Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

6 Békés 1912. december 15 után minden remény megszűnt, hogy az elkésett őszi szántás még pótolható, sokkal jobb lett volna, ha a havat megelőzeleg nagyobb fagyok vannak, a melyek a számos helyen feneketlenné vált sarat megfagyasztják és a lehulló hó szánutat és a közle­kedés megkönnyítését idézte volna elő, ami ezúttal éppen nincs meg. Most ugyanis olyanok az utak, hogy kocsival és szánnal egyaránt járhatatlanok. Egyházmegyei közgyűlés. Az arad békési ág. ev. egyházmegye rendkívüli közgyűlést tartott Bé­késcsabán, melynek egyetlen tárgya volt az újonnan megválasztott esperes, Csepregi György beiktatása. A közgyűlésen az összes egyházak képviseltették magukat. Dr. Zsilinszky Endre egyhm. felügyelő üdvözölte az egyházak képviselőit, hogy az összes egyházak szavazataikat Csepregi György csabai lel­készre adták s igy újból ő lett megválasztva espe­resnek, ki is az esküt letéve, magas színvonalú be­szédet tartott. Homolya István meghalt. Mély megilletődéssel vesszük a gyászjeleutést, hogy Homolya István re­formátus lelkész, nyugalmazott főreáliskolai tanár f. hó 10-én 65 éves korában Nagyváradon meghalt. A boldogult 1874-ben városunkban létesült községi polgári fiúiskolának mintegy évtizeden át ügybuzgó tanára volt, akinek Gyuláról való eltávozását peda­gógiai szempontból mindig rendkívüli veszteségnek vallottuk. Homolya igen képzett egyén s a legkivá­lóbb hisztorikusok egyike volt. A históriát külömben legkurucabb szellemben prelegálta, de egyénisége is kuruc és radikálizmusra hajlandó, de egyben puri­tán is volt Gyuláról Székesfehérvárra onnan Kolozs­várra ment tanárnak. Kolozsvárról a nagyváradi főreáliskolához nevezték ki. Itt működött mindaddig, amig nem is magas kora, hanem betegeskedése foly­tán nyugalomba kellett vonulnia. Most bekövetke­zett halala, mely mély gyászba borítja özvegyét, gyermekeit és unokáit, bizonyára nagyrészvétet fog mindazokban kelteni, akik e sorok utján értesülnek annak megtörténtéről. Áldás és béke hamvaira! A szegénygyermekeket felruházó egyesület f. hó 15-én vagyis ma délután 2 órakor a belvárosi római katholikus fiúiskolában a szegénygyermekek­nek ruhákat fog kiosztani. A kegyeletes aktus be­vezető szónoklatát dr. Lindenberger János esperes­plébános tartja s a kiosztáshoz szívesen látattnak mindazok, akik a humanizmus oltárán áldoztak és áldoznak. Kivándorlás eltiltása. A m. kir. kormány a védkóteles korban levő férfiszemélyeknek kivándor­lását egy évre felfüggesztette, továbbá a véderő kö­telékébe tartozó egyének részére útlevél kiadását beszüntette, sőt még azoktól is visszavenni rendelte az útlevelet, akik azt már megkapták, de még el nem utaztak. A Gróf Bolza Pálné Leanyegyesület Szarvason, folyó hó 8-án (vasárnap,) az állami polgári leány­iskola tornatermében tartotta rende^ előadó gyűlé­sét és a műsor első pontját Liska Janos főgimná­ziumi tanárnak szabad előadása foglalta le. A ritka szellemi élvezetet nyújtó előadás igen élénk érdek­lődést keltett s mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Ezután Mészáros Jolán szavalata követr kezett, aki Hevesi Józsefnek »Vilma nem szabad» cimü müvét adta elő, a tőle megszokott ügyesség­gel és rendkívüli hatással. Majd nagy gyönyörűsé­get szerzett tgy bájos fiatal leánynak. Lengyel Arankának remek szép zongorajátéka, Schumann »Papillons»-át adta elő nagy gyakorlati jártassággal. Az igen szép műsort Fass Béla szavalata fejezte be, aki Thury Zoltánnak »Zöldsége című versét adta elő s azzal a dilettánst jóval fölümuló, kitűnő szavaiénak bizonyult. A szereplők igazán megér­demelték az elismerésnek azt a zajos tetszésnyilvání­tását, mellyel őket a közönség sikeres közreműkö­désükért jutalmata. Jubiláló jegyző. Korosy László Békéscsaba ér­demes főjegyzője a napokban tölti be 25 ik eszten­dejét annak, hogy a közbizalom, jóemlékü Szemián Sámuel örökébe ültette. Ez a 25 esztendő a csabai viszonyok között beválik akár 50 esztendőnek is és minden objektiven gondolkozónak el kell ismernie, hogy Korosy kezdettől fogva igen súlyos viszonyok között, minden tekintetben rátermettnek bizonyult a nagy felelősséggel és rendkívül sok munkával járó állásra. Elismeri ezt róla a békéscsabai paraszt­párt is, aminek bizonyítéka, hogy a paraszt-párt is, amely pedig a csabai képviselőtestületnek ezidősze- rinti többsége, szintén hozzájárult ahoz, hogy Ko­rosy László »25 éves szolgálata ne vonuljon el nyom nélkül, sőt a jubiláns ünnepélyességen, mely e hó Í9-ére van kitűzve, a maga részéről is részt vesz. Reméljük, egyből szívből óhajtjuk, hogy ez az ün­nepség is ne csak zavartalanul folyjék le, hanem szintén hathatós tényezőjévé váljék a Békéscsabán utóbbi években erősen kiélesedett ellentétek elsimu­lásának, amely elsimuláson egyébként, mint öröm­mel tapasztaljuk az intelligencia és parasztpárt már hónapok óta törekszik. Halálozás. Blaskovits László könyvkötőiparos, városunk szülötte, mint egy hozzánk érkezett gyász­lap jelenti folyó hó 8-án őrhalmon 35 éves korá­ban meghalt. A boldogult néhai Blaskovits Mihály­nak, a megyei házfelügyelőnek volt fia. Korai ha­lálát édesanyja, özvegye, két gyermeke és kiter­jedt rokonság gyászolják. Béke hamvaira 1 Emberölés kísérlete Gyoman. T. Kis Gábor gyomai lakos, a ki 28 éves, nős, 1 gyermek apja, f. évi december hó 8-án, vasárnap reggel elment özv. Debreczeni Endrénének Gyoma községtől mint­egy 4—5 km. távolságban fekvő tanyai birtokára, hogy az ott gazdasági cselédként alkalmazza levő T. Kis Benedek nevű fivérének a disznóölésnél se­gédkezzék. A disznóölést elvégezvén, T. Kis Gábor este még ott vacsorázott nevezett fivérénél s a ta­nyai birtokról körülbelül este 9 óra tájban egészen sötétben indult haza, a Gyoma községbe vivő dülő- uton mintegy 2 km.-nyíre lehetett Gyoma község­ből, midőn a sötétben 2 embert látott állani az utón. T. Kis Gábor megszólította őket: »Hej atya­fiak, menjünk együtt be a községbe.* Az emberek mit sem feleltek, mire T. Kis Gábor folytatta útját a község felé. Azonban alig tett néhány lépést, a I mikor hátulról a bal lapocka alatt a tüdő tájékán I késsel vagy tőrrel szúrást érzett, mire elesett és eszméletét azonnal elvesztette. Amikor magához tért — bár sok vért vesztett — volt még annyi ereje, hogy hazamehetett 2 km-nyíre levő lakására, a hol dr. Nagy Ernő községi ügyvezető orvos azon­nal ápolás alá vette és megállapította, hogy T. Kis Gábor két egymás mellett levő szúrást szenvedett el. Minthogy azonban T. Kis Gábor csak egy szú­rást érzett, nyilvánvaló, hogy a másodikat akkor kapta, a mikor már eszméletét vesztve, a földön fe küdt. T. Kis Gabor, a kinek haragosa nincs, nem ismerte fel támadóit, a kiknek kiderítése végett most erélyes nyomozás folyik. A kir. ügyészség intézke­désére Szommer Béla békéscsabai kir. járásbiró ki­szállt Gyomára és ott eskü alatt hallgatta ki a sú­lyosan sebesült T. Kis Gábort. Megvadult lovak. Belenka Pál békéscsabai | birtokos cselédje Melís András gabonát szállított a ) tanyáról a városba. Mikor a kocsi az összekötő vasúti feljáróra ért, épp akkor haladt el az alatt egy tehervonat, erős füstöt és gőzt eresztve maga után. A két jóvérű paripa a vaskocsik zakatolásától, a füsttől, gőzből megbokrosodott. A béres minden ere­jével megakarta fékezni a lovakat, de nem birt velük, sőt a lovak a gyeplőszárral a kocsi alá rán­tották, mely keresztül ment a szerencsétlen emberen, ki vérbe-fagyva maradt a hídon. A lovak pedig : elszaladtak s vad vágtatással lefutottak a hídról, melynek végén a kocsi felborult. Melis Andrást | azonnal a kórházba szállítottak, hol súlyos belső sérüléseivel élet-halál között lebeg. Az orosházi reformátusok hangversenye. Anyagi és erkölcsi tekintetben fényes eredménnyel végződött az a hangverseny és táncmulatság, melyet az Orosházán építendő református templom alapja javára december 8-án az Alföld-szálloda nagytermé­ben tartottak. A tartalmas műsort Kiss László lel­kész lendületes beszéddel nyitotta meg, mely után Meák Gyula remek művészi zongorajátékában gyö­nyörködött a közönség. Ezután Futó Zoltán szentesi református lelkésznek nagy szellemi élvezetet nyújtó felolvasása következett. A nagytudásu és ékes be­szédű papnak költői emelkedettséggel Írott és tar­tott felolvasása, melyben a valódi nő hivatását szé­pen és találóan rajzolta meg, mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Bájos jelenség követte az ér­dekes felolvasást, egy szentesi kedves és szép leány­nak, Futó Erzsikének szavalata. Nil-nek egyik szép költeményét adta elő igazi érzéssel, nemes meleg­séggel. A rendezőség egy gyönyörű csokorral, a kö­zönség pedig zajos tapssal jutalmazta a bájos mű­kedvelő szereplését. Nagy gyönyörűséget szerzett Darabos Lajos vásárhelyi református kántornak mű­vészi szép éneke is, aki Meák Gyu>a zongorakisé- rete mellett adott elő néhány müdalt, majd hege­dűt véve kezébe, oigánykíséret mellett az ő kellemes hangján, benső érzéssel néhány legújabb magyar dalt énekelt. Zajos tapssal ünnepelte a közönség. A minden tekintetben sikerült hangversenyt Jankó Gergely szavalata zárta be, ki az »Istenért és Sza­badságért* cimü vallásos és hazafias melodrámát szavalta el nagy hatással. Hangverseny után szün- óra következett, majd megkezdődött a tánc, mely vidám hangulatban tartott a hajnali órákig. A hang­verseny tiszta jövedelme meghaladja az 1000 ko­ronát. Tolvaj csavargó. Csütörtökön délután a Komló előtt igazolásra szólított fel egy gyanús kinézésű csavargót az ott posztoló rendőr. Mivel sehogysem tudta igazolni, hogy mi járatban vau Gyulán, a rendőr bekísérte. Odabent megállapították, hogy az i'lető Mikulecz János bosáci (trencsénmegyei) 34 éves cipész, s mikor megmotozták, egy pár vado natuj cipőfelsőrészt és hat pír cipőfűző zsinórt ta­láltak nála, amiknek eredetéről nem akart felvilá­gosítást adni. A rendőrség kinyomozta, hogy az ál­lás nélküli csavargó az nap délelőtt valami aprósi- got vásárolt Braun Vilmos bőrkereskedésében, s ott a holmik között válogatva, zsebébe csúsztatta a 6 ko­rona értékű bőranyagot. Atkisérték a járásbírósághoz. Békés község részletes felmérése. Békés köz­ség elhatározta, hogy mivel a községnek belterü­letéről pontos és megbízható térképe nincs, a köz­ség összefüggő 1 : 1000 léptékű méterrendszerü bel­területi térképet lejtezés nélkül a kataszteri hivatal­lal óhajtaná elkészíteni és felajánl erre a célra 5000 korona átalányösszeget. A pénzügyminiszter a köz­ségnek ezen kérelmére kijelentette, hogy a községb-m úgyis folyamatba teendő mérnöki helyszíneléssel kapcsolatosan híjlandó a község belterületének na­gyobb méretarányú felmérését eszközölni, ha az eb­ből felmerülő költségtöbbletet a község az államnak megtéríti. Az e részben szükséges előkészítő tárgya­lások megejtése végett a pénzügyminiszter dr. Fasching Antal felmérési felügyelőt rendelte ki, aki a községgel mielőbb érintkezésbe fog lépni. Az orosházi állomás kibővítésé. Részletesen megírtuk annak idején, hogy az orosházi állomás kibővítésének közigazgatási bejárása alkalmával a község a kibővítés tárgyában ellentétes álláspontra helyezkedett a tervvel, mely szerint az állomás a Szeged felőli oldalon lenne kibővitendő és a kibőví­tést az állomásnak Békéscsaba felőli oldalán kerte végrehajtani. A közigazgatási bejárás alkalmával ebben a kérdésben az államvasutak és a község kö­zött igen nagy harc volt, amelynek vége az Ktt, hogy abban az esetben, ha a kibővítés Békéscs ba felé nem lesz lehetséges, akkor a jelenlegi útátjáró helyén, a Gádoros felé vezető törvényhatósági uron egy felüljáró létesittetik, A kereskedelmi mi uszter most közli elhatározását, amelyben azt mondj i, hogy a bejárás alapjaul szolgált tervet és erre vonatko­zólag a bejáráson létrejött m -gallapodásokat hagvja jóvá. A bővítési munkálatok foganatosrására az épí­tési engedélyt és a megszerzendő idegen területekre a kisajátítási jogot megadja. A Békéscsaba felöli állomaskibővitést forgalmi, kereskedelmi és üzemi szempontból nem engedélyezi. A munkálatok csak akkor lesznek megkezdhetők, ha a hitel rendelke­zésre fog állani. Békesszentandrás és a csendőrség. Békés szeutandrás község indokolt előterjesztésére a var­megye felirt a belügyminiszterhez, hogy a község­ben csendőrőrsöt állítson fel, mert a kózbiztons igi állapotok — különösen a fiatalságnak botrányosan duhaj viselkedése folytán — a csendőrőrs. felállítá­sát szükségessé teszik. A község — kérelmének tel­jesítése esetén tekintélyes anyagi támogatást is ki­látásba helyezett. A belügyminiszter a kérelmet — nagyfokú cséndőrhiány miatt — nem teljesítette, elrend lte azonban, hogy az öcsödi és szarvasi csendőrőrsök Békésszentandráson is tartsanak őrjá­ratokat. Tolvaj cigányasszony. Furfangos módon lopta meg egy cigányasszony Békéscsabán özv. Duna Pálnét. Ugyanis az özvegyhez folyó hó 8-án beállí­tott egy cigányasszony s nagy rimánkodások között egy kis üvegbe búzát kért. Az özvegy elvette az üveget s a kamrába ment. Ezt az időt felhasználta a cigány-asszony. Beosont a szobába s ott kutatva az ágy párnái alatt talált egy száz koronást, mellyel sebesen tovább állt. Mikor Duna Pálné az üveg búzával kijött a kamarából, a cigányasszonynak már hire-hamva sem volt. Azonnal rosszat gyanított s pénze után nézett, melynek már c,ak hült helyét találta. Jelentést tett a rendőrségen, hol bevezették a nyomozást a furfangos faraó-ivadék után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom