Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-13 / 41. szám
1912. október 13. Békés 3 lódást hozott, mert az állandóválasztmány javaslatára 81-en szavaztak, ellene pedig mindössze 3 szavazat adatott be. Az ezután következett ügyek előterjesztett kérelmek folytan soronkivül kerültek tárgyalásra. Az igy elővett ügyek felett minden egyes esetben volt több kevesebb vita, hozzászólás és az eredmény legtöbb esetben az volt, hogy az állandó választmánynak javaslatát elvetették. Délután 6 óráig tartott a soronkivül elővett ügyek letárgyalásá és azutan került csak sor a többi ügyeknek a tárgysorozat sorrendjében való elintézésére. Az igaz, hogy a hátralevő 160 tárgygyal egy félóra alatt elkészült a közgyűlés, ez természetesen c>ak úgy volt lehetséges, hogy az ügyek lehető rövidséggel és hozzászólás nélkül adattak elő, különben is a tisztviselőkön kívül alig volt már megye- bizottsági tag jelen a közgyűlésén. A soronkivül elővett ügyek közül felemlítjük a vármegyei ebadószabályrendelet mód vitására vonatkozó előterjesztést, amely szerint — a foldmivelés- ügyi miniszter rendelete érteim ben — a szabályrendelet akként lett volna módosítandó, hogy az ddigi adótételek 1 koronáról 4-re, illetőleg 8 koronára lettek volna felemelendök. A tárgyhoz — amint előrelátható volt — a földműves bizottsági tagok közül többen felszólaltak. így K. Horváth József, K. Schr.ffert József, Rivai Habor, Liptak L Pál, akik persze kézzel labbal tiltakoztak a felemelés ellen és azt kérték, hogy az adótételek az eddigi »mederben és tempóban* * maradianak. A törvényhatósági bizottság egyhangúan igy határozott. Hogy a miniszter mit szól hozzá, az más kérdés; egészen bizonyos, hogy más lesz a nézete és a rendelkezése. Nagyobb vita kerekedett Barsvármegye azon átiratánál, mely szerint a községi jegyzők a magánjogi jellegű okmányok kiállításától eltiltandók lennének. Az állandó választmány napirendre térést indítványozott, ezzel szemben Martos József hosz- szabb beszédben amellett érvelt, hogy az alispán utasittassék egy olyan szabályrendelet készítésére és bemutatására, mely szerint a jegyzők a magánjogi jellegű okmányok készítésétől tiltassanak el és ezert a községi jegyzők kárpótoltassanak. Ezzel szemben K. Schriffert József az eddigi állapot fenntartása mellett foglalt álláspontot, bikádi Antal támogatta Martos indítványát, a vármegye alispánja azonban kimutatta, hogy a Martos-féle indítvány elfogadása Célra nem vezetne, hanem azt a községekre kell bízni, bogy különleges viszonyai alapjan maguk határozzanak a magánmunkálatok eltiltása és a jegyzők kártalanítása kérdésében. Dr. Berényi Armin az aiispáni előterjesztést támogatta, amihez azutan Martos is hozzájárult Konsitzky Janos békési községi biró ellen egy képviselő estületi tirgyalás alkalmával tanúsított melyek közül legtöbb esetben az elmebajok (50) és tüdőlob (41) okozták a végzetes kimenetelt * * * Amint látjuk, kórházunkban egy nagyarányúvá fejlődött áldásos intézettel bírunk, mely méltán or szágos hírnévre tett szert és a mely messze vidék betegségeinek az enyhülés és gyógyulás boldogságát nyújtja. Hogy a hajdan primitiv kórházacska, itt Gyulán, ebben a meglehetősen félreeső városkában az ország első vidéki kórházává emelkedett, abban oroszlánrésze van dr. Berkes Sándor igazgatón k Az ő huszonötévi fáradságos, mondhatni fanatikus, rengeteg bajon és akadályon keresztül érvényesülő eredményes munkájának gyümölcse ez a megbecsülhetetlenül hasznos és hatalmas intézet. Berkes Sándor meg lehet elégedve huszonöt évi munkájával. Elérte azt, amit egy ambiciózus, kötelességteljesítő és tevékeny férfi a legnagyobb dicsőségének tarthat: alkotott az emberi társadalom javára l * * * Dr Berkes Sándor igazgató felemlíti jelentésében, hogy kiknek a jóakaratu támogatása segítette a kórház ügyét a mai fejlődés magaslatára Első sorban kiemeli és hosszasan méltatja az azóta már elhunyt dr. Raisz Gedeon belügyminisztériumi tanácsos halhatatlan érdemeit, akinek tudása, jóakarata, sőt lelkesedése nélkül talán sohasem történik meg a kórház életében korszakos jelentőségű legújabb fejlődés Azután méltatja gróf Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnő kiváló támogatását, kihez a kórházi építkezés intézői nem fordulhattak olyan indokolt kérelemmel, melyet ne támogatott volna, és sokszor igen nehéz helyzeteket vitt megoldásra Ambrus Sándor alispán tapintatos erélye és Békésmegye törvényhatóságának jóindulata is jelentékeny mértékben játszottak közre a cél elérésében. * * # azon eljárása miatt, hogy egy felszólaló taggal szemben indulatosan kifakadt s az ülést felfüggesztette, a képviselőtestület bizalmatlanságot indítványozott és tiltakozását fejezte ki. Ezt a határozatot Konsitzky megfelebbezte. A felebbezés folytán a jivaslat az volt, hogy a törvényhatósági bizottság semmisítse meg a képviselőtestület határozatát, mert annak meghozatalával átlépte hatáskörét és csak ahhoz lett volna joga, hogy a községi bíró ellen illetékes felsőbb hatóságánál feljelentést tegyen. Az állandó választmány javaslata ellen Török Gábor bizottsági tag szólalt fel. aki teljes részletességgel ismertette a szobán levő ügy tényállasát és azt kérte, hogy mivel a képviselőtestület hozott határozatával nem fegyelmi bíráskodást gyakorolt, ennélfogva a bíró meg nem engedett eljárásával szemben jogosított volt tiltakozását kifejezni, tehát az nem semmisíthető meg. Grünfeld Jakab támogatta Török Gábor indítványát és azt megtoldotta azzal, hogy Konsitzki János ellen a fegyelmi eljárás elrendeltessék. A törvényhatóság nagy többsége az állandó választmány javaslatának megváltoztatásával a képviselőtestület határozatát hagyta jóvá és egyben Konsitzki ellen a fegyelmi eljárást elrendelte, illetőleg annak megindítására az alispánt utasította. Békés községben megválasztott rendőrőrmester megválasztását, Török Gábor megfelebbezte. Az állandó választmány a felebbezés elutasítása mellett a választás helybenhagyását javasolta. Azonban a törvényhatósági bizottság, illetőleg a jelen volt 20—25 bizottsági tag Török Gabor felszólalására aki a megválasztott rendőrermestert erre az állásra alkalmatlannak és nem oda valónak mondotta, a választást megsemmisítette és uj választást rendelt el Ebben az ügyben a közigazgatási bíróságé lesz az utolsó szó. A békéscsabai 7-ik patika felállítását egyhangúan szükségesnek mondotta ki a törvényhatósági bizottság és a belügyminiszterhez ily irányú felterjesztést intézi Érdekes vita indult meg az orosházi községi orvosok azon felebbezésének tárgyalásánál, amelyben a község azon határozatát kifogásolták, hogy ők a községi cselédséget ingyen tartoznak gyógykezelni Az állandó választmány a község határozatának megsemmisítését hozta javaslatba annak kimondásával, hogy a községi orvosok a cselédség ingyen gyógykezelésére nem kötelezhetők, mert ez a szabályrendelet szerint nem kötelességük. A javaslat ellen Brosz Janos szolalt fel és kerte a község határozatának jóváhagyását. Dr. Zöldy János főorvos a községi orvosok álláspontját tartotta helyesnek. A já rási főszolgabíró a község határozatát kérte jóváhagyni, mert az csak ideiglenes jellegű helyzetet teremt, vagyis csak addig tart, mig a munkásbizto- sitó pénztar és a község között a biztosítási kötelezettség tekintetében folyamatban levő per befejezést nyer. Ha ugyanis a munkásbiztositó pénztár pernyertes lesz, az esetben a cselédség gyógykezelése a munkásbiztositó orvos kötelességét fogja képezni. Ds mi lesz akkor, ha biztositó pénztár psrveszteS marad? Nézetünk szerint az a kérdés, hogy a szá- bályrendeletben kötelességükké van-e téve a községi orvosoknak az ingyen gyógykezelés feladata; ha nincs, az esetben a községi orvosok állasponja a helyes és ezt felebbezés esetén érvényre is fogják emelni. Az azután más kérdés, hogy tekintettel az eddigi gyakorlatra, helyes-e a kérdésnek kihegyezése a községi orvosok részéről vagy sem. A megyebizottsagi tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest leendő szaporítása tárgyában Orosháza község által előterjesztett kérelem folytán, Bikádi Antal indítványára olyan határozatot hozott a törvényhatóság' bizottság, hogy a választó- kerületek ki kerekítését fogja feliratilag kérelmezni a belügyminisztertől. Még egy bé»ési ügynél (Gyémes Nagy Istvánná s társai kérelme) volt felszólalás Török Gabor részéről és annak is az lett az eredménye, hogy szemben a választmány feloldó javaslatával a képviselő- testületnek határozata hagyatott jóvá. Végül Grünf.-ld indítványára a törvényhatóság Kaudesz G. Sándor volt vármegyei kőnyomdasz özvegye részére 100 korona kegydijat szavazott meg. A várm-gyei igazoló választmány a választott bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltésére és pedig Mezőberényben, Öcsödön és Tótkomlóson, a választás határidejét, november 18-ik napjara tűzte ki. A többi összes tárgyak mind az állandó választmány előterjesztése értelmében hozzászólás nélkül intéztettek el. A hitelesítő közgyűlés október 11 én délelőtt 10 órakor tartatott meg a főispán elnöklete alatt. Tanügy. Uj tanár. A szarvasi főgimnázium kormányzó testületé a leköszönt Tenke Sándor helyére Szebe- rényi Lászlót választotta meg helyettes tanárul. Közmű elődesi előadások a fögimnáziumban- A főgimnázium tanari kara a folyó tanév telén »Békésvármegye Törvényhatóságának Közművelődési Bizottsága* nevében a következő előadásokat rendezi a főgimnáziumban. Október 2ü-án : A melegről I kísérleti e őadas, tartja Mérey Gyula tanár. — Október 27-én: Arany János balladái. Irodalomtörténeti előadás, szavalatokkal, esetleg vetített képek kíséretében, tartja Csura Miklós tanár. — November 3-an : Az érzékszervek csalódásairól Fiziológiai előadás, tartja Diróczy László tanár. — November 17-én: A melegről II kísérleti természettmi előA kórház azonban nemcsak külső megjelenésében, de működése minőségében is nagyarányú Az egyes osztályok főorvosai valamennyien kiválóak szakmájukban A modern fejlődéssel való haladás, alapos tudás és lelkismeresség: ezek a jellemvonásaik. Dr Knn Pál a belgyógyászát, dr Décsy Károly az elmebeteg osztály, dr. Békés Dezső a szemészet és dr. Feldmann Ignác kórboncnok főorvos, míndenikük dísze az orvosi karnak Dr. Feldmann Ingác, aki áz ország egyik legkiválóbb, vidéken pedig páratlan nívón álló kórboncnoka és dr. Békés Dezső, aki évek hossszu során dr. Grósz Emil egyetemi magántanár első asszitense volt, rendkívül nagy kilinikai gyakorlatban szerzett rengeteg gyakorlati tapasztalattal ellátva szolgálják a betegség elleni küzdelem ügyét. 1911 év közepe óta dr Wertheim Iván gyűl i fogorvos látja el a kórház fogbetegeit, hetenkint kétszer tartva az intézetben ingyen rendelést. Külön kell megemlékeznünk dr. Kaczvinszky Jánosról, a sebészeti osztály főorvosáról Hire országos Tudása fölényes, biztos. Munkaereje hihetetlen. Hivatásán kívül mást nem ismer. Genie és aszkéta egyszerre, ki egész nagy hatalmas tudását és hatalmas erejét teljesen a szenvedő emberek szolgálatára bocsátja önmagáról megfeledkezik A tudás és tehetség az a mértéke, valamint annyi önzetlenség, mint ahogy azt ő benne együtt látjuk, igazán csodálatra méltó, szinte hihetetlen. Csak egy évi működésének ismertetése magában egy kis könyvet tesz ki. A múlt évben egy maga 1603 műtétet végzett. Szédületes, sőt páratlanul álló jelenség a kórházak krónikájában. Mikor mindannyiszor egy élet van kezére bízva a mütő orvosnak, mikor jóformán maga előtt kell látnia az emberi test egész berendezését a minuciákig, hogy a kés a kellő helyen hatoljon be és hogy tizedrész millimétert arrább ne csússzon, mert annak nyomán a halál szárnya suhog, mikor egy rengetegül complikált szervezet kimondhatatlan érzékenységével kell minden pillanatban számolni, ekkor Kaczvinszky János 12 hónap alatt 1604 műtétet végez az emberi 'test minden részén, még annak belsejében is ! A tudásról ne is beszéljünk; de más ember ezt még csak physikummal sem győzné. * * # A kórházi jelentés a gyulai Corvina által szépen kiállított hatalmas, vaskos kötet. Háromszáz huszonnyolc oldalon számol be a nagy intézet történetéről, belső berendezéséről, működéséről Dr. Décsy Károly, dr Feldmann Ignác, dr Békés Dezső és dr Kaczvinszky János (utóbbi külön lenyomatban is) egy-egy becses értekezés keretében számolnak be a múlt évről, úgy hogy a jelentés tudományos szempontból is fölötte értékes, becses munkát képez A mü elején sikerült képekben van bemutatva a kórház külseje, belseje A könyv tartalma a következő : 1. Az 1911. év története. 2 Jendrássik Alfréd: A békésvármegyei közkórház uj sebészeti, tüdőbeteg és fertőző beteg pavilonjainak műszaki ismertetése. 3. Kórházi bizottság 4 Kórházi személyzet. 5 Az 1911. év betegforgalma. 6. A betegforgalom hónapok szerint. 7 A betegek kimutatása életkor szerint. 8 A betegek kimutatása hitvallás szerint. 9 Betegforgalmi kimutatás lakhely vagy születéshely szerint 10 Betegforgalmi kimutatás foglalkozás szerint. 11. Kimutatás a kórházi alapítványok felhasználásáról. 12 Részletes kimutatás a kórnemekről. 3 összesítés az egyes osztályok forgalmáról. 14. Kimutatás az elmebetegekről koralakok szerint. 15 Halálesetek kimutatása betegségek szerint 16. Az 1911 évi költségvetési előirányzat és a tényleges kiadások. 17 Kimutatás a segélypénztárról. 18. Zárszámadás. 19 Élelmezés kimutatás 20. dr. Décsi Károly: Az elmegyógyitó osztály működése az 1911. évben. 21. dr. Feldmann Ignác: A kórbonctani intézet 1911. évi működésének ismertetése. 22 dr Békés Dezső: Szembetegosztály működése 1911 évi október 26-tól december 3l-ig 23 dr. Kaczvinszky János : A sebészeti osztály működése az 1911. ében.
