehrlich Jánosné, Eodrődy Istvánná, Fejér Imréné (Kondoros) Fischer Sándorné, Hacker Gyuláné, Hibrandt Ferencné, özv. Horváth Károlyné, Iszlay Gáborné (Kakasszék), Juhász Balázsné, özv. Ka- mocsai Lászlóné (Tételhát), özv. Kiss Laszlóná (Békéscsaba), Kner Izidorné (Gyoma), Kovács Andorné, özv. Kuvács Gáborné, Kovácsik Jánosné, Kuczkay Zoltánná (Szentetornya), dr. Kunos Istvánná, Künstler Dezsőné, dr. László Elekné, László Rózsi. Lé- vay Antalné (Arpádhalom), Littmann Árminná, Margonyai Gyuláné, Mágory Rezsőné, Mayer Jó- zsefné, Melega Jánosné, dr. Nagy Elemérné, Platthy Jánosné, Pollák Kálmánná, Sarkady Imréné, Steiner Zsigáné, Schweiger Miksáné, dr. Singer Béláné, Su lyok Edéné, Szatmáry Elekné, Szerényi Gézáné (Arad), Székács Józsefné (Szentetornya), Torkos Kálmánné, özv. Vangyel Mihályné (Gyula), Veres Józsefné. Leányok: Bulla Juliska, Buzáth nővérek (Arpádhalom), Dérczy Mariska (Kondoros), Endrődy Manci, Fejér Tónika (Kondoros), Hibrandt Ella, Horváth Inkó, Kiss Sárika (Békéscsaba). Kner Ilonka (Gyoma), Kovács Márta, Kuczkay Irén és Mariska (Szentetornya), Littmann Margitka, Melega • Mariska, Sarkady Jolánka, Szakács Juliska (Tételhát), Székács Agnes (Szentetornya), Vangyel Adrienne (Gyula), Veszelovszky Ida (Tótelhát) Öngyilkossági kísérlet. Kőröstarcsán Kerekes Imre napszámos abba a gyanúba keveredett, hogy rósz fát tett a tűzre, a máséhoz nyúlt. Amint már történni szokott, a dolog csendőrkézre került. A csendőrök elindultak, hogy Kerekes Imrét vallatóra fogják. Amint ezt Kerekes Imre megtudta és látta, hogy a csendőrök közelednek, őt keresik, elővette zsebkését és azzal a torkát elmetszette, minek folytán olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a gyulai kórházba kellett beszállítani. Öngyilkosság. Vésztőn e hó 9-én agyonlőtte magát Csüllög István. Fiatalember volt. öngyilkosságának oka ismeretlen. Gyermekhalál Vésztőn Turbuez István nevű 4 éves gyermek egyedül maradt otthon, s mig a tűzhely körül játszadozott, egy szikra a ruhájára pattant s ettől olyan égési sebeket szenvedett, melyek halálát okozták Az eljárás megindult annak kiderítése végett, hogy a gyermek haláláért kit terhel a felelősség. Csak Nlauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. 96 4'—7 Öngyilkos vak asszony. A világtalanok közé tartozott szegény Vági Jánosné orosházi asszony, ki egy súlyos betegség folytán elvesztette a szeme- világát s igy dologtalanságra volt kárhoztatva. Any- nyira elkeseredett ezen a szegény asszony, hogy csütörtök este felakasztotta magát, Mire észrevették, kiszenvedett. Tűz. Folyó hó l-én reggel Jantyik József békési állatorvos tanyáján tűz ütött ki. Leégett egy 30 méter hosszú magtárnak használt épület nádteteje és a padláson felhalmozott ingóságok, gazdasági eszközök. A kár mintegy 4000 korona, mely azonban biztosításból megtérül. Rablás Füzesgyarmaton E hó 4-éa este 9 óra tájban Budai Imre, Samu Imre, Szabó Mihály, Szabó Károly és Zsíros Lajos 17 és 24 év közötti fiatalemberek Füzesgyarmat utcain kóboroltak, miközben egyik-másik korcsmába ba-benéztek. Imre egyszer csak arra figyelmeztette társait, hogy látta Nyiias Péter füzesgyarmati lakost az egyik korcsmában részegen, sok pénz van nála és biztatta őket, hogy a mikor hazafelé indul, vegyék el tőle a pénzét. Nyilas Péter csakugyan jött nemsokára. A fent nevezett ifjú emberek körülfogták, fellök.ék, rárohantak úgy, hogy mozdulni sem tudott. Azután kikutatták zsebeit s elvették tőle mintegy 150 kor. körüli készpénzét, melyen megosztoztak. A csendőrség azonban kinyomozta a dolgot s a fért elősorolt tetteseket beszállította a kir. ügyészséghez, s ellenök elrendelték a vizsgálatot és vizsgálati fogságot. Gyógyíthatatlan betegségnek tartották évszázadok óta az Epilepsiát. E régi hit azonban újabban elveszti jogosultságát, mivel megbízható értesülésünk van arról, miszerint egy budapesti speciálista orvos tudományos alapon és bevált módszer szerint gyógyítja az epileptikus betegeket és e módszerével a baj gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma bizonyít. Ez orvos dr. Szabó B Sándor (Budapest, Nagykorona-utca 18), ki gyógyulást keresőknek díjtalanul ad felvilágosítást. 159 1—I Az első teendő a gyümölcsösben, mint a szolnok- dobokamegyei gazdasági egylet vitaülése megállapította, nem a talaj előkésztése, hanem a keritkezés. Modern, gyümölcsös kerítés nélkül el sem képzelhető. És a kerítés nem lehet deszka, palánk, hanem annak drótból kell lenni, hogy az élősdi ki ne telelhessen. Szerencsére van egy kiváló hazai cég, a Kolerich Pál és fiai (Budapest, Ferenc József- rakpart), mely Delta névén versenyen kívül álló keritkezési anyagot hoz forgalomba. Olcsó, tartós és szilárd. A cég bárkinek készséggel küld árjegyzéket. A Mandorf-féle gőz- és kádfürdő, folyó hó 18-án, hétfőn, kazántisztitás miatt zárva tartatik. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott Mióta azonban a »Lőcherer Cimexin«-nel történtek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit : nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható: Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél: Lőcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. 115 4—30 Közgazdaság. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár f. hó 24-én délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlés elé terjesztendő 1911. évi jelentést, zárszámadást és az 1913. évi költségelőirányzatot a múlt hét folyamán nyomtatott füzetben küldte meg a pénztár igazgatósága a pénztári tagoknak. 5 A . biztositó pénztári intézmény — bár a vonatkozó törvénynek vannak fogyatékosságai és súlyos kötelezettségeket ró munkaadókra és munkásokra egyaránt — tagadhatatlanul egyik legjelentősebb, leghasznosabb szociális alkotása az utolsó évtizedek törvényhozásának. Feladatainak teljesítésében azonban nagyban akadályozzák — mint az évi jelentés is mondja — a munkásbiztositás nemes intencióját nem ismerő érdekelt vagy érdekteleneknek az intézmény ellen táplált ellenszenve. A gyulai pénztár múlt évi működéséről szóló jelentését főbb vonásokban a következőkben ismertetjük : Az intézmény irányításában erős meg- próbálatásokkal teljes volt az elmúlt év. Egész tevékenységét a rendezetlen orvosi szolgálat, nemkülönben a pénztár belső életében fennállott egyenetlenségek megszüntetése s a pénztár adminisztrációjának uj alapra fektetése s azzal a pénztári szolgálat intenzivebbé tétele kötötte le. Ismeretes, hogy a pénztárral szerződéses viszonyban álló vármegyebeli 41 orvos 1910. október l-én a szerződéses viszonyt megszüntette, mivel a pénztár által eléje szabott uj alkalmazási módozatot elfogadhatatlannak találta. Az orvosi konfliktus teljes 1 évig tartott, mely idő alatt a pénztári tagok egészségügyi ellátásának biztosítása céljából a „felsőbb hatóságok utasítása“ alapján, idegenből hozott orvosokat alkalmaztak. A pénztár élére az év elején Martos Manó. a kassai kerületi munkásbiztositó pénztár helyettes igazgatója választatván meg, az orvoskérdés is nemsokára békés megoldást nyert, a pénztár régi orvosai 1911 október 15-én, a pénztár orvosi szolgálatot az 1908. évi egyezség alapján ismét megkezdték; a szolgálat alól felmentett orvosok részben végkielégítésben részesültek, másrészt hasonló javadalmazás mellett más pénztátak területére helyeztettek el. Az orvos-kérdés ezidő- szerint még ideiglenesen van rendezve, a pénztár orvosi szolgálat mindkét fél kölcsönös megelégedésére leendő megoldása a közeljövő feladatát képezi, Hálás köszönettel adózik a jelentés az orvoskérdés békés megoldása körül tevékenyen és sikeresen közreműködött Ambrus Sándor alispánnak és dr Lovich Ödön polgármesternek. Mint a jelentéshez csatolt táblázatok mutatják, az átlagos taglétszám 1911. december végével 11336 tagot mutat az 1910. évi 10000 taggal szemben. A taglétszám emelkedése főképpen az üzem-ellenőrzés intenzivebb gyakorlásának köszönhető. A helyszínén megvizsgált 299 üzemben foglalkoztatott 1792 alkalmazott közül nem volt egyáltalán bejelentve 895, szabálytalanul (alacsonyabb bérrel) 315. Eme kihágások feljelentése előtt az illető üzemtulajdonosok a mulasztás pótlására hivattak fel, úgy, hogy aránylag kevés esetben kellett ellenük a törvény szigorával eljárni. A taglétszám emelkedésével az 1911. évi járulék-kivetés 228,914 koronát tett ki, az 1910. évi 161,948 koronával szemben, ami 66,966 kor. emelkedést jelent. Ugyancsak emelkedést mutat a tagok segélyezésére fordított összeg is. Nevezetesen az 1910. évben ily célra fordított 131040 koronával szemben 1911-ben 177,359 kor. adatott ki, ami az összbevételek 76 százalékát teszi. A pénztár 28 tagját részesítette fürdő és szanatóriumi segélyben, a kórházilag ápolt tagok és csalágtagok száma 548 volt, mig orvosi és gyógyszersegélyben 11411 tag és 5023 családtag részesült Megdöbbentő tényként említi a jelentés, hogy az elhalt 60 tag közül 28, tehát majdnem 50 százalék tüdővészben halt el. Törekvése a pénztárnak, hogy tagjai részére saját tüdőbeteg-gondozó intézményt létesítsen. Megemlékezik a jelentés a választott bíróság meglehetősen mozgalmas működéséről is. Az 1911 év folyamán 61 per tétetett folyamatba, melyek közül 58 betegségi segély, 3 baleseti kártalanítás iránt. A betegségi eseti perekben a választott bíróság a pénztár határozatát 23 esetben hagyta jóvá, a félre nézve 25 esetben ítélt, kedvezőbben, a baleseti kártalanítási perekben 2 esetben a pénztár határozatát hagyta jóvá, 1 esetben a felebbezést visszautasította. A sok peres eset főkép a pénztári orvosi szolgálat rendezetlensége, illetve a rendszeres gyógyellátás hiánya folytán állott elő. A pénztár múlt évi vagyonmérlege 9065 kor. 21 fill, felesleget mutat, melynek hovaforditása felett a közgyűlés fog határozni. A jövő évi költségelőirányzat 246,190 korona szükséglettel, 264,000 kor. rendes bevétel mellett, 18810 kor. várható felesleggel van összeállítva. A pénztár vezetősége szükségesnek tartja, hogy a tagoknak adandó élelmezési költségek a változott viszonyoknak megfelelőleg állapíttassanak meg. Azért a közgyűlés elé a következő alapszabály-módosítási javaslatot terjeszti : Mondja ki a közgyűlés, hogy az alapszabályok 7. §-át a következőleg módosítja: A betegség esetére biztosításra kötelezettek tagságának megállapításánál, továbbá a baleseti kártalanítás alapjául szolgáló javadalmazás, beszámítás alá eső élelmezés és egyéb természetbeni járandóságoknak az 1907. évi XIX. t.-c. 11. §-a értelmében megállapított egyenértéke a
