Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

e Békés 1912. októberi. Imre (Köröstarcsa) 20 K, Kaiser András (Mezőbe- rény) ezüst oklevél. i—j éves kanca-csikók csoportjában Madarász János (Mezőberény) 60 K, Braun Adám (Mezőbe- rény) 50 K, Speck Márton (Mezőberény) 35 K, Tóth Mihály (Köröstarcsa) 20 K, Puskás László (Köröstarcsa) 15 K, Reiner Péter (Mezőberény) az állami díjról lemondva, arany, Papp Adám (Mező­berény) pedig ezüst oklevelet kapott. A kiállítás bezárása után a Magyar Király­szállodában bankett volt, amelyen több mint százan vettek részt. Heti piac. Gyula, október 25 A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán csekély ingadozással az árak nem változtak. Heti piacunkon csekély kinálat mellett eladatot: Búza Árpa Zab Tengeri (csöves) 19'— 20-40 19 20 19-60 20'— 20-40 8.— 8 40 Törvényszéki csarnok. A fiatalkorúak gyulai felügyelő hatóságát tud­valevőleg a vonatkozó szabályok értelmében a fiatal­korúak gyulai fogháza mellett létesítette az igazság­ügyminiszter. A felügyelő hatóság tagjainak megbí­zatása ez év december 31-én lejár, minek folytán azt január 1-ére újból meg kell — három év tar­tamára — alakitaui. A felügyelő hatóság elnöke: gróf Wenckheim László orsz. képviselő már szét­küld te a felszólítást azoknak, akik a kinevezésre ja­vaslatba fognak hozatni az említett évekre. Egyébiránt a fiatalkorúak fogháza kicsiny forgalmánál fogva a felügyelő hatóságnak jóformán nincs teendője mind­addig, mig a fogház nagyobb forgalmú nem lesz. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Jankovlch Tihamér békéscsabai kir. járásbirót hasonló minő­ségben a nagyváradvárosi kir járásbírósághoz, mig Szommer Béla orosházai kir. járásbirót (a Jankovich Tihamér helyére) a békéscsabai kir járásbírósághoz helyezte át Úgy vagyunk értesülve, hogy a Szom­mer Béla helyét az orosházai kir. járásbíróságnál nem töltik be mert ott egy bírói állást beszüntetnek. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Dr. Bor- siczky Dezső orosházai gyakorló ügyvédet a gyulai kir. ügyészség kerületébe (az orosházai kir. járás­bírósághoz) ügyészségi megbízottá rendelte ki. E'küdtbirosági ügyek. Az ez évi harmadik esküdtbirósági ülésszak november hó 4-én, héttőn kezdődik. Eddig három ügyet tűztek ki, de az elő­készítés, illetve vizsgálat stádiumában van még három ügy Ha ezek szintén beérnek, úgy össze­sen 6 napi tárgyalásra van kilátás. Úgy lehet azon­ban, hogy csak 5, vagy 4, vagy csak 3 napi tár­gyalás lesz Az eddig kitűzött ügyek a következők : Nov. 4-én, hétfőn tárgyaltatni fog a szándékos emberölés bűntettével vádolt Cs. Pap Sándor vizs­gálati fogságban levő 28 éves terhelt bűnügye, aki hasonnevű apját Körözsladányban 1912. é'd junius hó 16-án, mert aznap reggel összeszólalkoztak, in­dulatában baltával agyonverte Nov 5-én, kedden a halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Váradi János dobozi lakos bűnügye kerül tárgyalásra. Nevezett terhelt 1912. évi január hó 29 én délelőtt az elhagyottnak nyil­vánított és a gyulai m. kir. állami gyermekmenhely által nejének, mint tápanyának gondozására bízott hároméves Nánai Erzsébet leánygyermeket — mig neje bevásárlás végett távol volt — többször úgy arculütötte, hogy a gyermek ennek folytán agyráz­kódást szenvedett és meghalt Nov 6-án a szándékos emberölés kísérletével vádolt Bácsi Lajos 17 éves gyomai lakos ügyét tárgyalják, aki mostohaanyjára, mert testvéreivel állítólag rosszul bánt és apjától bizonyos vagyon­részeket követelt, ez év jun. 10-én rálőtt, anélkül, hogy halált okozott volna. Heti bünkrónika. Négy korona miatt. Rácz Andrásné szül Purcsi Judit békéscsabai lakos f. évi február és március havában Békés­csabán a Darabos Sámuelné sz Bagyinka Zsófia lakója volt s havi 4 kor. lakbért tartozott fizetni Rácz Andrásné két hónapi ott lakás után elköltö­zött Darabosnétól és pedig úgy, hogy a második Hónapi 4 kor lakbérrel adós maradt. Rácz Andrásné 1912 junius hó 15-én este munkabére felvétele után 14 éves Mari nevű leányával a selyemfonódából hazafelé tartott Elébe ment ekkor Darabosné és követelte a 4 korona tartozás kifizetését, de mert Ráczné ezt — nyomorúságára hivatkozva — meg­tagadta, Darabosné megragadta Rácznénak azt a kezét, melyben a pénzét tartotta és abból a célból, hogy őt erőszakkal a pénz elvételének tűrésére kényszerítse, a megragadott kezet feszíteni és csa­vargatni kezdte Ráczné ekkor odaintette leányát, annak átadta a pénzt, amellyel az eltávozott Ezután Darabosné Rácznét a földre teperte és szembe köpte. Darabos Sámuelnénak kár volt ilyen nagy dolgot csinálnia 4 kor. miatt, habár ez jogos követelése volt is, mert erőszakoskodásával zsarolás miatt bűnügyi eljárást vett a nyakába, melynek eredmé- nyeképen 30 kor. pénzbüntetésre Ítéltetett és igy igen sokba került neki a 4 K miatti erőszakoskodása. A rossz tréfa. Pap István és felesége Boros Ágnes, egy fiatal gyulai házaspár Gyulán együtt laktak az asszony nagyanyjával, özv Zsóri Istvánnéval. Ennek fia Zsóri István (Pap Istvánnénak tehát nagybátyja) ez év május 12-én vasárnap déltájban ittasan tartott hazafelé Ezt meglátva Pap István, Zsóri István előtt becsukta az utcaajtót, hogy ne tudjon bemenni Özv Zsóri Istvánnét a fiának ez a csúfsága igen bántotta és Pap Istvánt alaposan leszidta, amiből nagy családi perpatvar lett. A szép kis vasárnapi családi idyll csattanója az volt, hogy Pap István és neje özv Zsóri Istvánnét megöklözték, ami 8 napon túl gyógyuló testi sértést eredményezett E cselek­ményükért Pap István és neje Boros Ágnes súlyos testi sértés vétséggel vádolva kerültek a kir. törvény­szék elé s a törvényszék figyelembe véve az ©reg Zsóriné által a fiatalok ellen intézett súlyos szóbeli inzultusokat, Pap István és nejét 14-14 napi fog­házra ítélte. Ebben Pap István megnyugodott, neje azonban felebbezett Fiatalkorúak. Ha egy csepp kis alaposságra való hajlam és tudásvágy van bennünk, érdeklődéssel fogjuk olvasni, hogy a fiatalkorúak minő bűncselekményeket követ­nek el és hogy az ellenük construált uj eljárás az elkövetett bűncselekmények természetéhez és súlyá­hoz kellően hozzásimul-e, A fiatalkorúak között is legtöbbször fordul elő a lopás. Igen természetesen annak a legkönnyebben elkövethető fajtája : a szol­gálatadó gazda kárára elkövetett lopás Iparostanon- cok, béresgyerekek a műhelyből és tanyáról köny- nyen emelnek el a gazdájuk birtokából egyes tár­gyakat, melyeket azután környezetükben potom áron értékesítenek Itt az állandó alkalom kisértése viszi bűnre a fiatalkorút, nem ritkán a cimborák közrejátszására, sokszor az orgazda biztatására és hasznára. A revolver és a flaubert gondatlan keze­léséből származó testi sértés, néha halál is jelenté­keny számát szolgáltatja a bűneseteknek, melyek a fiatalkorúakat terhelik. Itt igen sokszor a szülő ^ppen olyan gondatlan és bűnös, vagy még bünö- sebb. mint a fiatalkorú maga. Előfordul néha egy- egy súlyosabb eset is. A múlt heti főtárgyalás azzal az intermezzo- val kezdődött, hogy egy ifj. B. E. nevű gyulai fiatal­korú, festőtanonc létére különböző szinü festékekkel összecsepegtetett igen tarka ruhábán jelent meg a bíróság előtt, miért is a főtárgyalási elnök haza­küldte, hogy vegyen magára a hely és alkalom komolyságához illő másik ruhát A múlt heti főtárgyalás nevezetesebb esetei • Ifj B E. gyulai fiatalkorú, Gyulán 1912 julius hó 7-én atyja pisztolyát magához vette és azt barátai­nak mutogatta. E közben a pisztoly elsült és Puczkó Pétert az arcán súlyosan megsebesítette. Hasonló eset történt Mezőberényben 1912 évi junius hó 9-én, amikor is Sz A fiatalkorú, Fábián György barátjával együtt egy istállóban flaubert- puskával verebekre lövöldözött. Egy lelőni szándé költ veréb Fábián György közelében röpködött, miért is a löveg, mely ennek a verébnek volt szánva, véletlenül Fábián Györgyöt szivén találta és annak halálát okozta. Mindkét esetben dorgálásra Ítéltetett a tettes, mert előbbi esetben csupán sérülés okoztatott, utóbbi esetben pedig a tettes még csak 12 és féléves volt. Ilyen körülmények között nem lett volna célszerű őket fogházzal megbélyegezni egész életökre. . Dénes Mihály békésszentandrási gazda ez év február havában feljelentést tett arról, hogy tőle egyet-más apróságot elloptak A nyomozás során a sértett gazda F. M nevű fiatalkorú bérese előadta, hogy őt 1912. év febr. végén egy este 10—11 óra tájban felköltötte Á A. a sértett tanyaszomszédja és annak kivánságára 10 gombolyag manilaspárgát adott át neki (a szomszédnak), más alkalommal ugyanilyen módon 50 kg burgonyát, harmadszor egy üveg bort, egy vasvillát és egy ásót, mig ne­gyedszer március 2-án 8 drb tyúkot vettek el a szomszéddal együtt a gazdája birtokából Vala­mennyi ingóságot a szomszéd vitte el A szomszéd azonban tagadott s mert nem volt ellene bizonyíték, az eljárást e részben megszüntették ; F. M. fiatal­korút ellenben a kir törvényszék a lopás ismételt voltára és a tettes előrehaladott (17 és féléves) ko­rára tekintettel 3 hónapi fogházra ítélte. V J. 17 éves gádorosi levélhordó, hogy ne kelljen annyit járnia, ez év junius havában egy alkalommal 8 drb, más alkalommal szintén 8 drb postára adott levelet megsemmisített. Persze a posta­mester, mikor etre rájött, azonnal elcsapta ; a kir. törvényszék pedig dorgálásra Ítélte. Szerkesztői üzenet. „Képzelt történet“' „Egy fiatal leányhoz“ cumi költemények nem közöltnTők. Mindegyik írójától mást és jobbat van jogunk várni. Nyilttér.*) Nyilatkozat. Miután a békéscsabai országos vásár alkal­mával történt szégyenteljes esetemről széltébeíi- hosszában b szélnek, szükségesnek tartom az ese­ményt úgy leírni, amint ón azt átéltem : a folyó év október 20-án megtartott csabai országos vásárra én is átmentem ké z ruha-áruimmal, mivel két nagy sátor árut vittem, kisegítőként több elárusítót is felfogadtam Ezek közül egyik Erenkel Elek nevű elárusítóm úgy délután 4 óra tájban elment a vá­sárba az én tudtom és beleegyezésem nélkül. Fél 5 óra tájban egy rendőrrel tért vissza sátoromhoz, — mint akkor megtud'am azért, mert nem akart-a rendőrrel a városházára menni — gondolván azt, hogy én majd igazolni logom Ugyanekkor tudtam meg azt is, hogy elárusítómat a vásárban való bi­ciklizés miatt akarta az őrszem előállítani. A rendőr ezekufán tőlem kérdezte meg a nevét, mit én meg is mondtam neki. Arra azonban, hogy Gyulán hol lakik — mivel lakását még máig sem tudom — nem tudtam megfelelni. A rendőr arra kételkedni kezdett kijelentsem igaz voltában s azt mondotta, hogy azt tudnom kell, mire én újból kijelentettem, hogy nem tudom! Ezi kután a rendőr elment s rövid idő múlva visszatért egy rendőrtizedessel. Ez idő alatt elárusítóm észrevétlenül megugrott. A két rendőr felém fordult s kérdezte: hol van Frenkel E!ek? mire én azt feleltem, hogy nem tudom .— aminthogy tényleg nem is tudtam. — Erre engem gyanúsítottak meg azzal, hogy elrejtettem. Ezekután az egyik rendőr kérte az iparigazolványomat, mire azt feleltem, hogy otthon hagytam ! Több se kellett! A rendőr tizedes durván reám támadt s mondotta, hogy menjek be a városházára, mire én azt feleltem : nem hagyhatom itt az árumat, őrizetlenül amikor még jelenlétemben is meglopnak A rendőrtizedes erre egészen magából kikelve kardját kihúzva mellbe vágott és valósággal ordította: »a törvény nevében parancsolom mars be!« Én akkor azt feleltem, mint Hőbb: nem mehetek a fenti okból s másodszor pedig én semmiféle bűncselekményt el nem követ­tem ! A rendőrök ezekufán elmentek s pár p$rc múlva a rendőrfőbiztossal tértek vissza. A rendőr­főbiztos minden bevezetés nélkül rám kiáltott s az ip irigazolványom kérte, én neki is azt feleltem, hogy otthon hagytam, de ugyanakkor kijelentettem, hogy itt van édes atyám, ki csabai adófizető polgár s többi iparostársrim, kik mind igazolják, hogy én tényleg ifj. Jeszenszky Béla vagyok. A rendőrbiztos azonban kardot rántva meg sem hallgatott, hanpm prrancsot adott a két rendőrnek : vigyétek be! Erre az egyik Laczó András nevű rendőr valósággal hiéna módra ugrott rám ezekkel a szavakkal: most már az enyém vagy ! Hátulról átfogott, rugdosott s hajadonfővel, mint egy utolsó rablógyilkost-viít'be a városházára, tisztán csak azért, hogy nyomoruU tár-aival egészségemet elrabolják ! A mit a rendőr’- szobiba kiállottam, azt leírni nem tudom. Vagy öt aljas pribék n Aszerint Laczó András, Laczó János, Nanási Imre, Magyar Mihály. Kocsis Mátyás való­sággal lapdáztak velem! Pofoztak, rugdostak, ahol értek s amikor a fájdalmaktól már valósággal meg­őrültem, állatias hangon elkezdtem ordítani: gyil­kosok, megölnek ! Majd rugdosásaik közepette térdre estem s összetett kezekkel sírva kértem ezeket az aljas, minden emberi érzésből kivetkőzött pribékedet, bogy kegyelmezzen-k meg életemnek, mert négy kis gyermekem vau ! Ők azonban nem hallgatták meg szavamat, hanem Laczó András újra hasamba rúgott s Nánási rendőr pedig elfogta a torkomat, hogy segély­kiáltásomat ne hallják ! Ekkor már csakugyan azt hittem, hogy elkövetkezett halálom óraja! Kiabálni sem tudtam csak a szememből hullottak könnyeim! Mikor már elaléltam a kínoktól, bejött a főbiztos, ki az üvegajtón keresztül a küszöbről nézte a kín­zásomat! Újra felébredt bennem az életösztön, össze­szedtem minden erőmet és összetett kezekkel sírva mentem a főbiztoshoz s kértem vigyen el engem innen, mert itt ezek az emberek megölnek ! Erth a magát urnák nevező főbiztos faluvégi cigány mód­jára azt mondotta : uem láttam semmit! Ezt a ki­jelentését jelenlétében nyomban követte egy hatal­mas pofon. Ezekután pedig gz a gyáva frátér a következő parancsot adta szószerint nyomorult pri­békjeinek: ma nekem nem tetszik intézkedni, vigfék le a fogdába! Azt gondoltam e pillanatban, hogy rovatban közlőitekért uem vállal felelősséget a szerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom