Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

1912. február 11. Békés 3 A csabai főszolgabírói állás. Seiler Elek fő­szolgabíró nekrológjával kapcsolatban megemléke- tünk róla, — hogy a Békéscsaba községét rendezett tanácsosa alakítani célzott mozgalom tulajdonképen nem is elvi. hanem személyi szempontból indult meg és folyt le végesvégig. De ha igy is történt, a Seiler Elek halála nem teheti többé meg nem tör téntekké a megtörténteket, nevezetesen azt, hogy Békéscsaba község rövidesen rendezett tanácsú vá­rossá alakul át Megtörténtek erre a törvényben elő­irt összes előintézkedések. A rendezett tanács mel­lett foglaltak állást az adófizetők többsége; az adó­fizetők többségének kérvénye folytán egyhangú ha­tározattal a rendezett tanács mellett foglalt állást Békéscsaba község képviselőtestülete és az állami számvevőség véleményének meghallgatása után — ugyancsak egyhangúlag Békésvármegye törvényható­sági bizottsága is. Sem a község, sem a vármegye határozata ellen nem adtak be felebbezést, igy az. összes határozatok jogerősek és az ügyiratok végle­ges döntés céljából már hetekkel ezelőtt felküldettek a belügyminiszterhez. Seiler Elek közbejött tragikus halála a szervezet kérdésének eldöntését aktuálissá és sürgőssé teszi. Ha ugyanis — ami több mint valószínű, sőt az előzmények után biztosnak vehető — a belügyminiszter az összes tényezők akaratának figyelembe vételével hozzájárul Békéscsaba község rendezett tanácscsá alakításához, a csabai járás fen- tartásának lehetősége s ebből kifolyólag a főszolga­bírói állás betöltésének szükségessége elesik. A békés­csabai járáshoz tartozó Újkígyós, amely Gyula vá­rosával mesgyés fekvésű, sőt egy félszázad előtt az egész terület Gyula városához tartozott, egyszerűen a központi járáshoz lesz csatolható, ami Újkígyósra nézve még előnyösebb is lesz, mert Gyulán nem­csak járása, hanem törvényhatósága és bírósága székhelyét is együtt találja. A békéscsabai szerve­zet kérdése oly alaposan elő van készítve, hogy ab­ban a belügyminiszter akár 48 óra alatt dönthet és megadhatja hozzá jóváhagyó szavát. Ez esetben a főszolgabiroi helyettesítés szüksége igen rövid időre fog szorítkozni. Előléptetések a kir. adóhivataloknál. A pénz­ügyminiszter a folyó évi költségvetésben fejezte be a kir. adóhivatali tisztviselők státusrendezését. Ebből kifolyólag a vármegyénkbeli kir. adóhivataloknál a következő elő'éptetések történtek: Novotny Mihály orosházi ellenőr a VIII. fizetési osztályba főellenőrré, Bartos József gyulai ellenőr a IX. fizetési osztályba sorozott ellenőrré, Kvasz János békéscsabai, Mecséry József és Six Béla orosházi adótisztek a IX Rzetési osztályba főtisztekké, Holéczy Béla szarvasi adótiszt a X. fizetési osztályba, neveztetett ki, mindannyian jelenlegi állomáshelyükön való meghagyás mellett. Itt említjük meg, hogy Gólián János szarvasi p. ü. számtiszt, járási számvevő a X. fizetési osztályba számellenőrré neveztetett ki Szemle a gyulai honvédgyalogezrednél Balázs György altábornagy, budapesti I. honvédkerületi parancsnok e hó 8-án és 9-én szemlét tartott a gyulai I. honvéd gyalogezred felett. A kerületi pa­rancsnok 7-én szerdán este érkezett Gyulára és a Komlóba szállt meg. A megérkezés estéjén együtt vacsorázott az ezred tisztikarával a Komló szálloda éttermében. Másnap csütörtökön délelőtt a kaszár­nyába ment, ahol az altiszti iskolákat szemlélte meg Délután hadijátékok voltak. Délben a tiszti­étkezőben a tisztikar bankettet adott a tiszteletére 9-én, pénteken Balázs altábornagy jelenlétében az ezred harcszerü céllövészetet tartott a tavaszi réten. Ezzel a szemle befejezést nyert s a kerületi parancs­nok a tapasztaltak alapján a legteljesebb megelége­déssel és azzal a meggyőződéssel távozott el, hogy Ranzendorff Gyula ezredes vezetése alatt az ezred tisztikara nemcsak becsüteletes kötelességteljesitéssel, de a legszebb katonai erényekkel tűnik ki, ami természetesen úgy a szemlék, mint a nagygyakor­latok eredményén meglátszik. Igaz, hogy az ezred állománya a monarchia mindkét országában a legkiválóbb ős magyar anyagból kerül ki, de ennek az anyagnak viszont a gyulai ezred tisztikara a leghivatottabb alakitója. A vármegye közbiztonsági állapota. A múlt hóban a csendőrség jelentése szerint előfordult a vármegye területén 131 bűneset. Letartóztatás szük­sége 17 esetben állott elő. Feljelentés tétetett 151 ízben. A bűncselekmények között volt 10 testisértés, 33 lopás, 10 orgazdaság, 10 gyújtogatás, 2 ember élete elleni támadás stb. Molnár Albert városi mérnököt Zsolna, a mely Felsőmagyarország egyik legnagyobb fejlődésnek indult városa, január hó 25-én tartott közgyűlésén számos pályázó közül egyhangúlag választotta meg városi mérnökéül. Molnár Albert eme reá nézve megtisztelő bizalmat tisztán okmányai igazolta képe­sítettségének köszönheti, amennyiben előzőleg nem is járt Zsolnán és ott a legkisebb személyi összekötte­tései sem voltak. Megválasztása után Zsolnára uta­zott és ott a hivatalos esküt le is tette. Gvula vá­ros képviselőtestülete körében mozgalom indult meg, a melynek célja Molnár Albertet a zsolnai válasz­tással szemben is Gyula város mérnökéül továbbra is megtartani, ügy tudjuk, hogy Molnár tiz évi tar­tózkodása után, miután családot is körünkben ala­pított, annyira összeforrtnak ém magát közéletünkkel, hogy nem is idegenkedik a Gyulán maradástól és a mennyiben Gyula város ugyanazt a javadalmat (Vili. fizetési osztály) biztosítja részére, a melyet Zsolna város nyújt, hajlandó körünkben maradni, sőt a ma­gánmunkaiatokról is teljesen lemondani, annyival is inkább, mert a műszaki hivatalos teendők annyira megszaporodtak, hogy a magánmunkálat teljesitésére sem neki, sem esetleges utódjának nincs ideje, ha állását lelkiismeretesen betölti. Molnár Albertról, a kinek működését figyelemmel kisértük, jó lélekkel állíthatjuk, hogy hivatását mindig komolyan, szigorú lelkiismeretességgel, puritán becsületességgel töltötte be. Hogy a megmaradása érdekében kísérlett moz­galomnak lesz-e eredménye, nem tudjuk, képviselő- testületünk ismeretében őszintén megvallva, kevés bizalmunk van hozzá. Városunk jól felfogott érde­kében pedig nagyon szeretnénk, ha eme feltevé­sünkben kellemesen csalódnánk. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a vármegyei közművelődési bizottságnak népies gaz­dasági előadások tartására a folyó évre ismét 1500 korona államsegélyt utalványozott. A szecény gyermekeket felruházó egyesület kabaréja. Még csak másodszor lép a nyilvánosság elé a szegény gyermekeket felruházó egyesület a műkedvelő előadásaival, de már is annyira nélkülöz- | hetienné tette magát közönségünknél, hogy szinte I elképzelni sem tudjuk a téli szezont e nélkül a | kellemes esemény nélkül. Az idén már, mint valami hagyományos szezon programm-pontot várjuk a kabarét, hiszen a múlt évi előadás olyan végtelenül kedves, ízléses és sikerült volt, hogy összeforrottnak látjuk a téli szezon sikerének és mulatságosságának teljességét a kabaréval. Hogy az idén ismét a leg­jobban sikerült, a legkellemesebb és legmulatságo­sabb estét fogunk végig élvezni, arra teljes garan­ciát nyújt az egyesület vezetőjének Ambrus Sán- dornénak fáradhatlan bűzgalma és Erkel Bélának kiváló színi és rendezői tehetsége. A műkedvelő kabarét a vármegyeháza nagytermében február hó 17-én szombaton este tartják meg, este fél 9 órakor kez'dődőleg. A vezetőség a programm részleteit nem bocsájtotta nyilvánosság elé, mert azokat meglepe- S tésül tartja fenn a közönség számára. Épen azért mi sem áruljuk el a programm részleteit, de annyit [mégis sejtetünk, hogy a műsor a legváltozatosabb | és legmulatságosabban van összeállítva. Lesznek J babajátékok, szellemes vígjátékok, tánc, zene, össz- | hangzatos ének, kacagtató jelenetek, egyszóval [ minden ami egy intelligens közönség számára érde- I kés, kedves és mulatságos A meghívók szétküldése kezdetét vette és annak szövege a következő: „A gyulai szegény gyermekeket felruházó egye­sület, 1912. évi február hó 17-én a vármegyeháza nagytermében saját pénztára javára műkedvelő kabaré előadást rendez. Közreműködők : Hölgyek : Czecz rca Deimel Pota, Destek Gitti, Dobay Bella, ! Haviár Iza, Künzl Dodi, Lindl Etelka, Lukács Incsi, | Mócsy Jolán, Széli Gitta, Winkler Duci. Urak: Erdőssy Kornél. Erkel Béla, Kovalszky Róbert, Réthy Andor, Tamáss Lajos, Terényi Péter. Elő­adás után tánc. Belépti-dij : személyjegy 3 K, diák­jegy (állóhely) 1 K. Felülfizetések — tekintettel a jótékonycélra — köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. Kezdete este fél 9 órakor. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkeres­kedésében.“ Házasságok. Árva János nyomdász folyó hó 5-én kötött házasságot Fekete Rózsikéval, Fekete Jó­zsef iparos leányával. — Máris Tivadar kisromán- városi gör. kel tanító folyó hó 10-én kötött há­zasságot Purzsa Máriával, Pursa Miklós ácsiparos leányával. Vallásos est. A mai református vallásos estén, mely a Bordé-féle iskolában este 6 órakor fog meg­tartatni, imádkozni fog: Kalas Ferenc s. lelkész, felolvas : ifj. Gulyás János, szaval : Bagdy Dániel s. lelkész. A József főherceg szanatórium-egyesület igaz­gató-tanácsa dr. Lukács György v. b. t., városunk országgyűlési képviselőjének elnöklete alatt ülést tartott, amelyen megjelentek: Baumgarten Eg- mondné, Bischitz Matild, Kövesdi Boer Gusztávné, Dessewffy Arisztid, Drexler Béla, Franki Adolf, Kállay Ferencné, P. Horváth Zsigmondné, P. Hor­váth Zsigmond, dr. Hennyey Vilmos, dr. Holló Jó­zsef, Helvey Tivadarné, Jászai Mari, Karlovszky Bertalanná, Landauer Lipótné, Molnár Viktorné, rácalmási Pajzs Gyuláné, özv. Pulszky Ferencné, Porzsolt Ernőné, Révy Ferenc, dr. Szőllősv Lajos, Thék Endréné, Vidor Józsefné, Guttmann Hedvig, Vig Albertné, Vikár Béláné, Vladár Róbertné. Az ülésen Lukács György megemlékezett az egyesület védnökének, József főhercegnek betegségéről. Az igazgatótanács az elnök indítványára a főherceg ál­lapotának javulása fölött lelkes örömét fejezte ki és benső hálával eltelten fordul a Gondviselés felé, a miért az oly népszerű és fenkölt szellemű főherceg ■életét megtartotta családja és a nemzet számára. Az igazgatótanács ezután foglalkozott a debreczeni Auguszta-szanatorium végleges építési terveivel és az építésre a megbízást megadta Jendrassik Alfréd belügyminiszteri műszaki tanácsosnak. Ezzel kapcso­latban az igazgatótanács dr. Geszti Józsefet, a gyu­lai József-szanatorium igazgató-főorvosát áthelyezte a debreczeni Auguszta-szanatoriumhoz. Az egyesület­nek eme elhatározása — bár az uj intézmény szem­pontjából nézve érthető — városunk és a gyulai társadalom körében élénk sajnálkozást kelt. Geszti József dr. irányította annak idején a gyulai József- szanatorium berendezési és felszerelési munkálatait, mint elsőrangú szakember és kiváló adminisztrátor mindenek elismerésére vezette és fejlesztette ezt a humánus intézményt. Igazgatói minőségében szerzett széleskörű tapasztalataira a Debreczenben épülő uj Auguszta-szanatorium berendezésénél és üzembe he­lyezésénél az egyesületnek nélkülözhetetlen szük­sége van, azért történt az áthelyezése. Távozását — ami különben még körülbelül egy év múlva, a deb­receni szanatórium felépülése után fog megtörténni — úgy mi, mint a József-szanatorium betegei, a kiknek őszintén szeretett »diri«-jük volt, sajnáljuk és érzékeny veszteségnek tartjuk. A közgyűlésen végül tárgyalásra került az egyesület egy nagysza­bású terve, az úgynevezett cukorka-nap rendezése. E szerint a tavasszal jótékony urihölgyek az Auguszta- szanatorium javára Budapesten és az egész ország­ban cukorkát fognak árusítani. A cukorkák seJyem- papirba burkolva, Auguszta főhercegnőnek arcképé­vel lesznek ellátva. A főhercegnő' e célból az egye­sület rendelkezésére bocsátotta három arcképét, egy magyar, egy rokokó és egy lovagló-ruhás arc­képét. Az úri hölgyek budapesti cukorárusitásának élén a főhercegnő főudvarmesternője, özv. báró Orczy Szerafine áll. Eljegyzés. Scheibert József, a gyulai dohány- nagytőzsde üzletvezetője eljegyezte Wlagyovits Já­nos gyulai mészáros-iparos polgártársunk Erzsiké íeányát. A Polgári Kör február 18-án, délután 5 óra­kor rendes évi közgyűlést tart a következő tárgyso­rozattal: 1. Igazgatói jelentés. 2. A számvizsgálóbi­zottság jelentése. 4. Könyvtári jelentés, 6. Költség- vetés megállapítása. 6. Indítványok. 7. Tisztujitás. A Polgári Kör január hó 27-én tartott báljára utólag felülfizetett Wiszt József 4 koronát, mit kö­szönettel nyugtáz a vigalmi bizottság. Eljegyzés. Ritter Artur nagyváradi magántiszt­viselő eljegyezte Goldmann Erzsikét, Goldmann Sámuel gyulai kereskedő leányát. (Minden külön értesités helyett) Az iparos ifjúsági egylet táncvigalma f. hó 3-án zajlott le a Göndöcs-népkerti csarnokban és bár a szorosabban vett polgári bálák között a leg­népesebb volt, mindazáltal nagyon mögötte maradt az egyleti bál immár hagyományossá vált nagy né­pességének. Közvetlen oka a bál óráját megelőző rendkívül kellemetlen hóvihar volt, amely különö sen a külsőbb városrészekből igen Sokakat vissza­tartott a táncvigalomtól. Közvetett ok pedig, hogy az iparososztály évről-évre erősebben tagozódik • nevezetesen, mig keletkezésekor és azt követőleg évtizedeken át az iparos ifjúsági egylet volt az egyetlen iparos táncmulatságot rendező testület a városban, utóbbi években számos iparág szakcsopor­tonként rendezi a bálákat és konkurrensül belépett mulatságadásra az Iparos-Otthon is. Mindazáltal az iparos ifjúsági egylet bálja, noha népességben né­mileg hanyatlott, az összes többiekkel szemben még mindig vezető magaslaton áll és a mostani táncvi- galomnak teljes erkölcsi sikere biztosítékot nyújt, hogy eme vezető szerepét állandóan fenn fogja tar­tani. Minden leány igen sokat táncolt, petrezselyem árulásnak hire sem volt. A táncvigalom kitűnő han­gulatban reggel 5 óráig tartotta össze a jelenlevő­ket, akiknek női névsora a következő : Asszonyok Karácsony Istvánná, Puncenberger Ferencné, Sol­tész Yincéné, Gyepes Gergelyné, Prág Istvánná, Szabó Józsefné, sonkovics Endréné, Soltész Béláné, Uferbach Jánosné, Jesztl Nándorné, Bredesen Anna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom