Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-24 / 47. szám
6 Békés 1912. november 24. ság tehermentesítésére. Mélj alapossággal értekezik Benedek Sándor közigazgatási itélőbiró a pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeteinek kérdéseiről. Dr. Hantos Elemér az uj szövetkezeti adózást tár- gyazza, dr Eraenkel Sándor az uj tőkekamat és járadékadó végrehajtási utasításáról és dr. Komin János az uj társulati adó végrehajtási utasítását ismerteti kritikai méltatás kapcsán. A fogyasztási adók rovatában Kiss Jenő ezen adók rendszeréről, dr Petény Armánd a söriparnak adótechnikai újításáról cikkezik. Az illetékügyi rovatban Főző Sándor illetékügyünk mai állapotáról és dr. Éber Antal a parcellázási illetékről ir. A jövedéki büntetőjogi rovatot dr. Baloghy György büntetőtörvényszéki elnök vezeti be, az uj jövedéki büntető eljárásnak reformját sürgetvén. A jelzett rovatok mindegyikében bőséges joggyakorlat foglaltatik. A krónika és vegyes cimü rovatokban igen érdekes és nagyszámú gyakorlati közlemények és hasznos útbaigazítások foglaltatnak, az irodalom rovat pedig a vonatkozó elméleti és gyakorlati szakliteraturáról igen kimerítően emlékezik meg. A 96 oldalas füzet végén a pénzügy- ministeriumnak legújabb személyi és ügybeosztása található. A szemle megrendelhető Budapest, V., Alkotmány-u. 19. sz. alatti kiadóhivatalában és e lap kiadóhivatalában is, évi 24 K-ért. A Magyar Figyelő 22-ik számában találjuk gróf Tisza István vezetőcikkét >A választójog reformja és az ipari munkások« címen, amely felállítja azon szempontokat, amelyeket ő a választójog e legfontosabb kérdésében irányadónak tekint. Tisza Istvánnak egy másik rövid cikke »Még egy pár szó Benedek tragikumáról« cimen Seress Lászlónak e tárgyról megjelent cikkével polemizál Különös figyelmet érdemel Feleki László »Kossuth Lajos keleti politi- tikája cimen irt történeti tanulmánya, amely a balkáni konfoederációnak. 50 évvel ezelőtt felvetett és most annyira aktuális politikáját tárgyalja. »A marxizmus alkonya« Palágyi Menyhért dolgozatának a cime, amely bizonyára széles körökben fog érdek1 ő- dést kelteni. A balkáni harctérről két nagyérdekü levelet olvasunk Adorján Andor és Kéry Pál tollából, akik tudvalevőleg mint egyedüli magyar haditudósítók vettek részt a háborúban. A szépirodalmi részben »Szikra novelláját találjuk. Kemény Simon színházi cikke és a gazdag »Feljegyzés« rovat egészítik ki a szám dús tartalmát. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI, Andrássy-ut 16. sz. Előfizetési ára egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 korona A „Budapest“ a balkáni háború közben mindenkinek nélkülözhetetlen, mert mindennap fényképfelvételekkel és térképekkel illusztrálja az eseményeket s ebben páratlanul áll az egész magyar sajtóban. A »Budapest« formára, terjedelemre, tartalomra és iro- da mi színvonalra a legelső lapok sorába emelkedett, de politikai hitvallása a nép: Kossuth Lajos eszméinek megvalósításáért küzd ma is, mint megindulásától kezdve egész hosszú múltján keresztül. Vezető cikkeit Kossuth Ferenccel és Szatmári Mór felelős szerkesztővel az élükön, a legkiválóbb ellenzéki publicisták Írják. Tárcáit, regényeit országosan ismert Írók. Saját levelezői vannak a külföldi varotokban és tudósítói minden magyar gócponton. Rendes előfizetői, akik a »Magyarország Nagyasszonyai« cimü nagyszabású díszmunka harmadik kötetét kapják meg most újévkor, még abban a kedvezésben is részesülnek, hogy a Budapestet a régi áron kapják meg továbbra is. Kincses Kalendáriom 1913. A várva-várt tanácsadó, az intim jóbarát, bajaink tudója, tudatlanságunk bölcs oktatója megérkezett. Jöttét kíváncsian lestük: KINCSES KALENDÁRIOM évről-évre oly nagy haladást, tökéletesedést, gazdagodást mutat, hogy kételkednünk kellett, vájjon az 1913-as megint jobb lesz-e az elődjénél, mert erre a rekordra vállalkoznia nem csekély feladat volt. De kétségünk eloszlott. Az uj kalendáriom azt bizonyítja, hogy a szerkesztő éberségének, gondjának, leleményének, folytonos tanulásának sikerül a legjobbnál is még egy fokkal jobbat produkálnia. Valamikor, nem is olyan régen, valahol, nem is olyan messze tőlünk, a naptár volt a könyv. Az egyedüli, kizárólagos. És ebben a könyvben volt egy kurta kalendáriomi rész, időjóslás, néhány rossz novella, százesztendős adomák. Ezeken az adomákon híztak és mulattak derék eleink. Egymásnak vidám torokon feltálalták, néha százszor is elismételték és századszorra épen olyan széles kedvvel, jóízűen kacagtak a lőcsei agg vicceken, mint amikor azon frissében kapták. Haladásunknak érdekes mérföldjelzője ez a mostani naptár, amelyet a szó legjobb értelmében modernnek nevezhetünk. Még a külsején, a nyomásán, a formáján is megmutatkozik a szakítás a patriarkális idők kezdetlegességével és korunk mozgató erejének, a gazdasági világfölfogásnak uralma. Ez a könyv olcsó, tartós, tisztán nyomott, csaknem hatszáz lapra terjed, csinosan be van kötve — két koronába kerül, Mit vásárol az, aki ezt a két koronát kiadja? Nem egy könyvet, hanem egy egész könyvtárat, amelyben összesüritve megtalálja mindazt, ami napjainkat izgatja, foglalkoztatja, ami korunk műveltségének elengedhetetlen tartozéka és azontúl — mint Hamlet mondja — század tükrét és tulajdon korunk lenyomatát. Holt tudás, az arkivumban való porhalálra kárhoztatott adattömeg nincs benne bála Istennek. A Kincses friss, modern, aktuális. De ilyennek — — nem mondhatunk róla egyebet — mindent tud. Maga a kalendáriomi rész is már egész tudomány. Aki alaposan végig tanulmányozza, az tisztában lesz az alkalmazott csillagászat legfőbb princípiumaival és közben elsajátított egész csomó becses gyakorlati ismeretet. Kitűnő gonddal van összeállicva az év története. Nekünk gyakrabban nyílik alkalmunk rá, hogy a Kincses Kalendáriom régi évfolyamaiban valamely honi vagy külföldi politikai vagy szociális, Irodalmi vagy művészi esemény nyomát keressük. Kalauzunk mindig megbízható És hogy mily fontos szolgálatot tesz bárkinek, amikor a közelmúlt történetében kutat adatok után, azt valójában csak a hozzáértő tudja megállapítani. A múlt év legkimagaslóbb nemzetközi eseménye az olasz-török háború Az olvasó, aki belefáradt abba, hogy napról- napra figyelemmel kövesse az újságok híradásait a háború érdekes és izgalmas fordulatairól, megtalálja ebben a könyvben az egész hadjarat pragmatikus, összefüggő, pompásan megirott históriáját az előzményektől a svájczi héketárgyalásokig, tehát a drama szerencsés befejezéséig. Mi érdekli ma a legerősebben a modern embert a teknika C;ódái közül? A repülésnek'immár megoldott problémája. A Kincses Kaledáricnn nagyszerű cikkelyt szentel az aviatika nak és pompás képekben mutatja be a repülőgép ! legfőbb típusait. Azzal, hogy az 191L —12. év aviatikái eseményeit fölsorolja, egyúttal elkíséri ezt a bámulatos emberi alkotást fejlődésének legvégső, legtökéletesebb fokáig Van egy fejezete, nyomban ezután, amely magyar költőkről és írókról szól Írásban és képben. A jelen tetőpontjáról visszavisz a magyar múltba, teknika helyett a szellem elvontabb alkotásait méltatja. De annyi melegség, közvetetleu- ség s a mellett annyi pozitív tudás van ezekben az essaykben, hogy irodalmunk letűnt századait egészen megeltvenitik, közel hozzák szivünkhöz, \onzó és nemes formájukkal megkedveltetik súlyos és absztrakt tartalmukat. Nagyon kedves és formás az' a cikk is, amely az állatoknak a művészetekben való szerepeltetését mutatja be néhány jól sikerült ábrában és egy ügyesen összefoglaló szövegben. Jókai legendás Csittvári Krónikájának teljes szövegét találó magyarázatokkal közli lelkes és ábrándos diákjainak bizonyára nagy örömére. Még mindig a szellemi tudományok körében időzik Kalendáriomunk az 1849-i debreczeni országgyűlés hiteles történeté nek előadásával. Ez a dolgozat becses szolgálatot tesz nemcsak azzal, hogy széles körökben terjeszt el megbízható históriai ismereteket, hanem még inkább azzál, hogy nehezen hozzáférhető, régi újságokban' levéltárakban, országgyűlési naplókban lappangó adatokat hoz a nyilvánosság napvilágára. A nagyterjedelmü értekezés, amely az április 14-i drámát oly megkapó erővel adja elő, a könyvnek egyik legértékesebb legoszloposabb darabja. A magyar múlt művelődéstörténetébe vezet vissza az a gondosan illusztrált cikk is, amely a régi magyar kalen- dáriomokat mutatja be, köztük a csaknem kétszáz esztendős komáromit, a száztizenhárom éves kolozsvárit. Ugyanebbe a körbe tartozik a Budapest építőművészei régiségeiről szóló munka, amely a lázasan épülő nagyváros eltünedező történeti maradványait igen szép és tiszta képben szemlélteti. Idevág a jászok és kunok hires népéről Írott krónika is s szabad királyi városok kiváltságainak ismertetése. Jut hely a természettudományoknak, a medikának, de Hogarth, a nagy angol szatirikus festő művészetének is Erre a kis mütörténeti tanulmányra külön szeretném felhívni az olvasó figyelmét: valóságos mintája ez annak, hogyan lehet népszerűsíteni az érdeklődésünktől távoleső tárgyakat is, az előadás folyamatossága, élénksége, lendülete által. S*hozzá a jeles képek egész sokasága csaknem hiánytalan fogalmat ad e nagyón komplikált, mélyen járó, sokoldalú művészi egyéniségről. Ilyen a régi magyar színészek emlékét kegyelettel megújító tanulmány is. Csupa friss szin, melegség, jóleső elmerengés régi nehéz idők úttörő hőseinek elfakult alakjain. Az olasz-török háború méltó másaként a stokholmi békés háborúnak, az Olimpiásznak is kimerítő és ér- dekfeszitő történetét kapjuk több mint másfél sűrűn nyomatott ivén, amely tele van szórva a legszebb és legjellemzőbb képekkel. Még csak egy kultúrtörténeti tanulmányról hadd szól unk : A könyvtárak históriáját dolgozta föl valaki itt annyi gonddal, avatottsággal, tárgya iránti lelkesedéssel, amennyit megannyi akadémiai értekezésben hiába keresnénk. A jelenkor kultúrájának nagyhatású dokumentuma ez a dolgozat, amely a világ legelső könyvtárainak keletkezése történetét elbeszélvén, megjelöli nemzetünk helyét is az e nemű kulturalkotasok megteremtőinek sorában. Mint hatalmas záróakkord fejezi be a nagyobb cikkeket ez az összefoglaló muuka. Természetes, hogy ez a mű tájékoztatónk itt nem teljes. Megannyi becses és olvasásra méltó dolgot még cim szerint sem említhetünk fel. De aki a könyvet megveszi, mpgfogja benne találni ezeket is. És mindenki megfogja találni a Kincses Kalendá- riomban azt, amit keres, amire aggodalmai, szoron- gattatasa, köznapi gondjai vagy ideális tudásvágya közben feleletet vár. Kérdezzetek és felelni fog nektek. Zörgessetek kíncsesházának ajtaján és megnyit- tatik nektek. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. A kenyérsütés ba ai. Özv. Bodonyi Györgyné és Darabos Sámuelné békéscsabai lakosok jó barátnők voltak. Özv. Bodonyi Györgyné egy szép napon arra kérte meg az ő barátnőjét, hogy mivel elveszett a kamarája kulcsa, keressen neki otthon valami régi kulcsot. Darabosné másnap már teljesítette a kívánságot és egy erősen rozsdás kulcs példányt nyújtott át Bo- donyinénak. Ez a régi vasdarab azután sok bajnak lett az okozója. Nevezetesen az özv. Bodonyinéval egy udvarban lakó Panda Sámuelné ez év szeptember hó 20-án eltávozva hazulról, kamaráját kulcscsal bezárta, a kulcsot zsebre tette és ekként lelki nyugalmának kellő alapot szerezve, derűs gondtalansággal járta el dolgait a városban. Mikor azonban hazatért, nagy rémülettel tapasztalta, hogy kamarájában idegenek jártak és lisztes bodon- ját megdézsmálták. Feljelentést tett a rendőrségen s a nyomozat kiderítette, hogy szeptember 12-én Darabos Sámuelné meglátogatta özv Bodonyi Györgynét, aki éppen kenyérsütéshez készülődött. Minthogy azonban lisztje nem volt elég, odaszólott a rokonlelkü vendégének : Lelkem Darabosné, nem lehetne betekinteni oda, abba a kamarába ? És a Panda Sámuelné kamarája felé intett a szemével. Hamar előkerült az a bizoyos rozsdás kulcs — és minő véletlen! Pompásan beleillett a Panda Sámuelné kamara ajtajának zárjába. Nos az idegen kamarába bemenni, onnan egy pár kilogramm lisztet kivinni és azután az ócska kulccsal a kamara ajtót újból becsukni : mindez pillanat müve volt. A kenyeret azután Bodonyiné az ekként szerzett liszttel vígan elkészítette. Hozzátehetjük azonban, hogy Bodonyiné és barátnője Darabosné számára ismertetett cselekményük 14 napra ingyen kenyeret szerzett. Ennyi napi fogházra Ítélte el őket ugyanis a múlt héten a kir. törvényszék. A megrágalmazott képviselőtestület. Füzesgyarmat község képviselőtestülete 1912. évi április 30-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a kir. pénzügyigazgatóságtól Füzesgyarmat község részére a meglevőkön kívül még egy korlátlan italmérési jog engedélyezését fogja kérni. A képviselőtestület ezen határozata ellen dr. Makai Márton szeghalmi ügyvéd, mint füzesgyarmati illetőségű egyén felebbezést adott be, de azt a községi képviselőtestület visszautasította. Ezen visszautasító határozat ellen dr. Makai Márton felfolyamodással élt és eme - beadványában a többek között ezeket irta: „ . . . úgy áll a dolog, hogy ha egy képviselő- testület hivatását és rendeltetését talalja abban, hogy korlátlan italmérés elnyerése iránt véleményes javaslatot fabrikáljon magán egyének részére, az ilyen, közérdek köpenyege alá bujtatott magánérdek istápolásánál nagyon is kilóg a lóláb és érzik a panama illat“ A füzesgyarmati képviselőtestület felhatalmazása alapján a kir. ügyészség hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt vádat emelt dr Makai Márton ellen, aki a múlt heti főtárgyá- láson a valódiság bizonyitásának elrendelését kérte. A kir. törvényszék ezt el is rendelte és a főtárgyalást elnapolta. A ki nem fizetett gyógyszer. Lakatos Istvánná szül. Nótári Vilma gyomai lakos részére betegsége ideje alatt özv Máday Alá- dárné gyógyszertártulajdonos gyotnai lakos 40 kor. 50 fill, értékű gyógyszert szolgáltatott ki. Minthogy e követelésére kielégítést nem nyert, nevezett gyógyszertártulajdonos pert indított a férj : Lakatos István ellen, de tőke, kamat és perköltség követelését Lakatos Istvánon behajtani nem tudta, mert az ellene vezetett végrehajtás sikertelen maradt. Lakatos Istvánná 1910. év december 31-én meghalt. Hagyatékát képezte a gyomai 7278. sz. tjkben A—1 sorszám alatt felvett ingatlan, melyet az örökhagyó édesanyja Nótári Pálné szül. Gavodi Mária örökölt. Özv. Máday Aladárné most Nótári Pálnét, mint örököst perelte be az örökhagyó elleni követelése erejéig. Az 1911 évi december hó 15-én hozott ítélet Nótári Pálnét marasztalta a kereseti követelésben és járulékaiban, midőn azonban másnap özv. Máday Aladárné megítélt követelésére nézve a hagyatéki ingatlanra előjegyzést kért, ez á kérelme nem volt teljesíthető, mert Nótári Pálné az ingatlant egy Szarvason 1911. évi december hó 14-én kelt
