Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
4 Békés 1912. november 10 Könyvkötészetre 877.— 650.Telefon előfizetésre 815 — 900 — Hivatalok fűtésére 2968 — 3440.— » világítására 2033.2317.— » takarítására 459 464.— Törvények és szaklapokra 450.— 710.Bútorok javítására Postadijak és bélyegekre 500.— 182.— 138.150.— Anyakönyvi hivatal bérletére 840.340.— Hirdetési dijakra 523.— 652.— III. cim összege Utazási költségekre és hivata17670.— 2u064 — los napidijakia 2033.— 6263.— Városi épületek és tüzoltóeszközök fenntartására. Épületek fenntartására Tűzkár elleni biztosításra 6000.— 10000 — 1372.69 1239.87 Kéményseprési dijakra 761.— 785.— Tüzoltószerek fenntartására 589.— 500 — V. cim összege 8722.69 12524 87 Gazdasági kiadásokra Faiskola fenntartására 1215.— 1258.— Szőlőtelep fenntartására 520.— 900.— Bikák tartására és élelmezésére 3050.88 4702.— Előfogatozásra 11826.— 17150.Állatbiztosításra Ménlovasok és lovak élelme600.— zésére 1721.61 2009.— Mezőőrök fizetésére 3200.— 3200.— Vágóbidi költségekre 3577.— 3251.— Erdősítésre 300 — 300.VI. cim összege 26010.49 32770.— Közszükségletekre. Közegészségre és köztisztaságra 6100.— 5100.— Utcai világításra 17000.— 17000.Szinkör világítására 600.— 600,— Csatornázásra 5000.— 5000 — Kózkutakra 2000 — 3400 — Sétahelyek és utcák fásítására 2200.— 2000.VII. cim összege 32900.— 33100 — Közoktatásügyi kiadások. Iskoláknak áll. kötv. kamataira 1128.— 1128.— s nádváltság kamataira 453.60 453.60 « tűzifára 1080.— 1080.Bajztanitói fizetésre 315.— 315.— Gimnáziumi segélyre 8000. 8000.— Ismétlő iskolákra 1663 — 1594.— Iparos tanonciskolákra 4942.06 5342.08 All. tanyai iskolákra 3200 — 2980 — Óvodák fenntartására 4664.4664.— Női kereskedelmi tanfolyamra 3000. 1000.— All. polg. iskolára 1530 — 1700.— All. el. isk dologi kiadásaira 3520.— 3400.—-Orsz. tanítói nyugdíjra Gimnáziumi felekezeti hitokta648 — 96.— tók díjazására 1600 1600 — VIII. cim összege 35740.66 33352 68 a falu házait a Körözs esetleges kiöntése ellen biztosítsa, 7000 koronába került körgáttal vétette körül, több mint 2000 koronáért 135 méter mély ártézi-kutat furatott s a beltelkek vizeinek levezetésére 600 koronát költött stb. így aztán 1911. április havától kezdett Ujiráz elevenedni. Egyenként költözködtek be a lakosok s egyelőre a káptalantól készíttetett deszkaépületben elhelyezkedve, hozzáfogtak házaik rakásához. Hogy az iskolaépület elkészült, 1911. nevembertől kezdve ennek 1911. november 12-én dr. Karácsonyi János dékán-kanonoktól felszentelt iskolatermében gyűltek össze istentiszteletre. Ugyancsak november 12-én délután szentelte fel nevezett kanonok a temetőt is_ Bunyitay kanonok ur, úgy is mint magyar ember, úgy is mint nemes ember állotta szavát. Sztrill Ferenc építőmesterrel elkészítette a templom tervét és hozzáfogott annak építéséhez. 1912. április 28-án áldotta meg és tette le dr. Karácsonyi János dékán-kanonok az uj egyház alapkövét s a mesterek, munkások oly seréuyen dolgoztak, hogy immár e napon, nov. 1-én megyei püspökünk felavathatja azt Isten házává. Ekként igyekezett a nagyváradi 1. sz. káptalan nem csupán a maga gazdaságai számára munkáskezeket biztosítani, hanem 100 olyan családot, mely különben talán Amerika felé vette volna útját, a magyar hazának megmenteni s az ellenség dühétől lerombolt 10 templom közül legalább egyet újra felépíteni. Nincs is más hátra, mint hogy Ujiráz kath. hívei az uj egyházban buzgón könyörögjenek egyházuk, hazájuk, maguk kis falujuk fennmaradásáért, lelkűk üdvösségért és megemlékezzenek imádságaikban jótevőikről is . . . Dp. Karácsonyi János. Szegényügy és jótékonyságra. Apolda pénztári fedezetére 6161.42 6569.41 Elhagyott gyerm. segélypónz- tára fedezetére 9390.— 8680.— Tagsági dijakra 300 — 300 — IX. cim összege 15851.42 15549.41 Adósságok törlesztésére 125580.14 127490.14 I. gyulai kötött-szövött ipar- árugyár r.-t. 3235.— Orsz. tanitói nyugdij és gyám alap 12773.60 12813.60 Tiszti nyugdij alapnak 4200 4060.— » » » 1725.1771.— Erzsébet ápoldának 180 — 180 — Illemhelyekre kölcsön 964.50 1098.Kossuth-tér kikövezésére 20000.— 20000.— Braun-féle telek vételére 86 L6 — Léderer-íéle telek vételére 500 - X. cim összege 165423.24 179763.74 Tőkésítésre. Városháza kibővítési alap 67799.31 korona tőke után 4V,20/o-os kamat 2917.92 3050.96 Vágóhíd kibővítési alap 24025.72 korona tőke utáni 4,/2°/o-os kamat 1011.34 1081.15 XI. cim összege 3926.26 4132.11 Különfélékre. Városi alkalmazottak betegség és baleset elleni biztosítására 1130.94 Tűzoltók baleset elleni biztosítására 165.76 225.76 Toronyórák gondozására 200 — 200 — Toloncélelmezésre 100.— 94 — Vásári felügyeletre 2456.— 2456.— HUypénzszedésre 1498.— 1710 — Végrehajtásokra 1177.498.Élővizcsatorna fenntartására 921.22 921.22 Representationális költségekre 500.500 — Mázsálási jutalékra 258.— 258.— Dobolási jutalékra 166.— 135 — Utbizottsági pénztár fedezetére 300.300.Előre nem láthatókra 8107.— 5400 — XII. cim összege 15848.98 13828.92 Átfutó kiadásokra. Ipariskolai államsegélyre 2500. 3000 — Intésdijakra 250 — Előlegekre 1000.— 1000 — Vágóhídi szurópénzre 3345 20 3107.70 Gulyabeli jószágok oltásdijára 828 60 • 969 40 Gulyás pásztorbere 4000 3980 — Vadászati bérlet 6977.— XIII. cim összege 11923 80 19028.10 összesítés. Köztartozásokra 14829.42 15023.32 Személyi járandóságokra 133880.81 208453.39 Irodai szükségletekre 17670.— 20064.— Hív. utazás és napidijakra 2033.— 6263.— Városi épületek és tüzoltószerek fenntartására 8722 69 12524 87 Gazdasági kiadásokra 26010.49 32770.— Kőzszükségletekre 32900.33100 Közoktatásügyi kiadásokra 3 j743 66 33352.68 Szegényügyi kiadásokra 15851 42 15549.41 Adósságok törlesztésére 165423.24 179763.74 Tőkésítésre 3923.24 4132 11 Különfélékre 15848 98 13828 92 Átfutó kiadásokra 11923.80 19028.10 1912. évi pótköltségvetések 37696 80 összes kiadás 522463.57 593853 54 összes fedezet 243418 11 279512.45 Pótadóval fedezendő 279045.46 314341.09 Az I-8Ő csoporbeli költségek 256390 62 kor. alapul szolgáló összes államadóból, vagyis 243019.98 kor. esik minden adókorona után 105 százalék 255169.95 korona. A Il-ik csoportbeli költségek 16701 kor. alapul szolgáló összes államadóból, vagyis 71349.62 kor. esik minden adókorona után 24 százalék 17123.76 korona. A III-ik csoportbeli költségek 41249 47 kor. alapul szolgáló összes államadóból, vagyis 171670.36 kor. esik minden adókorona után 24 százalék 41200 korona. Esik minden adókorona után az I. és II. csoportra 129 százalék, az I. és III. csoportra 129 százalék. Tanügy. Az érzékszervek csalódásai. A főgimnáziumban vasárnap délután Daróczy László gimn. tanár tartott előadást az érzékszervek csalódásairól. Humoros bevezetés után sorra vette mind a hat érzékszervünket és rendkívül érdekes modorban sorolta el azokat az érzék csalódásokat, melynek mindenik érzékszervünk részéről gyakran ki vagyunk téve. Különösen a szem érzékcsalódásait nagyszámú vetített képek bemutatásával tette szemlélhetővé. Beszélt azután előadó tanár a hallucinációról, a visióról, az idegek, az agysejtek rejtélyes működéséről, azok csodálatos jelenségekben nyilatkozó fogyatkozásairól. Minden jelenségnek természetes magyarázatát adta. Ismereteink az előadás nyomán értékes tudással bővültek s a folyamatos itt ott kedves, derűs humorral átszőtt előadás feletti tetszésének a közönség rendkívül figyelmes érdeklődésén kívül zajos tapssal adta jelét. H ize Ír. A vármegyei igazoló választmány dr. Márki János elnöklete alatt november 5-én d. u. ülést tartott, amelyen tudomásul vette, hogy gróf Wenckheim Ferenc gácsi nagybirtokos Békésvármegyében kívánja vinlisi jogát gyakorolni, tehát őt 17306 kor. adóval a legtöbb adót fizet ők névjegyzékébe az 1913. évre felvette. Ennek folytán a névjegyzékből az utolsó helyen felvett Weisz Mór békéscsabai lakos a névjegyzékből kihagyatott és utolsó sorba Újhelyi Ferenc került Azonban a beadott s még el nem bírált fe- lebbezések folytán mintegy 8 egyén fog előreláthatólag a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe még felvétetni és igy ugyanannyi a most megállapított névjegyzékből kimarad. A beadott felebbezések felett az állandó bíráló választmány legközelebb tartandó ülésén fog határozni. Az igazoló választmány a jelzett ülésen még megállapította azon választói névjegyzékeket, amelyeket a november 18-án Mezőbe- rényben, Tótkomlóson és Öcsödön megtartandó megyebizottsági tagválasztások alkalmával a választási elnökök használni fognak, illetőleg csak azon egyének fognak szavazhatni, akik az igazoló választmány által megállapított és záradékolt névjegyzékben fel vannak véve. A főispán Budapesten. Kéry Gyula főispán a vármegyét és számos községet érdeklő közügyek elintézésére f. hó 6-án Budapestre utazott. Elvi határozat. A vallás és közoktatásügyi minister egy békéscsabai konkrét eset alkalmából kimondotta, hogy aki ugyanazon politikai község területén levő egyik izraelita hitközségből kilép és egy másikba átlép, tartozik az elhagyott hitközség mindennemű terheihez 5 éven át hozzájárulni, tehát nemcsak a kultuszadót, hanem a közvetett és egyéb járulékokat oly mértékben fizetni, mintha annak a hitközségnek, amelyből kilépett, még tagja lenne. Ezenfelül még az 5 éven túl tartozik az' elhagyott hitközség olyan magánjogi terheinek lerovásában is részt venni, amely az ő nyílt vagy hallgatag hozzájárulásával alapszabályszerüleg elvál laltatott. Hivatal vizsgálatok. A vármegyei árvaszéknek és Gyula városának ügykezelését az alispán a múlt hét folyamán vizsgálta meg, a gyulavárosi és békéscsabai árvaszékek felügyeleti vizsgálatát pedig, az alispán felhatalmazása alapján, Sárossy Gyula vármegyei árvaszéki elnök tartotta meg. Dr. Berkes Sándor 25 éves jubileuma. Folyó hó 9-ón, vagyis a tegnapi napon volt 25 esztendeje, hogy dr. Berkes Sáador, megyei alorvosnak neveztetett ki és mint ilyen a vármegye régi szabályrendelete értelmében a kórház orvosa lön. Minő volt az akkori kórház állapota, helyzete, arról a kórház legutóbbi évkönyvének ismertetése alkalmából írott cikkünkben mi is megemlékeztünk, ezúttal csupán annyit, hogy dr. Berkes Sándor 25 esztendővel ezelőtt és még azután is egymaga látta el a kórházorvosi teendőket. Eme negyedszázad alatt mivé és hova fejlődött Bókósmegye közkórháza, arról most e helyen ne essék szó, de azt elmondhatjuk, amit legszélesebb körökben elismernek, hogy az a szívósság, az a fanatikus munkásság, amit dr. Berkes Sándor mint orvos és később mint igazgató a kórház fokozott fejlesztése és az országban legmagasabb nivóra emelésében kifejtett, páratlanul áll a hazai kórházak történetében. Különösen az orvoskollegák azok, akik leginkább értékelni képesek dr. Berkes Sándor kórházigazgatónak csaknem csodás kitartását, amig a közkór
