Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

XLIV. éviolyam Gyula, 1919. február 18 f. szám ^ Előfizetési árak: Egész évrt _ _ 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Évnegy edre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. i. A folyó hó 28-án megtartandó vármegyei közgyűlésre, az alispán a vármegye közállapotá­ról rendkívül részletes jelentésben számol be. Az alispáni jelentést, amely a közgyűlés első tárgya lesz, alábbiakban ismertetjük főbb vo­násokban : A közegészségügyi viszonyok általá­ban eléggé kielégítők voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva csak annyival kedvezőtlenebbek, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedés száma 1165-tel volt több, de ezzel szemben viszont enyhíti a helyzetet az, bogy a ragadós bajokban történt elhalálozások százaléka 5%-al volt kisebb. A jelentést magába foglaló időszak alatt előfordult: a) diphtheria 200 megbetegedés, 40 halálozás (20%); b) a vörheny 862 megbete­gedés 72 halálozás (19%); c) a kanyaró 1188 megbetegedés, 48 halálozás 14%); d) a hasi hagymáz 28 megbetegedés, 6 halálozás (21%); e) a gyermekágyi láz 1 megbetegedés, 1 halá­lozás (100%); f) a szamárköhögés 21 megbete­gedés; g) a bárányhimlő 1 megbetegedés; ösz- szesen 1801 megbetegedés, 167 halálozás (9%). A vármegyei közkórbáz ágyainak száma újabb berendezések folytán 1056-ra emelkedett. Az ápoltak száma 6464 volt, az ápolási napok száma pedig 289066-ra emelkedett az 1911. évben. A betegek élelmezése 232878 koro­nába került. Egy beteg élelmezése átlag 80*5 fillér volt. Gyógyszerekre, műszerekre és kötő­szerekre a kórház 51770 koronát költött a múlt évben. Az e téren mutatkozó tetemes emelke­dést a sebészeti osztály műszer tárainak jelen­tékeny kibővítése, részben pedig a szemészeti osztály műszereinek beszerzési költsége okozta. Fizető betegek után 618437 korona folyt be a kórház pénztárába. Az átlagos beteglétszám volt az elmeosztályon 441, a többi osztályon együttvéve 351. A műtétek száma a sebészeti osztályon 1603, a szembeteg osztályon 2 hónap alatt 37 v^lt. — A kórházi építkezések a ref. imabáz és a konyhának emeletre építésén kívül, befejeztettek. A közbiztonsági viszonyok kielégí­tők voltak. A büntetendő cselekmény tettesei nagyrészt kinyomoztattak. A vármegye közgaz- gazdasági helyzete, a legutóbbi alispáni jelen­tés óta változatlan, ügy az ipari mint a mező- gazdasági munkások — dacára a tél teljes munkanélküli időszakának — nélkülözésnek nincsenek kitéve, mert téli ellátásukat a múlt gazdasági év keresete fedezi. A jövő évi nyári mezőgazdasági munkásokra, a munkáskereslet már most igen nagy. A kivándorlás állandó; sőt a múlt év ha­sonló időszakával szemben — dacára a jobb kereseti viszonyoknak — emelkedést is mutat. Az útlevél statisztikának az 1911. pol­gári évre szóló adatai szerint ezen évben kia­datott összesen 211 útlevél és pedig Amerikára szóló 145 darab, egyéb helyekre 66 darab. Ez­zel szemben a községektől beszerzett adatok szerint az 1911. évben tényleg kivándorolt Amerikába 71 családfő, 106 családtag, össze­sen 177 lakos. Európába kivándorolt összesen 101 lakos, mig ugyanezen időszak alatt Ame­rikából visszavándorolt 128 családfő, 40 csa­ládtag, összesen 168 egyén, "Európából pedig visszaérkezett 84 egyén. A kivándorlás és visz- szavándorlás ezen adatainak összehasoulitásából nyilvánvaló, bogy a tárgyalt népmozgalom kö­vetkeztében előállott tényleges veszteség az el­múlt évben alig számottevő volt. A vármegye állategészségügyi] ' állapota az elmúlt év december és a folyó év január havában elég kielégítő volt. A ragadós száj és körömfájás betegséget illetőleg jelenti az alispán, hogy eddig a vármegye állatállomá­nyának körülbelül háromnegyed része vészelt át a betegségen, igy — mint a következmények is mutatják — még mindig tartani lehet attól, hogy az állomány immúnisán maradt részében, különösen a tavaszi legelőre való kihajtás ide­jében a betegség újból felüti a fejét. Ennek megakadályozása céljából az alispáni jelentés a gazdákat részletes útmutatásokkal látja el. A közfogyasztásra levágatott a vármegye területén a múlt évben: szarvasmarha 7680 db, borjú 4186 db, bivaly 13 db, juh 17197 db, bárány 3464 db, kecske 80 db, sertés 18141 db. összesen 50141 db. Yédőojtásban részesült az elmúlt évben a vármegye területén: szarvasmarba 16749 db, juh 21184 db, sertés 28354 db, ló 1076 db, összesen 67363 db. A marharakodó állomásokon a múlt évben a vármegye területéről külföldre és a heti na­gyobb piacokra elszállittatott: szarvasmarba 2 éven felüli 10828, 2 éven aluli 4489 db, borjú 3183 db, juh 5887 db, bárány 897 db, sertés bízott 45094 db, sertés sovány 16633 db, süldő 2851 db, malac 514 db, ló 107 db, ösz- szesen 90483 db. A vármegye közlekedésügyét ér- deklőleg az alispán megemlékezik a jégzajlás okozta károkról s a dobozi bidoii — a közleke­dés biztosítása tekintetéből tett intézkedésekről. A fehérkörösi hidat, bár a jégtorlódás nagyon fenyegette — az áradás és apadás kedvező ala­kulata mellett sikerült megmenteni. A beruházási hitel terhére foganatosítandó ut és hídépítésekből bátra van még a szarvas— szentesi, szarvas—endrődi utaknak és a febér­T A B C A. Farsangi prédikáció*. Székely Lajos. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A felolvasó és a hangverseny közönsége körül­belül olyan viszonyban állanak egymással, mint Sokrates állott a feleségével Ezek után Önök azt fogják kérdezni: minő viszonyban állott Sokrates a feleségével ? Hát mindjárt el is árulom: nem a legjobb viszonyban állottak. Ennek a fonák helyzetnek az volt az eredő oka, hogy a férj és feleség házassági alapelvei tel­jesen azonosak voltak, t. i. mindketten parancsolni akartak a háznál, a férj is, de a nő még inkább: Ezen ókori példa úgy vonatkoztatható a fel­olvasó és a hangverseny közönség egymás közötti viszonyára, ha azt teljesen megfordított értelemben vesszük Ugyanis a felolvasó rendszerint nem sze­ret felolvasást- tartani, de ha muszáj, hát engedel­meskedik és felolvas; a közönség pedig nem szeret felolvasást hallgatni, csakis ba muszáj és minthogy meg nem szökhetik, megadja magát és hallgat. így mindkét fél kölcsönös nemakarása folytán kifejlődik egy olyan fordított szerelmi viszony, melynek mi­előbbi felbomlását mindkét fél alig várja A görög bölcs hamar rájött arra a tapaszta­latra, hogy az ő családi tűzhelye tulajdonképen egy hangversenyterem, ahol a férj által kimondott han­got a feleség mindég nyolc hanggal magasabban hangoztatja s mikor már a hangok a fuvóhang­* Felolvasás a gyulai Tanítók Egyesülete február 10-iki estélyén. i | szereken is tultettek, megadta magát és megállapi- | tóttá elméletét a felfordult világról. Ezt a világrendet megpróbálta rendszerbe ön­teni, de ahoz akkor még hiányzottak a kellő tám­pontok A modernizmus mai állásában már abban a kényelmes helyzetben élünk, hogy ahoz köze­lebbi adatokkal szolgálhatunk. Sokan azt képzelik, hogy a felfordult világban az asztalok állanak a tányérokon, a székek a ven­dégeken, hogy ott a fiatal urak este kelnek fel és hajnalban feküsznek le, hogy ott a hölgyek ciga­rettáznak, az urak pedig kávéznak. Ez mind ferde fogalom. Az h világ egészen más. A téves nézetek tisz­tázása végett tegyünk egy utazást ebben a világ- ' részben. A felfordult világ fekszik az egyenlítőtől délre I és északra, Ferró szigetétől keletre és nyugatra; j habár nincs is a térképen megjelölve és nincs benne ' a földrajzban, mégis létezik Fonák gondolkozás- i mód és más társadalmi rend van ott és jól fog esni nekünk, ha a mi szokásainkat azzal egybe- I vetve elgondoljuk, minő szerencse, hogy mi nem | abban a furcsa világban élünk. Kezdjük pl. ott mindjárt a gyermekszobában. | Ott az a szokás, hogy a gyermekek a szülőket te- ! gezik, a szülők pedig a gyermekeket magázzák. | Ott a túlságos szeretet elve vezet a nevelésben, I testi büntetésről ott szó sincs, a szülők alkalmaz­kodnak, a gyermekek uralkodnak. A gyermekek végül zsarnokok és önfejűek lesznek, ők paran­csolnak, a szülők pedig engedelmeskednek. Az iskolai és tanítási elvek ott nem olyan egészséges alapon nyugosznak, mint nálunk. Ott a gyermekeket például már zsenge korban tanulmá­nyokkal és Írásbeli otthoni dolgozatokkal túlterhe­lik. A leckét arasszal mérik. Ez az egyik szélsőség. A másik az, hogy sok gyermek egyáltalán nem akar tanulni, de erőltetik s ha a diák megbukik, akkor nem a gyermekben van a hiba, hanem rossz az iskola. Ott abban a világban, ha a gyermek felnőtt, élénk vonzalmat érez a kávéházi élet örömei után. Itt azonban nem úgy tesz, mint mi helyesen kép­zeljük, hogy t i. kávét iszik, utána pedig két po­hár vizet és újságot olvas, hanem ő ott alább nem adja, mint a pezsgő, azaz mondjuk többesszám­ban : pezsgők. Hogy miért éppen pezsgőt, mikor az drága is, fejfájást is okoz, ez érthetetlen. Még érthetetlenebb, ha megértjük, hogy meginni meg­issza, de ki nem fizeti. így az urfi 25 éves koráig szerez egy kis summa adósságot és egészséghiányt Ezzel a keresetével indul aztán neki az uj életnek, akarom mondani a házasságnak. Ennél a pontnál természetesen előbb a hozo­mányt nézik, a leány csak másodsorban jön tekin­tetbe Az ügymenet körül azonban néha nagy üzem­zavarok keletkeznek, mert kisül, hogy hozomány ugyan van, azaz hogy lesz, de a kedves nő őnagy- sága nevelése alapjában elhibázott, fogalma sincs a háztartás vezetéséről. No persze ! Mert amint az ifjú ur nem hatolt be a sok rossz iskola miatt az elméleti tudomá­nyok titkaiba, úgy az édes lánykát sem avatták be otthon a háztartás rejtelmeibe s miután őnagysága nem tudja, hogy kétszer-kettő négy, emiatt sokat költ, az igényekhez képest kevés a jövedelem, a háztartás mérlege nagy fedezetlen hiányt mutat s miután a megújított pénzügyi műveletekkel sem si­kerül az egyensúlyt fentartani, beüt egy ottani tár­sadalmi válság : a házasság csődje. Egy másik kép, ami megragadja figyelmün­ket, hogy ott abban a világban a cselédkérdés me­rőben ellenkezőleg van rendezve, mint nálunk. Elő­Laptinls mai szama lO old.a,l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom