Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

1912. február 18. It é k é s 3 nyelnék. Az orosházi főszolgabíró tett ugyan a bizottságnak, oly értelmű előterjesztési, hogy a gazdasági cselédtörvénynek a cselédek vissza­vezetésére vonatkozó része a gazdák érdekében való módosítása céljából irjon fel a bizottság a miniszterhez, azonban a bizottság a tett előter­jesztést egyelőre véleményezés végett kiadta a megyei gazdasági egyesületnek Simoncsics Dezső volt gyomai, jelenleg< csengeri járási állatorvos ellen a földmivelésügyi miniszter elrendelte a fegyelmi eljárást azért, mert egy takonykor eset kapcsán a fertőtlenitós terén nem járt el kellő elővigyázattal és a kincs­tárnak kárt okozott. A bizottság a fegyelmi vizs­gálat foganatosítására saját kebeléből dr. Daimel Sándor főjegyzőt küldte ki. A törónyhatósági ipartanácsba a közigaz­gatási bizottság az aradi kereskedelmi és ipar­kamara által választott lagok mellé a maga ré­széről a régi tagokat választotta meg újra Heks Miksa törvényhatósági főállatorvos je­lentése szerint az állategészségügy állása a múlt hóban kielégítő volt. Az állati betegségek csak kis számmal és mindenütt szórványos jelleggel fordultak elő. Az állatforgalom ezek szerint kor­látozást nem szenvedett. Mindössze 3 nagyobb s 152 kisebb állat hullott el. A száj- és körömfájás betegség behurcolás folytán Szeghalom községben újból fellépett, de erélyes intézkedésekből sikerült a betegség to­vább terjedését lokalizálni, úgy, hogy a zárfel­oldás legközelebb már bekövetkezhet. Ugyancsak felütötte fejét az említett beteg­ség Dobozon is egy 108 darabból álló olyan gu­lyában, amely a vármegye területén nem rég lezajlott fertőzést elkerülte A bajt itt is sikerült helyhez kötni, illetőleg a betegség elterjedését megakadályozni. Zádor Mór kir pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenesadókban a f. óv I. negyed vé­géig előirt adókból a hátralék 1 202465 kor. A januári befizetés azonban 33357 koronával ked­vezőbb mint a múlt évi hasonló havi befizetés. Hadmentessógi adóban a hátralék 44879 korona, a januáriusi befizetés pedig a múlt hó hasonló időszakához viszonyítva 1299 koronával kedvezőtlenebb. A pénzügyigazgató által előadott felebbe- zett ügyek közül felemlitendőnek tartjuk a báró Harkányi János és Béla gyomai nagybirtokosok elemi kár ügyét. Egy tábla kukoricájuk ugyanis nem érett meg, zölden maradt és ezért aszály­kár címén adóelengedésért folyamodtak. A pénz- ügyigazgatóság azonban ezt nem minősítette aszály-kárnak és a kérelmet elutasította^ — A pénzügyigazgató szintén a felebbezés elutasítását hozta javaslatba. Erre nagy vita indult meg a felett, hogy a meg nem érett, zölden maradt kukorica aszály-kár-e vagy sem. mesterien kezelte a hegedűt. Sorsa egy kis faluba vetette, ahol sehogysem tudott a mesterségéből meggazdagodni. Nem azért, mintha az eklézsia lejebb szállította volna a stólát, vagy a meghalás ott kiment volna a divatból, sőt ellenkezőleg Gye­rek is volt ott bőven ; az a szokás divatozott, hogy ki tojást, ki kostolót vitt ajándékba. Tűzifát pedig naponkint hordtak felváltva egy hétre valót is. Az volt a baj, hogy 7 élő gyermekkel áldotta meg az Isten, a hetedik után pedig meghalt az anya. Egy­szer egy nagy halottja került a barátomnak; a falu földesurának egy koros kisasszony testvére meg­halt s hazaszállították ősei közé A temetéssel ke­resett egyszerre 50 koronát. Mit tegyen, mit vegyen e temérdek kincsen? Felpakkolta a gyermekeket, bement velők a városba és hosszas fontolgatás után vett egy hegedűt. Odaadta érte az 50 koronát. Ettől fogva a gyermekeket hegedülni tanította. Ezek felváltva egész nap stimmoltak, skáláztak, néha fal- sot is fogtak. A kisebbek hozzá énekeltek, szóval olyan nagy zajt ütöttek, hogy a szomszéd kastély­ban lakó uj örökös főrend átment és gazdag aján­dék átadása mellett kérte, hagyjanak fel a hegedű- léssel. A barátom megígérte, de képtelen volt meg­tartani, mert felfordult az egész család eddigi vidám­sága. Ekkor a nagyur megharagudott és elköltözött A tanítónak is menni kellett; de a fiai tovább he­gedültek és felnővén, jeles művészek lettek. Egy közülök a berlini udvari opera énekese, kettő pedig a hegedűvel járja a nagyvilágot s azóta százszoro­sán visszahegedülték azt az ajándékot, amit az apjok egyetlen örömükért áldozatul visszaadott. Felnőtt, ma is él mind a 7 gyermek. Persze nem a maguk erejéből vitték ennyire, de hát mi célja lenne a tanítói özvegy- és árva-alapnak — melynek javára mi most ezen estélyt rendeztük — ha nem az, hogy szegény tanítói árva gyermekekre ruhát és szájukba kenyeret, haladásukra ösztön­díjat adjunk. Köszönjük a résztvevő közönség szi­ves támogatását. Részt vettek a vitában az előadón kívül: dr. Ladies László, dr. Török Gábor és az al­ispán, valamennyien a felebbezés álláspontját tartották helyesnek. Végre is, érdemi döntés előtt, a kérdésnek — a volt bizottság tagjainak meghallgatásával való tisztázását rendelte el a bizottság. A pénzügyigazgató több ügyben előterjesz­tést tett a hátralékos adó behajlása céljából a dologi végrehajtás elrendelése iránt. Ennél a kérdésnél is több felszólalás volt és különösen dr. Ladies László kardoskodott a mellett, hogy a dologi végrehajtás elrendelése esetén legyen figyelemmel a bizottság arra a körülményre, nem-e tétetik tönkre az adós az ingatlan elárverezése folytán. Végül abban történt megállapodás, hogy a tiszti főügyész, mielőtt az ingatlan elárverezését kéri, minden esetben kísérelje meg, hogy az adós a hátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt kérjen s annak pontos betartási kötelezettsége mellett, mód nyujtassék neki arra, hogy tartozását ily módon letörleszthesse. A pénzügyigazgató kilátásba helyezte, hogy az ide vonatkozó kérelmek kedvező elintézése tekinte­tében a legnagyobb méltányossággal fog eljárni. A pénzügyigazgató által előadott többi ügy­darabok túlnyomó részben adótörlések voltak. Dr. Zoldy János vármegyei tiszti főorvos havi jelentése szerint a közegészségügyi viszo­nyok általában kedvezőtlenek voltak, mert a kanyaró és a vörheny tömegesen fordult elő egyes községekben, de az előző hónaphoz viszo­nyítva, valamelyes javulás van, mivel a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 163-al volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefo­lyását illetőleg, leginkább a légzőszervek huru- tos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. difteria 77 megbetegedés és 20 halál 2. vörheny 147 „ 35 „ 3 kanyaró 577 „ 26 „ 4. hasi hagym. 7 „ 4 „ 5. szamárköh 10 „ — „ 6. gyerm. láz 1 s 1 „ Összeg 819 megbetegedés és 86 halál. 10°/o Amint a fentebb kitüntetett adatok igazol­ják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely az összes megbetegedé­seknek több mint kétharmadát tette ki. Lefo­lyása azonban szelídnek mondható, mert a ha­lálozási százalék csak 4 volt. Tetemesen csök­kent a difteriások és vörhenyesek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészség­ügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, emlí­tésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendöri vizsgálatot eszközöltek élőn 350, hullán 3 esetben, orvos törvényszékit pedig 9, súlyos testi sértés 5 eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 38 egyént, akik közül meggyógyult 33, meghalt 5. A halva születtek száma 27, elvetélteké 30. Bejelentette ezután a főorvos, hogy 7 éven alól gyógykezeltetés nélkül elhalt kiskorúak szülei ellen a kihágási eljárás 12 esetben téte­tett folyamatba, amelyek közül csupán 3 vég­ződött büntetéssel. A gyula—szabadkai tanítói lakás oly roz­zant állapotban van, hogy az nem lakható. A közigazgatási bizottság a tanfelügyelő jelentése alapján elrendelte annak megvizsgálását. A pa­naszt a tanító tette meg. Dr. Zoldy Géza főügyész által előadott ügyek közül felemlítjük a békéscsabai virilisi névjegy­zék ellen tett felszólamlás folytán az alispán ál­tal hozott határozat ellen dr. Hollender Lipót által beadott felebbezést. Minthogy az ügy egyike a legérdekesebbnek, amely a közigazgatási jog­szolgáltatásban eddig előfordult és a bizottság­ban is nagy vitára szolgáltatott okot, ezért a tényállást az alábbiakban ismertetjük : A békéscsabai járási főszolgabíró Békés­csaba község képviselőtestületének virilisi név­jegyzékét összeállítván, abba fetvette gróf Hoyos Miksánét is. Ezen felvétel ellen felebbezés adat­ván be, az alispán Hoyos Miksánét törölte ugyan a névjegyzékből, azonban helyette annak férjét rendelte felvétetni a névjegyzékbe. Ezen alispáni rendelkezés ellen dr. Hollender Lipót felebbezés- sel ólt és kérte Hoyosnét és illetőleg férjét a névjegyzékből kihagyni, mert a törvény szerint egyik sem vehető fel a névjegyzékbe, azért mert a férjes asszony a törvény szerint nem tehet tagja a képviselőtestületnek, csakis a nagykorú hajadon, elvált vagy özvegy nő. A férjnek ugyan meg van a joga, hogy a saját adójába be­számíthassa felesége adóját, de a kérdés az, vájjon ha a férjnek nincs adója — amint hogy a jelen esetben Hoyos Miksának Békéscsabán nincs adója — vájjon a semmihez hozzá lehet-e szá­mítani a feleség adóját vagy nem. Mert ha nem, akkor a férj nem képviselheti feleségét a képvi­selőtestületben, bármily összegű adót fizessen is ez utóbbi. Az ügy előadója: a vármegyei t. főügyész az utóbbi álláspontot képviselte és javasolta, hogy a ielebbezósnek adjon helyet a bizottság. Ennél a kérdésnél nagy vita támadt, amely­ben az alispán hosszabb beszédben védte meg a határozatát, különösen arra fektetve a fősulyt, hogy lehetlen, hogy a férjes asszony ingatlana után fizetett ezerekre menő adó alapján ne le­gyen képviselve a községi képviselőtestületben, holott a törvény szelleméből, amely vagyoni ér­dekeltségnek nyújt képviseletet, az ellenkezőt kell következtetni. Az alispán álláspontját védték dr. Ladies László és dr. Török Gábor, mig az ellenkező álláspont vagyis az ügyészi felfogás mellett dr Daimel Sándor főjegyző szólalt fel, hivatkozva a törvény rendelkezésére, amely lehet ugyan hely­telen, de az kizárja a férjes nőket a képviselet­ből és a férjnek csak akkor adja meg a jogot ahhoz, hogy felesége adóját beszámíthassa a sa­ját adójába, ha neki is vau adója. Ha a férj nem fizet adót, akkor — felfogása szerint — á feleség adója rá nézve nem létezik, minthogy a semmihez nem lehet a feleség adóját hozzá­számítani. A közigazgatási bizottság 8 szóval 4 ellen az alispán határozatát hagyta jóvá, azonban ez­zel még nincs elintézve a vitás kérdés, mert ebben a kérdésben a közigazgatási bíróság, a hová Hollender az ügyet bizonyára felviszi, fogja az utolsó szót kimondani. Mikler Sándor kir. tanfelügyolő előadta a bizottságnak, hogy a vármegye területén az is­koláztatatás, kivéve a ragályos betegségek miatt bezárt 16 iskolát, rendesen folyik. A múlt hó­ban meglátogatta a csorvási és nagyszónási is­kolákat A csorvási állami és felekezeti iskolák­ban a tanulók megoszlása nagyon aránytalan, mert mig az 5 tantermü felekezeti iskolában a tanulók száma jóval meghaladja a megengedett számot, addig az 5 tantermü állami iskolában sehol sem éri el a tanulók száma a megenge­dett 60-at, sőt van olyan osztály is, ahöl csak 40 tanuló van. Bejelentette a tanfelügyelő, hogy ezen aránytalanság megszüntetése iránt a meg­felelő intézkedéseket megtette. A nagyszénás! állami iskola taneredményót kiemelte a tanfel­ügyelő és megemlítette, hogy ezen iskolában 2 tanító, hive az országos tanitó-egyesület által Budapesten kimondott kultursztrájknak, azonban mindkét tanító működése teljesen megfelelő. A tanfelügyelő által előadott ügydarabok közül csupán egy érdemel felemlitést, ennek az ismertetését a közigazgatósági bizottság általá­nos érdeklődéssel kísérte figyelemmel. Turcsányi Katalin csorvási tanítónő ellen ugyanis a tanfel­ügyelő a fegyelmi eljárás elrendelését hozta ja­vaslatba, egyrészt azért, mert a tanulókkal dur­ván bánik és mert a tanfelügyelővel szemben tiszteletlenül viselkedik, másrészt, mert a há­zasság intézménye ellen izgat és a tanulók előtt a gyermektelenség előnyeit magyarázgatja Ezen fegyelmi vád igazolására a tanfel­ügyelő több esetet említett fel, ezek között olya­nok is vannak, amelyek nem valók a nyilvá­nosság elé A tanfelügyelő által javaslatba ho­zott fegyelmi eljárást a bizottság elrendelte, nem fogadván el azt az indítványt, amely arra irányult, hogy a fegyelmi eljárás elrendelése előtt nevezett tanítónőnek elmebeli állapota meg­vizsgáltassák. Perszina Alfréd államépitészeti hivatali fő­nők jelentésében részletesen beszámol a jég­zajlás folytán előállott károsodásokról és az an­nak folytán szükségessé vált intézkedésekről. Megemlékezik tehát többek között arról, hogy a dobozi hídnak egyik fajármát és két jégtörő­iét a jégzajlás a múlt hó 29—30. között elvitte, minek következtében úgy a személy-, mint a kocsi-közlekedést a kérdéses hídon be kellett szüntetni. A személy-közlekedés február 2. óta ladikkal bonyolittatott le, azonban a személy-, valamint a kocsi-közlekedés csak egy-kót nap óta és szoros forgalmi korlátozásokkal van az idő közben nagyjában helyreállított hídon meg­engedve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom