Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

1912. február 11. U é k é si 5 tisztikara elhunytáról külön gyászjelentést adott ki. Végtisztességén, amely tegnap délután volt Békés­csabán az ág. ev. egyház szertartása szerint, meg­jelentek Kéry Gyula főispán és Ambrus Sándor al­ispán vezetése alatt testületileg a vámegyei . tiszti­kar, mely szintén két szép koszorúval ékesítette a virágokkal elárasztott gyászravatalt, egyiket a tör­vényhatósági bizottság, másikat a tisztikar kegyele­teként. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : özv. Seiler Elekné szül. Heidrich Anna fájdalomtelt szívvel jelenti a saját, valamint fivérei Heidrich Antal és HGdrich László, sógornője Heidrich Lászlóné szül. Baldenwegh Paula, valamint hűséges ápolója Kasza Ilona, úgyszintén az összes rokonok nevében, hogy felejthetetlen jó lérje, illetőleg sógor és rokon Seiler Elek, a békéscsabai járás főszolga- birája, Békésvármegye törvényhatósági bizottságának tagja f hó 8 án, este 8 órakor, 55 éves korában, boldog házasságának 28-ik évében, rövid betegség után elhunyt. A boldogult hült teteme f. hó 10-én d. u. fél 3 órakor fog az ág. h. ev. egyház szer­tartása szerint a gyászházban megáldatni és a vasút melletti temetőben levő családi sirboltbau örök nyu­galomra helyeztetni. Békéscsaba, 1911. február hó 8. Áldás és béke lengjen porai fölött! A gádorosi elöljáróság sztrájkja. Ily cimmel több fővárosi s megyei lap olyan értelmű közleményt hozott, hogy a gádorosi elöljáróság összes tagjai azért, mert a kért fizetés feleme ést a képviselőtes­tület megtagadta, lemondott állásáról és sztrájkba lépett. Ez a Közlemény ily alakban nem fedi a való­ságot. Csupán annyi igaz, hogy a gádorosi elöljárók, minthogy fizetés felemelési kérelmük teljesítése meg­tagadtatok, állásaikról lemondottak, azonban az már valótlan, hogy sztrájkba léptek volna, mert ezen el­járásukkal a büntető törvénybe ütköző cselekményt követtek volna el. Az elöljárók lemondási kérvénye felett a képviselőtestület határoz és mindaddig, míg a lemondás elfogadtatik, az elöljárók hivatalaikat el­látják, de tartoznak is hivatali Kötelességeiket tel­jesíteni. Megfuladt kis fiú. Izsó Lajos gyomai tehetős gazdaember az elmúlt pénteken este együtt vacso­ráit a családjával, mikor a két éves kis fiú evés­közben hirtelen elvörösödött, majd elkékült, fuldo­kolni kezdett. A szülők segíteni akartak a kis fiun, de nem tudtak ; erre orvosért futottak, mire azon­ban az orvos megérkezett, a kis fiú meghalt. A szülők ellen vizsgálatot indítottak az irányban, hogy a szerencsétlenségben nem-e terheli őket felelősség? Elnökválság. A békési úri kaszinó a múlt hó­nap elején tartotta meg évi rendes közgyűlését, mi­kor is elnökké újból dr. Haraszti Sándort választot­ták meg. A közgyűlést követőleg egyik választmá­nyi ülésen az elnököt heves támadásban réészesitet- ték egyesek az évi jelentéséért, mire az elnök be­adta lemondását. A lemondást január 28-ra össze­hívott közgyűlés tárgyalta s hogy Haraszti lemon­dásához ragaszkodott, a közgyűlés nagy többséggel Körber Tivadar gimn. igazgatót választotta meg elnökéül. Eljegyzés. Széli István Orosháza községi mér­nöke jegyet váltott Berthóty Alojziával, dr. Berthóty István orosházai járási főszolgabiró nővérével. A gyomai kaszinó vasárnap tartotta ez évi közgyűlését Kovács Lajos elnöklete mellett az uj kaszinó helyiségében, mely egyike Gyoma legmo­dernebb épületeinek, van vízvezetéke, légfűtése. Az épület 60 ezer koronába került. A pénztárnoki és könyvtárnoki jelentés után a tisztujitást ejtették meg. Elnök lett Kovács Lajos, alelnök dr. Konkoly Ti­hamér. Egy hős honvéd halála. Turbucz János, aki a szabadságharcot, mint az 59. honvédzászlóalj tizedese végig küzdötte,- a budapesti honvéd-menedékházban meghalt. Az 1849. évben vívott lippai csatában hősi bátorsággal megmentette századosának életét. Beli- czey Kezső később Gyula városának két cikluson keresztül országgyűlési képviselője volt a század parancsnoka, akinek egyik lábát egy ágyúgolyó meg­sebesítette. Az elesett századparancsnokot tiszttársai és a legénység ott hagyták. Turbucz azonban egyik bajtársát kényszeritette, hogy vele együtt vissza­menjen a megsebesült tiszthez és őt a vállukra emelve a legnagyobb golyózápor közepette védett helyre vitték, ahonnan betegszállító kocsin Aradra szállították. Beliczey Rezső a szabadságharc után gerendási birtokán gazdálkodott, de Turbucz tizedes önfeláldozó tettéről sohasem feledkezett meg. Ren­des havi segítséget adott neki Beliczey s 1907-ben bekövetkezett halála előtt a feleségének is meg­hagyta, hogy élete megmentőjéről gondoskodjék s az öreg honvédet halála napjáig az özvegy segé-, lyezte is. Köztisztviselő algimnáziumi tanulókkal corre- petalna. A német nyelvet »Berlitz« gyors módszere szerint sikerrel tanítja. Ajántatokat »Jó eredmény« jeligére e lap kiadóhivatalába kér. Halálos szénmérgezés. Öcsödön, a múlt héten súlyos szerencsétlenség történt. Fazekas Mihály és neje, a kik fiaikkal laktak egy házban e hó 8-án este lefeküdtek és hogy a szoba melegét annál to­vább megtartsák, a kályhacsövet ronggyal bedugták. Azután elaludtak, soha többé nem is ébredtek fel. Másnap mindkettőt halva találták. Miután azonban Fazekas Mihályt felöltözve találták a szobaközepén összeesve, — e különös helyzetből származó gyanú miatt a kir. ügyészség a boncolás iránt intézkedett. Lohr Mária (Kronfusz), a főváros első és leg­régibb csipketisztitó, vegytisztító- és kelmefestő- gyárintézete, Budapest, VIII, Baros-utca 85, a szakmájába vágó összes megrendeléseket gyorsan és jutányosán teljesiti. 1—2 ■ 1 1 I 1 1 1 1 1 i i I I 1 i 1 i ■ Közgazdaság. A gyulai vasúti állomás kibővítése. Annak az együttes és mindinkább intenzivebbé váló akciónak, amely a gyulai vasúti állomás tarthatatlan helyze­tének megváltoztatására megindult és amelynek Kéry Gyula főispán legutóbbi fővárosi útja alkal­mából Beöthy László kereskedelemügyi miniszter­nek tett személyes előterjesztésével kiváló szolgá­latot tön, mint most már nemcsak remélhetjük, hanem örvendetes tudomásunk is van róla, meg is lesz a foganatja. Dr Bucskó Kori ólán városi főjegyző, mint polgármester-helyettes és Czinczár Adolf, a kereskedők és kereskedő-ifjak társulatának, ügy­buzgó elnöke ez ügyben folyó hó 9-én Aradra utaztak a Máv. ottani üzletvezetőségéhez, amely­nek működési körébe a gyulai állomás is tartozik. Ott Pfeiffer Gyula, az üzletvezetőség nagytehet- ségü uj főnökétől azt az információt nyerték, hogy a gyulai vasúti állomás kibővítése, amelyet immár a minisztériumból is szorgalmaznak, ez év, sőt még a kora tavasz folyamán feltétlenül kezdetét veszi aképpen, hogy a munkálat első részlete, amely a legtarthatatlanabb állapoton fog segíteni s mintegy 90 ezer korona költséget igényel, szeptember ele­jéig elkészül Az állomás kibővítési munkálatai ! ezen öszegen kívül hozzávetőleg még további 230 | ezer koronát igényelnek, de a muika ezen részé­nek végrehajtása fedezet hiányában a jövő évre . fog maradni Annyi biztatás után Örömmel írjuk ; és közönségünk is bizonyára örömmel fog érte­1 sülni, hogy a gyulai állomás mizériái igy gyöke­resen fognak orvosoltatni. A csizmadia-ipartarsuiat évi rendes közgyűlé­sét a gyulai hitel és bőranyag-beszerző szövetkezet, a hadfelszerelési műhely gyűlésieméiben folyó év február 2-án tartotta meg a szokásos tanoncverseny- nyel egybekötve. A népes közgyűlésnek főtárgya a tanoncverseny volt, mire 7 tanonc pályázott, az el­osztott nyereményben a következők részesültek : I. dij. Géczi Mátyás 3 éves tanonca Alb Péter Gróh Ferenc prépost-kanonok 10 koronás arany adományát nyerte. 2. dij Néveri István 4 éves tanonca Mikló Imre dr. Lindenberger János prépost-plebanos ado­mányának egy részét, 6 koronát. 3. dij. Ujicz Pál 2 éves tanonca Hodászi Károly nyerte a dr. Linden- berger János prépost-plébános adományát, 4 koro­nát. 4. dij. Gyepes István 3 éves tanonca Szoprán Demeter a böranyag-beszerzési szövetkezet adomá­nyát, 3 koronát nyerte, í>. dij. Bőrszövetkezet, Már- tonfi Ernő kath. káplán, Takács Károly, Szilagyi i i 1 1 i 1 i 1 1 1 I I 1 A közkedvelt TavaszlRészvénySör sötét és malátadus idény sör ü (a la Salvator) ül hordókban és palackokban meg­rendelhető, amig a készlet tart: Welsz Mór és Társa cégnél Telefon: Gyula $6. Kapható minden jobb fűszer 66 és csemege üzletben. 2—5 Mátyás adománya összesen 7 koronát Piros Jáno8 — Túri Károly tanonca nyerte. 6. dij. Túri Károly tanonca Hornya Péter 2 koronát. 7. dij. Szarka Sándor tanonca Tiba János 2 koronát. A tárgysoro­zat utolsó pontját Somogyi János társulati elnök váratlan lemondása folytán megüresedett elnöki szék betöltése volt, melyre Túri Károly választatott meg. A tanoncversersenyre adakozóknak szives köszönetét fejezi ki a választmány A gyűlés mint a múltban, úgy most is a szokásos jó hangulattal végződött. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter az endrődi tejszövetkezetnek tenyésztehenek és üszők beszerzésére 659 kor. 80 fill, államsegélyt utalvá­nyozott. A gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző Szövetkezete f. hó 2-án tartotta első rendes évi közgyűlését a tagok igen élénk részvétele mellett. A közgyűlésen — amelyen Sál József elnökölt — tárgysorozatának első pontját a mérleg, zárszáma­dás és az igazgatóság évi jelentésének ismertetése és a fölött való határozathozatal képezte. Az igaz­gatóság jelentése szerint a tagok összes száma 551, a részjegyeké 2880, amely szám azonban növeke­dőben vari. A betétekre befizettetett december 31-ig 42579 korona. Kölcsönökre kifizettetett 37297 kor. 68 fill ebből visszafizettetett 3622 kor. 60 fillér, maradt 33675 kor. 08 fillér Előlegekre kifizettetett: 1925 kor., ebből visszafizettetett 122 kor maradt 1803 kor. Az 1911. évi mérleg 1191 kor. 09 fillér tiszta-nyereséggel zárult, mely összeg tekintettel a rövid működésre és a kezdet nehézségeire, elég tekintélyesnek mondható A közgyűlés úgy a zár­számadásokat, mint az igazgatóság jelentését úgy­szintén annak a nyereség felosztására vonatkozó javaslatát egyhangúlag jóváhagyta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak az 1911. évre a felmentvényt megadta. Az alapszabá­lyok egynéhány kisebb módosítása után meg­ejtették a választásokat melynek eredménye szerint a sorshúzás utján kivált 4 igazgató Zuzmann János, Mayer István, Bekker Antal és Pfaff Ferenc újra megválasztattak. A felügyelő-bizottságba, mint pót­tag dr. §zéki Armin választatott meg Békéscsabai községi elöljárók fizetés feleme­lése. Békéscsaba község képviselőtestülete 21 elöl­járójának és pedig a községi bírónak, albirónak, a községi gazdának 16 községi esküdtnek fizetését egyenként 100 koronával emelte. A többi községi alkalmazottak javadalma már több ízben lett ren­dezve és részben most is rendezés alatt áll. Útépítés. A Eüzesgyarmat—szeghalmi szárny­vonal földmunkái már készen vannak, úgy hogy a kőpálya építése a tavasszal kezdetét veheti. Ezen ut, váinosutat képező szeghalmi 760 fmtr. hosszú szeg­halmi belső szakaszának építése azonban függőben tartuiott azért, mert egy tekintélyes érdekeltség az eredetileg megállapított vonalozástól eltérőleg kérte az útirányát megállapittatni. Ez az újabban kért út­irány az eredetihez viszonyítva egy kilométerrel hosszab. azonban annyiban volna értelme, mert az a gőzmalom mellett vezetne el és a vásártérnek ke­rülve haladna Füzesgyarmat-felé. A kereskedelmi miniszter a kérelem folytán most egy pótközigazga­tási bejárást rendelt el e hó 20-ára, a melyet Ko­vács Lajos műszaki főtanácsos log vezetni. A tárgya­láson előre láthatólag nagy harc lesz, mert mindkét útiránynak tekintélyes számú hívei vannak, sőt az ujabbi kérvényezők már mintegy 15000 koronát gyűjtöttek egybe, hogy kérelmük teljesítése esetén felmerülő több költségekre részben fedezetet nyújt­sanak. Békéscsabán az adóvégrehajtások annyira fel­szaporodtak, hogy a jelenlegi 4 adóvégrehajtó nem képes ezen teendőket ellátni Ennélfogva a község egy 5-ik végrehajtói állást szervezett 1000 kor. évi javadalommal. A remetei hid építésével kapcsolatosan az Alsó- Fehér-Körösi és a hosszufoki ármentesitő társulat valamint a vármegye között vita merült fel a te­kintetben, hogy a hidhoz vezető feljárókat a megye makadammal, vagy pedig kőkorláttal lássa el A Bu- day Béla műszaki tanácsos vezetése mellett a f. hó 9-én a vármegyén megtartott pótközigazgatási bejá­ráson a társulatok az utóbbira kérték a vármegyét kötelezni, a két vármegye képviselői pedig a maka- dám burkolásnak mint sokkal olcsóbbak és árvédelmi szempontból is teljesen megfelelő megoldásnak en­gedélye mellett foglaltak állást. Mivel mindegyik fél ragaszkodott a maga álláspontjához, egyezség nem jött létre. A vitás ügy ez okból miniszteri dön­tés tárgya lesz. A másik kérdés pedig az volt, hogy az ujhidnak Békésmegye felé eső részén, a hídfő által elfoglalt tulajdonjogát az Alsófehérkörösi tár­sulat adja át a vármegyének, viszont a vármegye a régi hídfő területét díjtalanul átengedi a társulatnak. L részben a jelenvolt társulati igazgató-főmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom