Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-20 / 42. szám
6 Békés 1912. október 20. ben. Vállalkozók hajlandók a 160000 korona segély ellenében a mezőberény — körözstarcsa vonalrészt egymagában is kiépíteni, mire a község kimondotta, hogy a 160000 koronát ez utóbbi vonalrészre is fenntartja, mert a vasút hiányát annyira érzi, hogy annak létesítése esetén hajlandó áldozatot is hozni, illetve belenyugodni abba is, hogy az említett vasúti segélyösszeg jövedelmet ne hozzon, megelégedvén azzal a haszonnal, amely a vasút létesítése esetén a községnek közvetve fog jutni. A község elhatározása a törvényhatóság és belügyminiszter jóváhagyása után lesz csak végrehajtható. Műtanrendőri bejárás. A békéscsabai sertéshizlaló részvénytársaság által a békéscsabai állomáson létesített csonka rakodó vágánynak műtan- rendőri bejárása f. hó 24-én délután 2 órakor fog megtartatni. A szeghalmi, körözsladányi es füzesgyarmati vámos utak is azok közé tartoznak, melyek a beépített tőkének még a kamatját sem hozzák meg, minélfogva szükségessé vált a vámdijak felemelése. A kereskedelmi miniszter hosszas tárgyalások után az érdekelt községek és magánosok által beadott felebbezések elutasítása mellett ezt megengedte és erről értesítette a vármegyét. A felemelt vámdijté- telek érvényét azonban csak 4 évre engedélyezte és a végleges engedélyt csak akkor helyezte kilátásba, ha a tapasztalatok szerint az szükségesnek mutatkozik. A vármegye egyúttal azt is kérte, hogy Fű- zesgyarmaton ne csak az alsó vasúti állomáson szedhessen a vármegye vámot, hanem a gróf Széchényi- utcának vámtárgyá minősítése mellett, a füzesgyarmati felső állomáson fel és leadott tárgyak után is. A miniszter a törvényhatóság kívánsága ellen elvi szempontból kifogást nem emel, «supán azért nem engedélyezte a felső állomáson a vámszedést, mert a vasúti állomás egy ponton a vámtárgy érintése nélkül megközelíthető, miből folyólag sok kellemetlenség és zavar származhatnék. Ha azonban a vármegye aképen rendezi a helyzetet, hogy a felső vasúti állomás a vámtárgy érintése nélkül meg n^m közelíthető, az esetben a vámszedés engedélyeztetni fog — ami természetesen igazságos is, bármenynyire ellenezzék is azt egyes érdekeltek. Árlejtés. A szeghalom-füzesgyarmati szárnyvonal szeghalmi belső szakaszának kiépítése tárgyában már egyizben megtartott árlejtés eredményre nem vezetvén, a kereskedelmi miniszter rendelete folytán uj árlejtés tartatott. E hó 7-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt megtartott ujabbi árlejtésre csak két ajánlat adatott be és pedig mindakettő jóval drágább, mint az előirányzott összeg. A bizottság az összes iratokat döntés végett a kereskedelmi miniszterhez terjesztette fel. A jéggyár részvénytársasággá alakul. Három évvel ezelőtt, az emlékezetes enyhe télen, amikor hiába lestük az egész évszakban a hőmérőnek zérus alá sülvedését, nemcsak aggodalom, hanem kétség- beesés fogta el azokat, akik előre látták a fagymentes időjárásnak a nyár bekövetkeztével okvetlenül jelentkező súlyos következményeit. Nevezetesen a közegészségügygyei foglalkozó köröket, hatóságokat és az élelmiszerek árusítóit állította nehéz probléma elé a jégkérdés mikénti megoldása. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban ez nem is okozott túlságos nagy gondot, hiszen azok már be voltak rendezkedve műjég gyártásra, s legfeljebb a termelés fokozásával segítettek magukon. Annál siralmasabb volt a helyzet a kisebb és szegényebb városokban, köztük Gyulán is. Sok helyen a belügyminisztérium támogatásával létesültek jéggyárak, de nekünk ilyen állami támogatást nem sikerült nyernünk, sem helyi magánvállalkozó nem akadt a — mi tagadás benne — kockázatos vállalat létrehozására Maga a város sem volt képes, anyagi erők hiányában jéggyárat felállítani. Mindenképpen keresték az érdekeltek a megoldást és már jól benne voltunk a meleg időjárásban, s éreztük a jéghiány lépten-nyomon jelentkező kellemetlen, sőt veszedelmes hatását, amikor egy elfogadható ajánlat érkezett a város vezetőségéhez a jéggyár létesítésére. Bár az ajánlattevő Szabó Emil és Társa budapesti cég, ismervén a jéginség okozta szorult helyzetet, magasan szabta meg a jégárakat, más megoldás hijján ajánlatát úgy a fogyasztók, mint a város kénytelenek voltak elfogadni. Tudvalevőleg a város 10 évi kizárólagos- sági jogot adott a cégnek és ingyen telken kívül húszezer korona szubvenciót szavazott meg azon feltétellel, hogy a jéggyárat köteles a cég tiz éven át üzemben tartani, s a tiz év elteltével a gyár teljes felszerelése használható állapotban ingyen átmegy Gyula város tulajdonába. A gyár rövidesen felépülvén, ismeretes, milyen sok nehézséggel küzdött az első hónapokban, amit csak a gépek kicserélésével lehetett megszüntetni, s a fogyasztók szükségleteit fedezni. Sajnos, hogy a hozott anyagi áldozatok dacára a jéggyár csak alig két évig állhatott működésben, s ismét a jégszerzés gondjai nehezednek reánk Amint köztudomású, a Szabó Emil és Társa cég ez év folyamán csődbe került, s igy a jéggyár, mint a csődtömeg tartozéka zár alá vétetett. Miután a várossal kötött szerződés ellenére sem a cég, sem a csődtömeg gondnoka nem tarthatta működésben a gyárat, a képviselőtestület határozatából megindult a koncesszió megvonása iránti per a csődtömeg ellen, s már közel van az első bírósági Ítélethez. Az idei nyáron a gyártás szünetelését eleinte könnyen elviseltük, mert a múlt télen megtöltötték a jégvermeket természetes jéggel ; azonban a igusztus végén már kifogyott a készlet. A legválságosabb időben jött a fogyasztók segítségére Erdős Vilmos, a gyár volt üzemvezetője, aki a csödválasztmánytól megvette a gyártási szabadalmat a hátralevő 8 évre azon gondolattal, hogy a gyárat részvénytársasági alapra fekteti. Addig is, mig ez sikerül, augusztus utolsó hetében, éppen a legszükségesebb pillanatban, saját kezelésében üzembe helyezte, s az igényeket közmegelégedésre kielégítette. Anyagi viszonyai azonban nem teszik lehetővé, hogy jövőben is önkezelésben vezesse az üzemet, an nagy tőke felett nem rendelkezik. Már pedig bizonyításra sem szorul, hogy a gyár fennmaradásáról okvetlenül gondoskodni kell. Csütörtökön délután értekezletre jöttek össze néhányan az érdekelt fogyasztók közül, hogy a gyár fenntartására, illetőleg részvénytársaság alakításának módozataira vonatkozólag tárgyaljanak. Az előkészítők, akik között a legtekintélyesebb mészáros és italmérő polgártársaink vannak, többféle módozatról tanácskoztak, melyek közül a következő terv látszik megvalósíthatónak : Nevezetesen a csödvalasztmány 23000 koronáért hajlandó a gyárra vonatkozó minden jogáról lemondani, mig Gyula városának húszezer korona szubvenció és körülbelül ötezer korona telekérték követelése van a gyárral szemben. Ez összegekkel, tehát körülbelül 50—60 ezer korona alaptőkével alakulhatna meg 30 évre a részvénytársaság, mely tőkéből a város, érdekeltsége erejéig részvényeket kapna. A város vezetőségében megnyilvánult a jóakarat és hajlandóság a megoldás ezen módja iránt, s ha az érdekeltek a részvények többi részét jegyeznék, az alakulás megvalósulhat. Az előkészítő bizottság ma, vasárnap délután 4 órára a Komló éttermébe értekezletre hivta össze az érdekelteket. Reméljük, hogy a részvénytársaság megalakulása sikerülni fog, máskülönben igazán nem tudjuk mi történik, ha ismét fagymentes tél következik be, ami a mostanában megszokott abnormális időjárás mellett nem is olyan lehetetlen. Irodalom. A Magyar Figyelő 20. számában a lap élén találjuk Boukáló Sándor értekezését : »A ruszofil agitáció és a rutén kérdés« címen, amely e nagyjelentőségű kérdést, mely legutóbb a görög-ka- tholikus papság közgyűlésén vitatott meg, eredeti adatokkal és az orosz források alapos tanulmányozásával egészen uj világításban mutatja be Feleky László történelmi tanulmánya: »A szabadságharc és a sajtószabadság« címen e kor iránt érdeklődök figyelmét nagy mértékben fogja lekötni. Lyka Károly a szombathelyi kiállításról, Yasvármegye művészi kincseiről értekezik. Egy belgrádi levél Szerbia és a Balkáni háború prespektiváját rajzolja meg. A szépirodalmi részben Tormay Cécile művészi novelláját, »Feszület a hóban« címmel találjuk. Igen gazdag a Feljegyzések rovata, amelynek irói között Seress Lászlót, Kemény Simont, Kádár Gusztávot. Herceg Ferencet és Farkas Pált találjuk. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 kor., félévre 12 kor., negyedévre 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 16. sz. Törvényszéki csarnok. Áthelyezés, kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Mező Sándor gyulai kir. törvényszéki jegyzőt a debreceni kir. törvényszékhez helyezte át és Tamás Géza máramarosszigeti kir. törvényszéki joggyakornokot a gyulai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Esküdtek sorsolása. A f. évi november 4-én kezdődő esküdtbirósági ülésszakon szolgálatot teljesítő esküdteket e hó 13-án sorsolta ki a Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt a V, Szakmáry Arisztid kir. it. biró, Hubay Lajos kir. törvényszéki bíró, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, dr Berényi Ármin ügyvéd, dr. Vangyel Szilárd és Szentléleky László kir. tsz. jegyző tagokból álló bizottság. Rendes esküdtekül kisorsoltattak a következők : Dr. Vangyel Tibor ügyvéd, Orosháza. Vámos Gyula főmérnök, Gyoma. Varga Géza gazdatiszt, Gyulavári Kreiner Péter asztalos, Orosháza. Grósz Arnold földbirtokos, Szeghalom. Haán Béla ügyvéd, Békéscsaba. Dr. Fuksz Béla ügyvéd, Szarvas. Dr. Chrisztián Kálmán ügyvéd, Gyoma. Petneházi János birtokos, Körözstarcsa Achim Tamás birtokos, Békéscsaba. Miklya L. György birtokos, Békéscsaba. Becher Sándor kereskedő, Gyoma. Münich József kereskedő,Mezőberény. Vidovszky Károly birtokos, Békéscsaba. Schwartz Gábor kereskedő Békéscsaba. Dr. Kökény Mihály ügyvéd, Orosháza. Sárkány András fóldmives, Szarvas. Gerhát János földmives, Szarvas. Ifj. Borsitczki Dezső ügyvéd, Orosháza. Hartenstein Ignác kereskedő, Gyoma. Stark Ferenc vaskereskedő, Békéscsaba. Dr. Csánki Dezső ügyvéd, Szeghalom Báró Drechsel Gyula ügyvéd, Békés. Csepregi Pál földmives, Sámson. Dr. Salacz Aladár ügyvéd, Szarvas. Herczeg Géza ügyvéd, Orosháza. Kis Endre könyvelő, Gyoma. Czinkóczky György földmives, Szarvas Dr Külley Pál ügyvéd, Orosháza. Nagy Lajos tanár, Békés. — Ez alkalommal 10 helyettes esküdt is sorsoltatott ki — valamennyien gyulaiak — abból a célból, hogy a menynyiben a rendes esküdtek közül egy vagy több, betegség miatt, vagy egvébb okból akadályozva lenne a szolgálattételben, az akadályozottak helyére a helyettes esküdtek hivatnak be a szükséghez képest a kisorsolás alábbi sorrendjében. A helyettes esküdtek az ülésnek tartama alatt — ezúttal mintegy 7—8 nap — lehetőleg otthon kötelesek tartózkodni, úgy, hogy könnyen megtalálhatók legyenek. Helyettes esküdtekül a felsorolás sorrendjében kisorsoltattak: Schriffert József építész, Wenckheim-utca 11. Dr. Kiss László árvaszéki ülnök, Neumann Simon könyvelő, D imjanich utca. Csumpilla Mojsza kőmives, Dobay-utca. Erdős Mihály földmives, Tomcsányi-u. Nóránt István ny, adótárnok, Schiliinger Lipót vaskereskedő, Mandorf Gyula fürdős, Fridrich János cukrász, Pfaff Ferenc építész. Heti bünkrónika. Nagy báboru Békéscsabán. A felvégi és alvégi legények ellenségeskedése példájára Békéscsabán a városi és erzsébethelyi legények vannak szívós háborúságban. A fiatalos hevesség energia-feleslege tör magának utat ebben a háborúságban, melynek nyomát bevert fejek, felkötözött karok, összetört botok jelzik, eredménye pedig a bűnügyi eljárás, mely idegcsillapitó hűvös, csendes fogházzal végződik Ám a verekedő kedvet végkép megszüntetni sohasem lehet. Az, hogy az egyik városi, a másik erzsébethelyi legény, csak ürügy az ellenségeskedésre és verekedésre, mert hiszen csak úgy, minden szinleges ok nélkül egymásra támadni, az betyártempó, utonállók szokása. A csabai háborúság egyik jelenete a múlt év december hó 30-án este játszódott le. Előzőleg a városi legények megverték Evanyics Pál erzsébethelyi legényt. Az erzsébethelyiek ezt az erzsébethelyi nemzetség közsérelmének érezték, azért közülök 22 legény a múlt év Szilveszter előtti estén a Márkus-korcsmában gyülekezve összebeszélt, hogy Evanyicsot megbosszulják s nyomban el is indultak a belváros felé. Fosztókát kerestek szinleg, a valóságban pedig a belvárosiakkal való találkozásra
