Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

1912. december 29. Békés 7 pedig oly szerencsétlenül, hogy a kormány egy élő- fához szorította s a gép rudja belefuródott a ha­sába. A szerencsétlenül járt munkást azonnal be­szállították Gádorosra, onnan pedig Arpádhalmára, hol másnap a szerencsétlen ember kiszenvedett. A szerencsétlen véget ért ember 32 éves, nős és csa­ládos ember. A kir. járásbíróság vizsgálatot indított az irányban, hogy a halálos szerencsétlenség körül terhel-e valakit gondatlanság ? Öngyilkos cselédleány. Veres Katalin csorvási cselédleány Grünbaum Jakab kereskedőnél szolgált. Úgy a gazda, mint a leány megvoltak egymással elégedve, amit bizonyít az is, hogy a 16 éves Kati már több mint egy esztendőn át hűségesen teljesí­tette kötelességét. Nem is lett volna a leánynak semmi baja, ha nincs a ház körül fiatal ember, aki reá hamarosan kivetette a hálóját. Kati megszédült. Engedett a mézes-mázos szavaknak. Azt hitte, hogy az mind való, amit a fiatal ember a fülébe suttog. Aztán megtörtént a baj. A leány elkeseredett és hétfőn reggel kiment a vasúti töltésre s ott a ro­bogó vonat elé vetette magát, melynek kerekei 8zémarcangolták. Teaivókra nézve fontos. Minden teaismerőnek és mindazoknak, akik barátjai egy csésze zamatos, illatos teának, saját érdekében áll, hogy az United Kingdom Tea Company, London angol királyi ud­vari szállítók, a walesi herceg, számtalan európai kapacitás, intézetek és több ezer szálloda szállítójá­nak világhírű »U. K.« jegyű teájával próbát tegye­nek Az United Kingdon Tea Company közvetlenül Indiában és Kínában eszközli vásárlásait és igy mód­jában van válogatott finom minőségű teát szállí­tani. E cég londoni villanyüzemü berendezései a maga nemében a legnagyobbak Európában. A keve­rékek a legnagyobb szaktudással és hozzáértéssel állitatnak össze, úgy, hogy azok zamat és illat te­kintetében a legkényesebb igényeket is kielégítik. Különlegességképen ajánlja az United Kingdom Tea Company »Kingdom Melangec keverékét, amely a birminghami és windsori angol királyi udvarnál úgyszintén a legmagasabb arisztokracia körében évek óta használatban van E világmárka főképviselői .- •Gyulán Zuzmann Janos, Erattiui János, Békésen ifj. Czervinszky István. Kívánságra készséggel kül­denek ingyen és bérmentesen izelőmintát Felhívjuk szives figyelmét a hirdetésre. Hivatalos órabeosztás Békéscsabán. Békés­csaba község képviselőtestülete próbaképen olyan munkarendet állapított meg, hogy az év nyári hó­napjaiban a hivatalos órákat délelőtt 7 órától dél­után 1 óráig terjedőleg osztotta be. A próba azon­ban nem vált be, mert egyrészt a közönség igényei nem nyertek ilyen beosztás mellett kellő kielégí­tést, másrészt a hivatali ügyek elintézése késedelme­sebb volt, mint a régi rend mellett. Ez indította a képviselőtestületet arra, hogy visszatérjen az előbbi állapotra és a hivatalos órákat úgy a nyári, mint a téli hónapokban délelőtt 8—12 és délután ?—5 óráig terjedőleg állapítsa meg. A képviselőtestület határozatát két tisztviselő megfelebbezte, azonban azt hisszük, hogy mégis csak a község és a közér dek kívánsága, nem pedig egy-két tisztviselőnek egyéni kényelme az irányadó ennek a kérdésnek az elbírálásánál, miért is kétségtelennek tartjuk, hogy a képviselőtestületnek határozatát a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésén — mivel ez az ügy fel van véve a póttárgysorozatba — helybenhagyja. A mi kávénk ízlik mindig a legjobban, vala­hányszor azt az anyuska a Kassa-i gyárban készült „Valódi“ : Franck :-kal készíti, konstatálta egyhangúlag az asztal körül ülő egész család ; oly fűsze­res ereje van, oly kitünően Ízlik és sokkal tetszetősebb szinü. A „Valódi“ : Franck :-ot tartal­mazó ládikák és csomagocskák gyárjegy gyanánt a kávódarálót viselik. Irodalom. A Divat Szalon legújabb síáma érkezett hoz­zánk s mi csak szolgálatot teszünk olvasóinknak, a mikor e céljának oly teljesen megfelelő asszony-új­ságot figyelmükbe ajánljuk. Nehéz időket élünk, még nehezebbtől félünk s ilyenkor mindenkinek szüksége van egy ilyen hű barátra, a mely minden tudnivalóra megtanít, kenyérkeresethez vezet és ne­mes szórakozással könnyít a bizonytalanság és csüg- gedés percein. Csodálatos újság ez. Színes divatképek között érkezik hozzánk, ügy véljük : csak a legújabb divat csodáit ismerjük meg. Mohón nyúlunk utána — hiszen, ki ne érdeklődne a divat s a szép öltöz­ködés iránt! — és mikor az olvasás végére érünk, azt tapasztaljuk, hogy nem a luxus táplálására kap­tunk kedvet, hanem az egész sereg olyan tudnivalót nyertünk, a mellyel a luxus ellen küzdve, mégis mindig elegánsan öltözhetünk, a viselkedésünk min­den vonalon korrekt lesz, értünk a háztartás ezer­felé ágazó fortélyához és sok olyan iparművészeti gazdasági dolgot tanultunk meg, a mellyel e nehéz időkben könnyithetünk nem csak kedves szórakozás­sal e nehéz percekben, de könnyithetünk a megél­hetés gondjain is. A Divat Szalonban természetesen válogatott szépirodalom, sőt gyermek-újság is van s igy, a ki erre a lapra három korona ötven fillért egy negyedévre előfizet, kap : egy dustartalmu di­vatlapot, egy tökéletes kézimunka-ujságot, a hasznos, szükséges ismeretek egész tárházát, egy teljes szép- irodalmi lapot, egy kedves gyermek újságot és az ingyen mellékletek, szabásnak egész halmazát. Mu­tatványszámot ingyen küld a Divat Szalon kiadó- hivatala. Budapest, IV., Eskü-ut 5 . 630 1—2 Közgazdaság. A gyulai vasúti állomás kibővítésének köz- igazgatási bejárása — mint annak idején megírtuk — november 12-én tartatott meg, mely alkalommal a bemutatott tervekkel szemben úgy a város mint az érdekeltek részéről sok észrevétel merült fel. A kereskedelmi miniszter elhatározását most közli a vármegyével. Ennek értelmében a tárgyaláson létre­jött megállapodásokat jóváhagyja és jóváhagyja a terveket is azzal a változtatással, amelyek a város képviselői részéről az Erkel-malomoál levő útátjáró elvezetésének irányára vonatkozólag előterjesztettek. Érdekes döntése a miniszternek, hogy szemben az államvasutak képviselőinek álláspontjával, a mely szerint a Bak majori felüljáró még nem feltétlenül szükséges, ezzel ellenkezőleg kimondja, hogy a felül­járó igenis szükséges, figyelemmel a Bak-major környékén tervbe vett bővítési munkálatokra. A felüljáró tervének sürgős elkészítését a miniszter el is rendeli. Ellenben nem engedélyezi a miniszter az Erkel-malomnál levő útátjáró további fentartását. (Dobozi ut) Az elutasítás indoka az, hogy ezen a helyen útátjáró közforgalm' és utbiztonsági szem­pontból nem engedélyezhető. Az építési engedélyt a bővítési munkálatokra a miniszter megadja a ren­delkezésre álló hitel erejéig. A gyulai pótvásár, amelyet tudvalevőleg a mi­niszter a különböző betegségek miatt szeptember­ben eltiltott és elmaradt őszivásári állatfelhajtás kö­vetkeztében engedélyezett, f. hó 18—21-ike közt tartatott meg. A pótvásár ezúttal nem az eladók, hanem vevők hiánya miatt volt sikertelen. Sertés és szarvasmarba pótvásárhoz képest rendkívül nagy számban hajtatott ugyanis fel, nemcsak közeli, ha­nem távolabbi vidékről is, de vevők hiányában olyan nyomott árak voltak, hogy az eladóa a felhajtott állatok túlnyomó részét visszaszállítani kénytelenit- tettek. Belső vásár, miután az engedélyezve nem volt, egyáltalán nem volt tartható. Ultimátum. Nem Oroszország, se nem Szerbia, hanem a csabai Kereskedelmi Csarnok adott ultimá­tumot — az adósoknak Ugyanis a Csarnok egyik bgközelebbi ülésén határozatba hozta, hogy újév­kor a felek számlatartozásaiknak teljes összegben leendő kifizetésére azzal kéretnek fel, hogyha azt 30 nap alatt ki nem egyenlítik, úgy a követelések behajtás céljából a Kereskedelmi Csarnokra ruház- tatnak át. Ezt a határozatot minden számlához mel­lékelve megküldik az adósoknak. Bővebb tárgya­lásba e pont fölött nem bocsájtkozunk, mert bizo­nyos az, hogy a mai áldatlan pénzszük világban a kereskedők és iparosok helyzete nyomasztó, azon­ban az is világos, hogy a hiteltélvezők se örvende­nek rózsás állapotoknak. Államsegély. A kereskedelmi miniszter a békés­csabai selyemfonóda részére a fennálló törvény alapján járó államsegélyt a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az 1922. évi december végéig véglege­sítette. Békéscsaba község állatorvosai. Békéscsaba község legutóbb akánt határozott, hogy a jelenlegi három állatorvos helyett két állatorvosi állást rend­szeresít. Az egyiknek ad 1400 korona fizetést; a másiknak — a vágóhídi orvosnak — pedig 4000 koro­nában állapította meg a javadalmát. Ezt a községi határozatot a törvényhatósági bizottság is jóváhagyta. Ezen határozat ellen azonban felebbeztek Bottyánszki Pál és társai, valamint Bajcsi Gusztáv állatorvos. A belügyminiszter, a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg azonban nem hagyta jóvá a kérdéses határozatot, hanem elrendelte, hogy a jelenlegi három állatorvosi állás megmaradjon és a harmadik állás azonnal betöltessék. Indokul azt hozza fel a miniszter, hogy Békéscsabán 104 napon hetivásár, 8 napon országos vásár van, továbbá van 22 mészáros, vannak piaci husárusitók, ennélfogva ezen és egyéb hivatalos teendők az egyik helyhatósági állatorvost annyira igénybe veszik, hogy azt a munkát annál kevésbbé képes elvégezni, mert a statisztika szerint Békéscsabán egy állatorvosra 7377 nagyobb és 17186 kisebb állat esik, holott a vármegye többi közsé­geiben egy helyhatósági állatorvos feladata és mű­ködése csak 5143 nagyobb és 8680 kisebb állatra vonatkozik. Heti piac. Gyula, december 27. A budapesti gabonatőzsdén a héten is állan­dóan lanyha az irányzat, a gabona árai folyton ha- nyatlanak. Hetipiacunkon gyenge kínálat mellett eladatott: Búza . 18-80 20-40 Árpa . 19-20 19-40 Zab . 19-60 20-40 Tengeri (uj) . . 1120 12-40 Első gyulai képkeretlécgyár. A kézi ipar, melyet annak idején a céhek kép­viseltek, a gépmunka előnyeinek felismerésével át­engedte helyét a sokkal tágabb, úgyszólván korlát­lan terű termelési tényezőnek, a gyáriparnak. Mig azelőtt az egyéni ügyesség és erőnek hosszú gyakorlat utján vált csak lehetővé, hogy a termelésben számottevő egyed legyen, a fizikái tör­vények precíz ösmeretével megalkotott es kényszer- mozgású gépek oly tömegben ontják a szükségleti cikkeket, melyeket a kézi erő még akkor sem, volna képes produkálni, ha az egész társadalom a termelés szolgálatába állana. A gépmunka beállítása tehát nagy tehermentesítést hozott létre s a társa­dalom egyes tagját a kézimunka alacsonyabb érték­egységéből a szellemi tevékenység magasabb egy­ségébe emelte. Minden rohamos átalakulás a gazdasági élet­ben rázkódtatást és ellenhatásokat szül s termé­szetes, hogy mig a kulturnépek a kézitermelés rend­szeréből a gyári termelésre tértek át, egész társadalmi osztályok tűntek el és fel s az egyéni nézetek egész halmaza keletkezett és semmisült meg. A legnagyobb veszély, melyet ez a rendszer- változás méhében hozott, egyes foglalkozási egye- dek létalapjának pillanatnyi megdöntése volt. Azon­ban amily mértékben vált szerves tagjává a közgaz­daságnak a gyáripar, oly mértékben szívta fel és látta el a veszélyeztetett egyedeket és osztályokat létalappal, de ellátott és magához vont olyan egye­deket is, melyek azideig semmi pozitív keresetfór- rásra nem támaszkodtak. Amíg a háziipari korszakban a termelő egye- dek legfőbb tőkéje a megszerzett ügyesség s az anyagi tőke e mellett márodrangu szerepet játszik, a gyáripar megteremtésével a tőke kezd mind na­gyobb fontosságra emelkedni s túlszárnyalva té­nyező társait, a legelső pozícióba kerül. A céh tagjának a műhelyen, néhány szerszá- ■ mon s kevés nyersanyagon kivül egyéb investitiója I nem volt, mig a gyárüzem nagyobb építkezést, ér­tékes gépek s jelentékeny nyersanyag beszerzését teszi szükségessé. Az üzem fentartásához alkalmazott nagyszámú munkás és tisztviselők bére és fizetése, az előállított termelvények elhelyezése, illetőleg azok értékének visszafolytáig, szintén növelik a be­fektetést. Ezen körülmények uj hatást váltottak ki a gazdasági életben s ez a hatás volt a tőkék egye­sítése, melynek a legszerencsésebb megoldási for­mája a részvénytársaságok keletkezése lett. Egyesí­teni a kis tőkéket oly módon, hogy a felelősség korlátolt, illetve átháritott tevékenységi kötelezett­ség a tőkét adók legnagyobb részét ne terhelje, ez a mód, mely a gyakorlati követelményeknek legjob­ban megfelelt. Minden termelési ág, mely gyárilag űzhető, a tőkeszükségletnek ilyen módon való be­szerzését sikerrel hajtotta végre. A gyárüzemek terjedése a közgazdaságban min­den várakozáson túli föllendülést eredményezett A tőkék egyesítése, egyébként nehezen megoldható fel­adatok végrehajtását, más kulturcélokat szolgáló vál­lalkozások, kutatások kivitelét tette lehetővé. A fogyasztás nagy mérvben való emelkedése olcsóbb tömegtermelést s igy az ogyes cikkek bárki által való hozzájutását idézte elő. Magasabb kereseti átlag s a kereső egyedek módfeletti megszaporitása által az általános fogyasztást nem remélt módon növelte, amit ismét a mezőgazdaság rohamos fejlő­dése követett. S miután a gyárüzem helyhez kötött, természetszerűleg azon környék érezte ezen előnyös hatásokat legintenzivebben, amelyeken belül egy vagy több gyárüzem létesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom