Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
XLIV. évfolyam Gyula, 1919. december 15. 50. szám. Előfizetési árak: igész évrfc ... ... 10 K — f "él évre ............... 5 K — f ■v negyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegyei munkásházak. Békésvármegye tudvalevőleg 4 évvel ezelőtt kimondotta, hogy a vármegyében 500 munkásházat fog építtetni és ebből a célból 500000 koronát szavazott meg a vármegye különböző alapjaiból. A kiküldött bizottság megbízatásának eleget tevén, a vármegye alispánja mint a munkásház épitő-bizottság elnöke, részletes jelentésben számol be a vármegyét érdeklő ezen fontos szociális megbízatás mikénti megoldásáról. Az érdekes beszámoló jelentés szerint az eredetileg tervbe vett 500 munkásház helyett csak 283 épült fel. Ennek az a magyarázata, hogy mnnkásbázanként alapul vett lUOO koronából az építési költség nem telt ki, mert a munkabérek, valamint az anyag árak időközben tetemesen emelkedtek. A végleszámolás szerint egy-egy munkás- ház átlag 1593 koronába kerül, tehát sokkal többe, mint amint az számításba vétetett. Ily körülmények között csak ott épültek munkásházak, ahol a munkásbérlakások drágák, ahol tehát az annuitásokat a munkások fizetni képesek is. Ezen elv szem előtt tartásával sikerült is az összes munkásbázokat betelepíteni, a lakók a törlesztési részleteket pontosan fizetik. A törvényhatósági bizottság vállalkozása ezek szerint úgy hajtatott végre, hogy az amellett, hogy a közegészségügynek és a munkásjólétnek hasznára van, a törvényhatóságra sem jár külön anyagi megterheltetéssel. Az építkezések nem árlejtés utján, hanem részint házilag, részint oly módon végeztettek, hogy az árlejtés utján beszerzett faanyagok rendelkezésre bocsájtása mellett községenként kisebb iparosok bízattak meg a munkálatokkal. Ez a kiviteli mód ugyan igen sok gondot okozott a vármegyei épitósi bizottságnak, azonban végeredményben helyesnek mutatkozott, mert az első években egy-egy munkásház telekkel, kuttal és kerítéssel 1340, illetőleg 1390 koronába került, később azonban midőn az építkezés és az anyagok drágultak, a házak költsége 1930 koronára emelkedett. A most említett módon épült Nagyszénáson 28, Békéssámsonban 18. Eudrődön 25, Dobozon 17, Mezőberényben 12, Orosházán 22, Gádoroson 32, Kondoroson 28, Vésztőn 21, Békésszentandráson 20, Köröstarcsáu 20 és Gyulaváriban 16 munkásház. Békéscsabán épült 24 munkásházra még kisebb iparos sem akadt elfogadható ár mellett; itt tehát átalányösszeg bocsájtatott a munkások részére, akik a faanyag rendelkezésre bocsájtásával a szabvány terv betartása mellett maguk építették fel a munkás- házakat. Ily módon egy-egy munkásház 1660 koronába került. A munkásházak vert falból, részint — ott ahol a talaj nem volt megfelelő, — vályogból téglaalappal vannak építve, a telkek nagysága általában 300 négyszögöl. A lakbér községenként külön van megállapítva, 30 évi araortisatio alapul vétele mellett, amelyből az állam 30 százalékot visel. Legkevesebb az annuitási részlet Békéssámsonban : 88 korona 80 fillér, ahol legolcsóbb volt az építkezés és legdrágább Gyulaváriban : 123 korona 40 fillér. Ezek szerint a legmagasabb haszonbér se nagyobb, mint amennyi egy munkás lakrész évi bérlete azzal a különbséggel azonban, hogy a vármegye által épitett munkásházaknál konyha, kamara is áll rendelkezésre, sőt a 300 négyszögöl telekből kert is létesíthető, amelyben a munkás nemcsak zöldségfélét termel, hanem baromfit és disznót is tarthat, miáltal jobblétét előmozdíthatja és mindezeken felül 30 év múlva az épület a tulajdonává is válik. ! A felépült 283 munkásház 452345 korona 75 fillérbe került, amelyből 9200 koronát a földművelésügyi miniszter adott, a többi a vármegye által rendelkezésre bocsájtott 500000 koronából fedeztetett. Még mintegy 60000 korona áll rendelkezésre, amelyből az alispán »munkásházi tartaléktőkét« javasol lótesiteni abból a célból, hogy későbbi építkezéseknél legyen alap az utca-területek megszerzésére és a már felépült házaknál esetleg előforduló károk fedezésére. Az alispán beszámoló jelentésében elismeréssel emlékezik meg a vármegyei munkásépitő- bizottság működéséről, a községek elöljáróiról és azok építő bizottságairól, akiknek odaadó működése tette lehetővé ezen fontos kérdésnek a körülményekhez képest célszerű megoldását. Kiss László .volt vármegyei első aljegyzőnek és Kiss Gyula kir. számellenőr kiváló működését is kiemeli az alispán, mert nevezettek a kezdet nehézségeinek legyőzésében, de azontúl is 4 éven át mindenre kiható figyelmükkel és odaadó munkásságukkal igen nagy segítségére voltak. T A R C A. Czinczár Adolf jubileuma. (December 8.) Rendkívül meleg ünneplésben részesítette a Gyulai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata múlt vasárnap délelőtt elnökét Czinczár Adolfot, városunk kereskedő világának egyik legkiválóbb tagját, elnöksége negyedszázados évfordulója alkalmából. Huszonöt éven át, kereskedő társainak bizalma mindig egyhangú lelkesedéssel emelte őt az elnöki székbe. Czinczár Adolfban méltán ünnepelte társadalmunk a munka emberét, aki kora ifjúságában telepedett meg városunkban s kiváló tulajdonai mellett önerejéből magának anyagi jóléten kívül, előkelő társadalmi pozíciót teremtett Egész kereskedelmi tevékenysége a tisztesség szempontjából mintaszerű s munkálkodásával a becsületes derék kereskedő jelzőt a legteljesebb mértékben kiérdemelte. Hosszas elnöki működésével sok tekintetben hozzájárult Gyula város kereskedelme jó hírnevének megalapozása és megszilárdításához Népszerűségének, közbecsült egyéniségének és ritka szeretetreméltóságának fényes bizonyítéka az a nagy érdeklődés, amely ünneplése iránt nemcsak az egyesület tagjai, hanem társadalmunk széles köreiben is megnyilvánult Tizenegy órakor a tagok és vendégek nagy száma teljesen betöltötte az egyesület uj helyiségét. A diszközgyülés fényét nagyban emelték megjelenésükkel társadalmunk vezető férfiai A vendégek sorában voltak Kéry Gyula főispán, Ambrus Sándor alispán, dr. Lovicli Ödön polgármester, Nizsalovszky Endre törvényszéki elnök, Zádor Mór pénzügyigazgató, dr. Daimel Sándor megyei főjegyző, Lukács Endre főszolgabíró, V. Szakmáry Arisztid Ítélőtáblái j biró, Aigner Dezső és Tóth Ferenc törvényszéki birák, dr Zöldy János várm. főorvos, Botka István pénzügyigazgató helyettes, dr Ladies László, dr. Follmann János ügyvédek, Tanczik Lajos rendőr- főkapitány és még számosán. A díszközgyűlést Weisz Mór alelnök nyitotta meg rövid beszéddel. Inditványára Karácsonyi Károly alelnök vezetése alatt tiztagu küldöttség ment az ünnepelt lakására, hogy őt a közgyűlésre meghívja. Félóra múltán a terembe lépő elnököt élénk éljenzéssel fogadták. Wéisz Mór alelnök a közgj'ülést újból megnyitván, a következő tartalmas, szép beszéddelNüdvözölte a jubilánst: Tisztelt Ünnepi.Közgyűlés 1 Hazafias szeretettel, őszinte, igaz tisztelettel üdvözlöm önöket mai ünnepségünk alkalmából. Egyesületünk negyedszázados fennállásának ünnepén szónál ékesebben juttatja kifejezésre a nagy- közönség elismerését az önök megjelenése, az az igaz érdeklődés, amellyel e csendben, de önzetlenül, városunk és az egész magyar haza üdvét szolgáló intézményünk iránt viseltetnek. Végtelenül jóleső érzéssel tapasztaljuk igy mi, kik ezen egyesületnek munkásai vagyunk, hogy munkánkat, társulatunknak működését becsülni, méltatni tudják Elismerik, hogy nem egy kisebb csoport, egy szükebb érdekkör ügyét szolgálja csak ez az intézményünk, hanem az egész magyar kereskedelem ügyét, Gyula városának azt a nagy érdekét, hogy ezt a magyar városát hazánknak elsőrendű gócponttá tegyük a magyar közgazdasági érdekek szolgálatában A mezőgazdasági termeléssel biró magyar hazának érdemes helysége volt Gyula városa régtől fogva már. De változtak az idők. A közgazdasági érdekek nemzetközi világküzdelmében nem állhatták meg azok a nemzetek, amelyek csak egyoldalú gazdasági érdeket szolgáltak. A javak kicserélése, a termelés értékesítése megkövetelte, hogy lépést ■cltóda, T7"XXj-A.G-OSI (-^.xa,drriegr3re) szólóna-gr^óloirto^os pincogazdasaga ajánlja, Isifünő minceégü liegyi "borait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi tájborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 28—30 Levelek EÓEI JÓZSIÉ a1 "Világ-os (üradmegye) cimre l^'ü.ld.an.d.ők:. Ij a piánk: imái száma 2.2 oldal.
