Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-20 / 42. szám
2 Békés 1912. október 20. A közigazgatási bizottság ülése. COktóber 140 A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én tartotta ülését Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülésen a választott bizottsági tagok közül csupán 4-en voltak jelen, a tisztviselő tagok közül Pfeiff-r István közgazdasági előadó volt csak távol. Az ülés lefolyásáról semmi különös feljegyezni valónk nincs. Egy-két lényegtelenebb tárgynál volt csak felszólalás és az előadott ügydarabok közül mindössze egy darabra vonatkozó előadó javaslat nem fogadtatott el. Dombi Lajos bizottsági tag felszólalására üdvözölte a bizottság Horváth Béla ál- lamépitészeti hivatali íőnököt abból az alkalomból, hogy műszaki tanácsossá neveztetett ki. Mikler Sándor tanfelügyelőnek indítványára pedig felírt a bizottság annak az anomáliának a megszüntetése iránt, hogy a Békéscsabáról este 8 óra 2 perckor Gyulára érkező vona az alföldi gazdasági vasúton Békés és Újkígyós felől érkező vonatokat nem várja be, minélfogva ba ezen vonatoknak csak egy-két percuyi késése van, az utasoknak Békéscsabán kell bálniok, ami egyrészt időveszteséggel jár. másrészt költséges. Pedig annak, hogy a szóban levő vonat szükség esetén ne egy két percet, hanem akár egy fél órát is várjon, semmiféle akadálya nem lehet, mert hisztn csak Gyuláig közlekedik, tehát 'eljesen mindegy, ha nem az előirt időre, hanem esetleg egy fél órával később érkezik is be Gyulára. A bizottság ülését Kéry Gyula főispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg, amelyen jelen voltak az ő elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza varmegyei t. főügyész, Sárossy Gyula varmegyei árvaszéki elnök, dr. Zöldy Janos vármegyei t főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, államépitészeti hivatali főnök, dr. Liszy Viktor kir. főügyész-helyettes. A választott bizottsági tagok közül dr. Török Gábor. Dombi Lajos, gróf Wenchheim Dénes és Morvay Mihály voltak jelen. Elnöklő főispán az ülés elején bejelentette, hogy mivel a gyulai törvényszéki fogház a fiatalkorúak fogházává alakíttatott át, ennélfogva kérdést intézett a belügyminiszterhez, vájjon ilyen körülmények kozott a fogháznak megvizsgálása a börtönvizsgáló bizottság részéről ezután is foganatosi- tandó-e ? A közigazgatási bizottság tekintettel arra, hogy a főispán felterjesztésére hónapok óta nem érkezett válasz, a maga részéről a főispán felterjesztésére vonatkozó választ megsürgette Az alispáni jelentés hozzászólás nélkül tudó másul vétetett. A jelentés a következő : A személybiztonság 14 esetben lett megtámadva, még pedig 5 könnyű és 9 súlyos testi sértéssel. öngyilkosság 7 esetben, öngyilkossági kísérlet 1 esetben történt A vagyonbiztonság 17 esetben zavartatott meg, ezek közül 16 kisebb lopás és egy vagyonrongá- lás volt. Tüzeset 18 volt, részint gyújtogatás, részint ismeretlen okból keletkezett. A kái nagy része biztosítás utján megtérült. Könnyebb természetű baleset 3 Ízben fordult elő. Vármegyénk mezőgazdaságára csapásként nehezedik a kedvezőtlen és esős idő tárás, amely szeptember hó folyamán is kitartott s úgy latszik, hogy október havát is jellemezni fogja. Nem csak a vetés megkezdését hátráltatja a rossz idő, hanem a cukorrépa szedését és szállítását is lehetetlenné teszi, a szőlő, ami kis termést a tavaszi fagy megkímélt, beérni nem tudott, savanyu maradt s a szüret előtt kezd a sok nedvességtől nagy mértékben rothadni, a tengeri sok helyütt éretlen és zöld és ott, ahol beérni nem tudott, sok kárt szenvedett a moly pusztításától és száradni nem képes, ame y körülmény annak eltarthatóságát nagyon megnehezíti. Aránylag legtöbb kárát vallják az abnormis időjárásnak a dohánytermelők, mert ennek a növénynek a beszárítása ilyen időben teljes 1 eh tétlenség s a nagy termés következtében összezsúfolt kötelek begyuladnak, szivégést és rothadást kapnak, elannyira, hogy még a tragyara is kerül romlott dohány. és van folyamatban nagyfokú hivatali mulasztások miatt. Pusztaföldvár község 70 munkásház építését vette tervbe, amihez a szokásos állami segély részére kilátásba helyeztetett. Megemlítem még, hogy a hónap első felében lefolyt hadgyakorlatok vármegyénk egy részét is érintették, úgy az elszállásolások, mint az átvonulások alatt a csapatok magatartása általában panaszra okot nem adott s bár több mezei kár jelentetett be, azonban a katonai hatóságok, illetve egyes bizottságok s károsultak között barátságos egyezség jött létre, csupán egy eset utaltatott hatósági döntés alá. Heks Miksa törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint az állategészségügy múlt havi állása teljesen kielégítő volt, m*-rt az állati betegségek csak kis számmal s szórványos jelleggel fordultak elő. Dr. Zöldy János főorvos jelentését az alábbiakban közöljük : A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : Akik pedig a csépléssel elmaradtak, azok épen nem tudják befejezni azt. A munkásviszonyok a munkásokra elég jók, amennyiben a munkáskéz igen keresett, a napszam- bérek 4—f> korona a férfiaknál, a nőknél pedig 3 körül váltakozott. Állatállományban említésre méltó baj nem fordult elő s az állatok — ha az idő engedi — még kijárnak a legelőre. Takarmány bőségesen van. Az ipar és kereskedelem terén nevezetesebb mozzanat az elmúlt hó folyamán nem fordult elő Szeghalmon aZíborszki J mos hivatal?-szfésre történt ítélése következtében megüresedett községi segédjegyzői állasra Koppányi Kálmán helyettes segédjegyző, Körözsladányban a dr. Székely László lemondásával megüresedett nem ügyvezető orvosi állásra dr. Balázs Béla, Orosházán az anyakönyvvezető-helyettes segédjegyzői állásra Zilahi Sándor kisesákói segédjegyző, ennek helyére Havasi István II. oszt. írnok, I. oszt. Írnokká Pintér Janos, II. oszt. Írnokká Veres Imre és Sümegi Mihály, Gádoroson a Kiss Ferenc lemondása folytán megüresedett segédjegyzői állasra Pap László, a közgyámi állásra Valach János választatott meg. Nagyszénáson az Orosházára megválasztott Veres Imre községi Írnok helyere a palyazat meghir- dettetett. Békéscsabán Jancsok Endre községi katonaügyi nyilvántartó és Michnay Lajos erzsébethelyi községi végrehajtó ellen fegyelmi eljárás indíttatott 1. diptheria 12 megbetegedés 4 halálozás 2. vörheny 28 > 9 3 kanyaró 3-- > 4 ha si hagymáz 75 > 6 » 5. szamárköhogés 7 1-- 1 ösj'zeg 125 > 19 (15%). Amint a fentebb kitüntetett ad .tok igazo ják, a heveny ragabos bajok közül a hasi hagymaz volt az uralkodó, amely egymaga háromötödét tette, a heveny fertőző bajokban történt megbetegedéseknek. Lefolyása szelíd mert a halálozási százalék csak 8. Tömegesen Békéscsabán jelentkezett, ahol 18 volt a megbetegedések szama. A diptheriások és vorhenye- sek száma csökkent. A betegségek továbbterjedésének meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő A köztisztaságot kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 279, hullán 2 esetben, orrostörvényszékit p-dig 16 könnyű és 4 súlyos testisórtés eseteiben. Gyógysavval beoltottak 9 egyént, akik közül meggyógyult 6. meghalt 3 Zádor Mór kir. pénzügyigazgató jelentésében előadta, hogy a torvényhatosag területén a folyó év III. negyed vegéig előírásba vett összes egyenes állami adók összege 3 68.\2o6 korona volt; befizetés a műit hó végéig 2.908,017 korona, tényleges hát- ralék tehát 774,429 korona. A múlt hóban befizetmagyarx, a kikre Haviár hivatkozott, mind úgy szeretné a magyar nemzetet, mint ahogy az e teremben levő összes — akár ellenzéki, akár munkapárti -- bizottsági tagok szeretik, akkor könnyű volna a bizottsági tagoknak választaniok, hogy hova szavazzanak ? mert mindkét pártot tiszta hazafias indulat és a magyar nemzetnek szeretete vezérli. Ámde hivatkozik egy nemzetiségi agitátornak nemrég egy szomszéd vármegye törvényhatósági közgyűlésén, az aradi vértanuk városában mondott beszédére. Ezen beszéd szerint vannak e haza határain belül sokan olyanok, akik a mostani kormányt azért gyűlölik, mert az a >magyar nemzeti egység alapján álT, ők pedig a '»nem magyar nemzetek« számára e hazában ugyanolyan politikai jogokat követelnek, mint aminőket a magyarok élveznek. Ők az -»Isten áldd meg a magyart* nem hallgathatják a nélkül, hogy szivükben fájdalmat ne érezze- nek, mert ők e helyett inkább a forradalmi »Destep- taté romanex-X szeretnék énekelni. — ,Ők nemcsak 1 iszát gyűlölik a románok közt megkisérlett békeakciója miatt, de gyűlölik Apponyit is, akinek iskola- és kongrua-törvényeit, a „román papok és tanítók lelkiismerete ellen intézett barbár támadásnak“ tartják. Nekik a magyar alkotmány és állameszme: Geszler kalapja és ők még azt sem fogadnák el, ha a magyar kormányzó politika tudna igazságos lenni irántuk, mert ők a teljes nemzeti függetlenségre törekszenek és inkább belepusztulnak, semhogy politikai eszményeikről lemondjanak. Ily körülmények közt szólót lelkiismerete nem engedi," hogy azon kormány ellen szavazzon, melynek távozását a magyar nemzet gyűlölői oly hőn kívánják Hivatkozik Petőfire, aki 1849-ik év julius havában Szakáll Lajos ismert népköltővel együtt, mint vendég jelen volt Békésvármegye azon közgyűlésén, amelyen a magyar nemzetet ért nagy veszedelem elhárítása céljából, az akkori kormány által elrendelt »országos bojt« kihirdetve lett. Petőfi e rendelet felolvasása után, fájdalmában nagy hangon közbekiáltott, a jelenlevők nagy ámulatára, akik nem tudták, hogy Petőfi köztük van és sebzett oroszlánként, tüntetőleg ott hagyta a gyűlési termet. Haza sietett Mezőberénybe, az ő » békési magá- nyáx-ba, az Orlaiék házába, hol kevéssel halála előtt tartózkodott. Ott irta meg utolsó költeményét, a »Szörnyű időx-x. — Onnan ragadta őt a végzet, nehány nap múlva, Segesvár felé ! Azon szörnyű időben történt, hogy egy honvédtisztet, ki a csatatéren megsebesült, mint majdnem félholtat egy református lelkész-család házában — az ellenség elől elrejtve — ápolgattak gyöngéd női kezek. Utóbb a felépült honvédtiszt nőül vette a református lelkésznek a leányát. E házasságból született az a leány, akit, mint gróf Tisza István feleségét, megátkozott egy evangélikus lelkész. Nem „szörnyű idő“ ez a mostani is ? És a láthatáron tornyosuló vészfellegek nem „vad, fekete idők“-et jeleznek-e? Nem kell e tehát most minden magyar embernek — pártviszályt félretéve — kezet fognia a veszély elhárítására és a sziveket keserítő ellentétek megszüntetésére ? Azért engedje meg a törvényhatósági bizottság, hogy szemben azon átokkal, mely egy papképviselő ajkáról az országházban elhangzott — én itt e teremben elmondhassam azt az imát, melyről az aradi vértanuk városában tartott megyei közgyűlésen egy nemzetiségi agitátor azt mondotta, hogy azt az ő táboruk csak mélységes szivbeli fájdalommal hallgathatja: Isteni áldd meg azt a magyar nőt (akire a pártos szenvedély átkot mondott 1 áldd meg őt, férjét és minden hozzátartozóit, e szomorú időben is »jó kedvvel és bőséggel* a te szent Lelked vigasztaló és bátorító erejének és minden ajándékainak »bőségévé xl »Nyújts feléjük védő kart, ha küzdenek ellenséggel« /< A függetlenségi pártnak egy másik vezérembere dr. Berthóty Károly pedig, akinek édes atyját, mint negyvennyolcas volt honvédtisztet, nem rég temették el a közönség nagy részvéte mellett, Orosházán — utolsó szónokként azon kijelentést tette, hogy tekintettel az ország zilált politikai helyzetére, szivét csak nagy »szomorúság< érzete tölti el; miután pedig az állandó-választmány javaslatában nincs semmi, ami az ellenzékieknek önérzetét sérthetné, ellenben a kormány figyelme a parlamenti béke helyreállítására, mint legsürgősebb feladatra
