Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-01 / 48. szám

1912. december 1.

Békés

9

Kávéház-megnyitás

Van szerencséin a n. é. közönség tudomására hozni, hogy a mai napon a

„Vadász ~kávéház“

vezetését átvettem és

vasárnap, december hó 1-én

ünnepélyesen Rácz Tóni első gyulai zenekara közreműködése mellett megnyitom.

A kávéház és mellékhelyiségei a legnagyobb igényeknek megfelelően teljesen újonnan vannak átalakítva és berendezve.

Amidőn a n. é. közönséget szakszerű vezetésről, pontos kiszolgálásról és jó italokról előre is biztosítom, kérem b, pártfogását.

Tisztelettel:

€04 i-i MMPEL DEZSŐ,

a Vadász-kávéház üzletvezetője.

A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző ___________________Szövetkezete.

Be

lépési felhivás

A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző Szövetkezete 1913. évi január hó 1-ével uj

III. évtársulatát

kezdi meg.

Felhivatnak mindazok, kik ezen évtársulatba tagokul belépni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a szövetkezet helyiségében (gróf Wenckheim Béla-u. 19.) a hivatalos órák alatt (vasárnap d. e. 10 —12-ig és d. u. 2--4-ig, csütörtök és péntek d. u. 2—4 ig) vagy pedig az aláírási iv tartóknál bejelenteni szíveskedjenek. Gyula, 1912 november 15.

594 2—10 Az Igazgatóság.

7143 912.

Hirdetmény

a tőkekainat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

A tőkekamat- és járadékadó az 1913. évre az 1909. évi VII. t.-cikk, illetőleg az annak végrehajtása tárgyában 1910. évi 50000. szám alatt kiadott utasítás rendelkezései szerint fog kivettetni.

A kivetés alapjául szolgáló vallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912. évi 111507. szám alatt kiadott rendeletével az 1913. évi január 1-től 20-ig terjedő időt tűzte ki. A vallomási ivek kiállításánál a következők tartandók szem előtt:

1. A tőkekamat és járadékadó tárgya az I 1909. évi VII. t.-c. 1. §-a szerint mind az a vagyon vagy vagyonjog, mely a jövedelemadón kívül más egyenes adó, nevezetesen : földadó, házadó, általános kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok koreseti adója alá nem tartozik és szolgálati viszonyból származó illetménynek vagy ellátásnak sem tekinthető.

Az adótárgy nyers jövedelme az adó alapja.

Ide tartoznak különösen :

a) az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsájtott kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatai, ha azok a fennálló törvények értelmében adómentességben nem részesülnek ;

b) a váltókra, kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy nem biztosított adóslevelekre, más egyéb okiratokra vagy okiratok nélkül kölcsönadott tőkékből, vételhátralékokból, telepesek álcái fizetendő megváltási összegekből vagy más egyéb követelésekből (esetleg le- vagy hozzá- számitolás utján) eredő kamatok, ideértve a tőkésített kamatok után járó kamatokat is ;

c) a hitbizományi, családi, egyházi, misemondásra rendelt és bárminő más alapok és alapítványok hozadéka, a letétek és óvadékok (biztosítékok) kamatai ;

d) a járadékok általában, különösen : élet- járadékok, rokonsági évjáradékok, tartásdijak, az özvegyi jog címén kiszolgáltatott életjáradékok azoknak az eseteknek kivételével, midőn az e célra szolgáló vagyon után az özvegy mint haszouélvező a jövedelemadón kívül más egyenes adót már fizet ; továbbá a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállóit szerzői jogért (1884. évi XVI. t.-c.) fizetett dijak és mindazon járadékszerü visszatérő szolgáltatások, melyeknek teljesítése szerződésileg elvállalt, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen, bírói ítéleten vagy törvényen alapszik ;

e) a külföldi részvényekből, kötvényekből és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatok vagy osztalékok ;

f) a gyógyszertárak, iparüzletek, bányamüvek és egyéb a föld- és llázadó alá nem tartozó jogokért járó haszonbérek vagy más szolgáltatások ; a bányamiveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmakért járó haszonvétel; az örökbér; az 1896. évi XXV. t.-cikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvé- vételeért fizetett évi ^zolgál mányok (idézett törvény 6. §-a), illetőleg megváltás esetében a váltságtőke kamata és az efféle földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső része ;

g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett, de ugyanezen szempontok alá eső

i vállalatoknál a takarékbetétek, úgymint: utal- ; ványok, betéti könyvek és egyéb betét-okmá.- nyok vagy folyószámla mellett gyümölcsözés végett bárki által elhelyezett tőkéből folyó jövedelem ;

b) a nem cégjegyzett leszámitolóknak és pénzüzéreknek jutalék, járandóság vagy egyéb bármely címen húzott és egyenként, azaz tőkék szerint kölön-külön megállapítható kamatjövedelme ;

i) a nyug- és kegyellátási intézeteknek fentebb említett jövedelmei. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által alkalmazottaik számára létesített ilyen intézeteknek ezen jövedelmei azonban csak az esetben, ha a vagyon alapszabályszerüleg külön kezeltetik.

2. A tőkekamat- és járadékadó az 1909.

évi VII. t.-c. 8. §-a értelmében az adóévet

megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1913. évi adóztatás alá az 1912. évben élvezett kamat- (járadék-) jövedelem vallandó be.

3. A tőkekamat- és járadék-jövedelem bevallására az 1909. évi VII. t.-c. 15. §-a szerint kötelezve van:

a) az adótárgy tulajdonosa vagy haszon- élvezője, vagyonközösség esetén pedig az összes tulajdonosok;

b) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.

Az a) pont esetében, ha a közös tulajdonosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tulajdonosok meghatalmazottjának tekintendő.

A vallomásadásra kötelezett az 1909. évi

VII. t.-c. 30. §-a szerint kötelességének meghatalmazott utján is megfelelhet, ennek eljárásáért azonban anyagilag a meghatalmazó felelős.

A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó.

4. Ha a kamat- vagy járadék-jövedelmet nemcsak készpénz, hanem más egyéb természetbeni szolgáltatások is képezik, pl járadékoknál: élelmezés, ruházat, lakás, vagy kölcsöntőkéknél a kamatok fejében használatba adott ingatlanok hozadéka, ezeket a fél az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a értelmében a vallomási iv jegyzet rovatában részletesen felsorolni s az adóköteles jövedelmet a vallomási iv vonatkozó rovatában a helyi viszonyoknak (esetleg a vidék piaci árai! nak) megfelelőig pénzértékben is kifejezni köteles.

i

5. Adóssági kamatok levoüása rendszerint nincs megengedve.

Ha a tél hitelt érdemlőig igazolja, az 1909. i évi VII. t.-c. 10. §-a értelmében levonandók :

a) az adótárgygyal összekötött, magánjogi I cimen alapuló oly teher, mely annak összegét | kevesbíti;

b) az 1. f) pontban említett adótárgyaknál az adó alanyát terhelő karbantartási költségek.

A terhek csakis abból a jövedelemből vonhatók le, amelyre vonatkozólag tényleg felmerültek.

A nyug- és kegyellátási intézeteknél a kifizetett nyugdijak és segélyek összege kiadásként nem vonható le.

6. Az 1. f) pontban említett adótárgyak j jövedelméről az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a j értelmében a vallomás mindig annál a község I elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, illetőleg a j székesfővárosban a városi adóhivatalnak kerületi

osztályánál nyújtandó be, ahol az adótárgy fek- . szik; minden más esetben pedig ahol a fél ál- ! landóau lakik, illetőleg a jogi személy székel, í vagy ennek hiányában pl. külföldieknél, ahonnét az adóköteles jövedelem folyik, tehát utóbbi esetben, amely községben az adós állandóan lakik, j A vallomások beadásáról, ha a felek azt kérnék, nekik elismervény adandó.

7. Az adózók az 1909. évi VII. t.-c. 24. §-a értelmében a vallomás beadásának kötelezettsége alól fel vannak mentve és levonás utján szedetik be az adó:

a) az 1. a) pontban említett s az állam, törvényhatóságok és társulatok által kibocsátott adóköteles értékpapírok kamatai után az adós által, kivéve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvényeket (elsőbbségikötvényeket) és zálogleveleket,melyeknek kamatait a felek kötelesek bevallani;

bl a gyámpénztárak összesített pénzkezelési rendszerénél a jelzálogilag bekebelezett tőkekövetelések kamatai utána gyámpénztár által;

b) a takarékbetétek után (1. g) pont) a pénzintézet által.

8. Aki vallomását az előirt határidőben be nem adja, vagy abból adóköteles tárgyakat kihagy, a be nem vallott minden adótárgy után

! a kivetés során megállapított adónak 5%-át, ha i pedig a hozzá intézett külön felhívásnak sem felel meg, a be nem vallott minden adótárgy után megállapított adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (1912. évi LIH. t.-c. 39. §.)

Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomásadásra kötelezett, ha jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatok tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. (1909. évi X. t.-c. 71. §.)

Kelt Gyulán, 1912 november 30-án.

602 1—3

Szikes György

adóügyi tanácsuok.