Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
1912. március 17. Békés 3 melyben a minisztertől egy kisegítő mérnököt és egy rajzolót kért. Folyamatban vannak jelenleg a szarvas—-szentesi, szarvas—endrődi, Szeghalom -füzesgyarmati ut és a feketekörösi—remetei, a dobozi és fehérkörösi hidépitések sőt az endrődi hid építésének ellenőrzésére és a pusztaföldvári ág. ev. templom épitésére is az áll. épitőhivatal egyik tagja rendeltetik ki. Itt említjük meg, hogy a dobozi és a gyulai fehérkörösi hidak újjáépítésére az árlejtést a vármegye alispánja április hó 15-ére tűzte ki A kereskedelmi miuiszter megengedte, hogy a köröstarcsai állomás felirata »Körötarcsa« helyett »Köröstarcsai tanyák« legyen. A Szeghalom—füzesgyarmati szárnyvonal kőpályájának kiépítési munkálataira, a versenytárgyalás a kereskedelmi miniszter rendeleté folytán az állam- épitészeti hivatal helyiségében e hó 17-án lesz, a melyre a bizottság a saját kebeléből dr. Daimel Sándor főjegyzőt küldte ki. A gyomai főszolgabíró által tett és több megyei lapban részletesen közzétett menetrendváltozási előterjesztést a közigazgatási bizottság azzal a kiegészítéssel támogatta, hogy a szarvasi bizottsági tagok érdekében a mezőtúri csatlakozáshoz egy Szarvasról induló motorosnak engedélyezését is kérte a bizottság a kereskedelmi minisztertől. Kondoros községnek azt a kérelmét, bogy az ideiglenesen engedélyezett esteli vasúti csatlakozás állandósittassék és a jelenlegi heti három napi menet helyett, naponkénti közlekedés engedélyeztessék, a bizottság szintén támogatólag terjesztette fel a miniszterhez. A gyulai állomás kibővítését és a gyulai — békéscsabai budapesti uj ioterurban távbeszélő hálózat létesítését kilátásba helyező miniszteri leiratok abban a reményben vétettek tudomásul, hogy az abban foglalt ígéretek valóra is váltatnak. Dr Zöldy Géza főügyész által előadott ügydarabok közül felemlítjük a gyomai községi képviselőválasztás ügyét. Gyoma községben az 1910. évben megtartott községi képviselőválasztás alkalmával a második kerületben Szabó József és Józsik Mihály választattak meg. A választás megfelebbeztetvén, a községi igazoló választmány a választást megsemmi sitette, mert több hasonnevű egyén lévén a választók jegyzékében, közelebbi meghatározás nélkül nem lehetett megállapítani, melyik községi választó lett megválasztva. A községi igazoló választmány határozata megfelebbeztetvén, a közigazgatási bizottság a választás megsemmisítését helybenhagyta, azonban az igazoló választmánynak azon rendelkezését, hogy a megválasztottak helyébe két póttag hívandó be, megváltoztatta és kimondotta, hogy a megsemmisített választás helyeit uj választás tartandó, tehát póttagok behívásának helye nincs, mert ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha a megválasztott elhal vagy lemond stb. ez az eset azonban jelenleg nem forog fenn. Egyben azt az érdekes döntést mondotta ki a bizottság, hogy a két megválasztandó tag közül egyik hat, a másik azonban bárom évre szóló megbízatással választandó, mert a törvény azon rendelkezésének, hogy a községi képviselők három évenként hat évre választandók és igy minden három évben a képviselők fele kilép, elég nem tétetvén, a törvénynek most említett rendelkezését igy kellett helyre állítani. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszéknél az ügymenet teljesen rendben folyik, hátralék semmi téren nincsen. Részletesen ismertette ezután az elnök Békés község kérelmét az önálló árvaszék felálliitása tárgyában. A közigazgatási bizottság az előadó javaslatára kimondotta, hogy a békési önálló árvaszék felállításának megengedését a belügyminiszternél javaslatba hozza és a vonatkozó szabályzat megerősítését véleményezi. Az önálló árvaszék felállítását indokoltnak tartja a közigazgatási bizottság, mert Békés községnek jelenleg 27675 lakosa van ; költségvetése 522000 korona, gyámpénztári tartalékalapja 70000 koronát tesz ki és mert a különben nem sok költséggel járó önálló árvaszék felállítására a község a szükséges szellemi képességgel rendelkezik. A megválasztandó árvaszéki ülnököt, illetőleg azt véleményezi a köz- igazgatási bizottság, hogy az ne 3 évre választassák, mint a többi elöljárók, hanem életfogytig, mert csak ily módon biztosítható, hogy az árvaszéki ülnöki állás állandóan arra való megfelelő képzettségű egyénnel lesz betöltve. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes előadása szerint a gyulai bir. törvényszéki fogházban a múlt hónapban le volt tartóztatva a 80 • férfi és 11 nő, akiknek házi ipari foglalkoztatásából az állam részére 205 kor., mig a foglyok részére 44 kor. 20 fillér folyt be. A közigazgatási bizottság teljes ülése már délelőtt 11 óra után bevégződött és azután az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen az árvaszéki elnök előadásában 13 felebbezett ügy i nyert elintézést A fegyelmi választmány, mivel a főispán távol volt, nem ült össze. A pótadó fölszólamlási bizottság délután tartott ülést és elintézte az időközben fölszaporodott felebbezésekot Március 15-én. Ez a nemzedék, mely két nap előtt március 15-két ünnepelte, méltó volt elődeihez, mely a márciusi szabad eszméket kiküzdte. Hatvannégy esztendő távlatán nem látszik az „esernyő“ forradalom kisebb jelentőségűnek, sőt a hogy e népjo- jogok fegyvereivel egyre erőteljesebben, bátrabban, a nemzet és az egyetemes emberiség javára nagyobb sikerrel élünk, látjuk csak tisztán, milyen nagy kincset szereztek meg elődeink március 15 ével. Szilágyi Dezső Napóleonnak történelmi nagyságát abban összegezte, hogy e vasakaratu hadvezér győzelemtől megittasult katonái egész Európán végighordozták a szabadságeszmékef; ha ez az egyetlen igazán nagy történeti hivatása volt a korzikai hősnek, vagy ahogy a legitimitás behódolói mondják : a korzikai kalandornak, mily nagy történelmi hivatást teljesítettek a márciusi ifjak, akik közül egyről, a dadogó Sütkeyről megmaradt ez a szállóige: Nem az o-kos embe-berekre van most szükség, de a bá-bátrakra. Esernyővel csinálták, de remekbe csinálták Dicsősége a márciusi eszméknek, hegy vérnélkül vívták ; glóriája, hogy az I ősi alkotmányért a harcmezőn 53,000 magyar halt' meg utána. Mi azt a szabadságot, melyet napjainkban, leszólunk, drágán fizettük meg. De nem adták olcsón e becses emberi javat sehol. Mi mást kívánhatunk ennek az édes, szent hazának, ha nem azt, hogy a nemzet válságos napjaiban adjon az Isten a nemzet egyetemének szilárd akaratot, megállni a nemzeti jogok mellett Mennyire illett ez évben is márciusnak szabad tavaszi fuvalmához, hogy a Lajthán túlról újra kisértvén a nemzet jogaitól való megtántorodás szirénhangja, a nemzet hű maradt múltjához, tradícióihoz. Minden jel azt mutatja, hogy azt a nemzeti lendületet, mely az előtt 64 évvel megszállta a magyart, ma is hőn kell ápolnunk és a múltnak minden tradícióival melengetnünk kell. A hatvannegyedik évi márciusi eszméknek kitartó munkával nekünk kell tartalmat adnunk. Az a Magyarország, melyet „Mit kíván a magyar nemzet“ cimű kiáltványban ezelőtt 64 évvel megalapoztak, ma sincs megépítve. Ennek a generációnak nem uj jogkiterjesztésekre, de az 1848-as eszmék teljes diadalára, belső, tartalmas megvalósítására kell törekednie. S mily okos, mily szép, mily nagy nevelő hatású a március 15-iki ünnep, amelyen az eszmék kultuszának szolgálnak s ezzel ráháritják a következő generációra a nemzetfejlesztés munkáját. Olvasva az országszerte rendezett márciusi ünnepekről való tudósításokat s látva ezeket pátriánkon is, örvendező hazafias lélekkel Arany János nagy nemzetbuzditó szózata kel ajkunkon : Nép, mely dicsőt, magasztost igy magasztal, Van abban élet, hit, jog és erő ! Gyulán Reggel 8 órakor kezdődött az ünnepély. A református templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Képviselve volt a vármegye, a város tisztikara, az öreg honvédek és az egyletek, körök zászlók alatt. Ott voltak az iskolák növendékei tanítóik vezetése | mellett. Az ünnepi beszédet Dombi Lajos esperes-1 lelkész tartotta, magas szárnyalásu imában kérve a Mindenható áldását a hazára. Ima előtt és után a közönség a Himnuszt és a Szózatot énekelte Csiszár Sámuel ref. kántor megfelelő orgonakisérete mellett Templom után az iskolás növendékek visszavonultak tantermeikbe, hol kezdetét vette az iskolai ünnepély, a nap jelentőségének megmagyarázása, hazafias énekek és szavalatok. Délután 3 órakor a Göndöcs-népkertben volt hazafias ünnepély, a melyen azonban alig jelent meg 300 lélek, amire még nem volt példa. Az ünnepélyen egyébként Balogh Mátvás ref. segédlelkész hazafias költeményt szavalt, dr. Berényi Ármin és Bagdi Dániel pedig szónoki beszédet tartottak, Az izraelita templomban péntek este tartott istentiszteleten dr. Adler Ignác lelkész a frigyláda előtt vallási és hazafiul ihletteljes szép imában méltatta a nagy évforduló emlékét. Este a szokásos bankettek tartattak meg A Polgári Kórben, várakozás ellenére, igen kevesen, alig ötvenen jelentek meg; ennek egyik oka az volt, hogy az iparosok legnagyobbrésze, akik eddig a Polgári Kör lakomáin szoktak részt- venni, az idén már az Iparos Otthonban, külön társaslakomát rendeztek A Polgári Körben egyébként Sál József nyitotta meg az ünnepélyt és Bagdi Dániel református hitoktató emelkedett szellemű hazafiui beszédet mondott Közben elénekelték a Hymnuszt és a szózatot és még számosán mondottak pohárköszöntőket Az estély sikeréhez, nagyban hozzájárult dr. Major Simon énekkel kisért temperamentumos hegedűiátéka Az Iparos Otthon szűk helyiségét a tagok zsúfolásig megtöltötték, mintegy hatvanan jöttek össze. Az ünnep jelentőségét Gyepes Gergely alelnök méltatta hazafiui beszédben. A lakoma folyamán még pohárköszöntőket mondottak Pénzes Ferenc, Névery Albert és Schneider János. Az Újvárosi Olvasókörben, ahol a múlt évben csaknem kétszázan ünnepelték március 15-ikét, ezúttal alig voltak nyolcvanan. aminek oka, hogy néhány tekintélyesebb újvárosi földmives családban, amely az itteni társaslakomának zömét adja, ép ezen napon bekövetkezett halálesetek gyászt okoztak Az estélyt dr Kun Pál elnök hazafiui szónoklata nyitotta meg, majd Domby Lajos esperes-lelkész hosszabb, szép beszédben fejtegette a nagy nap jelentőségét, Nagy Ferenc földmives egy saját maga által készített hangulatos hazafias költeményt, majd az est folyamán beszélyt olvasott fel, a 48-49-iki időkből Közben az egész közönség elénekelte a Hymnuszt és a Szózatot, úgyszintén Dombi Lajosnak Kossuth halálára, annak idejében irt szép versét, mely ez estére kinyomatva, a vacsorázó közönség minden tagjának kiosztatott A vacsora folyamán Kálin Dávid, Balogh Mátyás esperesi titkár és Csiszár Sámuel kántor mondottak pohárköszöntőket. Békéscsabán Március 15-én délután 4 órakor a Kossuth- szobor előtt ünnepelték meg a szabadság, egyenlőség és testvériség ünnepét A hazafias ünnep programmja a következő volt. 1. A csabai daloskor éneke 2 Marosy Géza szinész szavalata. 3. Koppányi Gyula ref. lelkész ünnepi beszéde 4. A szobor megkoszorúzása 5. A csabai daloskor éneke. A márciusi hölgybizottság tagjai a békéscsabai Rudolf-főgimnázium előcsarnokában, a negyven- nyolcas párt tagjai a Próféta-vendéglőben gyülekeztek s onnan vonultak fel az ünnepélyre A csabai ág ev Rudolf-főgimnázium pénteken délután 3 órakor tartotta hazafias ünnepélyét a következő műsorral : 1. Benke Gyula: 1848 március 15-ének emlékére. Előadta a főgimn daloskor. 2 Radványi Kálmán: Uj március. Szavalta Pártos József 3 Ünnepi beszéd dr Rell Lajostól. 4 Kuruc dalok. Tárogatón előadta Scheer László. 5. Virradás kora Jutalmazott pályamű. Irta és felolvasta Botyánszky János 6. Ábrányi Emil: Kossuth sírja Szavalta Maros Tibor 7. Az obsitosból: Bús a csatatér. Előadta a főgimn. daloskor. A hazafias ünnep alkalmával Csabán a Polgári Körben, a Kaszinóban, az Iparos Olvasókörben, a Próféta, Fehér bárány és az Iparos vendéglőben tartottak közvacsorát. A csabai állami polgári fiúiskola március 15-én délelőtt 9 órakor tornacsarnokában hazafias ünnepet rendezett a következő műsorral: 1 Himnusz.^ Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Nemzeti dal. Irta Petőfi Sándor. Szavalta Balázs Lajos. 3. Március 15. Irta Ábrányi Emil. Szavalta Singer S. 4. Ünnepi beszéd. Elmondta Péterfi Lajos tanár. 5 Csak hazáját s becsületét . - . Előadta a kar. 6. A nemzethez. Irta Petőfi Sándor. Szavalta Denhoff J. 7. Szózat. Március 15-ike évfordulóját a Békéscsabai Kaszinó Egylet társasvacsorával ülte meg. A vacsorát megelőzőleg Péterfy Lajos polgári iskolai tanár beszélt a nap jelentőségéről. — A Polgári Körben tartott vacsorán Vidovszky Kálmán vallástanár beszélt. — Az Iparos Olvasókörben szintén társasvacsorával kapcsolatban ünnepelték március idusát. — A csabai Magántisztviselők és Kereskedő ifjak egylete saját helyiségében szintén megünnepelte a nagy napot, melynek jelentőségét Dusbaba Vilmos elnök méltatta. Békésen A Polgári kör és Kaszinó együttesen ünnepeltek a következő műsorral: 1. Himnusz. 2. Elnöki megnyitó, tartotta dr. Török Gábor polg. köri elnök. 3, Szavalt Berentés Lajos fűgimnáziumi tanár. 4. Emlékbeszédet mondott Körber Tivadar kaszinói elnök. 5. Dr. Morvay János ügyvéd szavalata után a Szózatot énekelték el. A békési ref. főgimnázium önképzőköre március 15 ünnepét délután 4 órakor tartotta a főgimnázium dísztermében. — Ünnepélyt rendezett ezenkívül gazdag műsorral az iparos tanonciskola is.
