Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-01 / 48. szám
6 Békés 1912. december 1. Államsegély. A földmivelésügái miniszter a Köröstarcsa községbeli ösvényhegyi legeltető társulat közlegelőjének javitása céljára nyoicszáz korona államsegélyt utalványozott. A szarvas—szentandrási mííut mentén a töltés magasság miatt az ut szélén korlátok állitandók fel. Ezen a szakaszon legutóbb egy kilométer hosszban állíttattak fel vasbeton korlátok. Újabban ismét egy tél kilométer hosszban engedélyezte a közúti kér. felügyelő a korlátok felállítását. Az árlejtés november 25-én tartatott meg az államépitészeti hivatalban. Beadatott 5 ajánlat. Legolcsóbb volt Krausz Jakab gyulai lakos ajánlata — fmtérenként 5 korona 94 fillérrel, akivel a szerződés mindjárt meg is köttetett. Az Adóügyi Kamarai Útmutató II. füzete. Az aradi kereskedelmi és iparkamara irodája által készített és a kamara kiadásában megjelent Adóügyi Kamarai Útmutató II. számú füzete, amely népszerű, könnyen érthető, példákkal megmagyarázott formában az uj jövedelemadót ismerteti, a sajtó alól ki került. A kamara ezúton hozza az érdekeltek tudomására, hogy ezt a II. számú' füzetet is teljesen díjtalanul bocsátja a hozzá forduló kereskedők és iparosok rendelkezésére. Heti piac. Gyula, november 29. A budapesti gabonatőzsde a hét elején háborús hírekre szilárdulás állott be, később békés hírekre ellanyhult, a hét végén szilárdan zárult. Heti piacunkon különösen káposzta és tengeribe nagy volt a felhozatal, eladatott: Búza . . 19 — 20-80 Árpa . . 19-40 19-70 Zab . 20-80 2L— Tengeri (uj) . . 12 — 13-— Irodalom. Cifra nyomorúság. Budapestről kétségtelenül meg van állapítva, hogy a kétes existenciák városa és lakosságának nagy része nem tud megélni a keresetéből, a jövedelméből, tehát mellékjövedelemre van utalva. A hivatalnok délutáni vagy esti foglalkozást keres, a tanár, vagy a tanító privátórákat. De a mellékjövedelem forrása nem mindig a mellék- foglalkozás ; lehet az a forrás a kártya, a lóverseny és az adósságcsinálás is. Pásztor Mihály, a kiváló szociológus »Cifra nyomorúság« cimü könyvében megdöbbentő adatokat közöl minderről. Különösen érdekes az a statisztika, a melyben a könyvekről beszél. Ha egy-egy uj könyvsorozat megjelenik, tömérdek vevője akad, a ki rögtön az antiquáriumba viszi a megrendelt könyveket, anélkül, hogy csak bele is nézne. A magyar könyvek nagy része tehát nem a kultúrát szolgálja Jelentős kivétel itt a Tolna Yiláglexikona, melyet csak az kaphat meg, a ki előfizetője a Tolnai Világlapjának, húsz korona bolti ár helyett csekély három koronáért köteten kint a huszonötkötetes hatalmas könyvtárt. A kultúrának legbőségesebb és legolcsóbb forrása lesz ez a munka, melyet a legkiválóbb magyar Írók, tudósok és szakemberek alkotnak meg harmincezer illusztráció kíséretében. Érdekes, hogy bár csak ez év december 15-én jelenik meg az első kötet ezen lexikonból, az érdeklődés már is oly óriási, hogy az uj előfizetők tömegesen jelentkeznek, nehogy ezen pompás kedvezménytől elessenek Mint értesd ünk, nem csak az előfizetők, hanem a kik számonkint veszik a lapot, is hozzájuthatnak e munkához. Törvényszéki csarnok. Esküdtbirósági elnök kinevezése. A nagyváradi ítélőtábla elnöke a gyulai törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Nizsalovszky Endre törvény- széki elnököt, helyettessé V. Szakmáry Arisztid táblai bírói címmel és jelleggel felruházott törvény- széki birót jelölte ki a jövő év tartamára. Csőd. Glück Sándor kereskedő, füzesgyarmati lakos ellen a gyulai kir. törvényszék 1912. "évi november hó 23-án 13484—912. szám alatt kelt végzésével, saját kérelmére csőd nyittatott. Csődbiztosul Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró, tomeggondno- kul dr. Orbán Lajos füzesgyarmati, helyetteséül dr. Széki Armin gyulai ügyvédek neveztettek ki. A követelések bejelentésének határideje 1913 január 15. Felszámolási tárgyalásra 1913. évi február hó 4-ik napjának délelőtti 8 órája, a csődválasztmány megválasztására pedig 1913. évi február hó 6-ik napjának délelőtti 8 órája tűzetett ki. Heti bünkrónika. Könnyű szerzési módok Pap Lajos 26 éves orosházi lakos ama rossz természetű emberek közé tartozott, kiknek az az elvük, hogy : mihelyt dolog, ne dicsérje azt nekik senki! A sors a mellett a mi Pap Lajosunkat kegyetlen következetességgel áldotta (vagy verte?) meg úgy, hogy a nemdolgozásban jobb sorsra méltó kitartással állandóan hü maradt a fent ismertetett, kissé célszerűtlen elvhez. Miután azonban az önfen tartás öszlöne benne éppen úgy megvolt, mint dolgozó embertársaiban, az ehhez szükséges eszközöket a legravaszabb, itt-ott primitiv és naiv módon szerezte meg. Nemes egyszerűséggel beállított valamelyik korcsmába és zsebében egy nadrággombot és egy kulcsot csörgetve, vacsorát és bort rendelt. Jóízűen táplálkozott s azután feltűnés nélkül távozott, olyankor és ott, amikor és ahol nem vették észre. Ahol bizalmatlan természetűnek találta' a korcsmá- rost, előadta, hogy ő a szomszéd falubeli bíró fia és eképpen apró hitelt csikart ki magának. A fél vármegyét végigjárta eképen a mi elvhü polgártársunk, mig végre a mi kevéssé adakozó természetű korcsmárosaink összefogtak és feljelentették Pap Lajost, akit a békési kir. járásbíróság pár hétre elitéit több rendbeli csalásért Pap Lajos szabadulása után szorultságában olyan cselekményre vetem dett, ami őt a törvényszék elé juttatta. Bemászott volt felesége lakására és onnan véletlenül a sógornője kárára egy pénztárcát 26 korona 80 fillér készpénzzel, 4 szakajtó kendőt, 4 drb törülközőt és 2 tucat kártyát ellopott. Ezért letartóztatták és a kir. törvényszék 4 hónapi fogházra ítélte, amiba mar bele- számitódik az is, hogy Aradon egy névrokonát ősz- szetévesztve önönmadával, annak ezüstóráját és láncát magával vitte. A virtus. B. Nagy Bálint szeghalmi lakos fiatal kedvében italt kívánt. Úgy járt, mint az egyszeri diák, akit a tanárja kéraőre vont: — Amice, maga iszik ! ? — Igen, mert szomjazom — De maga bort iszik ! — Mert bort szomjazom. De maga sok bort iszik ! — Hát mert sók bort szomjazom. B Nagy Bálint 's ez év farsangján sok bort szomjazott; tehát sok bort ivott. Be is rúgott. És ekkor felébredt a benne szunyadozó virtus. A korcsmában duhajkodni kezdett. B Szabó Janos rendőr kézen fogta és kivitte a koresmól. B Nagy Balint kiment, de amint kiért a korcsmából az utcára, első dolga volt kupán vágni a rendőrt, azután pedig beugrott a Kóti János háza kerítésén és mikor ez ellen a ház ura tiltakozott, őt ágyúval való elpusztítással fenyegette meg. A virtuskodásáért a bíróság B. Nagy Bálintot hatoság elleni erőszak, magánlaksértés és ebben a háborús időben különösen veszélyes fenti fenyegetés miatt 2 hónapi fogházra Ítélte. Most már egyelőre B. Nagy Bálint nem rirtuskodik. A csalfa vigéc. Knapp Ede budapesti vigéc, aki a Bachrach M. és Fia budapesti cég részére vorrógépben utazott, Békéscsabán, a múlt év március elején azzal zavarta fel a Dohányos György házatájának a csendjét, hogy ő mesés olcsó áron olyan okos varrógépet ad el, amely mindent magától megcsinál, csak épen beszélni nem tud. Könnyen ki is eszközölt egy rendelést, de ennek az a magyarázata, hogy Knapp Ede csak Dohányosnénak az anyját és leányát talalta otthon. Előbbi 84 éves öreg anyóka, utóbbi egy 7 éves kis leány. Nos hátezektől könnyű volta rendelés kezköz lése, de viszont nem sokra ment volna vele a végén, mert egyiknek sem volt semmije. Ugyanezért valami módon a megrendelő jegyre a Dohányos Györgyné neve is oda került Mikor ezt Dohányosáé megtudta, feljelentette az esetet. A bűnügyi eljárás azután kiderítette, hogy Knapp Ede a 7 éves Dohányos Erzsikét körül cirógatta, azutan tollat adott a kezébe, amely kezecskét szépen megfogta, azzal szépen oda pingáltatta a Dohányos • Györgyné nevét a megrendelő jegyre, melyet nyugodtan küldött el a cégnek, bizva abban, hogy ha Dohányosné tiltakozik, a Bachrach-cég egy-két fenyegető levelére beadja a derekát De a kardos menyecske nem ijedt meg semmiféle perrel való fenyegetéstől, sőt mint láttuk, támad dag lépett fel. Knapp Ede most már abban bízott, hogy őt, aki folyton utazik nem fogják feltalálni. Ebben is csalódott, mert letartóztatták és a múlt héten a kir. törvényszék őt magán- okirathamisitás miatt 1 hóuapi fogházra Ítélte, melyből 10 napot az előzetes letartóztatás által kitöltöttnek vett. A békésvárniegyei kórház összeomlása. (FötárgyalásO Két éve mult a nyáron, hogy egy délután (1910. évi augusztus 30-án) hire terjedt városunkban az akkor épülő közkórház összeomlásának Az első percekben már nagy rémületet keltett a hir s a megdöbbenés érzete járt keresztül mindenkit, aki értesülést szerzett a szerencsétlenségről. A valóságban is súlyos katasztrófa történt, de a hirtelen ijedtség még nagyobbnak tüntette azt fel. Sok ember elpusztulásáról beszéltek, az özvegyek és árvák sokaságának jajveszékelésének zaját véltük hallani. Az emberek tömegesen csoportosultak a kórház telepe körül. Csakhamar megjelentek a helyszínén a hatóságok is Dr .Madarász Kálmán akkori vizsgálóbíró, dr. Konrád'Emő ügyésszel együtt azonnal hozzálátott a tényállás megállapításához A délután folyamán egész estig eltartott a mentés Két halottja volt a szerencsétlen romlásnak. Azokat keresték ki a romok alól. Azután a kir. ügyész és vizsgálóbíró megszüntettek minden munkát az összeomlott pavilonnál, a helyszint zár alá vették. Budapestről szakértőket rendeltek ki s napokig tartó tanu-kihall- gatás és helyszíni szemle utján összegyűjtötték az adatokat, melyek alapján lehetővé vált később annak megállapítása, hogy a súlyos eset súlyos következményeiért kiket terhel a felelősség. Hosszas vizsgálat, a terheltek többszörös perorvoslata után november hó 25., 26. és 27. napjain (hétfőn, kedden és szerdán) tartatott meg a főtárgyalás a monstre-bünperben A kir. ügyészség annak idején hat egyén ellen indítványozott vizsgálatot, de a vizsgálóbíró azt csak négy ellen rendelte el, a vádtanács pedig a negyedik ellen is megszüntette az eljárást, amely ezután csak a főtárgyaláson szerepelt három vádlott ellen folyt. A főtárgyalás — nem a közönségre, hanem a megidézettek nagy számára való tekintettel — a rendes főtárgyalási terem helyett az esküdtbirósági terembe tűzetett ki. November 25-én hétfőn délelőtt háromnegyed kilenc órakor kezdődött a főtárgyalás. Az itélőtanács' elnöke: V. Szakmáry Arisztid kir. it. táblai biró, tagjai Hubay Lajos és dr. Aigner Dezső kir. tszéki birák voltak. A közvádat dr. Kotirád Ernő kir. ügyész képviselte A j.-könyvet Götidör Béla tszéki jegyző vezette. A vádlottak közül Pick Mór és Tóbiás László védelmét dr. Reiniger Jakab szegedi ügyéd, Edvi Illés Kálmán védelmét pedig leghíresebb büntető jogászaink kiválósága dr. Edvi Illés Károly látta el. Az ülés megnyitása után elnök kihallgatta a vádlottakat személyes viszonyaikra nézve. Elsőrendű vádlott Pick Mór, okleveles mérnök, építési vállalkozó, büntetlen, vagyontalan, szegedi lakos ; másodrendű védlott Tóbiás László, okleveles mérnök, építési vállalkozó, büntetlen, vagyontalan szegedi lakos ; harmadrendű vádlott Edvi Illés Kálmán 38 éves ág. ev. vallásu, nőtlen, építési művezető, ács- és kőműves mester, büntetlen, vagyontalan Ezután megállapította elnök, hogy özv. Handra Dávidné és B. Szabó Ferencné sértettek képviseletében dr Simonka György, Pálinkás István, Bállá András és Szász Ferenc sértettek képviseletében dr. Felföldi Sándor, Szatmári István sértett képviseletében dr. Major Simon, N. Szabados József képviseletében dr. Martos József, Békésvármegye sértett képviseletében dr. Kóhn Mór gyulai ügyvédek, a gyulai kér. munkásbiztositó és az orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár képviseletében Fazekas Sándor jelentek meg Megállapította továbbá dr. Feldman Ignác gyulai kórházi kórboncnok főorvos és dr. Bárdos Arthur városi orvos, mint orvosszakértők jelenlétét, továbbá Czakó Adolf műegyetemi dékán, Szívós Gyula fővárosi műszaki tanácsos és Székely Zsigmond fővárosi vállalkozó magán- mérnök, mint bírósági műszaki szakértők, továbbá dr. Mihailits Győző adjunktus, egyetemi magántanár ellenőrző szakértő jelenlétét. Végül megállapította elnök, hogy a mai napra megidézettek közül többen nem jentek meg, miért is indítványt kért a főtárgyalás meg- vagy meg nem tartása tárgyában. Kir. ügyész miután a bizonyítandó ténykörülményekre úgy is sok tanú áll rendelkezésre — kérte a főtárgyalás megtartását, amihez a védők is hozzájárultak. A kir. törvényszék a főtárgyalás megtartását rendelte el. Felolvastatott a vádirat, mely szerint a kir. ügyészség Pick Mór, Tóbiás László és Edvi Illés Kálmán vádlottakat 2 rendbeli a büntetőtörvénykönyv 290. §-ába ütköző, a 291. § szerint minősülő gondatlanságból okozott emberölés és 5 rendbeli a büntetőtörvénykönyv 310. §-ába ütköző, annak 2 bekezdése szerint minősülő gondatlanságból okozott súlyos, testisértés vétsége miatt vádolta meg azért, mert az építés alatt volt Békésmegyei közkórház sebészeti pavilonjában elhelyezett II. emeleti műtőterem vasbeton menyezetének Gyulán 1910. évi augusztus hó 30-án történt leszakadását és a me- nyezet által a I. emelet földszint és pince menyezetének is leszakitását, amelynek következményeként az épületnél dolgozott Handra Dávid és B. Szabó
