Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

6 Békés 1912. február 11. hosszas tárgyalás után hajlandónak nyilatkozott a társulati közgyűlés elé, a vármegye ajánlatának meg­felelő előterjesztést tenni. Tehát a végleges döntés a társulati közgyűléstől függ. Ha az a vármegye kérelmét nem teljesiti, a vármegye kénytelen lesz a kisajátítási joga engedélyezését a minisztertől kérel­mezni. A hosszufoki ármentesitő társulattal szemben fennforgó vitás kérdések tekintetében dacára annak, hogy d: u. fél 2 óráig tartott a tárgyalás, a főbb kérdésekben egyetértő megállapodás létre nem jött. A tárgyaláson Biharvármegyét Fráter Barna alispán és Varró Domokos műszaki tanácsos képviselték. ♦ * ♦ 4 4 4 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4 4i 4 4 4 4 4 ♦ 4 4 4 4 «4 Bármikorra legkedveltebb meglepetés. Saját találmá­nyi! 3 palackot tartalmazó kosár finom régi bánáti szilvoriiim melyet 7 K-ért bórmentve utánvéttel, vagy az összeg előzetes beküldése mel­lett szállít az 1859. óv óta számtalanszor kitüntetett bánáti szivoriumtömónyitő cég Schatteles Mihály Lugos, 201. Krassószftrény-niegye. 645 9—10 ******4******** ***** ************ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 »• 4 Törvényszéki csarnok. Pályázat toímácsi állás a. A gyulai törvény­szék elnöke, a békéscsabai kir. járásbíróság mellé rendszeresített német- és tótnyelvü tolmácsi állásra pályázatot hirdet. Pályázati folyamodványok.az élet­kor, erkölcsi magaviselet, polgári állás, állandó lak­hely és iskolai képzettséget igazoló okmányokkal felszerelve február 28-ig adandók be hozzá. Erdős György gyilkosát felmentettek. Megem­lékeztünk annak idején arról a tragikus eseményről, hogy Erdős György gyulai származású állomásfel­vigyázót egykori kedvese Biricska Teréz 22 éves szakácsnő múlt év november 2-án éjjel Aradon, há­rom revolverlövéssel megölte. Erdős éveken át sze­relmi viszonyt folytatott a leánynyal, amely viszony nem maradt következmények nélkül, sőt házassági Ígéretet is tett neki, de ezt nem váltotta be, hanem a múlt év nyarán, egy Gyulán is, hosszas itt tartóz­kodása folytán széles körben ismert leá íyt, Czakó Máriát vette feleségül. De a nyugtalan természetű embert nem elégítette ki a házasélet, hanem a régi kedvesével azután is állandóan fenntartotta a barát­ságot. November 2-án éjjel Erdős, mikor felesége Aradról távol volt, felkereste a leányt és elhívta la­kásara. Az elhagyott szerető a meghívásnak engedve, el is ment Erdős lakására, de titokban magával vitte gazdájának revolverét. Az együtt eltöltött éj­szaka után, hajnal felé a leány háromszor reá lőtt Erdősre, aki nyomban meghalt. A gyanú rögtön a leányra irányult, akit töredelmes vallomása után még aznap reggel vizsgálati fogságba helyeztek. Február 7-én tárgyalta a bűnügyet az aradi esküdt­biróság. Az ügyészség szándékos emberöléssel vádolta Biricska Terézt. Az esküdteknek két kérdést teltek fel. Bünös-e vádlott abban, hogy Erdős Györgyöt szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte ? Ha igen, tettét erős felindulásban kö­vette-e el ? Az esküdtek dr. Nagy Sándor ügyvéd •hatásos védőbeszéde után az első főkérdésre nem­mel feleltek, mire a törvényszék a leányt felmen­tette és nyomban szabadon bocsátotta. Esküdtbiráskodás. Rablás. A februári esküdtszéki ülésszak igen rövid volt, mindössze két napig tartott. Két rablási ügyet tárgyaltak az esküdtbirák és pedig február 5-én hétfőn a Páskuj András bűnügyét, aki bár alig múlt 18 éves — Budapesten ez évben kétszer volt büntetve lopás miatt. A múlt év november elején, minden meghatározott cél nélkül, úgy látszik azért, hogy uj területet keressen dolognélküli „munkás­sága“ számára, Orosházára ment November 5-én délután az előtte teljesen ismeretlen és az utcán, egy pádon ülő, Horvát József orosházai lakost azzal szólította meg, hogy ajánljon neki szállást. Horváth József elvezette özv. Bánszki Horvát Jó- zsefnéhez, ahol azt mondta, hogy ő kőműves és a nevezett nővel megalkudtak, hogy hetenként 2 koronát fog fizetni a szállásért. Másnap 6-án reg­gel Páskuj András eltávozott hazulról és délután 2 órakor tért vissza lakására. Özv Bánszkiné en- gedelmével bement annak szobájába és ott sza­lonnát és kenyeret evett, majd kiment a konyhába, ahol letette a kenyeret és kijelentette: nem tudok enni, izgatott vagyok Özv. Bánszki Horváth Jó- zsefné erre mit sem válaszolt, hanem bement a szobába, melynek ajtaját nyitva hagyta s a magá­val vitt szitát egy székre tette. Páskuj András utána ment és midőn a szita letétele végett sértett nő épen lehajolt, egy konyhakéssel a nyakába szúrt, amidőn pedig Bánszkiné feléje fordult, a késsel a szeme felé vágott. Ekkor özv. Bánszkiné azt kérdezte Páskuj Andrástól: mit akarsz ? Mire terhelt azt felelte : add ide a pénzed ! Páskuj And­rás ekkor megfogta Bánszkyné mindkét kezét és őt arra kényszeritette, hogy menjen a konyhába a kaszlihoz, ahol a pénze el volt téve. Itt elengedte özv Bánszkinénak az egyik kezét, hogy azzal ki- vehesse a pénzt, midőn pedig sértett 11 korona 56 fillérnyi készpénzét átadta terheltnek, az visszave­zette sértettet a szobába és annak ajtaját rázárta, ő maga pedig eltávozott. r A főtárgyaláson elnök volt : Gálbory József kir. törvényszéki elnök. Bírák : Hubay Lajos és Tóth Ferenc kir. törvényszéki birák. Jegyző: dr. Vangyel Szilárd kir. törvényszéki jegyző Közvádló: dr. Liszy Viktor kir. főügyészhelyettes Védő : dr Nehiba Kálmán ügyvédjelölt Rendes esküdtek : dr. Sailer Vilmos, Kondacs György, dr. Szemző Gyula (főnök), Pap István, ifj. Csőke István, lfj. Blaskovits Mihály, Lajda Gyula, Dohányos Pál, Hajnal Béla, Cséke Gyula, Bekker Antal, ^ Wolf Gyula. Pótesküdtek: Fuchs Gyula, Újhelyi Ármin. Az esküdtbiróság bűnösnek mondta ki Páskuj Andrást a rablás bűntettében és ezért 5 évi fegy- házra Ítélte. Rablás. Február 6-án a szintén rablással vádolt Pulya Péter bűnügye került sorra. A vádlott egy szen­tesi cigányfiu volt, aki 1911. november hó 7-én el­utazott Orosházára azzal a szándékkal, hogy be­áll valamelyik cigánybandába hordárnak. Ez a szándéka sikerült is, amennyiben áliandó tanyáját a Központi kávéházban lakó második bandába fel­fogadták „tróger“-nek. November 12-én este 7 óra körül Pulya Péter a Központi- kávéház előtt össze­találkozott Sarkadi Sándor sértettel, akinek régi szolgálati helyén kitelt az ideje és most uj helyet keresni jött Orosházára.A kissé ittas állapotban levő Sarkadi Sándor és Pulya Péter beszédbe ele­gyedtek majd elmentek egy korcsmába, ahol más­fél liter bort ittak meg. Ekkor Sarkadi Sándor egy koronát Ígért terheltnek, ha elvezeti őt egy mulató­helyre. Pulya ekkor tudva, hogy az ittas állapot­ban levő Sarkadinál több pénz van, őt a cigány­putrik közé vezette, ott fellökte, torkolázta, becsu­kott zsebkéssel bal szeme táján ütögette és ezzel az erőszakkal kivette a. sértett zsebéből annak pénztárcáját 139 korona készpénzzel együtt és az­után elfutott és a pénz nagyobb részét elmulatta. A főtárgyalási elnök volt: V. Szakmáry Arisz­tid kir. táblabiró. Birák: dr Aigner Dezső, Gubicza Ádám kjr. törényszéki birák. Jegyző : dr. Csatáry László törvényszéki jegyző. Közvádló: dr. Konrád Ernő. Rendes esküdtek: Wolf Gyula, ifj. Csőke István, ifj. Blaskovits Mihály, Borbély Péter, Fuchs Gyula, Rosenzweig Jakab, Lajda Gyula, Bekker Antal, dr. Szemző Gyula (elnök), Ifj. Grexa Pál, Hoffer Géza, Kutlik Endre. Pótesküdtek : Cseh La­jos, Pap István. Az esküdtbiróság a beismerésben volt vádlottat bűnösnek találta a rablás bűntettében. Miután azon­ban vádlott akkor, amikor a bűncselekményt elkö­vette, 18. életévét még nem töltötte be, (két hó­nap hiányzott belőle) az esküdtekhez kérdést kel­lett intézni, hogy vádlott birt e kellő értelmi és erkölcsi fejlettséggel a cselekmény elkövetése ide­jén. Az esküdtek erre a kérdésre dr. Kóhn Mór ügyvéd védbeszédének hatása alatt nemmel feleltek és ezért vádlottat fel kellett menteni. Heti bünkrónika. Lopás. Erőss György bolti szolga Gyulán, a Somogyi János üzletének az ajtaját ez év január hó 18-án este feltörte s ekként oda behatolva, egy 20 ko­rona értékű kabátot ellopott. A betöréses lopást követőleg Erőss Györgyöt a rendőrség a kir. ügyész­séghez előállította, ahol letartóztatásba helyeztetett. A kir. törvényszék most cselekményéért 1 hónapi fogházra ítélte, melyből az előzetes letartóztatás által 18 nap kitöltöttnek vétetett. Okirathamisitás. Boros János szarvasi lakos, hogy hogy nem, adósságba keveredett, amely folyton nőtt Mikor már nem volt más menekvés, végzetes fegyverhez nyúlt. Váltókat hamisított, amelyre úgy jöttek rá, hogy utóbb már a hamisított váltókat sem tudta rendezni. így történt, hogy a Békésszentandrási takarékpénztár részvénytársaság 1910 évi április h6 16-án a gyulai kir. törvényszéknél sommás váltó­pert indított Grajczjár Zsuzsi, Boros János, mint egyenesadós és Viszkok András, valamint ennek neje, mint kezesek, szarvasi lakosok ellen 147 ko­rona váltótőke s jár. iránt. Viszkok András és neje Grajczjár Zsusi a kibocsátott sommás végzés ellen azzal a kifogással éltek, hogy a váltón látható alá­írás nem az ő kezüktől származik és ennek oda írására senkit meg nem bíztak, Az erre nézve ré­szükre megítélt esküt le is tették. Ez eskü, vala­mint az írásszakértők véleményével bizonyítást nyert, hogy a kifogásolt aláírások hamisak és mi- miután Boros János nem tagadta, hogy a hamis váltó az ő érdekét szolgálta, annak ellenértékét ő vette fel, a hamis váltó készítése is kizárólag az. ő érdekében állott, amiből kétségtelen, hogy a ha­mis váltót Boros János készítette. Támogatta ebben való bűnösségét az a kö­rülmény is, hogy dr. Salacz Aladár szarvasi ügy­véd feljelentést tett, mely szerint Boros János, va­lamint ennek neje Kasuba Erzsébet 1 drb 180 ko­ronás, 1 drb 50 és 1 drb 30 koronás váltót adtak át részére azzal a kérelemmel, hogy szerezzen nekik a Viszkok András és neje kezességére 180 korona, illetve 100 korona kölcsönt Dr Salacz Aladár a váltókat hátiratával ellátta, leszámitoltatta, a pénzt Boros Jánosnak és nejének átadta s a váltókkal egyidejűleg átadott 2 drb biztosítéki okirat alapján, a zálogjogot Viszkok András és neje ingatlanára kezessége biztosítására bekebeleztette. Viszkok And­rás azonban felszólalt a bekebelezés ellen, mert ő a biztosítási okiratot sem irta alá. Ez volt a kiinduló pontja annak, hogy Boros János ellen makacs vé­dekezése dacára több rendbeli váltóhamisítás nyert bebizonyítást, amiért a kir. törvényszék 1 évi bör­tönre ítélte. Az Ítéletet utóbb a kir. ítélőtábla és most a végső forum, a Kúria is helyben hagyta. Lopás. Abelovszki Mihály 52 éves, mezőberényi em- I bér szeretett kóborogni, de már nem annyira dol­gozni. Az ilyen hajlamok könnyen ráviszik az em­bert a lopásra. így járt Abelovszki is, akit a múlt héten a következő dolgaiért vontak felelősségre: Mezőberényben 1911 évi augusztus hó 20-án özv. Panert Mihályné sz. Schmidt Zsuzsanna mezőbe­rényi lakos birtokából, az ablakon történt bemá- szás után 8 korona készpénzt, a gyóni vasúti állo­máson 1911 április vagy május hóban Guth Ádám mezőberényi lakos birtokából, nadrágzsebének fel­vágása után 16 korona 80 fillér készénzt és 5 ko­rona 40 fillér értékű kútfúráshoz való bőrt, Lajos- mizsén 1911 évi április vagy május havában Budai János ottani gőzmalomtulajdonos birtokából egy 5 korona értékű kötelet; Mezőberényben 1911 évi julius havában Borgulya. Pál birtokából egy nadrá­got; Mezőberényben, 1911 évi augusztus havában Stein János vendéglős birtokából 8 drb lámpához való rézalkatrészt 10 korona értékben ellopott. E cselekményeiért a kir. törvényszék 6 hónapi bör­tönre ítélte. Értesítés. Tisztelettel értesítem a géptulajdonos és- gépkezelő urakat, hogy műhelyemet . Autogén heg'g' ess tővel rendeztem he, mellyel a gépeknek, szivattyúk­nak stb.-nek úgy az öntött-vas, valamint a kovácsolt-vas részein bármilynemü törést vagy repedést szakszerűen kijavítok, illetve össze- heggesztek, mely tartósságra nézve — ha jól van készítve — semmivel sincs alól az újonnan készített részeknél. Becses megkeresésüket kérve, vagyok mély tisztelettel Sipos Endre, lakatosmester 61 Gyula, Mágocsi-utca 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom